Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-30 / 229. szám

Csütörtök, 2004. szeptember 30. BIZALMASAN 9 KORUNK ASSZONYAI ÉS LÁNYAI IS MAGUKRA ISMERHETNEK A NŐI MESEALAKOKBAN Csipkerózsika én vagyok? Csipkerózsika hosszú álma a lelki fejlődést jelenti A túlzott kíváncsiság és fantáziálás, az önállótlanság vagy a remeteélet sajátos női magatartásmintákat jelölhet, amelyek sok nő életét ma is tönkretehetik. Ki gondolná, hogy a legfőbb mesehősnők is hasonló hibába estek? Történetüket elemezve sok mai, rejtélyesnek gondolt sors is megoldást találhat. Mindezek ismerete a hölgyek számára sokszor fontosabb lehet, mint a piperekészlet. A nők fogékonyabbak a megérzésekre, a szimbólumokra, gyakran érezhetik meglepő módon mese olvasása közben, hogy „ez rólam szól!". Amikor mondjuk A pókká vált aszszony történetét lapozgatja és rájön, hogy ő is gyakorta „függ" saját történetei fonalán. Vagy amikor azzal szembesül, hogy Piroska a nagymamájának öltözött farkast faggatja menekülés helyett, s ennek hamarosan rossz vége lesz. A mese figyelmeztet: ne üsd olyanba az orrod, amit jobb nem firtatni. Ez bizony tipikus női hiba - mosolyognak most a férfiak. Egy eszkimó mesében például a lány választottját nem fogadja el apja, más kérőt szán neki. A lány saját ötletei - s erre a valóságban is számtalan példa akad - nem valósulhatnak meg apja ellenálása miatt. Talán kicsit meggondolatlanul, de ilyenkor bizony sok fiatal lány dönt úgy, hogy kipróbálja a szabad élet lehetőségeit, és természetesen veszélyeit. Kivirágzik a környezete De lássuk az egyik legismertebb mesehősnőt, Hamupipőkét, aki naphosszat az ocsút különíti el a búzától, a jót a rossztól. Miért? Szimbolikusan életet vagy halált kíván. Sok valódi asszony tartja felelősnek önmagát, titkos gondolatait szerettei sorsáért. Nos, ez valamelyest igaz, mi nők, befolyásoljuk a körülöttünk élőket. Az önmagával kibékült asszony körül viszont kivirágzik környezete, de a saját magával problémás viszonyban nő negatívan hat családjára. Túlzott befolyást azonban nem szabad tulajdonítani magunknak. Nem mindenért a nő felelős. Éppen ezért a hétköznapok során bizony nehéz munka a magok válogatása, önfegyelem és lelkiismeretesség kell hozzá. A mai ember ugyanúgy fejlődik, mint a régi korok embere - mondja Körössy Judit, a Szegedi Tudományegyetem pszichológiai tanszékének egyetemi docense -, ezért ma is segítségünkre lehet a mese. Jung szerint a mesékben - ugyanúgy, mint az álmokban - különböző személyiségrészeink nyilvánulnak meg. A nővé válás bonyolult folyamatát például Csipkerózsika története jellemzi. Amíg alszik, fejlődik. Különböző érzések, benyomások érik, ezeket kell feldolgoznia, míg végül érett nő lesz belőle. Be kell emelnie személyiségébe a pozitív és negatív női mintákat, a jó királynő és a gonosz tündér jelképezte személyiségjegyeket. Ahogy egy valódi kislánynak kell elfogadnia édesanyja, nővére, egyszóval a körülötte élő nők hatását. A királyfi megjelenésével lesz teljes a kép, a férfias jegyek, az agresszió, a racionalizmus is beépül énjébe. így, ezek egyéni kombinációjából lesz az, aki, a felébredt Csipkerózsika. Saját magát kell megtalálnia az orosz mesehősnek, világszép Vaszilisszának is, amikor édesanyja halála előtt egy beszélő babát ad neki, hogy ezentúl az segítse a kislányt. A gyógyító idő A jungi pszichológiát követő Marie-Louise von Franz szerint ekkor szűnik meg a kislány anyját utánzó gyermeknek lenni. Mivel a nők egyébként is gyakran azonosulnak túlságosan saját nemük egy képviselőjével, ez jelentős lépés. Amikor Vaszilissza a babát átveszi, anyja jellemvonásaiból néhány dolgot megtart, mást elvet. A Hat hattyú című mesében fivéreit elvesztő királylány az erdőben kényszerül élni. Sok nő hajlamos erre. Vegetál évekig, kizárja életéből a pozitív és negatív drámákat. Nincs megrázkódtatás, de igazi élet sincs. Lelki trauma után ez az állapot segíthet is, az erdő, a magány, az eltelt idő gyógyít, de nem tarthat örökké. Ahogy a királylánynak egy királyfira, a hús-vér nőnek is valami racionálisra és életszerűre van szüksége, ami visszavisz a valósághoz. Belső folyamatok A mesék a személyiségfejlődés más-más fázisát jelenítik meg, ezért ha egy kicsit idegen számunkra a történet, valószínűleg bennünk épp nem hasonló folyamatok zajlanak folytatja Kőrössy Judit -, de későbbi élethelyzetekben előjöhet az egykor idegen mesemotívum, és segíthet egy probléma megoldásában. Nem kell tudatosan töprengeni a történet jelentésén, vagy azon, miért tetszik. Ha hagyjuk hatni az olvasottakat, ha csak megérint bennünket a cselekmény, ha gondolatban egyik vagy másik szereplő pártjára állunk, a mese máris elérte célját. Ha hatnia kell az életünkre, hatni is fog. GONDA ZSUZSANNA Reklám Nevelési és fogyasztóvédelmi szempontból is fontos tudni, hogy a gyerekekre óvodáskorukban hatnak a legintenzívebben a reklámok: ekkor már felismerik a hirdetéseket, de nincsenek vele tisztában, hogy ezek más céllal készülnek, mint a mesefilmek - állítják fogyasztóvédelmi szakemberek. MTI Öt-hat éves koruk előtt a kicsik különösen védtelenek a hirdetésekkel szemben és a reklámozók szándékosan kihasználják e helyzetet, például a rajzfilmek előtt vetített játék- és édességreklámokkal - olvasható a Fogyasztóvédelem című szakfolyóiratban. A reklámok általános hatása az iskoláskorban gyengül. Hét-tíz éves korban már kialakulhatnak kétségek is a hirdetések igazsága iránt. A serdülőkor kezdetétől a kamaszok felismerik a reklámok valódi szándékát és észreveszik, hogy a hirdetések információtartalma torzított - írja cikkében Fekete Zita, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület oktatási bizottságának tagja. Érdekes kezdeményezés, hogy az iskolákban megtanítják a gyerekeket eligazodni a reklámok világában és meg akarják világítani azok hátterét és mozgatórugóit. - Azt is nyilvánvalóvá kell tennünk a diákok számára, hogy a hirdetéseknek jelentős szerepe van a kereskedelmi televíziós csatornák fenntartásában és ez az egész műsorpolitikát meghatározzaírja Fekete Zita. Minél inkább megismerik a gyerekek a reklám mechanizmusát, annál inkább nézik azt kritikusan. Nem árt, ha tudják, hogy melyek a televíziós hirdetések leghatásosabb eszközei, mint például a hangeffektusok, zenei elemek, színes, mozgalmas jelenetek, gyors akciók, vágások, poénok, ritmikus verses szövegek. Kinterné Elek Mária egyik alaptanulmányában - amelynek címe: A hatáskeltés eszközei a hirdetésekben - mélyebb pszichológiai okokra is rávilágít. A reklámkészítés egyik alapfogása például, hogy érezzünk bűntudatot, ha nem használjuk a terméket. Szívesen szerepeltetnek szakértőket a filmkészítők, akik garantálják a termék minőségét. Biztos sikerre számíthat az a reklám, amelyben szép, fiatal nőket, férfiakat, bájos gyermekeket, édes csecsemőket és aranyos állatokat mutatnak be. BB - hetvenéves Hetven évvel ezelőtt született Párizsban Brigitte Bárdot (képünkön) francia színésznő, avagy BB, a szexszimbólum. Neve egyet jelentett a XX. századi erotikus nővel, mára azonban az egyik legbefolyásosabb állatvédővé vált. MTI Tizenöt éves korában már az Elle magazin címlapjáról tekintett vissza bájos, kicsit szemtelen kamasz arca. 1952-ben A normandiai odú című film forgatásán állt először felvevőgép elé, színészi kibontakozását ugyanebben az évben két másik filmszerep és a Roger Vadim filmrendezővel való házasság segítette. A hazai bemutatkozást egy amerikai felkérés követte az 1953-as, A szerelem törvénye című filmben. Pár évvel később elkészült az első igazi Bardot-film, az És Isten megteremtette a nőt, amelyben Bardot a szexuális forradalom megtestesítőjévé vált. Maga volt a csábítás, amikor a film kezdő jelenetében hason fekve, anyaszült meztelenül megmutatkozott a világnak, s a történet csúcspontján, az asztalon mezítláb lejtett erotikus táncát, mindmáig a filmtörténet legizgatóbb jeleneteként tartják számon. BB, a szexszimbólummá avanzsált hamvasszőke szépség sikerét jórészt Roger Vadimnak köszönhette. 0 csinált belőle sztárt, ő mondta neki, hogy az ajakbiggyesztése ellenállhatatlan, ő öltöztette szűk farmerbe és bikinibe, Bárdot pedig igen jó érzékkel domborította ki előnyös testi adottságait a felvevőgép előtt. BB maga lett a kísértés; a könnyen elérhetőnek tűnő, de mégis elérhetetlen; a közönyös és éppen ezért izgató; a közönséges, de mégis titokzatos, a XX. századi erotikus nő szimbóluma. Magánélete ugyancsak bővelkedett az eseményekben. 1959-1962 között Jacques Charrier francia színész felesége volt, majd Günter Sachs német playboy és milliomos hitveseként élt. Később 1976-ban létrehozta a Brigitte Bárdot Állatvédő Alapítványt, s ő maga a világ egyik legbefolyásosabb állatvédő aktivistája lett. 1992-ben feleségül ment jelenlegi férjéhez, Bemard dí Ormaié francia szélsőjobboldali politikushoz. Azért a kedélyek borzolására még most is képes, 2004-ben a Kiáltás a csendben című sikerkönyvében megfogalmazott rasszista kijelentések miatt kellett bíróság elé állnia, s a verdikt szerint 5000 eurós pénzbüntetést fizetnie. TRENDIBE ÖLTÖZTETETT POCAKOK Gömbölyűre szabva A gömbölyödő pocak ma már nem szab gátat az eleganciának. Hála annak a felfedezésnek, melyet a divatdiktátorok tettek. Rájöttek ugyanis, hogy a várandós anyukák mekkora felvevőpiacot jelentenek és számos elegáns, kényelmes darabot terveznek nekik. MUNKATÁRSUNKTÓL Végre a kismamák is felkerültek a kifutókra és a legmenőbb tervezők alakítják számukra a divatot. Trendibe öltöztetik pocakjaikat. A terheseknek szánt kollekciók legalább egy terhet levesznek a szülésre készülőkről: nem kell zsákruhákba bújva tölteniük a kisbabavárás kilenc hónapjának nagy részét. Domborodó hassal és keblekkel is vonzónak, nőiesnek érezhetik magukat. A terhesség ugyanis nem azt jelenti, hogy az anyuka minden testrészére súlyos kilókat szed fel. Csak bizonyos területek változnak. Nem érdemes a csinos lábat, a kecses karokat bő ruhák alatt rejtegetni. A mai kismamák már tudják: büszkék lehetnek áldott állapotukra, különleges szépségükre, gömbölyödő pocakjukra. A rugalmas anyagok és a színek közt is bátran válogathatnak, nem kell feltétlenül kötényruhába bújniuk. Egyre több divatbemutatónak része manapság a várandósok felvonulása. A kismamák domborodó hassal és keblekkel is vonzónak, nőiesnek érezhetik magukat