Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-29 / 228. szám

SZERDA, 2004. SZEPTEMBER 29. « H I R D E T E S » 7 Elúszott száz ember földhaszonbére Már biztosnak látszik, hogy a makói Rákóczi Szövetkezet ká­rosultjai nem juthatnak pén­zükhöz. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettől Makón és térségében közel százan vár­ják elmaradt haszonbérüket, összesen közel tízmillió forin­tot. Mint korábban megírtuk, a ma­kói Rákóczi Szövetkezet a kilenc­venes évek vége óta művelte a károsultak területeit földhaszon­bérleti szerződés keretében, ám a '98-tól 2000-ig terjedő időszak­ban nem, vagy csak részben fize­tett haszonbért. A Rákóczi végül 2000 augusztusában értesítette a gazdákat arról, hogy a velük kö­tött szerződést egyoldalúan fel­bontja, mert a nehéz gazdasági körülmények között nem tudja folytatni a termelést. Az egykori haszonbérlók nagyjából százan lehetnek. Többségüknek néhány tízezer forinttal tartoznak, de so­kan vannak olyanok is, akiknek a százezres nagyságrendet is meghaladja a kintlévősége. Az érintettek hiába fordultak a nyil­vánossághoz, sót az ügyészség­hez is, követelésüknek nem tud­tak érvényt szerezni. Azt sem tudták elérni, hogy legalább azok ellen a vezetők ellen induljon el­járás, akik szerintük az ügyben vétkesek. Időközben megindult a szövet­kezet végelszámolása. Az egyik károsult, Brútyó Imre arról tájé­koztatta lapunkat, hogy beszélt az eljárás lefolytatásával megbí­zott Horizont Holding Rt. egyik munkatársával, aki azt mondta, immár biztossá vált: az egykori haszonbérbeadók igényeit nem tudják kielégíteni, ehhez ugyanis nincs elegendő vagyon. A végel­számolási eljárás éppen azért for­dult át felszámolásba, mert a kö­vetelések meghaladják a szövet­kezet még meglévő értékeit. Hozzátette: úgy értesült, hogy a szegedi holdingnál összesen két­millió forint értékben jelentettek be igényt a földhaszonbér-káro­sultak - a többiek feltehetően nem értesültek a lehetőségről, esetleg eleve reménytelennek ítélték az ügyet. Brútyó Imrét úgy tájékoztatták, hogy a felszá­molási eljárás várhatóan február körül zárul le és a végén a felszá­moló feltehetően bűnvádi eljá­rást is kezdeményez. Az ügyész­ség egyébként korábban nem ta­lált bűncselekmény gyanújára utaló körülményt a Rákóczi Szö­vetkezet megszűnésével kapcso­latban. Szerettük volna, ha a fentieket a Horizont Holding illetékesei is megerősítik, ők azonban elzár­kóztak a nyilatkozattól. SZ. I. M. A Reök-palota és a Vedres-iskola újulhat meg Címzett támogatások A 2005. évi címzett támoga­tásra országosan 393 igény ér­kezett 390 milliárd forint ösz­szegben. Jövőre 75 beruházás indítása válik lehetővé, ezeket 4 milliárd forinttal támogatja a kormány. MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány a napokban döntött a 2005. évi címzett támogatá­sok felhasználásáról. Az alapból Csongrád megyében három be­ruházást támogatnak, így a sze­gedi Reök-palota rekonstruk­cióját - az épületben egy több­funkciós kulturális központot alakítanak ki, s itt kap helyet a képtár is. Emellett jövőre meg­kezdődhet a szegedi Vedres Ist­ván Építőipari Szakközépiskola bővítése és felújítása, Makón pedig a térségi célokat szolgáló tanmedence megépítésére lesz lehetőség. Elnapolták a tárgyalást a megyei biióságon Még mindig nincs gazdája a szentesi Petőfinek 1998 óta a helyhatóság, közben meg egyre romlik az épület álla­ga. A megyei bíróságon e héten tartott újabb tárgyaláson Szirbik Imre polgármester szerint meg­lepő fordulatot vett az ügy. A bíró ugyanis nem tudta teljesíteni a feladatát, rajta kívül álló okok miatt. A Szegedi Táblabíróság azt írta elő tudniillik a bírának, hogy Szirbiket együtt hallgassa meg a Budalakk Kft. ügyvezetőjé­vel. A szentesi polgármester a kért időben oda is állt a bíró elé, a fővárosi társaság vezetője azon­ban nem jelent meg a tárgyalá­son. Dr. Stern Sándor ügyvéd, az önkormányzat jogi képviselője hozzátette: mivel a Budalakk ügyvezetője a szabályos idézés el­lenére sem ment el a tárgyalásra, ezért 50 ezer forint pénzbírsággal sújtották. Elrendelték továbbá rendőri elővezetését, és október 25-ére halasztották el a tárgya­lást a Petőfi Szálló tulajdonlásá­ról. A Budalakk Kft. egyébként fel­számolás alatt áll. A meglepetés erejével hatott a bírósági tárgya­láson, hogy ott megjelent az al­sónémedi takarékszövetkezet, amely egy vállalkozásnak 65 mil­lió forint hitelt nyújtott. A köl­csönért a Budalakk vállalt fizető kezességet, s a Petőfi Szállót ne­vezte meg fedezetként. Történt mindez akkor, amikor már egy éve folyt a bírósági procedúra a FIK Rt., a Budalakk Kft. és a szentesi önkormányzat között. BALÁZSI IRÉN Hivatalnokok, irodai dolgozók, banki alkalma­zottak, bolti eladók egyszerre indulnak Szegeden ebédelni 12 és 13 óra között minden hétköznap. Az ebédszünet rövid, gyorsan kell finomat enni. Kosztümös hölgyek, öltönyös urak állnak sorba tál­cával a kezükben a város különböző menzáin. Fél vagy egy órájuk van a napi fő étkezésre. Az irodán kívül töltött ebédszünet egy kis szabadságot ad, nem'éri utol őket a főnök, nem csörögnek a telefo­nok. A belvárosi Rizi-Bizi menza előtt hosszú sor ka­nyarog. Egy fiatal pár úgy dönt, nem vár, inkább to­vább keresgél. - Az ebédszünetem egy óra, ha sokat kell sorban állnom, a kávézás már nem fér bele. Keresünk in­kább egy kevésbé zsúfolt helyet, legrosszabb eset­ben veszek néhány kiflit - mondja Tóth Zsuzsa. A kiszolgálás gyorsan halad a menzán, néhány perc alatt bent van az ember, újabb pár perc múlva pedig már ebédelhet. A környező boltokban dolgo­zók - láthatóan törzsvendégek - üdvözlik egymást, néhány gyors mondatra is van idő arról, kinek mi­lyen forgalomkiesést okozott a Tisza Lajos körút felújítása. Medovárszky Györggyel is itt találko­zunk, bár ó a tradicionális menzának számító Hó­biárt étteremben ebédel gyakrabban. - Csúcsidőben a Hóbiártban húsz-harminc per­cet is várakozni kell, így nem mindig állok be a sor­ba. Nincs meghatározott ebédszünetem, magam osztom be az időmet. Ha sok a munka, akkor in­kább valamelyik kisboltban vásárolok, és az irodá­ban ebédelek. Meleg ételt ilyenkor csak otthon eszem - közli a férfi. Az egyetemi éttermek sem a hallgatók felségterüle­tei csupán. Középkorúak, nyugdíjasok, gimnazisták is ebédelnek itt. Soós Imre és Révész Tünde rendsze­resen a SZOTE menzáján étkezik. - Pedig nincs közel a munkahelyünkhöz - mondja Soós Imre. Igaz, néha sokan vannak - teszi hozzá -, de a várakozásért kárpótol az étel minősége. Már ki­nőttünk az iskolás korból, mégsem zavar, hogy tálcá­val a kezemben kell sorban állnom. Az étel finom, és legalább nem kell a pincérre várni - hangsúlyozza Tünde. G. ZS. Hol ebédelnek a hivatalnokok és alkalmazottak Szegeden 1 A cél: gyorsan, finomat A Hóbiárt étteremben is nagyon sokan ebédelnek Fotó: Gyenes Kálmán TŰZOLTÓ­PÁRTI LAKÓ A szomszédos Retek utcá­ban lakó Székely Ágota tűz­oltópárti: - Az átjárókat mindenké­pen nyitva kell hagyni. Még belegondolni Is rossz, mi tör­ténne, amikor csak felteié tudnánk menekülni, de csak a tizedikig, mivel ott rács zárná el az utunkat. Meg­őrülnék, ha a tűz és a füst elől rohanva a rács miatt valami történne a kisba­bámmal - mondta gyerme­két magához szoritva a fia­talasszony. Székely Ágota szerint ma már vannak olyan biztonsági beléptető­rendszerek, amelyeket az idegenek nem tudnának fel­törni, s az még mindig ol­csóbb, mint egy akár halálos áldozatokkal járó tragédia. A hajléktalanok beköltözése ellen védekeznek, saját életüket veszélyeztetik Lezárt menekülési útvonalak a tízemeletesek tetején Tűz esetén a két vagy több lép­csőházas tízemeletes házak la­kói a legfelső szinteken kiala­kított átjárókon menekülhetné­nek a lángok elől, ha az épületek többségénél nem zárnák le rá­csokkal a menekülési útvona­lakat. A tűzoltók szerint csoda, hogy eddig nem történt végzetes tragédia. - Csak a szerencsén múlt, hogy nem követeltek áldozatokat a tízemeletes panelházak legfelső szintjein önkényesen lezárt átjá­rók, tetőkijáratok - jelentette ki Dudás Miklós szegedi tűzoltópa­rancsnok. Az ezredes meggondo­latlannak és felelőtlennek nevez­te azoknak az épületeknek a la­kóit, akik különböző okokra hi­vatkozva, elsősorban hajléktala­nok beköltözésétől tartva, lela­katolt rácsokkal zárják le a me­nekülési útvonalakat. Dudás Miklós arra figyelmeztetett, hogy bármikor, bárhol keletkez­het tűz. Ha a lángok éppen egy toronyház felsőbb szintjein lob­bannak fel, elzárva a lefelé mene­külést, akkor nem maradna más irány, mint a szomszédos lépcső­házak valamelyike, ám arrafelé a rácsok miatt nem tudnának el­jutni a vészhelyzetben került la­kók. A Szamos utcai „szalag-tíz­emeletesben" egy falunyi lakó él. A hatalmas panelház egyik közös képviselője, Istvánffyné Cs. Judit azt mondta, szerinte az átjárók lezárásával nem nehezítik meg a menekülést. - A lakóknak van kulcsa az át­járóhoz, tehát ha ne adj' Isten tűz ütne ki az épületben és felfe­lé kellene menekülnünk, min­denki ki tudná nyitni a rácsos ajtót - magyarázta a közös kép­viselő. - A baj a „mindenkinek van kulcsa" érveléssel csak az, és ezt tapasztalatból tudjuk, hogy a kulcs egy pánikhangulatban so­Istvánffyné vészhelyzetben is bízik a kulcsokban Fotó. Schmidt Andrea ha nem kerül elő - mondta a tűz­oltóparancsnok. - Az átjáró mellett a tetőkijára­tokat is le kellett zárnunk, hi­szen nyáron oda is sokan befész­kelnék magukat - mutatta Ist­vánffyné. - Sót vannak, akik na­poznának, piknikelnének ott, de közben megsértenék a tetőbur­kolatot, amivel e nélkül is állan­dó problémáink vannak. A lakók véleménye megoszlik. Akad, aki a tűzoltók pártján áll, van, aki a „zárjunk mindent le és be"-elv szerint élne. Dudás Mik­lós megjegyezte: előfordult már, nem is egyszer, hogy a tűzoltók munkáját is akadályozták a rá­csok. - Néhány percig bennünket is feltartanak a szabálytalanul fel­szerelt rácsok. A késlekedés sok­szor súlyos következményekkel járhat - tette hozzá az ezredes. A társasházak közös képvise­lőivel és az IKV képviselőjével a tűzoltók időszakonként közösen ellenőrzik a panelházakat. Ott, ahol rácsokat szereltek fel, kez­deményezik azok megszünteté­sét. - Tapasztalataink szerint a rá­csok előbb-utóbb visszakerülnek az átjárók közé, mi pedig ha munkánk során ilyennel találko­zunk, nem tehetünk mást, átme­gyünk rajtuk - hangsúlyozta Du­dás Miklós szegedi tűzoltópa­rancsnok. - A tűz mindig váratlanul jön, nincs tekintettel senkire és sem­mire. A lakóknak éppen ezért meg kellene gondolniuk, hogy indokolt-e a menekülési útvonal lezárása, hiszen sokszor a gyor­saság menthetné meg az életü­ket. OLÁH ZOLTÁN rumokon a szentesi Petőfi Szálló tulajdoni viszonyairól. Mind­egyik döntés szerint a várost ille­ti meg a rendszerváltozás óta egyre csak pusztuló épület. Ám jogerőre egyik ítélet sem emelke­dett, mivel az ellenérdekelt felek rendszeresen fellebbezést nyúj­tottak be a bírói tanács határoza­ta ellen. Ennek következménye­ként mindig hatályon kívül he­lyezték az ítéletet, és új eljárás lefolytatá­sát rendelték el. Mint arról többször beszámoltunk la­punkban, az önkor­mányzat a vendéglá­tó egység privatizá­ciója idején lemon­dott az elővásárlási jogáról, mert az akko­ri pénzügyi viszonyai alapján nem voltak milliói arra, hogy megvegye a szállodát. A fővárosi FIK Rt. vi­szont komoly vevő­ként jelentkezett, amelynek tervei vol­tak a Petőfi felújításá­ra és hasznosítására. Am ez a társaság el­adta az alig megszer­zett tulajdonát a Bu­dalakk Kft.-nek. Csakhogy az önkor­mányzatot már akkor is megillette volna az elővásárlási jog. Egyre csak potyog a szentesi Petőfi Szálló Ennek megszerzé­vakolata Fotó: Tésik Attila séért pereskedik Nem tudták szembesíteni a szentesi polgármestert a megyei bíróságon a Budalakk Kft. ügy­vezetőjével, mert az illető nem jelent meg a tárgyaláson. A Pe­tőfi Szálló tulajdonjogával kap­csolatban októberben folytató­dik a peres ügy. Több ítélet született már a kü­lönböző igazságszolgáltatási fó-

Next

/
Thumbnails
Contents