Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-28 / 227. szám

KEDD, 2004. SZEPTEMBER 28. •AKTUÁLIS«' 5 TÖRNI KELL A szomszédnak „tűrési kötelezettsége" van a telekhatárán folyó építkezés esetén, azaz be kell engednie a munkásokat tudtuk meg Pappné Tombácz Ildikótól, a szegedi polgármesten hivatal építési irodavezetőjétől. A föltételekről azonban meg kell egyezni, s a szomszéd pénzt is kérhet telke használatáért. A kötelezettség teljesítését polgári peres úton lehet kikényszeríteni. Vegyes érzelmekkel fogadták a dolgozók az intézmények egyesítésének hírét Fotó: Gyenes Kálmán A FIDESZ FELTÉTELEKET SZABNA Furcsának nevezte Hűvös László, a szegedi önkormányzat egészségügyi és szociális bizottságának fideszes tagja, hogy Botka László polgármester úgy kezdte meg az egyeztetéseket egy ilyen fontos kérdésben, hogy a szakbizottság sem tudott az ügyről, a tagok csupán a Délmagyarországból értesültek a történtekről. Azt mondta, a Fidesz-frakció csak akkor tudja támogatni a két intézmény integrációját, ha az összevonás valóban a betegellátás minőségének javulásával jár, a gyermekkórház egyetlen dolgozója sem kerül utcára, az újszegedi épületegyüttes állagának megőrzéséről és fejlesztéséről a klinika gondoskodik, és a létesítmény a jövőben is a gyógyítást szolgálja. mázott: nem feszült a hangulat, élik mindennapjaikat, és remélik, hogy az átszervezés nem hoz majd sok változást. - Korábban az intézmény vezetése is kitűzte maga elé célként egy rehabiütációs részleg kiépítését, amelyet most az összevonás kapcsán megfogalmaztak - emlékeztetett a közelmúltra Seres György, a gyermekkórház megbízott főigazgatója. - Igaz, ezt a részleget mi önállóan, saját intézményünk részeként képzeltük el - tette hozzá a megbízott vezető, aki megfontolandónak nevezte, hogy az integrációval megvalósulhatna Szegeden az egységes gyermekellátás. A születésszám ráadásul folyamatosan csökken, egyre kevesebb az ellátandó gyermek, ezért praktikus okai is lehetnek a gyermekkórház beolvasztásának. - A gyermekklinika jó hírű intézmény, magas színvonalú az ellátás, csinos menyaszszonyhoz pedig könnyebben megy hozzá az ember - fogalmazta meg véleményét az összevonásról a megbízott igazgató. Ugyanakkor minden dolgozó munkahelyére szükség van, hiszen nélkülük nem tudjuk megőrizni a gyermekkórházat. Márpedig ezt az intézményt mindenképpen meg kell őrizni, mert ha elvész, azzal a gyermekgyógyászat nagyot veszít. TÍMÁR KRISZTA Birtokháború az építési vállalkozók között Szegeden Tízcentis frontvonal a Csongrádi sugárúton Az újszegedi gyermekkórházban hagyomány a színvonalas munka Aggódnak és reménykednek Egy tíz centiméteres teleksáv jogtalan elfoglalásával vádolja a szomszédban építkező vállalkozót a telektulajdonos, aki nem engedte be területére a társasház végfalát szigetelő munkásokat. A kizárt építő lebontotta a kerítést és elvégezte a munkát, mire ellenfele rendőrt hívott. Mindez Szegeden, a Csongrádi sugárúton történt. „Kiszedem az állványt az emberek alól és kidobom az utcára!" - állítólag ez a mondat is elhangzott a szegedi Csongrádi sugárút 53. alatt épülő ötszintes társasház végfalának szigetelésekor. A kijelentésnek a házépítő vállalkozót telekhatársértéssel vádoló szomszéd fölsorakoztatott munkásainak jelenléte adott nyomatékot. Tettlegességre végül nem került sor: a nyolc ember és az állványon dolgozók békésen megvárták, amíg az időközben kihívott rendőrök elmentek - intézkedésre nem volt szükség. Kivitelezési hiba történt? A háborúság egy tízcentis földsáv miatt robbant ki. A Csongrádi sugárút 51. számú - egyelőre üres - telken ugyancsak társasház lesz, de most csak tábla jelzi, hogy itt az Első Ház Építőipari és Kereskedelmi Kft. tizenhárom lakásos, liftes ház építéséhez toboroz jelentkezőket. A terület egyik tulajdonosa (aki nem járult hozzá nevének közléséhez) azt állítja, hogy a szomszédban folyó építkezésnél kivitelezési hiba történt: hoszszabbra szabták az utcai homlokzatot, s ezzel jogtalanul foglaltak el egy alig tíz centiméter széles földsávot. Másfél millió forint kártérítést követelt, és nem engedte be a telekre a falat szigetelő munkásokat - foglalta össze az előzményeket Török Attila, az 53. szám alatti társasházat építő T-Comfort Kft. ügyvezetője. Hozzátette: az építésnél semmiféle szabálytalanságot nem követtek el. Utóbb még földmérőt is fogadtak a telekhatár pontos megállapítására, s az eredmény őket igazolta. Biztonsági őr volt a tanú Az építők hiába kérték levélben többször is, hogy engedjék be őket a szomszédos telekre a munka idejére. Két hónapos huzavona után a T-Comfort vezetői - ügyvédjükkel is megbeszélve a dolgot - úgy döntöttek, lebontják a kerítést, és elvégzik a szigetelést. Biztonsági őrt fogadtak, amint mondták, tanúnak: szükség esetén igazolja, hogy a telken nem nyúltak más tulajdonához. Az ellenérdekelt fél homlokegyenest másként magyarázza a történteket. O és emberei nem fenyegettek senkit, a birtokháborítás tényét pedig a rendőrségi jegyzőkönyv is igazolja. Állítása szerint ő végig megegyezésre törekedett a T-Comforttal, de az építők önkényes lépései lehetetlenné tették az együttműködést, hozzáttett még, hogy a szomszédos épület részben elfoglalja a lebontott ház azóta betemetett alapját. Ezt egyszerű föltárással bizonyítani lehet. Igazát a bontási engedély tervrajzával bizonyítja: véleménye szerint a rajz adatai perdöntőek. Megkárosítottnak érzi magát a tulajdonos A magát megkárosítottnak valló telektulajdonos szerint a területfoglalás következményei a Csongrádi sugárút 53. leendő lakóira hárulnak majd, mert a bíróságon nem az építő T-Comfortot, hanem a tulajdonosokat fogják perelni. Ha elveszítik a pert, kártérítést kell fizetniük, annak összegét pedig nehezen hajtják majd be házuk építőjén - állítja. NYILAS PÉTER Folytatás az 1. oldalról Egy fiatal orvosnő úgy fogalmazott, a többség számára húsba vágó volt a hír, hiszen mindenki második otthonaként kezeli az intézményt. Nehéz elfogadniuk ezt a döntést, mert még az okát sem tudják. - Ha 100 évig ment függetlenül, akkor miért ne folytatódhatna ugyanígy tovább? - kérdezte a nevét nyilvánosság előtt nem vállaló orvosnő. Hozzátette: bár nincsenek előítéletei az integrációval kapcsolatban, mégis úgy gondolja, hosszú távon biztosan munkahelyvesztésekkel jár majd. E közhangulattól függetlenül a kórház mindennapi élete olyan, mintha nem sorsdöntő heteket élnének. A betegek semmit nem vehetnek észre a kialakult bizonytalanságból. Például Vörös Istvánná nem is hallott még az összevonásról, holott kisfiával vasárnap óta az egyik anyaágyas kórteremben lakik. Azt mondta, elégedett az itteni ellátással és környezettel, azt viszont nem tudja eldönteni, hogy az újszegedi intézmény előnyére vagy hátrányára változik majd az összevonás után. - Kétségbe vagyunk esve! - jelentett ki az egyik ápoló, aki érkezésünkkor éppen a folyosón tévéző és a játszószobában kirakózó gyerekeket ellenőrizte. - Eddig jó volt a kollektíva és a vezetés is, mindenki jól érezte magát, és nem tudjuk, mindez hogyan változik, ha majd a gyerekklinikához tartozunk - tette hozzá. Kevésbé látja borúsnak a helyzetet egy másik osztályon dolgozó nővér. Lakó Sarolta úgy fogalKITÉRO VÁLASZ Az országgyűlés tegnapi ülésén Dobó László fideszes képviselő azt kérdezte, hogy történt-e az Egészségügyi Minisztériummal bármilyen egyeztetés a szegedi gyermekkórház ügyében. Vojnik Mária politikai államtitkár segítséget ígért ahhoz a szegedi önkormányzatnak, hogy a leghatékonyabban koordinálják a betegellátás rendszeréi A választ Dobó László kitérőnek minősítette. Krimibe illő sztori a Kumbor-perben Folytatás az 1. oldalról Az ügyészség szerint az alezredes öt társával három vállalkozótól, B. Ottótól, a budapesti M. Csabától és az ugyancsak szegedi Cs. Lászlótól fenyegetéssel mintegy 130-160 millió forintot zsarolt ki. A volt rendőrtisztet és két arab bűntársát, az egyiptomi T. H.-t és a szír M. R.-t tavaly nyáron tartóztatták le. Mindannyian ártatlannak vallották magukat. Mielőtt az ügy egy másik sértettjét, a budapesti üzletembert, M. Csabát meghallgatta volna a bíróság, technikai problémák merültek fel: a bíró letörte a mikrofont, amit a szakemberek gyorsan kicseréltek, közben a sértett adatait egyeztették. M. Csaba krimibe illő, fordulatokkal teli, szövevényes történetet mesélt el, amiben szerepelt egy arab bérgyilkos és a magát Kormos Tibornak kiadó Kumbor Tibor. A szünet előtt a férfi azzal fejezte be vallomását, hogy két héttel ezelőtt egy ismeretlen, arab akcentussal beszélő férfi megfenyegette telefonon. A férfinak sikerült rögzítenie a beszélgetést. A telefonáló azt tanácsolta M. Csabának, hogy vegye meg a koporsóját. A tárgyalás további tanúk meghallgatásával folytatódik. A tisztiorvosi hivatal feloldotta az árpádhalmi tilalmat Iható már a csapvíz A tisztiorvosi hivatal feloldotta az ivóvíz-fogyasztási tilalmat Árpádhalmán. Kinyitott az óvoda, a település konyháján most már főzhetnek az iskolások számára is. Arpádhalmán nagyon várták már a tisztiorvosi határozatot az ivóvíz-fogyasztási tilalom feloldásáról, a napokban érkezett ugyanis a hír: az ANTSZ legutolsó vizsgálata szerint a minták megfeleltek az előírásoknak. Tegnap kinyithatott az óvoda, melynek működését egy hónappal ezelőtt függesztették fel. Most már az intézmény konyháján főzhetnek az iskolások számára is, hétfőn gulyásleves és grízes tészta készült a gyerekeknek és mindazoknak, akik itt étkeznek. A tilalom feloldása a település egészére vonatkozik tudtuk meg Kovács Ferenc megbízott megyei tiszti főorvostól. Az adó mértéke kettő és hatvan forint között mozog Ne maradjon foghíjtelek a faluban Deszken a telekadó bevezetésével tíz alá csökkent a beépítetlen ingatlanok száma Fotó: Kamok Csaba Az úgynevezett foghíjtelkek megszüntetésére vezették be vagy vezetik be a Csongrád megyei önkormányzatok a telekadót. Mióta „él" ez az adónem, több községben is megnőtt az építési kedv. Évente két és hatvan forint közötti összeget kell fizetni négyzetméterenként a be nem épített ingatlanok után. A deszki önkormányzat közel hat éve vezette be a telekadót. Évente négyzetméterenként 30 forintot kell fizetnie az üres telek gazdájának. Egy helyi rendelet értelmében négy év a beépítési kötelezettség egy-egy ingatlan esetében. A vásárlás után egy évvel el kell kezdeni az építkezést, amit jelezni kell a hivatalnak. Ezt követően négy év áll a tulajdonos rendelkezésére, hogy elkészüljön lakóháza. Ezt az adónemet azon megfontolásból indította el az önkormányzat, hogy csökkentse a be nem épített telkek számát. Hat éve még közel nyolcvan ilyen ingatlant tartottak nyilván a községben, mára tíz alá esett a számuk. Domaszéken 1992 óta fizetnek a beépítetlen ingatlan tulajdonosai telekadót, melynek mértékét nemrég megduplázták, vagyis a négyzetméterenkénti harminc forintot hatvanra emelték. A községben jelenleg ötven foghíjtelekről tudnak. A telek első vásárolója a szerződésben vállalja, hogy négy év alatt házat épít. Ha ezt nem teszi meg, akkor kivetik rá a telekadót. Ingatlaneladás esetén az új tulaj fizeti tovább a telekadót. Az önkormányzat ezért szabályozza, hogy legalább a telekadó esetében tehermentesen cseréljen gazdát az üres ingatlan. Ezt az adót addig kell fizetni, míg be nem mutatják a polgármesteri hivatalban a lakóház használatba vételi engedélyét. Röszkén is azzal a céllal vetette ki az önkormányzat négy éve a telekadót, hogy csökkentse a foghíjtelkek számát. Aki pedig nem kíván építem, az minél hamarabb adja el olyannak, aki szeretne otthont teremteni. A hivatal azzal is ösztönzi a tulajdonosokat az építkezésre, hogy folyamatosan emeli a díjat. Dócon az ötvenes években nem voltak ritkák a kétezer négyzetméter fölötti telkek. Tíz esztendeje ezért azon belterületi telkek után - legyen beépített vagy beépítetlen - telekadót kell fizetni, melyek meghaladják az 1100 négyzetmétert. Éves szinten két forint egy négyzetméter díja. A zákányszéki önkormányzat az elmúlt tíz évben közel 25 ingatlant értékesített. Közülük mind a mai napig 5-6 még mindig nincs beépítve. Ezért a képv'iselő-testületi tagok arról döntöttek, hogy 2005. január elsejével bevezetik a telekadót. A tervek szerint egy átlagos ingatlan 1100 négyzetméteres - után a tulajnak éves szinten 70-80 ezer forintot kell majd fizetnie. A község bevételének növelése mellett az is a célja az új adónemnek, hogy csökkentse az üres ingatlanok számát, valamint megakadályozza a telekspekulációt. K.T.