Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-23 / 223. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. SZEPTEMBER 23. »MEGYEI TÜKÖR« 7 Változások az Estelőben Megújult a Telin TV magazinműsora, az Estelő. A május óta Estelő Nyár címmel sugárzott adás a csillagászati ősz beköszöntésével, szeptember 23-ával Estelő Őszre cseréli nevét, s természetesen ennek megfelelően a főcím is változik. Új állandó rovatot kapott a műsor, Kézművelő címen. Ebben kéthetente különböző kézműves technikák, például a mozaikolás, a szalvétatechnika praktikáit mutatják be a nézőknek, hozzávalóit meg is nyerhetik a betelefonálók. Az idei utolsó adás december 17-én, pénteken lesz, ekkor azok, akik részt vettek a műsor valamely játékában, sorsoláson mobiltelefonokat nyerhetnek. Az eddigi gyakorlattól eltérően a hónap végén nem válogatást, hanem akkor is élő adást láthatnak az érdeklődők. A két műsorvezető viszont változatlan, Szabó Gabi és Kisistók Tímea várja a nézőket továbbra is a televízió elé, péntekenként 20 órától. Megakadályozták 460 millió jogosulatlan kiutalását APEH-végrehajtók az adósok nyomában csolatosan további 80 millió forint adóbírságot szabtak ki. Az elmúlt közel 3 évben különböző mulasztások, így például adóbevallás, adatszolgáltatás, vagy bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelme, illetve hibája miatt 4 ezer 834 határozatban 237 millió 500 ezer, átlagosan adózónként több mint 49 ezer forint mulasztási bírságot állapítottak meg. Több mint 18 millió forint bírsággal szankcionálták a legkülönfélébb adózói mulasztásokat, köztük az ellenőrzés akadályozását, vagy a nyugtaadási kötelezettség elhanyagolását. Arra a kérdésre, hogy menynyi folyik be ezekből a „szankciós pénzekből", Papp István azt válaszolta: „Az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága az idén eddig összesen 650 millió forintot realizált mulasztási bírságból, késedelmi pótlékból, illetve adóbírságból. De a többi hátralékos adóalany sem lehet nyugodt, hiszen az összes hátralék több mint 90 százaléka végrehajtás alatt áll, azaz a határidőben nem fizetőket végrehajtói szemek figyelik." OLÁH ZOLTÁN A korábbiaknál határozottabban lép fel az adóhivatal azon adózókkal szemben, akik fizetési kötelezettségüknek valamilyen okból nem tesznek eleget. Az APEH munkájában egyre nagyobb szerepet kap az úgynevezett hatósági jelleg nyilatkozta lapunknak Papp István, az adóhivatal Csongrád megyei igazgatóságának vezetője. - Annak hangsúlyozása mellett, hogy az adóhatóság szolgáltató funkciója a jövőben sem sérülhet, azaz minden hozzánk forduló adózó részére a tőlünk elvárható legteljesebb mértékben igyekszünk az adóügyek intézésében segítséget nyújtani, a munkánkban egyre nagyobb szerepet kap a hatósági jelleg nyilatkozta lapunknak Papp István. - Ugyanakkor az eddigieknél határozottabban érvényesítjük hatósági jogosítványainkat azon adózókkal szemben, akik az adókötelezettségüket nem, nem határidőben, vagy hibásan teljesítik. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Csongrád Megyei Igazgatóságának vezetője hangsúlyozta: 2004-ben a megyei igazgatóság 3 milliárd 500 millió forint adókülönbözetet állapított meg az adózók terhére, melyből több mint 3 milliárd forint késedelmi pótlék- és adóbírságalapnak minősült. Ehhez kapcsolódóan 787 millió 500 ezer forint késedelmi pótlékot róttak ki. Sokan mulasztották, illetve mulasztják el adójuk határidőre történő megfizetését is, esetükben az adófolyószámlán automatikusan megjelent a késedelmi pótlék. A 3 milliárd forintot jóval meghaladó adóhiány mellett 1 milliárd 260 millió forint adóbírságot állapítottak meg, ami emelkedő tendenciát mutat - tudtuk meg a megyei igazgatóság vezetőjétől. Revizoraik megakadályozták 460 millió forint jogosulatlan adóvisszaigénylés kiutalását, és ezzel kap- Papp István megyei igazgató Fotó: Miskoiczi Róbert A bíróság szerint Richárd jobb helyen van az apjánál Harc a négyéves kisfiúért Már turisztikai termék a fesztivál A művészeti fesztiválok esélyeiről, a kultúra és a turizmus kapcsolatáról tanácskozott tegnap Szegeden a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) kulturális bizottsága. MUNKATÁRSUNKTÓL A kultúra a 21. század Európájának egyik legversenyképesebb értéke. Magyarország turisztikai esélyei nagy mértékben azon is múlnak, hogy a regionális központok milyen új típusú együttműködéseket tudnak kialakítani, képesek-e a kulturális tradícióikat megújítva új kínálatot felmutatni. Szeged jövőképének legfontosabb alapja a kultúra olyan adottság, amit a város fejlesztésének motorjává kell tenni. Mindezt Botka László polgármester hangsúlyozta, amikor köszöntötte az MJVSZ kulturális szakembereit a tegnapi városházi tanácskozáson. Bozai Andrásné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a turizmusban megfigyelhető legfrissebb tendenciákat elemezve elmondta: nyaralás helyett elsősorban városlátogatásra jönnek a külföldi turisták Magyarországra. Egyre nagyobb a kulturális programok iránt is érdeklődő idősebbek aránya. Számukra élményt nyújtó komplex, minőségi szolgáltatást érdemes kínálni, azaz a fesztiválokat érdemes összekötni más attrakciókkal, gyógyfürdőzéssel, városkörnyéki kirándulásokkal is. Elhangzott: a 2010-es Európa kulturális fővárosa cím elnyerésére hamarosan kétfordulós pályázatot ír ki a NKÖM. A győztes várost a magyar kormány választja ki, Brüsszel csak a programkínálatot hagyja jóvá. Kelecsényi Ágnes, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgató-helyettese szerint tavaly háromezer fesztiválnak nevezett programsorozatot rendeztek Magyarországon, ami irreális. Inkább kevesebb, de minőségi, előre tervezhető és turisztikai termékké alakítható fesztiválra lenne szükség. Zimányi Zsófia, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének elnöke, a Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatója szerint tudomásul kell venni: a siker érdekében a kulturális rendezvények költségvetésének egyharmadát PR-ra kell fordítani. Még egymillió hiányzik a technikai berendezések cseréjéhez Felújítják a Pinceszínházat A nagyszínházi jótékonysági gála több mint egymillió forinttal járult hozzá a nyári beázás miatt katasztrofális helyzetbe került szegedi Pinceszínház felújításához. A munkálatokat már megkezdték, de még hiányzik közel egymillió forint a tönkrement technikai berendezések cseréjéhez. Megkezdődtek a felújítási munkálatok a szegedi Pinceszínházban, ahol nagy pusztítást végzett a júliusi özönvízszerű eső. Mint korábban beszámoltunk róla, a népszerű magánteátrumnak otthont adó Horváth Mihály utcai pincét kétszer is teljesen elöntötte a víz. A színpad deszkázata megdagadt, levált, a hangfalak és a lámpák használhatatlanná váltak. A nézőtéri székek nagy része is tönkrement, lemállott a vakolat. A fénypult, a hangpult is víz alá került, valamint társalgó és a kávézó bútorzatának egy része is elpusztult, ráadásul az elektromos rendszer is leégett. A több millió forintos kár miatt kétségessé vált, egyáltalán folytathatja-e működését a Pinceszínház. A katasztrofális helyzetről értesülve a teátrummal kapcsolatban álló művészek összefogtak, és szeptember 12-én nagy sikerű jótékonysági gálaestet rendeztek az ingyen rendelkezésükre bocsátott Szegedi Nemzeti Színházban. A fellépők között volt például Koltai Róbert, Helyey László, Bubik István, Hobo, valamint a szegedi társulat több népszerű művésze is. Kancsár József, a Pinceszínház vezetője elmondta: nem számítottak ilyen hatalmas érdeklődésre, a belépőjegyekből a technikai-műszaki költségek levonása után 1 millió 61 ezer forint gyűlt össze. Segítséget kaptak Botka Lászlótól is, aki a polgármesteri alapból 500 ezer forint rendkívüli támogatást adott. Az összegyűlt pénzből már megkezdték a pince felújítását: szigetelnek, burkolnak, csempéznek, festenek a munkások. A tervek szerint október közepére készülnek el. Az üzembiztos működést nehezítheti, hogy hiányzik még körülbelül egymillió forint a tönkrement technikai berendezések cseréjéhez. Szegedi muzsikusok fellépésével komolyzenei koncertet szerveznének az összeg előteremtésére. Kancsár Józsefék a hónap végén már szeretnének néhány előadást tartani Kodolányi János Zárt tárgyalás című darabjából. Huszárik Kata és Molnár László is fellépne a színház javára Már megkezdtéka munkálatokat a Horváth Mihály utcai elázott pincében Fotó: Frank Yvette felajánlott produkcióval, a Csak beljebb, Jancsikám című pikáns népi vígjátékkal. Kancsár József rendezésében októbertől próbálják Márai Sándor Vendégjáték Bolzanóban című regényének színpadi változatát, a Casanovát, amelynek a premierjét november végén tartják. H.ZS. Két éve szeretné visszakapni gyermekét egy anya, Enyedi Györgyné. A kisfiút egy májusi reggelen egy szál pizsamában vitte el a vásárhelyi lakásból az asszony anyósa. A két fél pereskedik, Enyediné alig látja kisfiát. A bíróság kétszer is az apának ítélte a fiút; a legutóbbi döntés szerint az édesapa kiegyensúlyozottabb, ezért nyugodtabb körülményeket biztosíthat Richárd fejlődéséhez. A sajóbábonyi Enyedi Györgyné hosszú éveken át küzdött azért, hogy gyermeke születhessen. Több esetben vetette alá magát kezelésnek a szegedi Kaáli Intézetben. Végül 2000-ben egészséges kisfiúnak adott életet. Enyediné akkor élettársi kapcsolatban élt későbbi férjével Vásárhelyen; itt ismerkedtek meg egy mozgássérültek számára rendezett öszszejövetelen, s ott is telepedtek le. - Nem volt felhőtlen a viszonyunk, olyan durván bánt velem, hogy előfordult, a szomszédoknál kellett meghúznom magam - mesélte az asszony, aki ennek ellenére boldog volt, hiszen örült, hogy hosszú évek megpróbáltatásai után gyermeke született. Enyediék a kisfiú, Richárd egyéves születésnapján, 2001. május 30-án kötöttek házasságot. Az asszony szerint akkor kezdődtek a bajok, amikor anyósa és apósa egyre gyakrabban avatkozott bele családi életükbe. - Kisajátították a gyereket, mindenbe beavatkoztak, kivették a kezemből. 2002. május 6-án reggel fél nyolckor lementem a boltba. Mire hazaértem, az anyósom egy szál pizsamában magával vitte a kisfiamat az Éva utcai lakásból. Amikor odamentem hozzájuk, be sem engedtek, elzavartak. A rendőrséghez hiába fordultam, azt mondták: ez családi probléma - mesélte. Az asszony 2002 májusában beadta a válókeresetet és elindította a gyermekelhelyezési pert, amit első fokon elbukott. A Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság ugyanis nem jogerősen az apának ítélte a gyereket, akit az anya kéthetente látogathat. - Az édesanyát fia négyéves születésnapjára sem engedte be lakásukba anyósa és apósa. Az is előfordult, hogy tettlegességre került sor. Amikor az asszony szerette volna látni kisfiát, apósa olyan durván lökte ki az ajtón, hogy megsérült. Enyediné testi sértés miatt jelentette fel apósát. - Hogy menjek látogatni a gyermekemet egy olyan helyre, ahol veszélyben vagyok? - kérdezte könnyeivel küszködve. Az asszony és ügyvédje, Erdélyi Miklós fellebbezett az első fokú döntés ellen. A másodfokon eljáró Csongrád Megyei Bíróság ismét az édesapának ítélte Richárdot, jóváhagyva az első fokú ítéletet. - Fellebbezünk, a strasbourgi emberi jogi bírásághoz is fordulunk, ügyvédem tanácsára mondta lapunknak a döntés után az édesanya. Hozzátette, természetes, hogy idegesnek mutatkozott a tárgyaláson, miután két és fél éve nem foghatta karjába a kisfiát. Elárulta azt is, hogy a bíróság döntése alapján Richárdot hazaviheti Vásárhelyről Miskolc melletti falujába pénteken, s csak vasárnap kell visszavinnie. Az ügyről sem a gyermek édesapja, sem a nagypapa nem kívánt nyilatkozni. Hangsúlyozottan elutasították mindenféle kérdéEnyedi Györgyné az emberi jogi bírósághoz fordul, ha nem kapja vissza a fiát Fotó: Karnok Csaba sünket. Közölték, az ügyvédjük mindent tud, őt keressük. Feketéné dr. Szemző Margit ügyvéd viszont annyit mondott, hogy a megyei bíróság gyermekelhelyezésre vonatkozó rendelkezésével helybenhagyta az előző'ítéletet. Richárdot azért helyezték el az édesapjánál mert „pszichésen kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb magatartást tanúsít, mint az édesanya, így a gyermek egészséges és kiegyensúlyozott személyiségfejlődését az apánál történő elhelyezés szolgálná". A bíróság ugyanakkor lehetővé tette, hogy az édesanya a korábbi láthatási időnél hosszabb időtartamig lehessen együtt gyermekével. A. T. J.-B. K. A.