Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-22 / 222. szám
16 • MEGYEI TÜKÖR« SZOMBAT, 2004. SZEPTEMBER 25. Fanyíró fűnyíró Újfajta civilizációs betegség ütötte föl a fejét. Orvosságáról még nem hallottam. Hatalmasat téved, aki fűt-fát összehord. Tücsköt-bogarat lehet, mert ott néminemű alaktani rokonság még létezik, de a fű nem fa. Túl a Dunán ugyan előfordul együtt a kettő, de tagadólag: ami sem fű. sem fa. az a csádé. Most mégis azt mondom, a fűnyíróval fát is lehet irtani. Nem hajlékony csemetekorban, százéves törzsökösökkel is elbánik. Kitalálta az emberiség a forgókéses fűnyírót. Lelki huzalom hozta-e, vagy csak az. hogy kaszálni volt lusta a konstruktőr, nem tudhatom. de szerencsés esetben mindkettőnek köze lehetett hozzá. Van, amelyik benzinre jár, a másik meg villanyra. Kényelmesebb, mint a kasza, mert például nem kell kalapálni, és minden fordulóban kővel fenni. Attól se kell tartani, hogy beleszalad a földbe. Van ugyan olyan változata is, amelyiknél ugyanazok a mozdulatok jönnek elfi. és kiegészítésként olyan motorosmaszk kötelező, hogy kánikulában patakvíz folyik a kezelőjéről, de azok ennyire nem veszedelmesek. Most azonban a fairtó fűnyíróról akarok beszélni. Melléktermékként jött elő, az biztos. Toligálják az emberek akár a motoros, akár a villamos változatot, és tünemény tarlóra vágnak vele mindent. A fák tövéig lehet hatolni velük, ez is nagyszerií adottsága. Csakhogy vannak olyan fák. amelyekbe nem táplálta bele a törzsfejlődés a modern gépeket, és képesek a fold fölött hajtani támasztó gyökereket. Megyeget tehát a fűnyíró, mint a parancsolat, és szépen lecsapja a gyökér tetejét is. Már majdnem traktor némelyik, nyergeitű lehet. Füves kertecskékben láthatni ilyen kényelmes barbárságot. Csupa agyonsebzett gyökér marad utána. Nagyokat zökkenhet a propeller, amikor gyökérhez ér, de ki van próbálva. Erősebb ugyan a fa. sokáig túléli a skalpoló borotválást, a vége azonban csak az lesz, hogy a vas győz. Van a fának természetadta ellensége is, farontó a neve. Belemászik a bogár a törzsbe vagy az ágba, és addig rágja, amíg ki nem nö belőle. Furcsa a gusztusa, egyhangú a kosztja, de megél rajta. Viharok szeretik letörni a rágott ágakat. A motoros farontó sok fokkal rosszabb. Ha jól számolom, nekünk is van négy. A gyalogjáróból. Kókányolt is. gyári is. Ötödiknek ott a kasza. Még mindig azt szeretem legjobban. H. D. Fackelmann István ökológiai gazdálkodást folytat Kamu legel Ásotthalmán A birkák, sertések, tyúkok meilett Fackelmannék a háziasított muflonra a legbüszkébbek Juhokat tereltek az akadálypályán OPERATÖR A KERESZTAPA jjj Az ásotthalmi tanyán a sikeres keresztezésnek köszönhetően új faj is született. A gazda és családja sokat gondolkozott azon, vajon hogyan is nevezzék a birka és a muflon „szerelmének gyümölcsét". Az új jövevény első lépéseit megörökítő Hódi József, a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának operatőre adta az ötletet: a birKA és a MUflon szavakból rakják össze a különleges faj nevét. így az operatőr-keresztapának köszönhetően kamunak hívják a ma már termékeny utódnak is életet adó jószágot. Ez azért is érdekes, mert - a kamuval ellentétben - a ló és a szamár keresztezéséből születő öszvér meddő. Hetedik alkalommal rendezték meg a magyar tcrelökutya-bajnokságot a Bács-Kiskun megyei Solt-Révbérpusztán. A verseny résztvevőinek olyan feladatban kellett jeleskedni, amelyet naponta végeznek: akadályok között juhokat tereltek. MUNKATÁRASUNKTÓl Arkosi József, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Terelőkutyás Sportbizottságának elnöke szerint a bárom magyar terelőkutya-fajta, a puli, a pumi és a mudi hazai legszebb egyedei vonultak fel a révbérpusztai lovascentrumban. A bajnokságra a skandináv országokból is érkeztek megfigyelők, akik a kutyák munkavégzését tanulmányozták. Áprilisában egyébként az országgyűlés kilenc magyar kutyafajtát - köztük a pulit, a pumit és a mudit - védett nemzeti kinccsé nyilvánított. A révbérpusztai versenyen alapvetően kutyatartók vettek részt, köztük az ország számos vidékéről, így Csongrád megyéből is érkeztek juhászok. A terelőkutya-bajnokság legfontosabb célja, hogy az egykori pásztorkutyák leszármazottai ne a küllemükkel, hanem a munkavégzésükkel versenyezzenek, egyúttal továbbörökítve ősi „mesterségüket". A pulit fenyegeti a legnagyobb veszély, hogy divatkutyává válik, a pumi és a mudi ma meg nagyobb arányban vesz részt a „munkában". A rendezvény kapcsolódott a magyar kutyafajták világtalálkozójához, melynek keretében az elmúlt hét végi versenyen fajtánként mérkőztek meg a terelőkutyák. Muflonokkal, cigájákkal, merinókkal, mangalicákkal találkozhatnak az ásotthalmi erdőben bóklászók. A táplálék után kutató állatokat ridegen tartja gazdájuk, Fackelmann István. Az ökológiai gazdálkodást folytató férfi minden mesterséges anyagot száműzött a gazdaságából. Az ásotthalmi erdőben megbújó tanya körüli erdőben, réteken igen különleges állatok is élnek. Fackelmann István tanyagazda és felesége ötvenhat sertést, tizennyolc birkát, harminc gyöngytyúkot és száztíz csirkét tart szabadon. Abban még nem lenne semmi szokatlan, hogy a gazda nem ad nekik semmilyen mesterséges anyagot, tápot. Az viszont már igen érdekes, hogy előszeretettel keresztezi őket. - Több évtizede kezdtük a bantam, vagyis a törpetyúk és a fogolyszínű olasz leghorn keresztezési kísérleteit. A hobbi állattartás után rájöttünk, hogy az új egyedek kiválóan alkalmasa fácáncsibék kikeltetésére. Jobbak és hatékonyabbak, mint a keltetőgép. Volt, hogy háromezer fácánt neveltünk - emlékezett vissza a múltra Fackelmann István. A kísérletet folytatták a házi juh és egyik ősének, a muflonnak a keresztezésével. Az első utódok, a kamuk 2002 decem-' berében születtek. Jelenleg hat kamu legel a birkanyájjal együtt. Sőt az egyik kamut viszszakeresztezték a muflonnal és megszületett az újabb nemzedék. A sertéseknél is „variáltak". A vietnami csüngő hasú kocákat a mangalica kannal búgatták meg. Ennek eredményeként öt alomnyi malacka rohangál a csorda körül. Az összes jószág szabadon mozoghat a 80 hektárnyi területen. - Nem tartunk a tolvajoktól, hiszen a muflonok védik az állatokat és a tanyát is. Egy kutyánál ki lehet számítani, nnkor támad. Fotó: Gyenes Kálmán De egy feldühödött, kemény szarvú muflonnál... - legyintett nevetve a gazda. A gyöngyösökből és a csirkékből viszont a rókák szednek vámot. A tulaj szerint eddig 20:3-ra vezetnek a ravaszdiak, vagyis húsz baromfit ragadtak el, míg ő három rókát tudott kilőni. De nem adja fel, vadászik arra a tizenhét bundásra, hogy egálba jöjjön. A vezérkos, Kamu, valamint Tódor, a muflon kan rivalizál ugyan egymással, de nagy fegyelmet tartanak a tanyán. A nemrég született kisbárányt közelről még nagyon a gazda sem nézhette meg, mert a kosok még a széltől is óvják. Az ökogazdálkodáshoz az is hozzátartozik, hogy az állatokból készített ételekbe sem kerül semmiféle mesterséges anyag, így nem csoda, hogy még távoli településekről is felkeresik a Fackelmanntanyát az igazi gurmanok. KORMOS TAMÁS Lakatos fenő tanár úr boldogsága Negyvenöt családnak ad munkát a bioméz A hiomézben csak természetes anyagok vannak - vallja Lakatos Jenő Fotó: A szerző felvétele Egyre kevesebben tartják már különcnek a csongrádi Lakatos Jenőt, aki nyugalmazott tanár, s bioniéhészettel is foglalkozik. A környezetkímélő gazdálkodás népszerűsítése nem hoz pénzt a konyhára, annál inkább a bioméz. Lakatos Jenő „gazdasága" negyvenöt családnak ad munkát. Megszállott emberként tartják számon Csongrádon a hetvennyolcadik évében járó Lakatos Jenő nyugalmazott tanárt, akinek már régen meggyőződésévé vált: lehet, s kell is vegyszerek és műtrágyák nélkül gazdálkodni. Tizenkét éve elsőként csatlakozott hetedmagával a biokultúra csoporthoz. Jelenleg az országos szövetségben tevékenykednek, Csongrádon és a térségben 36-an vannak. Önmaguk és családjuk egészségét védve, de másokért is dolgoznak. Egyre többen követik a példájukat. Lakatos Jenő azt mondja, olyan kiváló emberekkel dolgozhatott együtt, mint Eke Károly egykori országgyűlési képviselő, Losonczi Zoltánná Piroska Réka, aki polgármestersége idején az ügyért igen sokat tett. Lakatos (enő nagyon értékesnek tartja mindkettőjük akkori munkálkodását. Emlékeztetett arra is, hogy 1992-ben Csongrádon, az ifjúsági házban háromszázötven taggal létrejött a Biotermék Tanács, amit akkor csongrádi székhellyel jegyzett be a megyei cégbíróság. A Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével szeptember 23-án a fővárosban környezetvédelmi fórumot tartanak, ahol tudományosan megalapozott előadások hangzanak el Láng István professzortól és másoktól. Ma már nem vitatott a biogazdálkodás jelentősége egészségünk és jövőnk szempontjából. Amikor az iránt érdeklődünk a csongrádi tanártól, hoz-e pénzt a konyhára a környezetkímélő gazdálkodás népszerűsítése, határozott nemmel válaszol. Hozzáteszi rögtön: a bioméz azonban természetesen hasznot hoz. - Hivatalosan hetvenkét bejegyzett méhcsaládom van, ebből negyvenöt a termelő - mondja Lakatos Jenő. - Ezek Csongrádon a Tisza árterületén gyűjtögetnek, vándorolni a Kiskunsági Nemzeti Parkban és Nógrádban szoktunk, ott is természetvédelmi területen, illetve tájvédelmi körzetben, Balassagyarmat környékén, az Ipoly völgyében. A biomézbe nem kerülhet vegyszermaradvány, míg a másikba esetleg igen. Az, hogy van-e benne, egy ellenőrzés és minősítés során derül ki, a biomézben tehát megbízhat a vásárló. A tanár úr évek hosszú során méhész szakköröket vezetett Csongrádon, igen sok méhészettel foglalkozó tanítványa van. A méhészet olyan tevékenység, amely egész embert kíván. A csongrádi borfesztivállal egy időben tartott biotermék-kiállításon mondta a tanár úr: nemcsak méhcsaládjainak, de saját családjának is köszönheti, amit eddig elért. - Nekem a feleségem, a lányom és az unokám segít abban, hogy a biokultúráért élhessek. Ez számomra nagy öröm, és erőt ad minden nap. BÁLINT GYULA GYÖRGY