Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-22 / 222. szám

SZERDA, 2004. SZEPTEMBER 22. •MEGYEI TÜKÖR« 11 Fiatal szegedi kutatók szociológiai tanulmányai Az Óperenciás­tengeren innen és túl A látóhatár mögött címmel a Belvedere Méridionale kiadásá­ban jelent meg a Szegedi Tü­dományegyetemen végzett szo­ciológia szakos hallgatók má­sodik kötete, amely öt érdekes tanulmányt ad közre. MUNKATÁRSUNKTÓL Héjjas Barbara a fiatalok társada­lomképét vizsgálja a dalszövegek tükrében, s mint megállapítja: ér­demes elemezni az általuk hall­gatott együttesek szövegeit, mert segítségükkel megismerhetjük, megérthetjük gondolkodásmód­jukat. A szerző szerint a legna­gyobb gondot nem a deviáns vi­selkedés különböző formái - al­koholizmus, drogozás - jelentik, hanem az, ami azokat kiváltja. Például a Tankcsapda-szövegek elemzéséből az a következtetés is levonható: egyre inkább előtérbe kerül a kizárólag a fogyasztás iránt érdeklődő „egydimenziós ember". A fogyasztói civilizáció kiszorítja a világból az emberi élet spirituális dimenzióit. Politikai pártreferenciák és szavazótáborok Szegeden, 2000-ben és 2001-ben című ta­nulmányában Nagy Gábor Dáni­el kutatásai összegzéseképpen felveti: érdemes lenne megvizs­gálni, mi az oka a szegedi szava­zótáborok gyors változásának, a pártpreferenciák instabilitásá­nak. A szegedi vizsgálatok is iga­zolják: megindult, sőt már a vé­géhez közeledik a modern pártok gyűjtőpárttá válása, homogeni­zálódása Magyarországon. Nagy Terézia egy szegedi hajléktalan­csoport kapcsolathálóját elemez­ve arra a kérdésre keresi a vá­laszt: Mért válhattak hajlékta­lanná, és miért nem tudnak ki­törni a hajléktalan létből ezek az emberek? Az Óperenciás tengeren is túl... című tanulmányában Szűcs Norbert a magyar au pai­rek nyugat-európai és amerikai tapasztalatait összegzi. Az ilyen típusú munkavállalás legfonto­sabb motiváló tényezője: a fiata­lok anyanyelvi környezetben szeretnék a választott idegen nyelvet megtanulni. A hazatérők számára a szóbeli kommuniká­ció általában már nem okoz ne­hézséget, ezért nő az au pair­munkát végzett fiatalok munka­erő-piaci értéke, könnyebben le tudják tenni a diploma megszer­zéséhez szükséges nyelvvizsgát is. Szűcs Norbert másik dolgoza­tában a cigányokkal kapcsolatos társadalmi távolság mértékét vizsgálja a szegedi lakosság köré­ben, és megállapítja: bár a felnőt­tek inkább hajlamosak alkal­mazni a politikailag korrekt be­szédmódot, mégis körükben a valamilyen módon kirekesztő ál­láspontot képviselők aránya meglehetősen magas, 84,2 szá­zalék. A cigányokkal kapcsolatos előítéletek többsége az életmód­beli különbségekből fakad - ezek egy részének a romák rossz szo­ciális helyzete az oka. A Pászka Imre egyetemi do­cens szerkesztésében megjelent kötet tanulmányai először az OTDK 2003-as rendezvényén arattak első, második és harma­dik díjban megnyilvánuló sikert. A szerzők részt vesznek a Szege­di Tudományegyetem Szocioló­gia Tanszékén folyó műhely­munkában, Nagy Gábor és Szűcs Norbert már a PhD-program hallgatója. A hónap könyve Kovács András István: Eger és a Bükk Vége a nyárnak, kiürültek a vízpartok, üdülők, strandok, mégis utazásra csábítja a kedves olvasót a Somogyi-könyvtár e havi könyvajánlója. Hisz utazni nem csak nyáron érdemes, bármelyik évszak kínálhat kellemes élményeket, programokat, kikapcso­lódást. A Magyarország másként: Bor.kul.túra (Bor, kultúra, túra) című sorozat első kötete a Bala­tont és vidékét, a második pedig Egert és a Bükköt mutatja be. Külön fejezet írja le a barokk Eger nevezetességeit, bemutatva számos olyan régi és új csodát, amelyek általában rejtve marad­nak az ide látogató turisták sze­me előtt. „Ne menjen el mellet­te!" rovatai megállásra késztet­nek egy-egy nem szembetűnő épület, szobor előtt, ezek szerint Egerben nemcsak a várba és a bazilikába érdemes betérni, ha­nem például a ferences temp­lomba és a rác templomba is! Nem feledkezik meg a könyv a sokszor méltatlanul mellőzött Miskolcról és változatos vidéké­ről, Lillafüredről és Tapolcáról sem. A térség műemlékei mel­lett megismerhetjük a Bükk vi­lágát, a túraajánlatokat olvas­ván már kedve szottyan az em­bernek elővenni a bakancsát, hogy nekivágjon a hegynek, a barlangokat és karsztjelensége­ket felfedezni, vagy egy kilátóból csodálja meg az elé táruló pano­rámát, netán megpróbálja kide­ríteni a titokzatos kaptárkövek titkát, de egy Hór-völgyi séta is kellemes élményt ígér. A szőlők között kanyargó bükki utakon végigkerékpározhatunk, a tan­ösvényeken pedig sokat tanul­hatunk a környék élővilágáról. Elődeink nyomaira is rá lehet bukkanni barlangokban, megis­merhetjük ezen leletek feltárá­sának történetét is a könyvből, megtudhatjuk mi köze az ős­medvéknek a buszjegyekhez. A túrákon színes térképszelvé­nyek segítenek tájékozódni a te­repen, a hangulatukat pedig szépirodalmi idézetek emelik. És persze a borvidék: részlete­sen megismerhetjük az egri és debrői körzet, illetve a bükkaljai borvidéken termelt szőlők fajta­szerkezetét, a pincék történetét, a térség borkultúrájának múltját és jelenét. A borvidék számos, felkeresésre érdemes pincészeté­nek bemutatása során az ismert sztárborászok mellett fiatal te­hetségekkel is találkozhatunk. Nem maradhatnak el a prakti­kus információk sem egy úti­könyvből: hol érdemes álomra hajtani fejünket, ha a környéken járunk, megtudhatjuk melyik ét­terembe, fogadóba érdemes be­térni ebédelni vagy vacsorázni, valamint azt is, hogy Szilvásvá­rad környékén hol lehet a legfi­nomabb pisztrángot enni. És a címek, telefonszámok mellett ott a webcím is, így a tervezgetést már a számítógépnél megkezd­hetjük. N. ZS. Innovációs járulékelőleg MUNKATÁRSUNKTÓL 2004. január l-jétől a Kutatási és Technológiai In­novációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény alap­ján a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatá­lya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társasá­gokat innovációs járulékfizetési kötelezettség ter­heli - áll az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságá­nak közleményében. Mentes a járulékfizetés alól a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság, azaz nem kell fizetni az előtársasági időszakban és az azt követő adóévben. Nem tartozik a törvény hatálya alá a közhasznú társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, a fióktelep, a nonprofit szervezet, valamint az üzleti évben nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény mellékletében foglaltak szerint vezető gazdasági társaság. A járulékkötelezettséget előlegfizetési rendszer­ben kell teljesíteni, vagyis minden harmadik hóna­pot követő hó 20-áig kell befizetni, az előlegekről pedig az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, azaz 2004. május 31-éig kell bevallást tenni. Erre a célra az adóhatóság a 0449 számú nyomtatványt rendszeresítette. Az adóhatóság arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy akik még e kötelezettségüket nem teljesítették, haladéktalanul pótolják. A bevallási kötelezettségüket elmulasztó adózókkal szemben az adóhatóság mulasztási bírság szankcióval élhet. New Jerseyből jött a nyugdíjaslakóparkba George új élete Vásárhelyen Hétköznapi fotók a szegvári kastélyban Az egyesült államokbeli New Jerseyben született, 1990-ben járt először Magyarországon, és itt ragadt. George Guy Miskol­con, majd a fővárosban élt, idén költözött a vásárhelyi nyugdí­jaslakóparkba. Mint mondja, ez az új hazája, otthona, és talán már soha nem utazik vissza Amerikába. vernisszázst szerveztek a falube­liek. A tárlatmegnyitón Zybek azt mondta: látván a lelkesedést, bizonyos benne, hogy a kezde­ményezés és a megvalósulás füg­getlen a világvárosok és kis tele­pülések közötti infrastrukturális különbségektől - ebben a falu­ban olyan kiállítás született, amelyre emlékezni sokáig érde­mes. A valóban művészeti esemény­nek nevezhető alkalmon Győri Lajos, a fotóművészek szövetsé­gének elnöke azt mondta: a kor­társ fotóművészet teljes kereszt­metszete jelent meg Szegváron. A falu mással nem azonosítható vonásai, jellege megkapja az ide látogatót, a képek tükröznek hét­köznapi csodákat, s kivételes vendéglátás részesének érzi ma­gát a látogató. A zsűrinek tagja volt lapunk munkatársa, Horváth Dezső új­ságíró is. Zbigniew Gluszczak szavai szerint éjszakába nyúló vi­ták előzték meg a döntést, a vég­ső sorrend egy hajnali órán szü­letett meg. Különdíjat kapott a szentesi Magyar Mária, a buda­pesti Lökös Zoltán, Mazumel László és Szita László, a debrece­ni Kocsis Zoltán, a moszkvai születésű Merjás Georgjj és a szegvári Magyar Antal. A fotók hétköznapinak nevezett, de nem átlagos pillanatokról üzennek, így Merjás kisfiús képe, a Rácso­dálkozás, vagy Magyar Antal vil­lámlása a fóliák felett. Harmadik díjat az érdi Bakos Veronika ka­pott, második helyezést ért el a szegedi Veres Sándor, és első lett Miklós Pálné Budapestről, aki egy hamisítatlan fővárosi téli reggelt küldött Szegvárra. A kiál­lítás szervezőjeként elismerés­ben részesült Purgel Zoltán fotós is. BLAHÓ GABRIELLA Az USA-beli New Jersey állam­ban született 1936-ban, s úgy négyéves lehetett, amikor George Guy 'felismerte, hogy ő a család fekete báránya. Élete azóta szá­mos fordulatot vett, már nem Amerikában él, hanem a vásár­helyi nyugdíjaslakóparkban. S hogy miért lógott ki annak idején a sorból? Barátaival ját­szott a parkban, állandóan vizes, saras volt, és boldog. Független­nek, szabadnak érezte magát, és rengeteget változott az élete 1940 és 1990 közt. Ezt a korsza­kot a változás korának is nevezi, amikor múltjáról mesél. Tanár lett, majd kiégett, belefáradt, s asztalosnak állt. Szerszámokat vásárolt, megalapította saját üz­letét, s másfél évtizedig ezzel fog­lalkozott - közben három gyer­meke született. 14 évvel ezelőtt jött először Magyarországra, mint mondja, ekkor kezdődött a lassúbb válto­zások korszaka. Turistaként ér­kezett, ingyen repülőjegye volt, amellyel Párizsba ment, onnan vonattal Pestre, majd Miskolcra - nagy hatással volt rá a születő­ben lévő demokrácia. Nagyszülei magyar származásúak voltak, így elkezdte kutatni itteni gyökereit, s rátalált egy másod-unokatest­vérére, akinél töltött káposztát evett és tokaji bort ivott - hazánk George Guy nem tervezi, hogy visszatér azÁllamokba - Vásárhelyen megtalálta a stabilitást Fotó: Tésik Attila így még izgalmasabbnak tűnt számára. Találkozott egy asz­szonnyal is, összeköltöztek, s George 1991-ben hazautazott, hogy eladja házát. Miskolcon egy gimnáziumban tanított, majd magánórákat adott, 1995-ben pedig Pesten folytatta ugyanezt, egyedül. Közben barátokra talált, meg­ismerkedett az itteni kultúrával. A tanításban pedig azt szerette és szereti a mai napig, hogy segíthet az embereknek egyről a kettőre jutni. Sok magyar fiatal álma, hogy az angol nyelv segítségével külföldre kijusson akár turista­ként, akár dolgozni - ebben tudja őket támogatni. Egy korábbi ta­nítványa meghívására látogatott tavaly télen Vásárhelyre is. Szer­vezett itt egy kurzust, amelynek egyik résztvevője megmutatta neki a lakóparkot. Innentől pe­dig nem volt visszaút, megvett egy lakást és beköltözött. Kezdetben sűrűbben járt az Ál­lamokba, majd ritkultak a láto­gatások, most pedig azt mondja, ha csak valamilyen nagy tragédia vagy csoda nem történik Ameri­kában, talán nem utazik ki soha többé. Ez az ő új élete - 2004-től a stabilitás korszakát éli -, ez az ő új otthona. Megtanulta, hogy egyedül lenni nem feltétlenül rossz, remekül elfoglalja magát lakásában, asztalosként is alkot ezt-azt, s barátokra talált Vásár­helyen. A parkban van még egy amerikai származású lakó, Alex, aki szintén nem tervezi, hogy visszaköltözik az Államokba. George vele is jó kapcsolatot ápol, nemrég Szegedre kirándul­tak, megnézték a várost, s ettek egy jó halászlevet. SZÖGI ANDREA A kortárs magyar fotóművé­szet teljes keresztmetszete megjelent Szegváron, ahová közel ezer képalkotás érke­zett a Hétköznapok című or­szágos pályázatra. A kiválasz­tott képeket a felújítás nélkül is szép vármegyeházán állí­tották ki. Megkapóan szép falu Szegvár: így látják ezt a helybeli fiatal al­kotók, legalábbis ezt tükrözik a Hétköznapok című országos fo­tópályázatra érkezett szegvári al­kotások. A pályázat ötlete a len­gyel származású fotós és egyete­mi tanár, Zbigniew Gluszczak, „Zybek" fejében született meg, aki hitvese révén kötődik a köz­séghez, itt barátokra lelt. A pá­lyázatra kilencszáz mű érkezett itthonról és külföldről, közülük százhúsz képet állítottak ki szombaton a kastélyban. A pati­nás épületben pezsgő hangulatú Zbigniew Gluszczak fotós és tanár, a pályázat kiötlője a kiállítá­son Fotó: Magyar Antal

Next

/
Thumbnails
Contents