Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-22 / 222. szám
SZERDA, 2004. SZEPTEMBER 22. •MEGYEI TÜKÖR« 11 Fiatal szegedi kutatók szociológiai tanulmányai Az Óperenciástengeren innen és túl A látóhatár mögött címmel a Belvedere Méridionale kiadásában jelent meg a Szegedi Tüdományegyetemen végzett szociológia szakos hallgatók második kötete, amely öt érdekes tanulmányt ad közre. MUNKATÁRSUNKTÓL Héjjas Barbara a fiatalok társadalomképét vizsgálja a dalszövegek tükrében, s mint megállapítja: érdemes elemezni az általuk hallgatott együttesek szövegeit, mert segítségükkel megismerhetjük, megérthetjük gondolkodásmódjukat. A szerző szerint a legnagyobb gondot nem a deviáns viselkedés különböző formái - alkoholizmus, drogozás - jelentik, hanem az, ami azokat kiváltja. Például a Tankcsapda-szövegek elemzéséből az a következtetés is levonható: egyre inkább előtérbe kerül a kizárólag a fogyasztás iránt érdeklődő „egydimenziós ember". A fogyasztói civilizáció kiszorítja a világból az emberi élet spirituális dimenzióit. Politikai pártreferenciák és szavazótáborok Szegeden, 2000-ben és 2001-ben című tanulmányában Nagy Gábor Dániel kutatásai összegzéseképpen felveti: érdemes lenne megvizsgálni, mi az oka a szegedi szavazótáborok gyors változásának, a pártpreferenciák instabilitásának. A szegedi vizsgálatok is igazolják: megindult, sőt már a végéhez közeledik a modern pártok gyűjtőpárttá válása, homogenizálódása Magyarországon. Nagy Terézia egy szegedi hajléktalancsoport kapcsolathálóját elemezve arra a kérdésre keresi a választ: Mért válhattak hajléktalanná, és miért nem tudnak kitörni a hajléktalan létből ezek az emberek? Az Óperenciás tengeren is túl... című tanulmányában Szűcs Norbert a magyar au pairek nyugat-európai és amerikai tapasztalatait összegzi. Az ilyen típusú munkavállalás legfontosabb motiváló tényezője: a fiatalok anyanyelvi környezetben szeretnék a választott idegen nyelvet megtanulni. A hazatérők számára a szóbeli kommunikáció általában már nem okoz nehézséget, ezért nő az au pairmunkát végzett fiatalok munkaerő-piaci értéke, könnyebben le tudják tenni a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgát is. Szűcs Norbert másik dolgozatában a cigányokkal kapcsolatos társadalmi távolság mértékét vizsgálja a szegedi lakosság körében, és megállapítja: bár a felnőttek inkább hajlamosak alkalmazni a politikailag korrekt beszédmódot, mégis körükben a valamilyen módon kirekesztő álláspontot képviselők aránya meglehetősen magas, 84,2 százalék. A cigányokkal kapcsolatos előítéletek többsége az életmódbeli különbségekből fakad - ezek egy részének a romák rossz szociális helyzete az oka. A Pászka Imre egyetemi docens szerkesztésében megjelent kötet tanulmányai először az OTDK 2003-as rendezvényén arattak első, második és harmadik díjban megnyilvánuló sikert. A szerzők részt vesznek a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékén folyó műhelymunkában, Nagy Gábor és Szűcs Norbert már a PhD-program hallgatója. A hónap könyve Kovács András István: Eger és a Bükk Vége a nyárnak, kiürültek a vízpartok, üdülők, strandok, mégis utazásra csábítja a kedves olvasót a Somogyi-könyvtár e havi könyvajánlója. Hisz utazni nem csak nyáron érdemes, bármelyik évszak kínálhat kellemes élményeket, programokat, kikapcsolódást. A Magyarország másként: Bor.kul.túra (Bor, kultúra, túra) című sorozat első kötete a Balatont és vidékét, a második pedig Egert és a Bükköt mutatja be. Külön fejezet írja le a barokk Eger nevezetességeit, bemutatva számos olyan régi és új csodát, amelyek általában rejtve maradnak az ide látogató turisták szeme előtt. „Ne menjen el mellette!" rovatai megállásra késztetnek egy-egy nem szembetűnő épület, szobor előtt, ezek szerint Egerben nemcsak a várba és a bazilikába érdemes betérni, hanem például a ferences templomba és a rác templomba is! Nem feledkezik meg a könyv a sokszor méltatlanul mellőzött Miskolcról és változatos vidékéről, Lillafüredről és Tapolcáról sem. A térség műemlékei mellett megismerhetjük a Bükk világát, a túraajánlatokat olvasván már kedve szottyan az embernek elővenni a bakancsát, hogy nekivágjon a hegynek, a barlangokat és karsztjelenségeket felfedezni, vagy egy kilátóból csodálja meg az elé táruló panorámát, netán megpróbálja kideríteni a titokzatos kaptárkövek titkát, de egy Hór-völgyi séta is kellemes élményt ígér. A szőlők között kanyargó bükki utakon végigkerékpározhatunk, a tanösvényeken pedig sokat tanulhatunk a környék élővilágáról. Elődeink nyomaira is rá lehet bukkanni barlangokban, megismerhetjük ezen leletek feltárásának történetét is a könyvből, megtudhatjuk mi köze az ősmedvéknek a buszjegyekhez. A túrákon színes térképszelvények segítenek tájékozódni a terepen, a hangulatukat pedig szépirodalmi idézetek emelik. És persze a borvidék: részletesen megismerhetjük az egri és debrői körzet, illetve a bükkaljai borvidéken termelt szőlők fajtaszerkezetét, a pincék történetét, a térség borkultúrájának múltját és jelenét. A borvidék számos, felkeresésre érdemes pincészetének bemutatása során az ismert sztárborászok mellett fiatal tehetségekkel is találkozhatunk. Nem maradhatnak el a praktikus információk sem egy útikönyvből: hol érdemes álomra hajtani fejünket, ha a környéken járunk, megtudhatjuk melyik étterembe, fogadóba érdemes betérni ebédelni vagy vacsorázni, valamint azt is, hogy Szilvásvárad környékén hol lehet a legfinomabb pisztrángot enni. És a címek, telefonszámok mellett ott a webcím is, így a tervezgetést már a számítógépnél megkezdhetjük. N. ZS. Innovációs járulékelőleg MUNKATÁRSUNKTÓL 2004. január l-jétől a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény alapján a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságokat innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli - áll az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának közleményében. Mentes a járulékfizetés alól a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság, azaz nem kell fizetni az előtársasági időszakban és az azt követő adóévben. Nem tartozik a törvény hatálya alá a közhasznú társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, a fióktelep, a nonprofit szervezet, valamint az üzleti évben nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény mellékletében foglaltak szerint vezető gazdasági társaság. A járulékkötelezettséget előlegfizetési rendszerben kell teljesíteni, vagyis minden harmadik hónapot követő hó 20-áig kell befizetni, az előlegekről pedig az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, azaz 2004. május 31-éig kell bevallást tenni. Erre a célra az adóhatóság a 0449 számú nyomtatványt rendszeresítette. Az adóhatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy akik még e kötelezettségüket nem teljesítették, haladéktalanul pótolják. A bevallási kötelezettségüket elmulasztó adózókkal szemben az adóhatóság mulasztási bírság szankcióval élhet. New Jerseyből jött a nyugdíjaslakóparkba George új élete Vásárhelyen Hétköznapi fotók a szegvári kastélyban Az egyesült államokbeli New Jerseyben született, 1990-ben járt először Magyarországon, és itt ragadt. George Guy Miskolcon, majd a fővárosban élt, idén költözött a vásárhelyi nyugdíjaslakóparkba. Mint mondja, ez az új hazája, otthona, és talán már soha nem utazik vissza Amerikába. vernisszázst szerveztek a falubeliek. A tárlatmegnyitón Zybek azt mondta: látván a lelkesedést, bizonyos benne, hogy a kezdeményezés és a megvalósulás független a világvárosok és kis települések közötti infrastrukturális különbségektől - ebben a faluban olyan kiállítás született, amelyre emlékezni sokáig érdemes. A valóban művészeti eseménynek nevezhető alkalmon Győri Lajos, a fotóművészek szövetségének elnöke azt mondta: a kortárs fotóművészet teljes keresztmetszete jelent meg Szegváron. A falu mással nem azonosítható vonásai, jellege megkapja az ide látogatót, a képek tükröznek hétköznapi csodákat, s kivételes vendéglátás részesének érzi magát a látogató. A zsűrinek tagja volt lapunk munkatársa, Horváth Dezső újságíró is. Zbigniew Gluszczak szavai szerint éjszakába nyúló viták előzték meg a döntést, a végső sorrend egy hajnali órán született meg. Különdíjat kapott a szentesi Magyar Mária, a budapesti Lökös Zoltán, Mazumel László és Szita László, a debreceni Kocsis Zoltán, a moszkvai születésű Merjás Georgjj és a szegvári Magyar Antal. A fotók hétköznapinak nevezett, de nem átlagos pillanatokról üzennek, így Merjás kisfiús képe, a Rácsodálkozás, vagy Magyar Antal villámlása a fóliák felett. Harmadik díjat az érdi Bakos Veronika kapott, második helyezést ért el a szegedi Veres Sándor, és első lett Miklós Pálné Budapestről, aki egy hamisítatlan fővárosi téli reggelt küldött Szegvárra. A kiállítás szervezőjeként elismerésben részesült Purgel Zoltán fotós is. BLAHÓ GABRIELLA Az USA-beli New Jersey államban született 1936-ban, s úgy négyéves lehetett, amikor George Guy 'felismerte, hogy ő a család fekete báránya. Élete azóta számos fordulatot vett, már nem Amerikában él, hanem a vásárhelyi nyugdíjaslakóparkban. S hogy miért lógott ki annak idején a sorból? Barátaival játszott a parkban, állandóan vizes, saras volt, és boldog. Függetlennek, szabadnak érezte magát, és rengeteget változott az élete 1940 és 1990 közt. Ezt a korszakot a változás korának is nevezi, amikor múltjáról mesél. Tanár lett, majd kiégett, belefáradt, s asztalosnak állt. Szerszámokat vásárolt, megalapította saját üzletét, s másfél évtizedig ezzel foglalkozott - közben három gyermeke született. 14 évvel ezelőtt jött először Magyarországra, mint mondja, ekkor kezdődött a lassúbb változások korszaka. Turistaként érkezett, ingyen repülőjegye volt, amellyel Párizsba ment, onnan vonattal Pestre, majd Miskolcra - nagy hatással volt rá a születőben lévő demokrácia. Nagyszülei magyar származásúak voltak, így elkezdte kutatni itteni gyökereit, s rátalált egy másod-unokatestvérére, akinél töltött káposztát evett és tokaji bort ivott - hazánk George Guy nem tervezi, hogy visszatér azÁllamokba - Vásárhelyen megtalálta a stabilitást Fotó: Tésik Attila így még izgalmasabbnak tűnt számára. Találkozott egy aszszonnyal is, összeköltöztek, s George 1991-ben hazautazott, hogy eladja házát. Miskolcon egy gimnáziumban tanított, majd magánórákat adott, 1995-ben pedig Pesten folytatta ugyanezt, egyedül. Közben barátokra talált, megismerkedett az itteni kultúrával. A tanításban pedig azt szerette és szereti a mai napig, hogy segíthet az embereknek egyről a kettőre jutni. Sok magyar fiatal álma, hogy az angol nyelv segítségével külföldre kijusson akár turistaként, akár dolgozni - ebben tudja őket támogatni. Egy korábbi tanítványa meghívására látogatott tavaly télen Vásárhelyre is. Szervezett itt egy kurzust, amelynek egyik résztvevője megmutatta neki a lakóparkot. Innentől pedig nem volt visszaút, megvett egy lakást és beköltözött. Kezdetben sűrűbben járt az Államokba, majd ritkultak a látogatások, most pedig azt mondja, ha csak valamilyen nagy tragédia vagy csoda nem történik Amerikában, talán nem utazik ki soha többé. Ez az ő új élete - 2004-től a stabilitás korszakát éli -, ez az ő új otthona. Megtanulta, hogy egyedül lenni nem feltétlenül rossz, remekül elfoglalja magát lakásában, asztalosként is alkot ezt-azt, s barátokra talált Vásárhelyen. A parkban van még egy amerikai származású lakó, Alex, aki szintén nem tervezi, hogy visszaköltözik az Államokba. George vele is jó kapcsolatot ápol, nemrég Szegedre kirándultak, megnézték a várost, s ettek egy jó halászlevet. SZÖGI ANDREA A kortárs magyar fotóművészet teljes keresztmetszete megjelent Szegváron, ahová közel ezer képalkotás érkezett a Hétköznapok című országos pályázatra. A kiválasztott képeket a felújítás nélkül is szép vármegyeházán állították ki. Megkapóan szép falu Szegvár: így látják ezt a helybeli fiatal alkotók, legalábbis ezt tükrözik a Hétköznapok című országos fotópályázatra érkezett szegvári alkotások. A pályázat ötlete a lengyel származású fotós és egyetemi tanár, Zbigniew Gluszczak, „Zybek" fejében született meg, aki hitvese révén kötődik a községhez, itt barátokra lelt. A pályázatra kilencszáz mű érkezett itthonról és külföldről, közülük százhúsz képet állítottak ki szombaton a kastélyban. A patinás épületben pezsgő hangulatú Zbigniew Gluszczak fotós és tanár, a pályázat kiötlője a kiállításon Fotó: Magyar Antal