Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-22 / 222. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR« SZERDA, 2004. SZEPTEMBER 22. Féltik az egyetemeket a tervezett radikális változtatásoktól Bírálják a felsőoktatási törvény tervét "•"•¡¡^^^M A hallgatók túl sokan vannak és egyre több a diplomás munkanélküli - valamit tenni kell. De mit? Fotó: Karnok Csaba Nem tartják tökéletesnek a magyar felsőoktatást, elismerik, hogy jobbí­tásra szorul, de az oktatási tárca jelen­legi radikális változtatási szándékával több ponton nem értenek egyet. Nagy­jából így lehet összegezni a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) megkérde­zett vezető oktatóinak véleményét. - Talán lesz még erő, amelyik ezt megál­lítja - foglalta össze kiábrándultságát és reménykedését Berta Árpád professzor, az SZTE Bölcsészettudományi Kar dékánja. Kész átverés? Mi riasztja az egyetemi emberek többségét? Az oktatási tárca felsőok­tatási törvénytervezetét ért bírálatok nagyjából négy téma körül csúcsosod­nak. Az egyik a tervezet megszületé­sének körülményei. A másik az egye­temek vezetési struktúrájának terve­zett változtatása. Féltik továbbá a tu­dományt és a kutatást, a hallgatói jo­gok részletezését viszont túlzónak tartják. - Számomra érthetetlen, miért ragasz­kodik a tárca éppen most, a bolognai fo­lyamat bevezetésének amúgy is nehéz­ségekkel teli időszakában a felsőoktatás ilyen mélységű átalakításához - mondta Szabó Gábor fizikus, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének professzora. - Másfél évig folyt az egyez­tetés a 11 évvel ezelőtt született és azóta számtalanszor módosított törvény újabb módosításáról, azt hittük, meg­egyeztünk valamiben. Ehhez képest a je­lenlegi tervezetben merő újdonságok vannak, számos lényeges kérdés újra­szabályozásának szándéka fedezhető fel a szövegben. Olyan témák, amelyekről eddig nem volt szó. Aki komolyan vette az eddigi egyeztetéseket, az joggal gon­dolhatja, hogy csúfot úznek belőle. A külső stratégák A legtöbb bírálatot az intézmények ve­zetési szerkezetének és szisztémájának a megváltoztatási szándéka váltja ki. - Nem állítom, hogy az egyetemek irá­nyítása úgy jó, ahogyan van - vallja be Szabó Gábor. - Tény, hogy korábban is volt szó az úgynevezett akadémiai és az adminisztrációs irányítás, a gazdasági menedzselés közötti munkamegosztás­ról. De a most napirendre került merev szétválasztás az én szememben nem tű­nik működőképesnek. A mi viszonya­ink között nem látszik, mitől lesz legi­tim irányító szervezet az intézményi ta­nács (IT), amelynek négy tagját a mi­niszter nevezi ki, négyet meg a szenátus, az akadémiai szféra irányító testülete ja­vasol? Hogyan lesznek érdekeltek ezek a tárca által fizetett külső emberek az ille­tő egyetem működésének jobbításában? Mi bajuk lesz, ha olyan döntéseket hoz­nak, amelyek következtében - ne adja az ég - csődbe megy az egyetem ? - A korábban - vállalati mintára ­igazgatótanácsnak, most intézményi ta­nácsnak nevezett adminisztratív és gaz­dasági irányító testület szava az akadé­miai testülettel szemben, véleménykü­lönbség esetén, döntő lenne - magyaráz­za Berta Árpád. - Elképzelem, amint az IT azt mondja, hogy nem gazdaságos az úgynevezett kis szakok fenntartása - és igaza lesz. De vajon átlátják-e, hogy mégis szükség van ezekre, hiszen éppen az univerzalitást, a szakmai választék szélességét biztosítják? Attól tartok, hogy a minisztérium most egy amerikai modellt ültet át, aminek sajnos az lesz az eredménye, hogy a ma is jó színvona­lú magyar felsőoktatás lesüllyed. Szigorúan ellenőrzött oktatók - Az IT összetétele és javasolt műkö­dése - vagyis az, hogy az intézményi stratégiai döntéseket külső szakértők hozzák - azt az üzenetet is rejti, mintha az egyetemeken nem lennének olyan koponyák, akik képesek stratégiai dön­tésekre - véli Galambos Gábor, az SZTE luhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója. - Ettől eltekintve a tör­vénytervezet utolsó, általam ismert va­riációjában már sokkal elfogadhatóbb az új irányítási modell, mint a korábbiak­ban. Alighanem sok múlik majd azon, hogy eléggé széles látókörű és tárgyaló­képes emberek kerülnek-e az IT-be. Berta Árpád talált egy pozitívumot is a tervezetben: megszünteti azt az ál­datlan állapotot, hogy egy oktató akár négy állást is betölthet. Szabó Gábor viszont nehezményezi, hogy az okta­tók szerződése határozott idejűvé vá­lik. Azt mondja, még a versenyképes amerikai oktatásban is van egy határ, egy választóvonal, amelyen túl a ko­rábban szelekción átesett oktatókat nem késztetik újabb és újabb megmé­retkezésre. Derüljön ki, ki való az egyetemre és ki nem - ez helyes. Ám ha valaki már bizonyított, fölösleges időről időre górcső alá venni a műkö­dését. S. E. Szegeden tanácskoznak a kulturális bizottságok vezetői Nagyvárosok, kultúra, önkormányzat Fesztiválváros. Szinte mindegyik nagyvá­rosnak az az ambíciója, hogy okkal-joggal használhassa ezt a jelzőt. Erről is szó lesz egy mai szegedi tapasztalatcserén. MUNKATÁRSUNKTÓL Mit jelentenek a fesztiválvárosi törekvések? Mi­lyen különleges lehetőségek nyílnak a kulturális fejlesztések terén a nagyvárosokban? Mi a kul­turális turizmus lényege? Milyen brüsszeh for­rások segíthetnek a kulturális turizmus fejlesz­tésében? Mi a szerepe az önkormányzatoknak a művészeti fesztiválok és más kulturális progra­mok szervezésében és finanszírozásában ? Egyebek mellett ilyen témák szerepel­nek a megyei jogú városok szövetségének rendezvényén, amelyet ma tartanak Sze­geden. A hazai nagyvárosi önkormány­zatok kulturális bizottsági vezetőinek ta­nácskozását Botka László, Szeged polgár­mestere nyitja meg. Az egyik előadást gyakorlott szegedi fesztiválszervező, Ele­kes Zoltán tartja, aki munkatársaival a már hagyományosnak számító színházi ünnepek, a Dömötör-gálák mellett az idén először a Budapesti Tavaszi Fesztivál szegedi rendezvénysorozatát is megszer­vezte. Tapasztalatai alapján számol be a rendezvényszervező cégek és az önkor­mányzatok együttműködési lehetőségei­ről a művészeti fesztiválok szervezésé­ben. Mrozek-bemutató Esterházy-vendégszövegekkel a Szegedi Focus Műhely előadásában Özvegyek a Tamási Aron Klubban Mrozek abszurd drámáját, az Özvegyeket mutatja be ma 19 órától a tanárképző Támási Áron Klubjában a Szegedi Focus Műhely. A produkciót a társulat vezetője, Benkő Imola Orsolya rendezi, Esterházy-vendégszö­vegek felhasználásával. - A kortárs lengyel drámaírók an­tológiájában bukkantam az Özve­gyekre - mondja a Mrozek-darab rendezője, Benkó Imola Orsolya, a Szegedi Focus Műhely vezetője. - A darab cselekménye roppant egyszerű: Rómeó és Júlia találkoz­ni szeretne a szeretőjével. Róme­óé Izolda, Júliáé pedig Trisztán. Rómeó és Trisztán egy harmadik nőért párbajozik, s mindketten meghalnak. A nők nem tudnak erről, végül rájönnek, és győzedel­meskednek a halál fölött. A halál mindenkiért eljön - ebből a köz­helyből kiindulva hozott létre Mrozek egy abszurd létformát. Nem is a sztori az igazán érdekes, inkább a színpadi megvalósítása. A darab női szerepeit kettős szereposztásban játsszák. A Júli­ák, akiket ínyenc-prostituáltnak is nevezhetnénk, jellemző mai 4 1 Ü! jr*\ Benkő Imola Orsolya, a társulat vezetője, a Mrozek-bemutató rendezője Fotó: FtoUósi Zsolt nőtípust képviselnek. A másik szereposztásban viszont emanci­pált nők. Esterházy Péter erőtel­jes abszurd szemlélete jól kap­csolódik Mrozek darabjához, ezért az Egy nő bizonyos részlete­it vendégszövegként beépítették az előadásba. A neki járó jogdíj­ról lemondó Kossuth-díjas írófe­jedelem már jelezte: ő is eljön majd megnézni a produkciót. - A Trisztán és Rómeó képvi­selte archetípus elveszíti aktuali­tását - magyarázza az ifjú rende­zőnő, aki színházelméletet ta­nult az egyetemen. Egyetemista­ként részt vett Giorgio Pressbur­ger kurzusán, majd színházi tré­ninget szervezett, és megalapí­totta a Szegedi Focus Műhelyt. Leginkább Schilling Árpád társu­latát, a Krétakört szereti, de szimpatizál Bodolay Géza kecs­keméti színházával is. Társula­tának tagjai valamennyien ren­delkeznek valamilyen színházi múlttal, nem teljesen amatőrök. - Az intézményesült nagyszín­házaknak az a feladatuk, hogy széles közönségrétegeket szolgál­janak ki, mi inkább kísérletezni, kutatni szeretnénk - hangsú­lyozza Benkő Imola Orsolya. - Jó lenne, ha saját játszóhellyel ren­delkeznénk, ahol ideálisabb kö­rülmények között dolgozhat­nánk. A TÁK-ban legfeljebb 35-40 néző láthatja egyszerre az előadásainkat. Szegényszínház a miénk, a Mobilitás programtól kaptunk pályázati támogatást, abból tudtuk létrehozni a Mro­zek-produkciót. H.ZS. Tönkremehetnek a hagyományos filmszínházak Filmszakadás a kismozikban A némafilmek kora köszönt­het be ismét a hagyományos mozikban, ugyanis januártól az új alkotásokat olyan kópiá­kon forgalmazzák majd, ame­lyek vetítésére a filmszínhá­zak többsége alkalmatlan. A kulturális alap által nyújtott húszmillió forintból csak a mozik egytizedét lehet korsze­rűsíteni. Az országban mintegy négyszáz, Csongrád megyében közel húsz olyan hagyományos mozi műkö­dik, amely jövőre bezárhatja ka­puját. A külföldi filmgyártó cé­gek ugyanis januártól már csak olyan új technológiával készült szalagot hoznak forgalomba, amelyek olvasására a régi vetítő­gépek alkalmatlanok. - Az új produkciókat már az új hangcsíkkal forgalmazzák, amit az Egyesült Államokban fejlesz­tettek ki. A szegedi Belvárosi moziban nyolc vetítőgép is talál­ható, de egyik sem tudja olvasni az új hangcsíkot. Ehhez géphá­zanként egy új berendezésre len­ne szükség - mondta lapunknak Petróczy Sándor. A Szegedi Moz­gókép Kht. ügyvezető igazgatójá­tól, a Mozisok Országos Szövet­ségének (MOSZ) elnökétől meg­tudtuk: azért tértek rá az új tech­nológiával készült hangcsíkra, mert az nem tartalmaz szennye­ző, veszélyes ezüsttartalmú anyagot. A multiplexmozik vetítőgépei­be már gyárilag beépítették azt a berendezést, amit most - Pet­róczy szerint minél rövidebb időn belül - a hagyományos film­színházak mozigépeibe is be kel­lene szerelni. A kicsiny szerkezet közel háromszázezer forintba ke­rül. Az ügyvezető igazgató sze­MOZIK A MEGYEBEN | Csongrád megyében tizenöt mozi­" nak szolgáltat filmeket a Szegedi Mozgókép Kht.: Szeged, Hódmező­vásárhely, Makó, Sándorfalva, Mindszent, Földeák, Kiszombor, Szegvár, Forráskút, Rúzsa, Deszk, Bordány, Balástya, Pitvaros és Di­lis. A szentesi és csongrádi mozi egy szolnoki filmforgalmazó cégtől szerzi be a produkciókat. A megye városai közúl Kisteleken és Móra­halmon nem működtetnek mozit. rint a kismozik jelentős része éves jegyárbevételéből sem tudja fedezni az új hangtechnikai be­rendezés árát. így a problémát csak állami, illetve önkormány­zati segítséggel tudják megolda­ni. Míg a Nemzeti Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium nyáron az artmozik műszaki fej­lesztésére, addig a Nemzeti Kul­turális Alapprogram szeptember elején 20 millió forintnyi összeg­gel kifejezetten a vidéki kismo­zik vetítőgépeinek modernizálá­sára írt ki pályázatot. Petróczy Sándor szerint azonban ebből a pénzből - még 50 százalékos ön­rész mellett is - csak negy­ven-negyvenöt mozit tudnak korszerűsíteni. Megtudtuk: a pályázatnak mindössze a regisztráció a felté­tele, azaz a moziknak csak iga­zolniuk kell a Nemzeti Filmiro­dánál, hogy ténylegesen működ­nek és nincs tartozásuk. Pet­róczy Sándor hangsúlyozta, hogy a szegedi Belvárosi moziban év végéig - önkormányzati támoga­tással - minden vetítőgépbe be­szerelik az új hangtechnikai be­rendezést. sz. c. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents