Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-22 / 222. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR« SZERDA, 2004. SZEPTEMBER 22. Féltik az egyetemeket a tervezett radikális változtatásoktól Bírálják a felsőoktatási törvény tervét "•"•¡¡^^^M A hallgatók túl sokan vannak és egyre több a diplomás munkanélküli - valamit tenni kell. De mit? Fotó: Karnok Csaba Nem tartják tökéletesnek a magyar felsőoktatást, elismerik, hogy jobbításra szorul, de az oktatási tárca jelenlegi radikális változtatási szándékával több ponton nem értenek egyet. Nagyjából így lehet összegezni a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) megkérdezett vezető oktatóinak véleményét. - Talán lesz még erő, amelyik ezt megállítja - foglalta össze kiábrándultságát és reménykedését Berta Árpád professzor, az SZTE Bölcsészettudományi Kar dékánja. Kész átverés? Mi riasztja az egyetemi emberek többségét? Az oktatási tárca felsőoktatási törvénytervezetét ért bírálatok nagyjából négy téma körül csúcsosodnak. Az egyik a tervezet megszületésének körülményei. A másik az egyetemek vezetési struktúrájának tervezett változtatása. Féltik továbbá a tudományt és a kutatást, a hallgatói jogok részletezését viszont túlzónak tartják. - Számomra érthetetlen, miért ragaszkodik a tárca éppen most, a bolognai folyamat bevezetésének amúgy is nehézségekkel teli időszakában a felsőoktatás ilyen mélységű átalakításához - mondta Szabó Gábor fizikus, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének professzora. - Másfél évig folyt az egyeztetés a 11 évvel ezelőtt született és azóta számtalanszor módosított törvény újabb módosításáról, azt hittük, megegyeztünk valamiben. Ehhez képest a jelenlegi tervezetben merő újdonságok vannak, számos lényeges kérdés újraszabályozásának szándéka fedezhető fel a szövegben. Olyan témák, amelyekről eddig nem volt szó. Aki komolyan vette az eddigi egyeztetéseket, az joggal gondolhatja, hogy csúfot úznek belőle. A külső stratégák A legtöbb bírálatot az intézmények vezetési szerkezetének és szisztémájának a megváltoztatási szándéka váltja ki. - Nem állítom, hogy az egyetemek irányítása úgy jó, ahogyan van - vallja be Szabó Gábor. - Tény, hogy korábban is volt szó az úgynevezett akadémiai és az adminisztrációs irányítás, a gazdasági menedzselés közötti munkamegosztásról. De a most napirendre került merev szétválasztás az én szememben nem tűnik működőképesnek. A mi viszonyaink között nem látszik, mitől lesz legitim irányító szervezet az intézményi tanács (IT), amelynek négy tagját a miniszter nevezi ki, négyet meg a szenátus, az akadémiai szféra irányító testülete javasol? Hogyan lesznek érdekeltek ezek a tárca által fizetett külső emberek az illető egyetem működésének jobbításában? Mi bajuk lesz, ha olyan döntéseket hoznak, amelyek következtében - ne adja az ég - csődbe megy az egyetem ? - A korábban - vállalati mintára igazgatótanácsnak, most intézményi tanácsnak nevezett adminisztratív és gazdasági irányító testület szava az akadémiai testülettel szemben, véleménykülönbség esetén, döntő lenne - magyarázza Berta Árpád. - Elképzelem, amint az IT azt mondja, hogy nem gazdaságos az úgynevezett kis szakok fenntartása - és igaza lesz. De vajon átlátják-e, hogy mégis szükség van ezekre, hiszen éppen az univerzalitást, a szakmai választék szélességét biztosítják? Attól tartok, hogy a minisztérium most egy amerikai modellt ültet át, aminek sajnos az lesz az eredménye, hogy a ma is jó színvonalú magyar felsőoktatás lesüllyed. Szigorúan ellenőrzött oktatók - Az IT összetétele és javasolt működése - vagyis az, hogy az intézményi stratégiai döntéseket külső szakértők hozzák - azt az üzenetet is rejti, mintha az egyetemeken nem lennének olyan koponyák, akik képesek stratégiai döntésekre - véli Galambos Gábor, az SZTE luhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója. - Ettől eltekintve a törvénytervezet utolsó, általam ismert variációjában már sokkal elfogadhatóbb az új irányítási modell, mint a korábbiakban. Alighanem sok múlik majd azon, hogy eléggé széles látókörű és tárgyalóképes emberek kerülnek-e az IT-be. Berta Árpád talált egy pozitívumot is a tervezetben: megszünteti azt az áldatlan állapotot, hogy egy oktató akár négy állást is betölthet. Szabó Gábor viszont nehezményezi, hogy az oktatók szerződése határozott idejűvé válik. Azt mondja, még a versenyképes amerikai oktatásban is van egy határ, egy választóvonal, amelyen túl a korábban szelekción átesett oktatókat nem késztetik újabb és újabb megméretkezésre. Derüljön ki, ki való az egyetemre és ki nem - ez helyes. Ám ha valaki már bizonyított, fölösleges időről időre górcső alá venni a működését. S. E. Szegeden tanácskoznak a kulturális bizottságok vezetői Nagyvárosok, kultúra, önkormányzat Fesztiválváros. Szinte mindegyik nagyvárosnak az az ambíciója, hogy okkal-joggal használhassa ezt a jelzőt. Erről is szó lesz egy mai szegedi tapasztalatcserén. MUNKATÁRSUNKTÓL Mit jelentenek a fesztiválvárosi törekvések? Milyen különleges lehetőségek nyílnak a kulturális fejlesztések terén a nagyvárosokban? Mi a kulturális turizmus lényege? Milyen brüsszeh források segíthetnek a kulturális turizmus fejlesztésében? Mi a szerepe az önkormányzatoknak a művészeti fesztiválok és más kulturális programok szervezésében és finanszírozásában ? Egyebek mellett ilyen témák szerepelnek a megyei jogú városok szövetségének rendezvényén, amelyet ma tartanak Szegeden. A hazai nagyvárosi önkormányzatok kulturális bizottsági vezetőinek tanácskozását Botka László, Szeged polgármestere nyitja meg. Az egyik előadást gyakorlott szegedi fesztiválszervező, Elekes Zoltán tartja, aki munkatársaival a már hagyományosnak számító színházi ünnepek, a Dömötör-gálák mellett az idén először a Budapesti Tavaszi Fesztivál szegedi rendezvénysorozatát is megszervezte. Tapasztalatai alapján számol be a rendezvényszervező cégek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeiről a művészeti fesztiválok szervezésében. Mrozek-bemutató Esterházy-vendégszövegekkel a Szegedi Focus Műhely előadásában Özvegyek a Tamási Aron Klubban Mrozek abszurd drámáját, az Özvegyeket mutatja be ma 19 órától a tanárképző Támási Áron Klubjában a Szegedi Focus Műhely. A produkciót a társulat vezetője, Benkő Imola Orsolya rendezi, Esterházy-vendégszövegek felhasználásával. - A kortárs lengyel drámaírók antológiájában bukkantam az Özvegyekre - mondja a Mrozek-darab rendezője, Benkó Imola Orsolya, a Szegedi Focus Műhely vezetője. - A darab cselekménye roppant egyszerű: Rómeó és Júlia találkozni szeretne a szeretőjével. Rómeóé Izolda, Júliáé pedig Trisztán. Rómeó és Trisztán egy harmadik nőért párbajozik, s mindketten meghalnak. A nők nem tudnak erről, végül rájönnek, és győzedelmeskednek a halál fölött. A halál mindenkiért eljön - ebből a közhelyből kiindulva hozott létre Mrozek egy abszurd létformát. Nem is a sztori az igazán érdekes, inkább a színpadi megvalósítása. A darab női szerepeit kettős szereposztásban játsszák. A Júliák, akiket ínyenc-prostituáltnak is nevezhetnénk, jellemző mai 4 1 Ü! jr*\ Benkő Imola Orsolya, a társulat vezetője, a Mrozek-bemutató rendezője Fotó: FtoUósi Zsolt nőtípust képviselnek. A másik szereposztásban viszont emancipált nők. Esterházy Péter erőteljes abszurd szemlélete jól kapcsolódik Mrozek darabjához, ezért az Egy nő bizonyos részleteit vendégszövegként beépítették az előadásba. A neki járó jogdíjról lemondó Kossuth-díjas írófejedelem már jelezte: ő is eljön majd megnézni a produkciót. - A Trisztán és Rómeó képviselte archetípus elveszíti aktualitását - magyarázza az ifjú rendezőnő, aki színházelméletet tanult az egyetemen. Egyetemistaként részt vett Giorgio Pressburger kurzusán, majd színházi tréninget szervezett, és megalapította a Szegedi Focus Műhelyt. Leginkább Schilling Árpád társulatát, a Krétakört szereti, de szimpatizál Bodolay Géza kecskeméti színházával is. Társulatának tagjai valamennyien rendelkeznek valamilyen színházi múlttal, nem teljesen amatőrök. - Az intézményesült nagyszínházaknak az a feladatuk, hogy széles közönségrétegeket szolgáljanak ki, mi inkább kísérletezni, kutatni szeretnénk - hangsúlyozza Benkő Imola Orsolya. - Jó lenne, ha saját játszóhellyel rendelkeznénk, ahol ideálisabb körülmények között dolgozhatnánk. A TÁK-ban legfeljebb 35-40 néző láthatja egyszerre az előadásainkat. Szegényszínház a miénk, a Mobilitás programtól kaptunk pályázati támogatást, abból tudtuk létrehozni a Mrozek-produkciót. H.ZS. Tönkremehetnek a hagyományos filmszínházak Filmszakadás a kismozikban A némafilmek kora köszönthet be ismét a hagyományos mozikban, ugyanis januártól az új alkotásokat olyan kópiákon forgalmazzák majd, amelyek vetítésére a filmszínházak többsége alkalmatlan. A kulturális alap által nyújtott húszmillió forintból csak a mozik egytizedét lehet korszerűsíteni. Az országban mintegy négyszáz, Csongrád megyében közel húsz olyan hagyományos mozi működik, amely jövőre bezárhatja kapuját. A külföldi filmgyártó cégek ugyanis januártól már csak olyan új technológiával készült szalagot hoznak forgalomba, amelyek olvasására a régi vetítőgépek alkalmatlanok. - Az új produkciókat már az új hangcsíkkal forgalmazzák, amit az Egyesült Államokban fejlesztettek ki. A szegedi Belvárosi moziban nyolc vetítőgép is található, de egyik sem tudja olvasni az új hangcsíkot. Ehhez gépházanként egy új berendezésre lenne szükség - mondta lapunknak Petróczy Sándor. A Szegedi Mozgókép Kht. ügyvezető igazgatójától, a Mozisok Országos Szövetségének (MOSZ) elnökétől megtudtuk: azért tértek rá az új technológiával készült hangcsíkra, mert az nem tartalmaz szennyező, veszélyes ezüsttartalmú anyagot. A multiplexmozik vetítőgépeibe már gyárilag beépítették azt a berendezést, amit most - Petróczy szerint minél rövidebb időn belül - a hagyományos filmszínházak mozigépeibe is be kellene szerelni. A kicsiny szerkezet közel háromszázezer forintba kerül. Az ügyvezető igazgató szeMOZIK A MEGYEBEN | Csongrád megyében tizenöt mozi" nak szolgáltat filmeket a Szegedi Mozgókép Kht.: Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Sándorfalva, Mindszent, Földeák, Kiszombor, Szegvár, Forráskút, Rúzsa, Deszk, Bordány, Balástya, Pitvaros és Dilis. A szentesi és csongrádi mozi egy szolnoki filmforgalmazó cégtől szerzi be a produkciókat. A megye városai közúl Kisteleken és Mórahalmon nem működtetnek mozit. rint a kismozik jelentős része éves jegyárbevételéből sem tudja fedezni az új hangtechnikai berendezés árát. így a problémát csak állami, illetve önkormányzati segítséggel tudják megoldani. Míg a Nemzeti Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium nyáron az artmozik műszaki fejlesztésére, addig a Nemzeti Kulturális Alapprogram szeptember elején 20 millió forintnyi összeggel kifejezetten a vidéki kismozik vetítőgépeinek modernizálására írt ki pályázatot. Petróczy Sándor szerint azonban ebből a pénzből - még 50 százalékos önrész mellett is - csak negyven-negyvenöt mozit tudnak korszerűsíteni. Megtudtuk: a pályázatnak mindössze a regisztráció a feltétele, azaz a moziknak csak igazolniuk kell a Nemzeti Filmirodánál, hogy ténylegesen működnek és nincs tartozásuk. Petróczy Sándor hangsúlyozta, hogy a szegedi Belvárosi moziban év végéig - önkormányzati támogatással - minden vetítőgépbe beszerelik az új hangtechnikai berendezést. sz. c. sz.