Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-20 / 220. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. SZEPTEMBER 20. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT , Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU MILLIÁRDOKKAL CSÖKKENHET A BANKOK EREDMENYE Bírál és fenyeget az OTP Az OTP Bank alkotmányossági szempontból aggályosnak tartja a kormányzat tervezett társaságiadó-emelését. A megemelt adó ellenlépéseként az ügyfelekre hárítana át terhet, és más országokban hajtaná végre fejlesztéseit. A Pénzügyminisztérium korábbi közlése szerint a megemelt adó igazságos, és a pénzintézetek az éles versenyhelyzet miatt nem hárítanák át terheiket az ügyfelekre. Az OTP szerint viszont az adóemelés nehezen indokolható, populista lépés. A múlt szerdai kormányülésen az a döntés született, hogy a pénzintézetek társasági adóját az eddigi 16 százalékról 24 százalékra emelik jövőre. Draskovics Tibor szavai szerint a bankok olyan haszonra tettek szert állami intézkedésekből - úgymint a támogatott lakáshitel-rendszer -, hogy egy ilyen lépés indokolt lenne és igazságos. A posztján megerősített pénzügyminiszter elmondta azt is: nem félnek attól, hogy a bankok áthárítják az ügyfelekre a lépésből származó veszteségüket, a piaci helyzet ehhez túl éles. Az OTP Bank pénteki, a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett közleménye a pénzügyminiszter e mondatát cáfolja: a pénzintézetek társasági nyereségadójának 2005-re tervezett emelése kikényszeríti, hogy az OTP Bank az emelt adó többletterhét ellentételezze - olvasható a dokumentumban. A többletteher kitermelésében az OTP Bank, illetve az érintett csoporttagok is arányos részt vállalnak, ami további hatéDraskovics Tibor pénzügyminiszter és Csányi Sándor OTP-vezér. Kötélhúzás június végéig mérlegfőösszegét 975,6 milliárd forintról 2758,2 milliárd forintra, adózott eredményét 2,7 milliárd forintról 58,5 milliárd forintra növelte, miközben munkavállalóinak létszámát 6908 fővel, 46,3 százalékkal csökkentette. Ennek eredményeként termelékenysége több mint ötszörösére és hatékonysága több mint negyvenszeresére nőtt közölte a bank. Az OTP szerint az államigazgatásban ugyanakkor ettől jelentősen eltérő tendencia érvényesül: az államháztartási deficit és az államadósság folyamatosan nő, az itt foglalkoztatottak száma nem csökken, a lényeges társadalmi Az OTP szerint az adóemelés nehezen indokolható, populista lépés, a kormány viszont úgy látja, az intézkedés indokolt és igazságos. konyságnövelést tesz szükségessé és létszámcsökkentést is eredményezhet. Ezzel egyidejűleg a terheket részben az adófizetőkre, ügyfeleire lesz kénytelen áthárítani a bank áll a közleményben. A pénzintézet azonban tovább megy: azt is mérlegeli, hogy a következő évek fejlesztéseit olyan üzletágakban és országokban hajtja végre, amelyekben a környezet kedvezőbb és kiszámíthatóbb működési és versenyfeltételeket biztosít. Ugyanakkor a pénzintézet jogi szakértők bevonásával azt is vizsgálja, hogy a tervezett kormányzati adólépés nem aggályos-e alkotmányjogi szempontokból. Az OTP Bank egyetért a kormányzatnak az államháztartási deficit csökkentése érdekében tett erőfeszítéseivel, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a pénzügyi intézmények, befektetési szolgáltatók társasági nyereségadójának tervezett megemelését 16 százalékról 24 százalékra. Az OTP Bank 1995. augusztusi tőkepiacra lépése óta 2004 gazdasági reformok nem indultak meg, és ennek árát a kormányzat a hatékonyan működő pénzügyi intézményekkel fizetteti meg. A bank szerint a kormányzat a költségvetés egyensúlyának javítására tett erőfeszítések során továbbra is a bevételek a tervezett intézkedés kapcsán különösen sajátos, jogállamban példátlan - növelésére és nem a kiadások csökkentésére fókuszál. A tervezett intézkedés - a költségvetési bevételek növelésén túl - közgazdaságilag és az adózás logikája alapján nehezen indokolható populista lépés. A bank megítélése szerint a tervezett adóemelés nem szektor- és versenysemleges, illetve a pénzügyi szolgáltatók hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét rontja, fékezi a további növekedést és a szolgáltatások színvonalának növeléséhez szükséges források keletkezését. Emellett a jó teljesítményt bünteti, hiszen a keletkező jövedelemhez képest a pénzintézetektől többletet von el - közölte a bank. UJ ENERGIAFORRASOKAT KERES AZ EMBERISEG Napelemek, szélturbinák, hibrid autók Földünk olajmezői egyre apadnak, a még meglévő kőolaj kiaknázása pedig egyre drágább. A fekete arany várható leáldozása újabb és újabb energiaforrások kutatására ösztönzi a tudósokat. A jövőnk napelemek, szélturbinák és hibridautók képében sejlik fel. A közelmúlt világgazdasági folyamatait tekintve az olaj szökőárszerű növekedése sok jóra nem enged következtetni. A hordónkénti ár az év eleji 30-35 dollárhoz képest jelenleg a lélektani határnak számító 50 dollár körül mozog. Közgazdasági elemzők szerint ez a krízishelyzet nagyrészt politikai okokra vezethető vissza. Kiapadó olajmezők A világ kőolajkészleteinek közel öt százaléka felett rendelkező orosz vállalatóriás, a Jukosz vezetőinek zavaros letartóztatása okozott először bizonytalanságot a piacon. Az iraki háború - csak emlékeztetőül: a közel-keleti ország lerohanása után az amerikai kormányzat hordónkénti 8 dolláros árral számolt - és a globálisan fenyegető terrorveszélyek pedig csak tovább fokozták a zűrzavart. A politikai szálak mellett azonban nem szabad megfeledkezni az elmúlt hónapok geológiai kutatásainak aggasztó eredményeiről sem, azaz a Föld kőolajmezői néhány évtizeden belül könnyedén kiapadhatnak. Ráadásul az eddig sem olajtakarékosságáról ismert Egyesült Államokban húsz éven belül 50 százalékos olajfogyasztás-növekedéssel számolnak, míg a 21. század poSzélkerekek Dániában tenciális szuperhatalmának tartott Kínának is egyre nagyobb olajkészletekre van szüksége. A kérdés - amely napjainkban a leginkább foglalkoztatja a tudósokat - tehát adott: hogyan találjuk meg az újabb és újabb energiaforrásokat. Cseppfolyós földgáz Sokak szemében a válasz egyértelműnek tűnik: a kőolaj szerepét elsősorban a cseppfolyósított földgáz fogja átvenni. A szénnél minden szempontból környezetkímélőbb anyag nagyarányú felhasználást eddig is „csak" ÁLLÓHÁBORÚ AZ ALASZKAI FRONTON Az apadó olajmezők miatt a nagy üzemanyag-társaságok egyre több helyen próbálnak eddig még kiaknázatlan területeket megcsapolni. Egyes vállalatok például nem titkoltan újfent Alaszka felé kacsintgatnak, az egyszer már célkeresztbe vett félsziget körülbelül 3 billió hordó olajat rejt a felszín alatt. Az észak-amerikai természetvédők már most hangosan tiltakoznak a lehetséges kitermelés ellen: szerintük mindez ökológiailag visszafordíthatatlan következményekkel járna. HIBRID BUSZOK A világon a legnagyobb hibrid autóbuszflottával Seattle városa rendelkezik. A „kétéltűnek" csúfolt járgányokat - a villamos energia mellett egy kis gázt is fogyasztanak - több mint egy évtizede vásárolja a helyi önkormányzat, s jelenleg 245 hibridbusz szállítja az utasokat. A szmogtól felszabadított amerikai nagyváros példájára tavaly az olaszországi Genovában is csatasorba állítottak 18 „kétéltűt". az hátráltatta, hogy légnemű halmazállapota miatt a szállítása roppant nehézkes. A földgáz igénybevétele ellen szól viszont, hogy cseppfolyósítása és fagyott állapotban tartása rendkívül költséges. Nem beszélve arról, hogy bolygónk földgázkészletének több mint fele a mindig puskaporos levegőjű Közel-Keleten - főként Iránban - található. Ettől függetlenül számos japán és német autókonszern is lát fantáziát a SZELMALOMHARC A kaliforniai Jim Dehlsen egyike a szélenergia-hasznosítás úttörőinek. A 67 éves zseniális mérnök keze munkáját dicséri a világ eddigi legnagyobb szélfarmja, az idén üzembe helyezett Santa Barbara-i Clipper is. A telep szélturbinái 93 méter magasak, s két nap alatt megközelítőleg 3 megawatt áramot képesek fejleszteni. hidrogénhajtású kocsik fejlesztésében, más kérdés, hogy Európában jelenleg egyedül München közelében üzemel hidrogén-töltőállomás. Az alternatívák piaca Nem véletlen persze az sem, hogy a folyamatos kőolajimportra szoruló ázsiai országok támogatják a legnagyobb erővel az új energiaforrásokat felfedező kutatásokat, vagy a már működő alternatívák továbbfejlesztését. Japánban például a kormányzat évről évre hatalmas összegeket költ a napenergia minél hatékonyabb felhasználására. Az emberi mértékkel kifogyhatatlannak tűnő tűzgolyó energiáját a szigetországban speciális, országos hálózatra kötött napelemek segítségével nyerik. Ennek köszönhetően a japán háztartásokban ma már általános jelenség, hogy a mosógépet vagy sütőt a napból nyert áram „fűti". Szintén japán találmány, hogy a szemétnek szánt növények erjesztéséből is képesek energiát csiholni. A biomassza nyújtotta lehetőségek korlátlanok: fűtésre kiválóan alkalmas, de alapanyagul szolgálhat az olajszármazékból készített műanyagdobozokat helyettesítő biodobozokhoz is. A termálvizek hőjét elektromos energiává átalakító geotermikus erőművek többnyire az Európai Unió nyugati tagállamaiban népszerűek, s növekvő kapacitásuk ígéretes a jövőt illetően. Mint ahogy Európa a modern szélturbinák tekintetében is az egyik leggyorsabban fejlődő piac. SZEGHALMI BALÁZS VÁRJUK 06-30/30-30-443 fl mms »delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! 1 Iffíjtiöliitknl iiicgjfletitvljíik! | Sir • Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedves Cha»! á siegielenésh« s bekM egyetértésén kávéét a képes iálkaté síemély {kisbmaknál a törvényes képviseli! taiájéralésa «skséges. DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG A DELMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. 1V10I Part ner