Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-20 / 220. szám

HÉTFŐ, 2004. SZEPTEMBER 20. • A DÉL SPORTJA« IV AUTÓMENTES NAP |H Az Európai Unió szeptember 22-ére hirdeti az autómentes napot. Ebből az alkalomból Szegeden szombaton tartottak rendezvénysorozatot. A szegedi autómentes nap fő látványosságaként a kerékpáros demonstráción körülbelül hatvan biciklis vonult fel - a tisztább levegőjű városért. A helyszínre érkező demonstrálók számára a szervezők, a CSEMETE Egyesület munkatársai biztosították a túrához szükséges energiát: mindenki teát és szendvicset kapott. A programok között szerepelt még autóhúzás, és a gyermekek számára aszfaltrajzverseny is. Tisztább levegőjű városokban egészségesebb az élet Podolcsák András: Saját felelősségére mindenki azt csinál, amit akar Ketten halálba repültek Eddig ismeretlen okból lezuhant egy motoros sárkányrepülő szombaton késő délután Kiskundorozsmánál. A gép 67 éves dorozsmai vezetője és 29 éves szatymazi utasa szörnyethalt. A tragédia szemtanúi, a környéken kerékpározó dorozsmai gyerekek először azt hitték, bemutatót tart a motoros sárkányrepülő vezetője, mert a gép hirtelen oldalra dőlt, majd spirál alakban pörögve a föld felé zuhant. A sárkányrepülő elkapta az egyik magas fa tetejét, majd tompa puffanás hallatszott, amint a gép a Kiskundorozsma külterületén lévő lucernásba csapódott. A helyszínen még hosszú idő elteltével is átható benzinszag terjengett. A sárkányrepülő vezetője, a 67 éves dorozsmai Sz. János egyik alkalmazottjának barátját, egy 29 éves szatymazi fiatalembert vitte el egy körre - a halálba. A tragédiát egyikük sem élte túl, mindketten szörnyethaltak. A repülős baleset körülményeit a Szegedi Rendőrkapitányság a budapesti légügyi szakhatóságok bevonásával vizsgálja. Legutóbb, tavaly májusban, pontosabban másfél hónapon belül három légibaleset történt Szeged és környéke légterében. Akkor összesen hárman vesztették életüket. Podolcsák András, a Szegedi Repülőtér igazgatója szerint az egyre liberalizálódó szabályok miatt történnek a tragédiák. A szegedi repülőstársadalom tagjai szerint a 67 éves Sz. János felelőtlen húszévesként viselkedett a levegőben. Úgy mesélik, korábban többen mondták neki, hogy egyszer emiatt történik tragédia. - Felkavar a szombaton történt baleset, hiszen a sárkányrepülős átrepítette a túlvilágra a 29 éves srácot is - fogalmazott Podolcsák András. Az elmúlt évek légi közlekedést érintő jogszabályi változásai miatt egyre kevesebb közünk van az itteni repülésekhez. A szegedi ugyanis nyilvános repülőtér. A légtérhasználati jogszabályok annyira hberalizálódtak, hogy ma már senkitől nem kérdezhetjük meg, hová megy. Sajnos egyre inkább érvényesül az az elv, hogy saját felelősségére mindenki azt csinál a levegőben is, amit akar. De ez így nem mehet tovább! A. T. J. BIZONYÍTJÁK ALKALMASSÁGUKAT £ Az oktató és kereskedelmi céllal közlekedő pilótáknak egy, míg a sportrepülőknek kétévente kell bizonyítaniuk elméleti és gyakorlati szakmai alkalmasságukat, persze az orvosi alkalmasságon kívül. Az úgynevezett szakszolgálati engedélyt a Polgári Légi Közlekedési Hatóság adja ki és hoszszabbítja meg Hetvenöt éves a gyarapodó szegedi gyermekklinika Jubileumi és avatóünnepség Fennállásának hetvenötödik évfordulóját ünnepelte szombaton a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikája. A jubileumi ünnepség keretén belül egy új épületrészt is átadtak: az onkológiai osztályon 16 beteg gyereket tudnak elhelyezni külön szobákban, a szüleikkel együtt. Duplán ünnepelhettek szombaton a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának munkatársai. Egyrészt megemlékeztek az intézmény fennállásának 75 éves jubileumáról, másrészt átadtak egy új épületrészt: az onkológiai osztályt. A programsorozat délelőtt 10 órakor kezdődött. Köszöntőt mondott Kozma József alpolgármester, Tráser Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem centrumelnök-helyettese, Benedek György dékán, valamint Túri Sándor, a gyermekgyógyászati klinika tanszékvezetője. Az ezt követő megemlékezésen előadások hangzottak el a klinika életében jelentős szerepet játszó tanszékvezetők munkásságáról, valamint az intézmény jelenéről és jövőjéről. A gyermekklinika új épületrészét szombaton délután ünnepélyes keretek között adták át. A tanterem feletti teraszra épített, kétszintes onkológiai osztályt Gyulai Endre szeged-csanádi megyés püspök szentelte fel. A 100 millió forintos beruházás vállalkozók, alapítványok és magánszemélyek adományaiból jöhetett létre. A támogatók közül kiemelkedő segítséget nyújtott a Béres Alapítvány, amely egy nyár A gyermekklinikai ünnepségen a köztársasági elnök felesége, Mádl Dalma találkozott Gyulay Endre püspökkel és Kondé Lajossal, a dóm plébánosával is Fotó: Schmidt Andrea eleji jótékonysági koncerttel 15 millió forintot gyűjtött a klinikának, s az összegből meg tudták kezdeni az építkezést. A koncert fővédnöke Mádl Dalma asszony volt, aki megjelent a szombati avató ünnepségen is. A gyermekklinika onkológiai osztálya egyelőre üres. Aló kórtermet, amelyekbe a gyermekeket elkülönítve, de szüleikkel együtt tudják elhelyezni, akkor vehetik birtokba a betegek, ha összegyűlt a pénz a berendezésre is. T.K. Tartózkodási engedélyt kaptak Sötéték MUNKATÁRSUNKTÓL Humanitárius tartózkodási engedélyt kaptak a Magyarországra menekült szabadkai Sötét család tagjai. Mint azt korábban megírtuk, nem bírták tovább elviselni a városban uralkodó magyarellenes hangulatot. A fiukat többször megverték, házukra üzeneteket írtak, ajtajukba kést szúrtak. Ezek miatt döntöttek úgy, hogy elhagyják otthonukat. A család pénteken jelentette be menedékjogi kérelmét, az eljárás idejére pedig három hónapos, úgynevezett humanitárius tartózkodási engedélyt állítottak ki számukra, amely igény szerint meghosszabbítható. Magyarországon három, menekülteket befogadó állomás működik: Debrecenben, Bicskén és Békéscsabán. Mivel Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében csak utóbbi városban van befogadóállomás, valószínűleg oda szállították a családot,.bár erről nem adtak az illetékesek felvilágosítást. Kerékpározni - akár közlekedési, akár sporteszközként használjuk - jó. Környezettudatos magatartásra utal, jót tesz a tüdőnek, nem kell alkalmazkodni semmiféle menetrendhez és a benzinárakhoz sem. De a drótszamár csak az egyik választisi lehetőség, ha az autómentes közlekedés a cél. Magyarországon ötödik éve rendezik meg a nemzetközi autómentes napot. Ebből az alkalomból Szegeden szombaton a CSEMETE Egyesület buzdított kerékpározásra bennünket. Mert ránk fét Az egyesület ugyanis az európai mobihtási hét keretében szeptember 16-ától kérdőívekkel gyűjtött információt a lakosság közlekedési szokásairól. Kiderült, a válaszadók többsége azért kerékpározik, mert egészségesnek tartja és mert jól érzi magát közben - tudtuk megAntal Jánostól, az egyesület munkatársától. Aki nem használja ezt a közlekedési módot, az az időjárási viszonyokat jelöli meg leggyakrabban okként. A szervezők arra is kíváncsiak voltak, ha lenne szegedi kerékpáros térkép, használnák-e. A válaszadók 86 százaléka igennel válaszolt. Ezért jövőre tervezi ennek megjelentetését az egyesület. Forgalomszámlását is végeztek a esemetések az SZTE tanárképzőseinek segítségével. Például az esős csütörtökön, szeptember 16-án 2093 kerékpárost számoltak meg a József Attila sugárúton. A csúcsidőt reggel a hat, délután a négy óra körüli időszak jelenti, amikor dolgozni mennek, illetve hazafelé tekernek az emberek. A kerékpár a sport eszköze, sőt: az életforma része a Szegedi KSC tagjai számára. Az egyesület vezetőségi tagja, Szabó Zsolt elmondta, Szegeden a nyolcvanas években voltak igazán népszerűek a biciklisek. A jelentős városi hagyományok ellenére manapság kevesen érdeklődnek ez iránt a sport iránt. A városi közlekedéssel kapcsolatban nincsenek jó tapasztalatai Zsoltnak, aki szerint az autósok gyakran agresszívak. Hollandiában például a belvárosokból kiszorítják a személygépkocsikat, kényelmesen, biztonságosan lehet kerékpározni. Ez nálunk is jó megoldás lehetne teszi hozzá a sportszerű kerekező -, ha nem lennének túlságosan is kényelmesek az emberek. Mert Szegeden még az autómentes nap környékén is többen ülnek személygépkocsiba, mint drótszamárra. G. ZS. Az autómentes nap alkalmából Szegeden szervezett szombati felvonuláson kerékpárosok demonstráltak a tisztább levegőjű városért Fotó: Schmidt Andrea Kocsistop BÁTYI ZOLTÁN Tisztelem álmodozás jó szándékukat. Mint ahogy teljes szivemből szurkoltam azoknak a mosolygós hölgyeknek, akik az elmúlt hét végén, a szegedi Széchenyi téren azon munkálkodtak: ugyan, írja már alá minél több arra sétáló a kerékpárutak további építését kérő papírjaikat. Elismerem, az is okos ember volt, aki környezetünk védelme érdekében kitalálta, ha nem is piros betűkkel, de kerüljön a naptárba egy autómentes nap. Mert városaink fuldokolnak már a benzingőztől, és lassan utcánk sincs, amelyik ne dugulna be a reggeli, déli, délutáni csúcsforgalomban. Mondom, minden tisztelet az ötlet kiagyalóinak és ápolóinak, csak éppen harcuk semmivel sem kecsegtet több sikerrel, mint amikor bizonyos Don Quijote indult rohamra ama nevezetes szélmalomóriások ellen. Túlpörgetett világunkban, amikora tengernyi elintéznivalóhoz mindig kevés a napi huszonnégy óra, vajmi kevés a remény arra, hogy kútba dobjuk slusszkulcsainkat. A XXI. századi világ úgy van kitalálva, hogy kerekeken gurul az áru szupemarketjeinkbe éppen úgy, mint a hatalmas táskával birkózó nebuló is, apja, anyja kegyelméből az iskolába - hogy más példákat hely szűke miatt ne is említsek. Ezért aztán az autómentes nap, szeptember 22. környékén ne is reméljük, hogy behegesztik a kocsigazdák járgányaik minden ajtaját. Inkább gondolkodjunk el azon, vajon mit is tehetnénk azért, hogy ebben a nagy tülekedésben a saját helyett mind többen válasszák a közösét, tudják, amit tömegközlekedésnek szólítunk. Mert amíg Budapesten attól retteghetnek, mikor is gyullad ki alattuk a busz, a metrót meg csak harcias szavakból építik, aligha várhatjuk a fővárosi polgártól, lemondjon kedvenc játékszeréről, az autóról. De korántsem csak a körgyűrűvel ölelt nagyvárosban van oka panaszra a munkába indulónak. Pénz hiányában már hosszú évek óta elmarad a vidéki nagyvárosok tömegközlekedésének komolyabb fejlesztése is. Mivel az állam nem szán elég pénzt erre, az önkormányzatok kasszája se feszül szét a sok forinttól, a közlekedési társaságok meg már annak is örülnek, ha ki tudják gazdálkodni az üzemeltetés költségeit, nem csoda, ha olyan villamos nyikorog az unoka alatt, ami még nagyapja korában mondhatta újnak magát. A busz- és trolijáratok sűrítését sem lehet százegynéhány forintos jegyekből megoldani. Meg aztán hol fusson az a sok busz, troh ¡Netán azokon az utakon, ahol kocsi már egy se fér el, mert minden második négyzetmétert elfoglaltak a kátyúk, meg az a többszázezer kamion, ami elkerülő utak hiányában évente átdübörög településeinken ? Tengernyi hát a gond, ne csupán a lusta embert szidjuk. Autómentes nap táján dicsérjük inkább, mert még élni tud e káoszban. És hitessük el az autósokkal: ha mégis elindultak, sokkal fontosabb a sebességnél, hogy ép bőrrel célba is érjenek.