Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-18 / 219. szám

SZOMBAT, 2004. SZEPTEMBER 18. • HIRDETÉS" 3 A Sötét család mindent hátrahagyott szabadkai otthonában Magyarországra menekültek Folytatás az 1. oldalról Sötéték fél tíz előtt hat perccel lépték át a határt Röszkénél. Az apát, az anyát és a gyermekeket egy német rendszámú, fekete Ford szállította. A sajtó munka­társainak a határátkelőtől mint­egy ötszáz méterre jelöltek ki he­lyet, innen követhették nyomon az eseményeket. Az újságírók annyit láttak messziről, hogy a családot bekísérik a határőrség központi épületébe, ahonnan so­káig nem jöttek ki. Lapunk mun­katársa, megunva a várakozást, besétált a „tiltott zónába", ahol a Ford idős sofőrjével elegyedett szóba - titokban. Az idős férfi elmondta, hogy a második világháború után őt is eltángálták háromszor vagy négyszer, de ő mindig megkeres­te a támadóit, és visszaadta a ve­rést. „Laciék esete azért más, mert ők nenj ismerik a támadó­kat. Megértem őket, hogy eljön­nek otthonról..." Idáig jutott, amikor váratlanul zokogásba tört ki. Elárulta, hogy ö a nagypapa. Tizenegy óra előtt pár perccel az ügyeletes tiszt arról tájékoz­tatta a sajtó képviselőit, hogy a családot rendben beléptették az országba és már nincsenek a ha­tárátkelő területén. Arra, hogy kik és hová vitték Sötétéket, nem adott választ, így az újságírók és fotóriporterek tovább vártak. Csak jóval később derült ki, hogy a szabadkai családot valami­lyen úton-módon kicsempészték Röszkéről és a bevándorlási hiva­tal szegedi igazgatóságára szállí­tották. Itt Petiik Orbánné hivatal­A Sötét család a szegedi bevándorlási hivatalból a Mars téri buszpályaudvarra ment Fotó: Schmidt Andrea vezető délután fél 1 -kor arról tájé­koztatott, hogy még tart Sötéték meghallgatása, majd általánossá­gokról szólt. Elmondta: a ható­ságnak 60, legfeljebb 90 napja van arra, hogy döntést hozzon a me­nedékkérelemről. Megjegyezte, tudomása szerint a család - saját védelme érdekében - nem kíván nyilatkozni. Az újságírók azon­ban tovább vártak a hivatal udva­rán, majd később az utcán, mert kitessékelték őket az épület udva­rából. Három óra után pár perccel megjelent Sötét László, aki kész­séggel nyilatkozott a médiumok­nak. „Megnyugodtam, nagyon örülök annak, hogy sikerült ki­mentenem a családomat Szerbi­ából" - nyilatkozta lapunknak. Elmondta, hogy politikai mene­dékjogot kértek, és azt az ígéretet kapták, hogy három hónapon be­lül megadják nekik. Sötét László közölte: soha többé nem akar visszatérni Szerbiába. Megtud­tuk: 22 éves nagyfia, aki hamaro­san megnősül, Szabadkán ma­radt, és nem követi a családot Magyarországra. A családfő nem aggódik az otthon maradt roko­nok miatt. Hangsúlyozta, szeret­ne dolgozni, mert egy bőrönddel, két utazótáskával és nagyon ke­vés megtakarított pénzzel jöttek át Magyarországra. Elmondta: egy riportertől kapott egy tele­fonszámot és beszélt egy idős hölggyel, aki felajánlotta üresen álló budapesti házát, ahol takarí­tásért cserébe lakhatnának. Sötét László nem árulta el, hová utaz­nak tovább Szegedről. sz. c. sz. Becsey Zsolt ajtaja mindenki előtt nyitva áll Uniós képviselői iroda Szegeden Irodát nyitott Szegeden a Fidesz-MPP eu­rópai parlamenti képviselője, Becsey Zsolt. Ez alkalomból tegnap tartott sajtótájékoz­tatóján a vajdasági magyarokat ért atro­citásokkal összefüggő uniós lépésekről is szólt. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi iroda bemutatásával egybekötött sajtóbeszélgetésen Becsey Zsolt, az Európai Parlament |EP) képviselője elmondta: az EP ­többek között magyar képviselői kezdemé­nyezésre - szerdán fogadta el azt a közös ál­iásfoglalási indítványt, amelyben „mély ag­godalmát fejezi ki az emberi jogoknak a Vaj­daságban történt ismételt megsértése okán". Becsey Zsolt óriási sikernek véli ezt a lépést, az indítványt a négy magyar parlamenti párt mindegyike támogatta. Az EP-képviselő ­mint a Fidesz-MPP dél-alföldi régióért felelős tagja - három megyeszékhelyen nyitott iro­dát. A szegedit - amely a Püspök utcában ta­lálható, könnyen megközelíthető - egy pályá­zatokat író céggel közösen tartja fenn, a ki­alakítást uniós forrásból finanszírozta, amire minden európai parlamenti képviselőnek le­hetősége van. Becsey azt is elmondta, már többen megkeresték, több szféra kéri, hogy lobbizzon brüsszeli kapcsolatok kialakításá­nak érdekében. Egy idős szegedi lakos a Sze­ged-Temesvár vasútvonal megépítésének tá­mogatását kérte a képviselőtől. Telt ház volt Gyurcsány fórumán A Tisza Szálló díszterme tegnap késő délután megtelt a Gyur­csány Ferenc fórumára érkezet­tekkel. Ezt megelőzően Gyur­csány Ferenc Szeged gazdasági vezetőivel, polgármesterével és a Szegedi Tudományegyetem rektorával találkozott. Vastapssal fogadta a közönség Gyurcsány Ferencet a Tisza Szál­ló báltermében. A miniszterel­nök-jelölt nem pulpitus mögött állva, hanem egyszerűen a láto­gatókkal szembenézve kezdett beszédébe. Azt mondta, tanulni jött Szegedre, ellesni, hogyan si­került ennek a kívülről nézve ki­csit álmos, belső bajaival elfog­lalt városnak két év alatt meg­mozdulnia. Hogy lehetett ennyi közös élményt, hangulatot meg­csinálni. „Ha Szeged megmoz­dult, miért ne tudna megmoz­dulni Magyarország is" - kezdte szónoklatát. Gyurcsány nem olvasta beszé­dét, kezét időnként zsebre dug­va, el-elgondolkodva haladt elő­re gondolatmenetében. Arról beszélt, hogy Magyarországot olyan emberek lakják, akik ál­modnak, arról, hogyan lesz jó gyermekeiknek, unokáiknak. Ezután a balástyai lehajtó kap­csán arról szólt, hogy a pénz el­osztásáról dönteni kell. Mert ha többet akarunk, több pénzt kell csinálni, de a felhasználásról mindig tudunk dönteni. „A kö­zös javakból azoknak kell adni, akik nagyobb szegénységben él- ' nek, annak kevesebbet, akik na­gyobb jólétben élnek" - jelentet­te ki. „Milyen országot szeretnék?" - tette föl a kérdést. Válaszként az oktatásról beszélt, annak fon­tosságáról, hogy a falusi és a vá­rosi fiatalok egyenlő eséllyel in­duljanak pályájukon. Változtat­ni kell a rossz társadalmi struk­túrákon - mondta. Gyurcsány ­a közönség nagy derültsége kö­zepette — önmagán tréfálkozott. Említette, hogy a főváros máso­dik kerületében élők nagyobb eséllyel jutnak jobb képzettség­hez. Majd arcán feltűnő megüt­közéssel folytatta: „Oh, én is a második kerületben lakom. Le­het, hogy el kell költöznöm?" ­állt meg egy pillanatra. Végül a résztvevők tehették föl kérdéseiket, amelyeket a minisz­terelnök-jelölt már ingujjra vet­kőzve hallgatott meg. Állát öklé­vel támasztva, összeráncolt szemöldökkel töprengett, majd A miniszterelnök-jelölt, ingujjra vetkőzve Fotó: Miskolczi Róbert távolról indulva, történeteket, képeket fölvázolva jelenítette meg elképzelését egy adott társa­dalmi problémáról, legyen az az oktatás, vagy az egészségügy. Zá­rásként a nőket akarta engesztel­ni, legutóbbi tiltakozást kiváltó kijelentéséért. Máraitól olvasott föl, a Füveskönyvből, a „Köszö­net a nőknek"-et. (A Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök-jelölttel készült inter­júnkat lapunk hétfői számában olvashatják.) M. B. I. EUNTEZI A J0 TELET Az épülő MS-ös autópálya balás­tyai csomópontjának építését teg­nap délután megtekintette Gyur­csány Ferenc. A miniszterelnök-je­löltet a kivitelező Colas Hungaría Kft. ügyvezető igazgatója, Sidó Szabolcs tájékoztatta. Elhangzott, hogy enyhe idő esetén a tervezett­nél korábban, vagyis jövő decem­ber helyett októberben elkészül a pálya. „Elintézhetek egy jó telet" ­jelentette ki Gyurcsány, derültséget keltve a hallgatóság körében. A mi­niszterelnök-jelölt többek között arról érdeklődött, érzékelhető-e már a sztráda gazdaságélénkítő hatása, mekkora a kivitelezés költ­sége. „Ha valami miattunk, a kor­mány miatt nem megy, ne átkozód­jatok, telefonáljatok" - kérte Gyur­csány a jelenlévőktől. Azo helyükben... PANEK SÁNDOR A szabadkai Sötét László családjának elege lett. Fiukat kétszer megverték, és a családot halálosan megfenyegették, mert a nyil­vánosságot választotta és nem lapult meg sérelmeivel. Ki-ki bele­gondolhat, hogyan értékelné családja jövőjét egy olyan helyen, ahol vörös festékkel halált mázolnak a kapura és kést vágnak az ajtóba. Sötét László átjött családjával és politikai menedékjogot kért, ami, ha jól emlékszem, Ceausescu ideje óta nem történt meg határon túli magyarokkal Magyarországon. Meggyőződé­sem, hogy a családnak minden jobban hiányzott, mint az, hogy egy nemzetközivé vált politikai ügy középpontjába kerüljön. Az incidenst kivizsgáló szerbiai ügyész állítólag azt tanácsolta a Sötét családnak, hogy tüntessék el a feliratokat, és ne csináljanak belőle politikai ügyet. A másik oldalról Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azzal gyakorolt nyomást a családra, hogy ő a helyükben nem menne el, mert „ezzel csak azoknak kedveznek, akik támadják és el akarják üldözni őket". A kettő­ben az a közös, hogy egyik sem éli bele magát Sötéték helyzetébe,• azt feltételezik, hogy egy rettegésbe kényszerített család abban a helyzetben van, hogy szívességet tegyen a politikának. Hallgas­son vagy „helytállásával" igazolja az engedményes politikát. Sötéték döntése a lehető legrosszabbkor jött a szerb politiká­nak. A mértékadó szerb sajtó a napokban már azon cikkezett, hogy a Vajdaság európai mintaképe a nemzetiségek együttélésé­nek, és „leeresztett a labda ", amit a magyar politika felfújt, hiszen Brüsszel is azt üzente, hogy a magyarokat ért atrocitásokért nem tehető felelőssé a szerb politika. Most Szerbiában is be kell látni­uk, hogy az elszigetelt rendőrségi ügyek mögött érlelődő magyar­ellenes gyűlölet van, s Belgrádban nem halogathatják tovább, hogy szembenézzenek saját közállapotaikkal. Ahogyan persze Magyarországon is szembe kell nézni azzal, hogy hogyan is fogadják majd a Sötét családot, s azokat, akik eset­leg még utánuk érkeznek. Hatással lesz-e az emberekre, hogy a kereskedelmi tévék a szokásos módon ráközelítenek egy megza­varodott család hurcolkodására, meglátják-e mögötte a segítségre szoruló embereket, akik nem a médianyilvánosságot akarták, ha­nem csak a biztonságot. Vertek már meg nemrég, itt a környéken magyar fiatalok is Erdélyből átjött magyar fiút, csak azért, mert nem közébük való volt. Hollandiába indult a szentesi víztisztító század NATO-gyakorlatra mentek a katonák Kovács István dandártábornok a vasútállomáson búcsúztatta a szerződéseseket Fotó: Blahó Gabriella Először vesznek részt NA­TO-hadgyakorlaton a magyar műszakiak, a Hollandiába in­duló szentesi víztisztító száza­dot tegnap búcsúztatták a vas­útállomáson. A katonákra hat­száz kilométeres harci menet Magyar műszaki szakasz most először vesz részt NATO-had­gyakorlaton. A szentesi víztisztí­tó századra mostoha körülmé­nyek várnak Hollandiában, aho­vá tegnap indultak el a katonák. A rendkívüli alkalom komoly megmérettetés is a szentesiek számára, akik közül harminc­ketten utaznak vasúton a német­alföldi Wezep városába. Ott a szövetségesek tisztjei összehan­golják a magyar, a litván és a hol­land műszakiak munkáját. A kö­zös gyakorlat hatszáz kilométe­ren keresztül éles helyzetnek megfelelő körülmények között zajlik. A német Baumholder város kö­zelébe várhatóan október elején érkeznek meg a szentesi kato­nák, akiket a vasútállomáson Kovács István dandártábornok búcsúztatott. Elöljáróinak üd­vözletét adta át Kállai Ernő szá­zadosnak és az általa irányított szakasznak, s emlékeztette őket arra: teljesítményük alapján nemcsak róluk, hanem a Magyar Köztársaság hadseregéről is ké­pet alkotnak a szövetségesek. A tábornok hozzátette: a kiképzés­sel megalapozott harcászati gya­korlat elsősorban alkalom a bizo­nyításra. A katonák október első felében jönnek vissza Szentesre. Közben a délszláv területen lévő Doboj­ban a műszakiak másik egysége elbontotta már a Boszna folyón épített műszaki híd egy részét. Egyszerre tehát két külföldi hely­színen vannak jelen a szentesi katonák, akiknek számát 2010-re kétezer főre tervezik nö­velni. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents