Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-14 / 215. szám

10 GYÓGY-ÍR 2004. szeptember 14., kedd MAGYARORSZÁGON NÖVEKSZIK AZ ATLAGELETKOR Az olívaolaj Legnagyobb kincsünk biztonsága A Magyarországon is egyre inkább népszerű olívaolajak közül ma még ne­héz kiválasztani a minőségi terméke­ket, mert a vásárlók nincsenek tisztá­ban a szakkifejezések magyar megfe­lelőjével és ezekről a termék feliratai sem mindig adnak kellő felvilágosítást. MTI Hasonló palackokban árusítják az extra szűz olívaolajat és az úgyne­vezett sansa, orujo vagy pomace fel­iratú fajtákat. A tájékozatlan vásárló könnyen csapdába eshet - figyel­meztet az egyik orvosi folyóirat. A sansa a sajtolás során keletkező ma­radványokból készülő zsiradék, amelyet oldószerrel nyernek ki a megmaradt masszából. Nagyon ke­vés igazi, extra szűz olívaolaj marad benne, külföldön ezért nincs is be­csülete. Ugyanakkor, amíg a nyugati or­szágokban ritkán árusítanak sansát ­a piac a drágább, értékesebb ter­méket is meg tudja fizetni - addig nálunk sok helyütt megtaláljuk eze­ket a polcokon és a vásárlók száz esetből hatvan alkalommal emellett döntenek, főleg azért, mert nem tud­ják, mit is jelent ez a szó. A palackokon lévő, apró betűs fel­iratok nem tájékoztatnak pontosan minderről. Ami azért is baj, mert orvosilag igazolt, jótékony hatása az extra szűz olívaolajnak van. Hiába vesszük hát meg a sansát - amely így is drágább, mint a magyar napra­forgóolaj - nem teszünk vele jót a szervezetünknek. A mediterrán országokban élők ki­emelkedően magas, havi 1,3 literes olívaolaj-fogyasztása köztudottan jótékony hatással van az szív- és érrendszerükre. A derűs öregkor sokaknak csak álom Ik statisztikai adatokból kiderül, hogy növekszik az átlagéletkor Magyarországon - ez azt jelenti, hogy több időt tölthetünk együtt 111 szeretteinkkel. Elemzők szerint egyre többet törődünk egészsé­günkkel, szinte társadalmi elvárás lett a kiegyensúlyozott, biztos ala­pokon nyugvó hosszú élet. A fej­lett országokra jellemző magas kor egyre kevésbé vágyott álom itthon, az anyagi világot elhagyó lélek létezését pedig a materiáli­sán gondolkodók vitatják. gátja mindannak, amit az életben pozitív érzelemként megtapasz­talhatunk: vidámságot, ölelést, rajongást, szenvedélyt, simogató osolyt, barátságot, együttérzést, Várakozást, szeretetet... Nagysze­rű példát mutat a japánok életvi­tele: könnyű étrend, képzettség és társas lét. ILLUSZTRÁCIÓ: FRANK WETTE A Központi Staisztikai Hivatal ada­tai szerint idén az első négy hónap­ban 2700-zal kevesebben hunytak el, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában, a halálozások arányának csökkenése három év óta tart Ma­gyarországon. Az okok között a kli­nikai elemzők megemlítik a kiváló gyógyszereket, a betegségek kiala­kulásának megelőzésében elért eredményeket. Más elemzők úgy látják, az elmúlt egy évtizedben alapvetően változott az egészségről alkotott szemléletmód, a család erősítését célzó kormányzati intéz­kedések pedig éreztetik hatásukat. Tény, hogy a nyolcvanas évek vége után sokkal több dolog történt az egyes emberek életében, mint az azt megelőző évtizedekben sokáig. Pozitív szemlélet Ma már műit időben fogalma­zunk a korszakról, amelyben a szellemi munkát végzőknek nem azért fizetett a társadalom, amit létrehoztak, hanem azért, amit elégettek - jó értelemben vett di­vat lett vigyázni saját magunkra. A munkahelyek legtöbbje nem tűri az alkoholt, teljesítményt kö­vetel, ehhez pedig elengedhetet­len a mentális jólét: érdek az egészség. Az eltelt évek száma legfeljebb egy pillanatfelvétel, a kedvet várt és remélt élmények tehetik jobbá: tudatosan befolyásolható a gon­dolkodás, a pozitív szemlélet alapvetően meghatározza-kedély­állapotunkat. A félelem egyetlen Családi együttlétek A hal, a rizs és a szójaételek fo­gyasztása mellett a tanulás és a tartós családi együttlétek erősítik a sziget­ország lakóit, akiknek átlagéletkora megduplázódott az elmúlt nyolcvan évben. Nyugat-Európában a fériak átlagosan 75, a nők 80 évig élnek, míg Magyarországon az erősebb nem képviselői 68, a gyengébb nem kép­viselői átlagban 77 évvel számolhat­nak - az adatok közelítik a jóléti társadalmak mutatóit. Szebellédi An­na, a szentesi Gondozási Központ vezetője szerint az idősek számára a tárgyi eszközök önmagukban keve­set nyújtanak, az elmagányosodás ellen tenni viszont feladat. A szeretetteljes bánásmód Az általa említett német példa sze­rint egyetlen napon négy különböző szakember látogatja meg otthoná­ban az idős embert - ezeket a kö­rülmények volna jó megteremteni itthon. Szebellédi Anna úgy fogal­mazott: bánjunk úgy az öregekkel, ahogy mi szeretnénk, hogy velünk bánjanak, ha megöregszünk. Két különös hallgatás között zajlik az a történéssorozat, amit életnek te­kintünk, a kisbaba és a dédi csendjé­nek illata egymásra emlékeztet. Talán úgy is értelmezhetnénk, a fiatalabb onnan érkezett, ahová az idős készül. Orvosi mérések szerint a halál pilla­natában egyéntől függően körülbelül négy grammot veszít súlyából az em­beri test - sokan úgy vélik, azért, mert a testet körülvevő finom energiarez­gés semmivé válik. Spirituálisán gon­dolkodók állítják, a lélek a szívben la­kik. Ha az értelem központja, az agy már nem működik, attól a létezés központja még dobog - viszont ha a szívet elhagyja a lélek, akkor egy má­sik fejezet kezdődik. BLAHÓ GABRIELLA AZ IDEI TANÉVTŐL KEZDVE BEINDULT AZ EGESZSEGNEVELESI PROGRAM AZ ISKOLAKBAN Betegségmegelőzés még gyermekkorban Idén szeptembertől beindult az egészségnevelési program az általános és a középiskolákban, így Vásárhelyen is. A pe­dagógusok a tanóráktól kezdve a napközis foglalkozásokon át a rendezvényekig minden lehetőséget igénybe vesznek az egész­ségügyi ismeretek - köztük a dohányzás, a drog terjedésének megelőzésére alkalmas információk - terjesztésére. Az egészségnevelés minden tanórát, minden, a gyerekek által látogatott foglalkozást érint az őszi tanévkezdet óta. ­Nem véletlen: a betegségmeg­előzés sokszor hatásosabb, mint a gyógyítás, illetve a re­habilitáció, s a megelőzés gyermek-, illetve ifjúkorban folytatható leghatékonyab­ban. Aligha akad olyan tan­tárgy, olyan ismeretterület, amellyel kapcsolatban a gye­rekek figyelmét ne lehetne föl­hívni az egészségügyi tudni­valókra - magyarázza Petrik Sándorné, a hódmezővásár­helyi Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Sportiskola pedagógusa, men­táihigiénikusa. S miként lehet egészségne­velést folytatni a meglehető­sen kötött tematikájú tanórá­kon? Petrik Sándorné például rajzot és technikát tanít, ezek, bár első pillantásra az egész­ségügytől nagyon távolinak mutatkoznak, mégsem távo­liak: kitűnő lehetőséget biz­tosítanak például egészség­ügyi témájú plakátok létreho­zására. Innentől kezdve pedig szabad az út az egészségvé­delmi információk átadása fe­lé. Hasonló a helyzet a közép­iskolákban is. Bálint Vilmos­né, a Bethlen Gábor Refor­mátus Gimnázium igazgatója mondja: egy átlag fizikaóránál nincs jobb alkalom, mondjuk, a vérnyomásmérés jelentősé­gének ismertetésére. Kémia-, biológiaórán pedig a dohány­zás, a drogok hatásmechaniz­musára lehet fölhívni a figyel­met - és mindez csupán né­hány példa a számtalan közül. A testnevelésóra is szorosan kapcsolódik az egészségvéde­lemhez, például ki lehet emel­ni, milyen mértékben növeli a szellemi teljesítőképességet a fizikai igénybevétel. A Bethlen pedagógusi munkaközösségei tanévkezdés előtt egészségne­velési területtel egészítették ki tantervüket. Egészségheteket, -napokat is tartanak a külön­féle oktatási intézmények a program keretében. - Ha a gyerekeknek egész napját át­hatják az egészségvédelmi jel­legű ismeretek, akkor szinte észrevétlenül beléjük ivódnak ezek a tudnivalók, s magától értetődőnek érzik ezeknek az ismereteknek az alkalmazását - mondja Petrik Sándorné. A Szent István-iskolában a büfé választékát is úgy alakították ki, hogy például chips helyett szendvicset, kóla helyett ros­tos üdítőket és gyümölcsöt le­het kapni; az iskolában re­formkonyha is működik. Vásárhelyen nemcsak szep­tembertől figyelnek az egész­ségnevelésre, a város iskolái­ban négy éve működő drog­prevenciós program országos szinten kiemelkedő - hívja föl a figyelmet dr. Szilágyi Mária ifjúsági csoportvezető főorvos. Százhúsz pedagógus, két isko­laorvos, illetve tíz védőnő sa­játíthatta el a programban va­ló részvételhez szükséges is­meretanyagot, 40 órás képzés­ben, minisztériumi támoga­tással. A képzés résztvevői drogmegelőző, készségfejlesz­tő foglalkozásokat tartanak az Kóla helyett rostos üdítő a vásárhelyi Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Sportiskola büféjében FOTÓ: TÉSIK ATTILA iskolákban, önismereti, illetve konfliktusmegoldó módsze­rekre hívják föl a diákok figyel­mét, akik így nem érzik szük­ségesnek, hogy a kábítósze­rekhez meneküljenek. Egyéb­ként a városban évek óta mű­ködő iskola-egészségügyi há­lózat országosan is példaérté­kűnek számít. Vásárhelyen két főállású iskolaorvos dolgozik hat középiskolában, az általá­nos iskolákban pedig házi gyermekorvosok tevékeny­kednek. Rendszeresen folynak megelőző szűrővizsgálatok, s ha egészségügyi problémával küzdő tanulóra találnak, azon­nal szakorvoshoz irányítják. F.CS.

Next

/
Thumbnails
Contents