Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-13 / 214. szám

HÉTFŐ, 2004. SZEPTEMBER 13. •MEGYEI TÜKÖR* 7 Richter Richárd húsz évvel ezelőtti ámokfutása A Csillag legsötétebb napja Díjhátralék néhány ezertől több százezer forintig A rendezetlen számla újabb kiadást jelent Kikapcsolhatják az áramot, a fűtést, vagy a földgázt abból a lakásból, melynek tulajdonosa tartozik a közműszolgáltatónak. Ellenben a szemetet nemfizetés esetén is el kell szállítani. Hogyan kényszeríthető az igénybe vett szolgáltatás díjának kifizetésére a fogyasztó? A kérdésre a szegedi közműszolgáltató cégek ügyfelekkel foglalkozó munkatársai adtak választ. A villanyszámlák hátralékos összege számszerűen nem nőtt - magyarázta Kecse-Nagy Sándor, a Démász Rt. kommunikációs osztályvezetője. Ugyanis 2003. január l-jétől a 60 napnál régebben hátralékos ügyfelek számára szüneteltethető a szolgáltatás, míg ez korábban csak 90 nap után történhetett meg. Késedelmi kamat A hátralékos ügyfélre háruló költség nőtt, hiszen a szolgáltatás felfüggesztését követően ki kell fizetnie a ki- és visszakapcsolási díjat, a „ 15 ezer 690 forint plusz áfa" összeget. Sőt: a Démász Rt. a későbbiekben késedelmi kamat felszámítását is tervezi. Ugyanakkor ha a szolgáltatás felfüggesztése után sem fizet az ügyfél, a Démász Rt. peres úton hajtja be az összeget, s ebben az esetben a perköltség és ennek kamata is az ügyfelet terheli. Az elmaradt díj részletfizetéses rendezésére akkor van lehetőség, ha az ügyfél bizonyítja fizetési hajlandóságát. A nehéz helyzetbe került emberek a szolgáltatókkal szembeni kötelezettségeik fizetéséhez a helyi önkormányzattól lakhatási támogatást igényelhetnek. Kismértékben, de emelkedik a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nél a hátralékállomány. Ennek oka az általános forgalmi adóval kapcsolatos idei változások és az eneigia árának emelkedése is. A hőszolgáltató gyakorlata, hogy ha a fogyasztó nem fizet határidőn belül, a díjat késedelmi kamattal terhelik. A társaság ezután fizetési felszólítót küld, újabb sikertelen hátralékbeszedés esetén pedig fizetési meghagyást, legvégül pedig végrehajtási lapot postáz. A hőszolgáltató nagy összegű, vagyis 150 ezer forint feletti tartozásnál felfüggeszti a szolgáltatást - a hátralék befizetéséig. Jelenleg 107 azon ügyfelek száma, akiket kizártak a cég szolgáltatásaiból. A vissza kötésdíja: fűtés esetén fűtőtestenként 3516, meleg víz esetén lakásonként 6572 forint - plusz áfa. Akinek mégis gondja adódik a befizetésekkel, az kérhet részletfizetést. Ennek feltétele, hogy a futamidő legfeljebb hat hónap, a havi részlet összege pedig legalább 10 ezer forint legyen, s ennek teljesítése mellett a tárgyhavi számlát is rendezze az ügyfél. Lakossági milliárd A gázszolgáltatásért nem fizetők száma 1,77 százalékkal emelkedett a Dégáz Rt.-nél. A lakossági ügyfelek kintlévősége meghaladja az 1 milliárd forintot, a nem lakosságiaké pedig megközeb'ti az 1,4 milliárdot tudtuk meg. A most bevezetett számlázási rend és a január óta élő gáztörvény lehetőséget ad az úgynevezett éves kiegyenlített fizetési forma fölajánlására. Ez egyenlő részletekben történő, év közbeni fizetést jelent. Ha lejárt a gázszámla fizetési határideje, két fizetési felszólítást küld a szolgáltató, majd a jogszabály lehetőséget ad a kikapcsolásra. Egyedi elbírálás alapján itt is lehetséges a részletfizetés vagy a fizetési haladék, de rendszeresen fizetőknek nagyobb esélyük van az utóbbira. A visszakapcsolás díja itt 8 ezer 800 forint, kiszállással együtt. Kirívó esetek Hét év óta húzódó fizetési ügyekkel is bajlódik a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., bár az elmúlt évekhez képest javult a fizetési morál - tudtuk meg Farkas Gabriellától. A gazdasági igazgató elmondta: hátralékos ügyfeleknél a 2000. évi XLIII. törvény értelmében három érvénytelen tértivevényes fölszólítás után végrehajtási fázisba kerül a követelés. A kht.-t törvény kötelezi a szemét elszállítására, akkor is, ha az ügyfél nem fizet, ellentétben a többi közműszolgáltató céggel, ahol nemfizetés esetén kikapcsolják a fogyasztót a szolgáltatásból. Ugyanakkor akadnak kirívó esetek is, például amikor az ügyfél a saját telkén tárolja a felhalmozott hulladékot. M. G. Szigorodtak a fegyvertartás szabályai A bűnöző eddig se kért engedélyt Szabó Béla több helyen súlyosan megsérült, de túlélte Richter ámokfutását Fotó: Miskolczi Róbert Szeptember harmadika óta szigorodtak az önvédelmi lőfegyvertartás szabályai. Csongrád megyében a legtöbb fegyver vadászok tulajdonában van. Megyénkben közel nyolcezren rendelkeznek fegyvertartási engedéllyel. MUNKATÁRSUNKTÓL Polgári célú lőfegyvert csak meghatározott célból lehet tartani. Munkavégzés miatt például fegyverkereskedők és szakértők, sport célból versenyengedéllyel rendelkezők szerezhetnek és tarthatnak fegyvert. Fontos kategória az önvédelmi célú fegyvertartás. Korábban azok tarthattak fegyvert, akik bizonyították; hogy a testi épségük védelméhez szükségük van rá, például rendőröknek, határőröknek, büntetés-végrehajtásban dolgozóknak, bíróknak, ügyészeknek. Szeptember harmadikától azonban az önvédelmi célú lőfegyvertartás feltételei jelentősen szigorodtak. Fülöp Zoltán rendőr alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetője elmondta: mostantól a hatóság azoknak engedélyezheti a lőfegyver önvédelmi célú tartását, akik hitelt érdemlően bizonyítják, hogy életük, testi épségük védelme kizárólag éles lőfegyver tartásával biztosítható. - Ezt szinte senki sem tudja majd igazolni - véli az osztályvezető. Hiszen akiknek most van fegyverük, azoknak is bizonyítaniuk kell a veszélyezettségüket. - A hivatásos állománynak is le kell tennie a fegyverismereti vizsgát, ami - amellett, hogy hétezer forintba kerül - nem egyszerű feladat. Én húsz éve foglalkozom ezzel, de a kérdések felére nem tudnék válaszolni - mondta az alezredes. Másik komoly szigorítás, hogy a kérelmezőnek az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idő lejárta előtt kell kezdeményeznie. Ha ezt elmulasztja, a tartási engedélyt a rendőrség visszavonja, sőt büntetőeljárást indít a tulajdonos ellen. Csongrád megyében közel nyolcezren rendelkeznek fegyvertartási engedéllyel. Közülük 5 ezer 500-an vadászok, önvédelmi célból 1900-an, sportolók pedig 109-en tartanak fegyvert. - A bűnöző amúgy sem fog engedélyt kérni. Eddig se tette, és ezután se fog. Ezzel nem tudtunk mit csinálni - tette hozzá az alezredes. Húsz éve, 1984. október 19-én egy gyilkosság miatt elítélt rab, Richter Richárd a szegedi börtön bútorgyárában megölt három művezetőt, Frank Tibort, Nagy Ferencet és Tóth Andrást, hármat, Szabó Bélát, Varga Józsefet és Konkoly Istvánt pedig súlyosan megsebesített. Sötét Józsefet - bár megpróbálta nem tudta megszúrni. Az egyik túlélő, Szabó Béla részletesen mesélt arról, mi történt azon a napon, alig fél óra leforgása alatt. - A hátsó udvaron négy elítélttel tartottam a szabászat felé, amikor egymás után többször is ütést éreztem. Ezután valaki rám ugrott és egy kést döfött a nyakamba. Összeszedtem minden erőmet, megpróbáltam megakadályozni, hogy elvágja a torkomat. Nagy nehezen sikerült lefeszíteni a kezét, ledobtam magamról. Felpattant és elfutott. Felismertem: Richter Richárd volt - emlékezett a Szegedi Börtön és Fegyház történetének legsötétebb napjára Szabó Béla. - A lesből, hátulról támadó Richter többször is belém vágta a kését: megszúrt a gerincemnél, a gyomromat és a tüdőmet is eltalálta, a végén, amikor rám vetette magát, a nyakamba döfött. Valószínűleg az én nyakamat is át akarta vágni, mint Tibiét, nekem hál' istennek, sikerült megakadályoznom. Minden gyorsan történt, talán 4-5 másodperc alatt folytatta az egykori művezető. Szabó Béla elmondta, hogy súlyos sérülései ellenére nem esett össze, hanem rogyadozó léptekkel egy elítélt segítségével elindult a Cserzy Mihály utcai porta felé. Szólt a portásnak, azonnal zárjon le minden zsilipet (átjárót) és hívja a mentőket. A történtek idején 29 éves férfi hallotta, hogy a mentősök diszpécsere félig nevetve kérdezte: „Mi van, mentőkkel akarjátok körbe venni a börtönt?" Számára ekkor derült ki, hogy nem csak ő az egyetlen áldozat, már mások is riasztották a mentősöket és sok kocsit kértek. Szabó Bélát a sebészeti klinika folyosóján egy kerekes ágyon várakoztatták, sebesülései nem tűntek komolyaknak, mások, sérült társai „megelőzték". Egy idő után szólt az egyik nővérnek, hogy csináljanak már valamit, mert elvérzik. Akkor, a takarót leemelve látták meg, hogy szó szerint vérben úszik. - Többször megműtöttek, hét hónapig feküdtem a klinikán, 95 kilóról 45 kilóra lefogytam, senki nem ismert meg. Két év után tértem vissza a Csillagba. Korábbi munkahelyemre, a bútorgyárba, a rabok közé azonban főnökeim nem engedtek vissza - mondta Richter Richárd negyedik áldozató. Szabó Béla arra a kérdésre, tudja-e, hogy 1984. október 19-én fél tizenegy körül mi, hol és hogyan történt, papírt és tollat kért. Pillanatok alatt elkészítette az Alföldi Bútorgyár alaprajzát, és magyarázatokkal kiegészítve lerajzolta Richter ámokfutásának útvonalát. - A bútorgyárban egy-egy műszak alatt 700-800 elítélt dolgozott. Valamennyi kemény bűnöző volt. Richter a szerelőben kapott munkát. Azon a napon behívatták az irodába, ahol egy börtönőr közölte vele, valószínűleg újabb fegyelmit kap. Az alacsony, de rendkívül erős elítélt erre kirohant az irodából, rejtekhelyéről előszedte a korábban eldugott különleges késeit, és már négy késsel a kezében rohant tovább. Először Tibi akadt az útjába, többször beledöfte a kését és átvágta a torkát, majd rohant tovább. Tóth Bandi következett, őt is megszúrta. Harmadik áldozató Sötét Jancsi lett volna, de őt szerencsére nem találta el. A negyedik én voltam, már az udvaron. Egy ajtó mögül ugrott rám. Utánam Konkoly Pisti, majd a keményfaüzemben Varga Jancsi és Nagy Feri következett. Tibi, Bandi és Feri meghaltak - mondta Szabó Béla. A volt művezető azt is elmesélte, hogy Richter Richárd menekülésszerű támadásáról az egyik részleg nem tudta értesíteni a másikat, hiányoztak az ehhez szükséges eszközök, senki nem tudhatta, hogy a rab felbukkanása milyen következményekkel járhat. Richter végül a szabászat vécéjében bújt el, ott adta meg magát az egyik legtapasztaltabb börtönőrnek, Tapodi Endrének. Szabó Béla arra a kérdésre, hogyan juthatott késekhez egy elítélt, azt mondta, a börtönben minden meg- és beszerezhető. Szerinte a fegyintézetekben, főleg azokban, ahol hosszú évekre elítélt rabok vannak, bármelyik pillanatban bekövetkezhet hasonló eset. Ehhez elég egy roszszul megfogalmazott mondat, mint ahogy az Richter Richárd esetében is történt. Szabó Béla teljes felépülése, gyógyulása két évig tartott. Rövid időre még visszatért a börtönbe, de 1992-ben úgy döntött, elég volt. A többiekkel, Richter Richárd életben maradt áldozataival néha találkozik, de nem együtt emlékeznek a tragikus napra. - Húsz éve minden évben kétszer ünnepeljük meg a születésnapom, az igazi mellett október 19-én is - mondta befejezésül a húsz évvel ezelőtti tragédiát csodával határos módon túlélő Szabó Béla. OLÁH ZOLTÁN FELAKASZTOTTÁK A FEGYENCET H| A büntetett előéletű Richter Richárd 1980-ban került a Csillag börtönbe. Gyilkosság miatt 7 évre ítélte a bíróság. Nehezen kezelhető fegyenc volt, a szegedi börtönben ellenszegülések és rendbontások miatt harmincegyszer fenyítették meg. A 160 centiméter magas férfi erős felépítésű volt, egyhuzamban akár 600 fekvőtámaszt is meg tudott csinálni. Az ellenőrzés hiányosságait kihasználva a beszerzett, szablya alakú késekkel rendszeresen gyakorolta a célba dobást. Az eset után Richter Richárdot halálra ítélték és a Csillag börtönben felakasztották.