Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-13 / 214. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" HÉTFŐ, 2004. SZEPTEMBER 13. Sándor János rendezéseben, több volt szegedi színész szereplésével ősbemutatóra készülnek a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdiójában: Görgey Gábor új darabját, a párttitkárból lett milliárdosról szóló Tükörjátékot állítják színpadra. - Nem új számomra Görgey Gábor darabja, hiszen több mint egy évvel ezelőtt már nekiveselkedtem mondja Sándor János rendező, aki az utóbbi években Szeged színháztörténetének elmélyült kutatásával szerzett nagy érdemeket. - Tavaly tavasszal a szerző még a miniszteri íróasztal mögött ült, ezért tartott a támadásoktól. Bár elkezdtük a produkció színpadra állítását, végül mégsem jöhetett létre az előadás, Görgey ugyanis maga állította le a próbát. Szerintem fölöslegesen tette, nem értettem vele egyet. Minden épeszű ember tudja: egy magyar író attól, hogy bemutatják az űj darabját, nem jut jogtalan előnyökhöz, hiszen szinte többe kerül a premierajándék a színészeknek, mint amennyi honoráriumot kap. Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója augusztusban váratlanul azzal keresett meg: be kellene mutatni a Tükörjátékot. Azonnal kezdenünk is kellett a próbákat, ezért gyorsan elkészítettük a szereposztást, és a korábbi díszlet- és jelmezterveket használtuk fel. Sándor (ános kitűnő fiatal szereplőgárdát állított össze: több egykori szegcdi színész is részese lesz a bemutatónak. Az egyik főszerepet Bacsa Ildikó alakítja, aki néhány éve még a szegedi közönség egyik kedvence volt. Nagy Enikő is játszott itt, és Mira János díszlettervező is rendszeresen dolgozik a Szegedi Nemzeti Színházban. Magának a szerzőnek, Görgey Gábornak is vannak szegedi kötődései, hiszen 1982 és 1988 között a teátrum irodalmi vezetője volt. - A barátságunk sokkal régebbi keletű: Kaposvárott én rendeztem első színházi bemutatóját, a Rokokó háborút, amiből egy évtized múlva tévéfilmet is forgattunk. Annak ellenére barátok maradtunk, hogy egészen másképp látjuk a világot - meséli Sándor János. - Talán a Bourbonokra mondták: semmit nem tanultak, de mindent elfelejtettek. Görgey darabja a kilencvenes évek közepén játszódik, egy párttitkárból lett milliárdosról szól, aki színházba készül, de nem veszi észre, hogy közben elveszíti a fiát és a fele'ségét. A színházban egy 1914-ben játszódó darabot lát egy színházba készülő házaspárról, akik nem veszik észre, hogy kitört a világháború, és bevonultatták a fiukat. Egy 1789. július 14-én, azaz a francia forradalom idején játszódó darabot néznek meg, amelyben egy házaspár ugyancsak színházba készül, de nem veszik észre, hogy közben a Bastille-nél lelövik a fiukat. A spirálszerű darab roppant ironikusan arról beszél: nem vesszük észre, hogy mi történik körülöttünk a világban, mert így kényelmesebb. Arra figyelmeztet: nem így kellene élnünk, figyelnünk kellene arra, mi folyik itt velünk és másokkal. Érdekes színjátéki stílust kíván a produkció: a mai házaspár esetében szocialista realistát, a második házaspárnál a Hyppolit a lakáj-féle ironikus kispolgárit, a harmadik házaspár esetében pedig a 20. század eleji lebírt lábú, patetikus színjátszást. A próbák gőzerővel zajlanak, október 2-án tartjuk az ősbemutatót. H.ZS. Több jut a téli etetésre, az élőhelyekre Sándor János rendezi a párttitkárból lett milliárdosról szóló Tükörjátékot Görgey-ősbemutató Sándor János nemcsak Szeged színháztörténetét kutatja, hanem rendez is Fotó: DM/nv Több pénzt szánhatnak a vadásztársaságok téli etetésre, élőhelyfejlesztésre megyeszerte, mint tavaly. Az idei év kedvezett a fácánoknak, nyulaknak, s vadászatuk nemsokára induló idénye jó bevételt hozhat. Az élőhelyfejlesztés nemcsak a vadászható fajok, de a terület össz-állatállománya számára fontos. A szárazság miatt katasztrofális műit esztendők hatását ellensúlyozhatja az idei, csapadékos év - mondja Szél István, az FVM Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatalának vadászati és halászati osztályvezetője. Idén átlag három-négy csibét tudott fölnevelni egy-egy fácántyúk tavaly, az aszály miatt, az átlagszám a „fél csibét" sem érte el. A nyulak szempontjából szintén kiemelkedően jó volt az eddigi év, az őzet tekintve ugyancsak: gyakran látni sutákat ikergidákkal. A fácán- és nyúlidény októbertől indul, s bízni lehet benne, idén a tavalyinál nagyobb számban jelennek meg a fő bevételi forrást biztosító olasz vadászok. Hogy bérvadászatuk ne okozzon természetkárosítást, a vadászati és a természetvédelmi hatóság fokozza az ellenőrzést, embereik akár vadászat közben is megjelenhetnek. A jövő évi őzagancsok az idei sok táplálék miatt átlagon felüliek lesznek - ha csak közbe nem szól a tél -, az ezzel kapcsolatos jövedelem a következő nyáron kerülhet a vadásztársaságok kasszájába. A várható többletjövedelem eredménye apró- és nagyvad esetében egyaránt: a vadászatra jogosultak nagyobb összeget költhetnek téli etetésre, élőhelyfejlesztésre, mint az utóbbi időszakokban tehették. Egyébként a megyében 1500-2000 tonna abraktakarmányt raknak ki a vadászok egy-egy átlagtél folyamán (s ekkor a szálas-, illetve a lédús takarmányt még nem említettük). A kihelyezett eleség nemcsak a vadászható fajok számára fontos, de a többi állatnak is. Az élőhelyfejlesztés ugyancsak növeli a biológiai változatosságot. Vadföldek - az állatok takarmányozására vetett, kinn hagyott kukorica, napraforgó, cirok, és így tovább - létesítése éppúgy ide tartozik, mint a csenderesek kialakítása. Mik azok a csenderesek? Kisebb erdőterületek, melyek nem elsősorban fatömegtermelési célt szolgálnak, hanem az állatoknak nyújtanak búvó-, táplálkozóhelyet. - A mai viszonyok közt maguktól nemigen jönnek létre, telepíteni kell őket - halljuk az osztályvezetőtől. „Többszintű" változatos erdőfoltok, cserjeszinttel, különböző növésű fákkal, bodzával, galagonyával, fehér eperrel, vadkörtével, vadalmával s társaikkal. Az itatóhelyek létrehozását szintén meg kell említeni az élőhelyfejlesztés kapcsán. Mind több helyen létesülnek napelemes kutak, ezeket a vadgazdálkodás kedvező tapasztalatai nyomán már a természetvédelem is alkalmazza. F.CS. A fácánok vadászatának nemsokára induló idénye jó bevételt hozhat Fotó: Tésik Attila A magzatot védi, a tumorsejtet szaporodni hagyja Itthon hasznosulhat egy felfedezés Igazi 21. századi kaland. Ezt mondhatjuk egy magyar felfedezés sorsáról, amely pécsi születésű, megjárta Bécset és minden bizonnyal Szegeden hasznosul. Nagy jelentőségű gyógyászati kutatásfejlesztésről van szó, amelyet nemzetközi konzorciumban a szegedi Solvo Biotechnológiai Rt. „vezérletével" indítottak. A születéssel is kapcsolatban van az a fehérjemolekula, amely egy pécsi immunológus professzornő, dr. Szekeres-Barthó Júlia és munkacsoportja felfedezése. A pécsi kutatók szellemi terméke idestova egy évtizede az egyetemes tudomány rendelkezésére áll, eddig nem túl sok minden történt vele, ám most úgy néz ki, hogy egy nemzetközi színvonalú kutatásfejlesztési program révén eljuthat a gyógyszerfejlesztés kapujáig. A különös természetű fehérje A fehérjét angol rövidítéssel PIBF-nek nevezik. A pécsiek azt vették észre, hogy a terhesség során az anyai szervezetben megnő a termelése. És feltűnően alacsony a koncentrációja a terhes vérében - ha vetélés fenyegeti. Magyarországon nem volt pénz a további kutatásokra, ezért a bécsi székhelyű osztrák biotechnológiai céggel, az Intercell AG-vel kezdtek együttműködést. Kiderült, hogy a PIBF fontos szerepet játszik a terhesség immunológiai fenntartásában. A magzat „idegen" az anyai szervezetnek. Hogy mégis háborítatlanul fejlődik, abban minden bizonyUJ GYÓGYSZEREK A fehérje, illetve peptid típusú gyógyszerek fejlesztése csak az elmúlt években vált a világ gyógyszeriparának egyik legígéretesebben fejlődő területévé. Az volt a kerékkötő, hogy ilyen gyógyszereket csak injekciós adagolásban tudtak előállítani, szájon át szedhető formában nem. Az úgynevezett formulációs technológiák segítségével a helyzet radikálisan megváltozott. Az orvostudomány jelenleg is számos fontos terápiás területen alkalmaz fehérje típusú ©¿©szereket, például a véralvadási és vérképzőszervi betegségek, daganatok, hormonális zavarok kezelésében. 2001-ben a világ teljes gyógyszerforgalmának már egytizedét ezek az új gyógyszerek alkották. nyal a szóban forgó fehérjének az immunrendszert áthangoló hatása játszik szerepet. A PIBF-molekula valószínűleg az immunrendszer működését szabályozó molekulacsalád tagja. Az immunrendszer sejtjei mellett bizonyos tumorsejtek is termelnek ilyen molekulát. S míg a terhes anya szervezetében hozzájárul a magzat védelméhez, más, kóros esetekben éppenhogy káros a hatása. A tumorsejtek kifinomult eszközökkel próbálják elhárítani a szervezet immunrendszerének ellenük irányuló támadását, s ha ez sikerül - szaporodnak. A daganatsejtek visszaélnek a PIBF immunrendszert „áthangoló" hatásával és a maguk számára szereznek védelmet. Akaiandor hazatér Ezek a felismerések a laikus képzeletét is meglódítják: ha a terhes vérében alacsony az immunrendszert befolyásoló PIBF-koncentráció, pótolni lehetne - és megmenekül a vetéléstől. Ha a daganatos beteg szervezetében viszont semlegesíteni lehet a PIBF-hatást, az immunrendszer kivédheti a sejtburjánzást. Nyilvánvalóan az osztrák biotechnológiai cég üzleti érzékét sem hagyták érintetlenül a fejlemények, csakhogy az ő fő profiljuk a fertőző betegségek elleni SZEGEDIEK A KONZORCIUMBAN A Solvo által létrehozott kutatásfejlesztési konzorciumban az SZTE Orvosi Vegytani, valamint Gyógyszerhatástani Intézete és a Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézete is részt vesz. Mellettük a Pécsi Tudománye©etem és a budapesti Semmelweis E©etem intézetei, kutatólaboratóriumok, hazai és külföldi biotech cégek, valamint az osztrák Intercell a konzorcium tagja. A program finanszírozására pályázatot nyújtottak be a Nemzeti Kutatás-fejlesztési Hivatalhoz, a későbbiekben pedig más uniós pályázati lehetőségeket is igénybe kívánnak venni. vakcinák kifejlesztése. A pécsi szellemi termék kalandos űtja talán ezért is vett új fordulatot a közelmúltban: Bécsből ismét hazaért. Az Intercell ugyanis megállapodást írt alá az igen gyorsan fejlődő - egyebek mellett tumordiagnosztikai termékkel is rendelkező - szegedi biotechnológiai céggel, a Solvo Rt.-vel. A cél: olyan fejlesztések, amelyek révén a PIBF terápiás célpont lehet, majd olyan molekulák kifejlesztése, amelyekkel a PIBF hatását pótolni (utánozni), illetve gátolni lehet. Mindkét hatás kifejtéséhez peptid vagy fehérje alapú gyógyszermolekulákat gondolnak el - ezek kifejlesztése a végcél. Az ambiciózus program - Miután az Intercell AG-től megvásároltuk a licencet, a fejlesztőmunkára egy nemzetközi konzorcium alakult - tájékoztatott ifj. Duda Ernő, a Solvo vezérigazgatója. - A konzorcium többek között az EU 6. keretprogramjában elnyert CRAFT-pályázatból kívánja finanszírozni ezt a kutatásfejlesztést. Első fázisban különféle biokémiai módszerekkel és genetikailag módosított állatmodellek segítségével igazolni szeretnénk, hogy a PIBF-molekulára épülve kifejleszthetők egyes betegségcsoportok kezelésére alkalmas módszerek, illetve gyógyszerjelöltek. A hazai szellemi termék igazi 21. századi kalandja az lehetne, ha a szegedi cég érné el a roppant idő- és pénzigényes fejlesztőmunka végtermékét: új tagja lenne a szájon át szedhető fehérje típusú gyógyszerek családjának. SULYOK ERZSÉBET