Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-02 / 205. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. SZEPTEMBER 2. • KAPCSOLATOK" 3 Megyénkben is ismerik a padéi polgármestert Egy pofon utóélete - itthon Eddig senki sem kért bocsána­tot a vajdasági Padé magyar polgármesterétől, akit egy szerb rendőr pofozott meg másfél hete. A politikust me­gyénkben, Csanádpalotán is ismerik. A magyar, román, szerb összefogással létrejött DKMT fórumain nem esett szó a nemzetiségek helyzeté­ről. Mostanáig. „Az ember persze sopánkodik, de aztán túlteszi magát a ma­gyarverésről szóló híreken. Csak akkor döbben meg na­gyon, amikor közeli ismerősét éri ilyesmi. No, hát így vannak most énvelem a falumbeliek" ­mondta lapunknak Komáromi László padéi polgármester. A 2900 lelkes vajdasági falu első emberét megpofozta egy rendőr Csókán; az atrocitás híre bejár­ta a magyar sajtót. Az eset ná­lunk a csanádpalotaiakat döb­bentette meg nagyon, hiszen Padé polgármesterét jól isme­rik: Csanádpalota nemrég együttműködési megállapodást kötött a vajdasági faluval. A po­fon után egy nappal is Csanád­palotára utazott Komáromi: részt vett a falulakodalmon, másrészt a helyi és az ottani gazdák együttműködésének le­hetőségéről tárgyalt a kollégájá­val. Am nem ez az egyetlen kapcso­lat vajdasági és magyar önkor­mányzatok között. A Duna-Kö­rös-Maros-Tisza euroregionális együttműködést a határ menti magyar és román megyék mel­lett Vajdaság Autonóm Tarto­mány hozta létre. A DKMT ösz­szejövetelein közös utakról, vas­útról, hídról, határátkelőkről Komáromi László a kép jobb szült oldalán. A fotó az atrocitás másnapján, Csanádpalotán ké­Fotó: Gyenes Kálmán esett szó, a nemzetiségek helyze­te azonban mindig tabu téma volt. Mostanáig. Varga Zoltán, a DKMT soros elnöke - s a Békés megyei közgyűlés elnöke - kér­désünkre azt mondta: ha a ma­gyarverés folytatódik, a DKMT legközelebbi fórumán valószínű­leg szóba kerül ez a jelenség. Bár ebben a kérdésben nem egyeztet­tek még, személyes véleménye az: nehezen teheti meg egy ma­gyar politikus, hogy szó nélkül hagyja a történteket, miközben a vajdasági végrehajtó hatalom egyik képviselőjével tárgyal. Hi­szen ennek a végrehajtó hata­lomnak a másik képviselője ­egy rendőr - megütött egy ma­gyar polgármestert. Marosvári Attila, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke a DKMT koordinátoraként napi kapcsolatban áll a vajdasági part­nerekkel. Ő úgy látja, többet ár­tana, mint amennyit használna a probléma fölvetése ezen a fóru­mon. Annak a bizalomnak, ami a DKMT-ben résztvevő felek kö­rében létrejött, értéke van, ez az együttműködés ott a demokrati­zálódáshoz ad mintát. „A Vajda­ság a mi révünkön támogatást nyerhet az Európai Uniótól, mi pedig e kapcsolattal segíthetjük a vajdasági magyarságot. Azok a szerb politikusok, akikkel mi tár­gyalunk, szenvednek a helyzet­től, s ha bekeményítenénk, az ő pozícióikat rontanánk" - véli Marosvári. Hozzáteszi: tudja, hogy a véleménye támadható. Az mindenesetre érdekes, mi történik az elkövetkezendő hó­napokban. A DKMT soros elnö­ki posztját jövőre a vajdasági kor­mány tölti be. BAKOS ANDRÁS Képviselők vitája a balástyai lejáróról Átpolitizált lehajtó Folytatás az 1. oldalról Dobó László szerint szerint a szocialista országgyűlési képvi­selőknek nincs megfelelő érdek­érvényesítési képességük, hogy kiharcolják a térség jövőjét meg­határozó, eredeti tervek szerinti M5-öst. A balástyai csomópont meg nem építésének következménye­ként elkönyvelhető 800 millió forintos megtakarítás a homok­háti térségben élő 45 ezer ember életét lehetetleníti el. A balástyai leágazás nélkül az M5-ös elvágja a Homokhát közlekedési és gaz­dasági kapcsolatait. Ugyanis az autópálya akkor hatékony, ha nem csupán átszalad egy térsé­gen, hanem az ott áramló erőfor­rások elterülhetnek a jól elhelye­zett csomópontok segítségével ­magyarázta Nógrádi. „Téved Nógrádi Zoltán, ha azt hiszi, hogy Mórahalom megol­datlan problémáit elfeledtetheti, ha Szegedet támadja" - kezdte mondandóját tegnap kora dél­utáni sajtótájékoztatóján Újhe­lyi István, az MSZP országgyűlé­si képviselője. A mórahalmi pol­gármester korábban a szegedi lo­gisztikai központot, most pedig az autópálya-beruházást támad­ja - nehezményezte a szocialista politikus, aki szerint ennek az magyarázata, hogy az ötezres kisváros polgármestere politi­kusként szeretne „arrébb költöz­ni"... „Arcátlanság, hogy a Fidesz vezetői temetik a megyét és Sze­ged városát", holott tudniuk ké­ne, hogy az M5-ös megépülésé­vel tovább javulhatnak a térség gazdasági mutatói. A balástyai polgármesterrel együttműködve kilincseltek a szocialista képvise­lők az ottani leágazásért, s ke­zükben a gazdasági miniszter le­vele, melyben a szaktárca garan­ciát vállal arra, hogy napi 3 ezres járműforgalom elérése esetén azonnal gondoskodnak a csomó­LOBBIK BALRÓL-JOBBRÓL Az M5-ös új szakaszának épí­tésével kapcsolatosan idén jú­niusban Botka László szegedi polgármester MSZP-s képvi­selő két javaslatot nyújtott be az országgyűlésnek. Egyrészt az M43-as szegedi elkerülő szakaszának megépítését és kétszer két sávossá tételét, másrészt egy, „a korábbi ter­vekben nem szereplő" balás­tyai csomópont kiépítését ve­tette fel. Beadványát Botka visszavonta Csillag István gazdasági miniszter érveinek hatására. Augusztus elején a Fidesz két országgyűlési kép­viselője, Dobó László és Nóg­rádi Zoltán egymástól függet­lenül beadványban sürgette a balástyai csomópont megépí­tését. Augusztus 18-án kelt levelében a miniszter úgy fo­galmazott, hogy az M5-ös épí­tésénél minden ésszerű és in­dokolt költségcsökkentési le­hetőséget megvizsgálnak. Au­gusztus 28-án arról számol­tunk be, hogy a balástyai cso­mópont építését sürgetve, a napokban beadvánnyal fordult az országgyűléshez Géczi Jó­zsef MSZP-s honatya, s az új javaslattal Botka László sze­gedi polgármester és Újhelyi István szocialista képviselő is egyetért. pontról. Szakmai érveket kell ta­lálni a balástyai le- és felhajtó megépítéséért, ami 3,2 millió eu­róba kerülne. „Ez az összeg nem szerepel, és eddig sem szerepelt a tervekben" - fogalmazott Újhe­lyi, aki szerint „nem kockáztat­hatjuk az autópálya-beruházást egy politikai műbalhé miatt." Ú. I. Megyei tanévnyitó ankét Csongrád megye valamennyi nevelési és oktatási intézményéből várnak pedagógusokat a hagyományos tanév eleji szakmai tanács­kozásra, amelyet szeptember 3-án tartanak a szegedi rendezvény­házban. A továbbképzés jellegű előadás-sorozatban egyebek mel­lett szó lesz a kétszintű érettségiről, a képességfejlesztésről, a Nemzeti fejlesztési terv közoktatás-fejlesztési elemeiről, a közok­tatás és a közigazgatás összefüggéseiről. A szakmai tanácskozáson a részvétel ingyenes. Városi emberek BAKOS ANDRAS Vajon megteheti-e ma egy dél-alföldi magyar politikus, hogy ne hozza szóba a magyarveréseket, miközben vajdasági szerb kollé­gájával tárgyal? A kérdés kegyetlen - mondja az egyik Csongrád megyei önkormányzati vezető. S miközben úgy hírlik, nap mint nap fiatal magyarországi aktivisták buszoznak át a határon, hogy „Ne hagyjuk magunkat!" feliratú röplapokat szórjanak szét, s a jelek szerint a nyári szünet után kezd beindulni a magyar politika gépezete is, 6 higgadtan azt próbálja magyarázni, miért nem hoz­ná szóba a magyarverést. Naponta beszél telefonon a Duna-Kö­rös-Maros-Tisza regionális együttműködés szervezőjeként a vaj­dasági parlament képviselőivel, akiknek semmi közük a huligá­nokhoz, s próbálnának is tenni valamit. Ők azt szeretnék, hogy fejlődjön az ország, pontosan tudják, milyen értékes a Magyaror­szághoz fűződő kapcsolat. Ezen keresztül érhetik el, hogy az uni­ós pénzekből átcsurranjon valami hozzájuk is. S föltehető, per­sze, a kérdés, mi a fontosabb az ott élő vajdasági magyarnak: az, hogy végre javuljon országa gazdasága, és legyen munkahelye, vagy az, hogy nyugodtan el merje engedni középiskolás korú gye­rekét a diszkóba. De a jó szándékú magyar politika csak az előb­biben tud segíteni - mondja. És ez alighanem tényleg így van. Nem az számít, hány magyarországi ellenzéki vagy kormány­párti politikus látogat el a magyarverések helyszínére. Több mú­lik azon, a belgrádi politikusok fölismerik-e, mit veszíthetnek, és megmozdítják-e a rendőrséget. S valahogy, valakiknek meg kell értetniük a Koszovóból érkezett jövevényekkel, akik gyerekkoruk óta albán kortársaikkal pofozkodtak, hogy ezen a vidéken másho­gyan szokás szocializálódni. Amikor a szabadkai magyarveréseknek híre kelt, megjelent az interneten egy szabadkai szerb író esszéje, amely arról szól, mivel jár itt évszázadok óta a jövevények érkezése. Akik megszoknak, néha könnyebben, néha nehezebben, attól függően, milyen idők járnak. Lehet, néhányan soha nem szoknak meg, mégis marad­nak. Akkor mások mennek el miattuk. De Bosko Krstic Konrád Györgyöt is idézi, amikor azt írja: a város ellentéte nem a falu, ha­nem az állam. Az állam ezen a vidéken megnyomorítja az em­bert-, aki állampárti, az kollektív eszmékben hisz. De aki igazán szereti a városát, az itt is tudja, s minden időben tudta, „milyen az, amikor az ember maga körül életet teremt". Tehát most a városi emberek tehetnek a legtöbbet. Újonnan kinevezett egyetemi tanárok Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap egyetemi tanári kinevezé­seket adott át az Akadémia dísz­termében. Az oktatási miniszter előterjesztésére 2004. szeptem­ber 1-jei hatállyal egyetemi ta­nárrá nevezték ki a Szegedi Tu­dományegyetem 14 egyetemi do­censét is. A szegedi új egyetemi tanárok: dr. Bakró-Nagy Marian ­ne, dr. Borbényi Zita, dr. Csirikné dr. Czachesz Erszébet, dr. Fülöp Zoltán, dr. Hohmann fudit, dr. Kevei Ferencné dr. Bárány Ilona, dr. Lázár György, dr. Lengyel Im­re, dr. Leprán István, dr. Papp Gyuláné dr. Németh Ilona, dr. Pintyéné dr. Hódi Klára, dr. Sza­bóné dr. Révész Piroska, dr. Szöl­lősi János és dr. Takács Tamás. Megvásárolták a rég áhított gáztűzhelyt Jól jött a nyeremény Tombáczéknak Hosszabb ideje takarékoskodott a szegedi Tombácz Imre és fe­lesége, s most a szerencse is melléjük szegődött, hogy meg­vásárolhassák az új gáztűzhelyt. A berendezés árát a lapunknál nyert vásárlási utalvánnyal pó­tolták ki. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunk nyugdíjas előfizetőknek szóló nyereményjátékán ezúttal a szegedi alsóvároson élő Tom­bácz Imrénének kedvezett a sze­rencse: ő nyerte a húszezer forin­tos utalványt, amelyet az egyik szegedi hipermarketben költött el férjével együtt. A vásárlásra autóval vittük a nyertes házas­párt, akik már a katalógusból ki­nézték azt a gáztűzhelyt, amit régóta szeretnének megvásárol­ni, a régi ugyanis elromlott. A tűzhelyeknél rövid ideig né­zelődtünk, közben megtudtuk, a nyugdíjból minden hónapban félretettek egy kicsit az új készü­lék megvásárlására, és pont jókor jött az utalvány, a megtakarított összeget azzal kiegészítve meg tudják venni, amire rég vágytak. Régi vágyuk teljesült, segítségünkkel megvehették a gáztűzhelyt Fotó: Gyenes Kálmán Tombáczné nem sokáig hezi­tált, hamar kiválasztotta a szá­mára megfelelő tűzhelyet, az asz­szony elégedetten nyugtázta, hogy a négyrózsás készüléknek dupla üvegfalú sütője van. A házaspárnak négy gyerme­ke és hat unokája van, igaz, a gyerekek közül csak a legkisebb, Generációkon át DÉL MAG YARORS ZAG DÉLVILÁG a 20 éves, jogi egyetemre járó Hajnalka lakik már csak velük, de a gyerekek és az unokák gyakran megfordulnak náluk, hiszen a névnapokat, születés­napokat az alsóvárosi házban ünnepli meg a család. Büszkék is a csemetékre, Tombácz Imre elfogódottan jegyzi meg: - Aki­nek nincs unokája, az nem is tudja mi az, ha megy érte a böl­csibe, és a kicsi két lépésről a nyakába ugrik. Tombáczék 1967 óta előfizetői a Délmagyarországnak. A csa­ládfő az első betűtől az utolsóig elolvassa az újságot, naponta többször kézbe véve lapunkat. A felesége és a 91 éves dédmama szívesen tölti idejét keresztrejt­vényfejtéssel. A házaspár kifizette a tűzhe­lyet, megbeszélték a házhoz szál­lítás részleteit, s autónk haza­szállította őket. A hét végén már az új sütőn készül a családi ebéd, és a sütemény a gyerekeknek. Nyereményjátékunk ezzel nem ért véget, a jövő héten újra sorsolunk, s egy szerencsés nyugdíjas előfizetőnket ismét el­visszük a hipermarketbe, ahol el­költheti a húszezer forintos vá­sárlási utalványt.

Next

/
Thumbnails
Contents