Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-07 / 184. szám

ALIS MELLEKLET MINDEN SZOMBATON NAPI MELLÉKLETEK _____ ^^^^ —mmmmmmmmmmmm • HétfÖ A DÉL SPORTJA F"T I 1 # \ f ^ f | 1 A Kedd A PÉNZ BESZÉL, Szerda EGYOTT mi JL y \kuJr JKmamaJl mMLm JLm JmL Csütörtök BIZALMASAN Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. AUGUSZTUS 7. WWW.DELMAGYAR.HU LUXUSIGÉNYEK NÉLKÜL NAPI NYOLC-TÍZEZER FORINTOT KÖLTENEK A SZIGETLAKÓK punktaréj és műcsirke Idén tizenkettedik alkalommal tartják meg az ország legnagyobb szabású multikulturális fiesztáját, a Sziget Fesztivált. A mostanában nemzetközi kultúrkempingnek becézett rendezvény hatvankét helyszínen, ezernél is több programmal várja a közönséget. Miközben az első napon a nagyszínpadon a Pet Shop Boys adott koncertet, valahol a háttérben a Korda házaspárra őrjöngött ezer fiatal, míg megint mások éppen bunji jumpingoztak. A Sziget hangulata annyira sajátos, hogy helyszíni riportunkban csupán mozaikok felvillantására van lehetőségünk. Még a jegyárusító helyeken is kanyargó sorok állnak este nyolckor, de belépve a Szigetre, valóságos népvándorlás fogad. Mindenki tart valahová: ki tusolni, ki az újabb söréért, ki pedig hogy megnézze a hatvankét programhelyszín valamelyikén a számára érdekesnek ígérkező koncertet, előadást, bemutatót. Amíg a kezdő nap sztárzenekara, a Pet Shop Boys hangol, mi végigsétálunk a Civil Falu még nyitva tartó részén, ahol rögtön szóba is elegyedünk egy holland lánnyal, Mirjammal, akit éppen villámkezű afrikai hölgyek vesznek körbe, hogy haját apró tincsekbe fonják. Kicsit arrébb, a Krisna sátorból kőkemény metálzene „bombázza le" az arra járót. A kopaszra borotvált fejű hívek gitárral a kézben, korszerű formában hirdetik a több ezer éves igét: Hare Krisna, Hare Rama... A Rádió C, azaz a magyar roma rádió színpadán épp a Váradi Roma Café énekel együtt a közönséggel, melynek összetétele meglehetősen vegyes. A dzsesszes cigányzenére romák, szőke angol srácok és távol-keleti lányok egyszerre ropják. A Korda-Balázs duó A Pet Shop Boys közben elkezdi műsorát és a színpadon villogó neonoszlopok között megjelenik a nyolcvanas évek popkultúrájának egyik ikonja: a deresedő hajú énekes és állandó társa alkotta „állatkereskedő fiúk". A másfél órás koncert alatt az összes nagy slágert előadják, mégis marad bennünk hiányérzet. Ez a zenekar már nem az, amely a fölüdülést jelentette egykor a diszkógiccsek közepette. Késő este a jelenleg is aktív Korda György és hitvese, Balázs Klári lép az öt-hatszáz embert befogadni képes Durex Táncdalfesztivál sátor deszkáira, hogy playback nélkül adja elő klasszikusait. A Szigeten először itt találkoztunk olyan kirobbanó sikerrel, ami szinte szétvetette a műanyag falú építményt: nemhogy táncolni, egy gombostűt leejteni sem lehetett. A sátor előterében pedig legalább ugyanennyien énekelték visítva a Ma-ma-ma, Mariát és a többi slágert. A nagyszerű hangulat miatt az „örökzöld" énekes meghatva úgy tűnik, nem fogja kitermelni az új „év hangját". Laci Székesfehérvárról például a Tankcsapda dugába dőlt fellépését siratva üvölti pincehangon egyik opusuk refrénjét, „Jönnek a számból a férgek" kezdettel. Mindenesetre szépen illik a miliőbe Oki, aki önfeledten csápol Lacinak a színpad előtt. Por még mindig van What is Arany Ászok? - érdeklődik tőlünk egy plakátra mutogatva Marcus Düsseldorfból. S miután definiáltuk a Sziget legmondott köszönetet, és hatalmas ovációt kiváltva még Balázs Klári is felhúzta a szoknyáját, így flörtölve a tinédzser korú közönséggel. A heti programban egyébként csak néhány jelentős változás történt, ami azonban cseppet sem a szervezőkön múlott. A világzenét játszó Yat-kha együttes tagjainak az útlevelét lopták el az utazás előtt, míg a Scissor Sisters a hirtelen közbejött, másnapi DVD-készítés miatt mondta le fellépését. Sokak számára a legnagyobb csalódást mégis a Tankcsapda-koncert elmaradása okozza. Az énekes Lukács Lászlónak ugyanis néhány napja egy ejtőernyős balesetben megrepedt a csigolyája. A „csapdások" aligha vigasztalódnak majd a debreceni bandát pótló Hooligans együttes produkciójával. Az egykori névadó-főszponzor Fesztivár elnevezésű helyszínén a megfáradt szigetlakók pihent agyára alapozhattak a szervezők, amikor megalkották játékaikat. Lehet múcsirkét lyukba dobálni, esetleg falovakat tologatni kifulladásig. A karaoke-verseny pedig nagyon Óvatos lépések a kalandparkban FOTÓ: MTL/NÁNDORFL MÁTÉ Szigetlakók csápolnak az amerikai Cannibal Corpse együttes koncertjén FOTÓ. MTI/KOVÁCS TAMÁS A szervezők az idei évtől még inkább a minőségi, semmint a mennyiségi fejlesztésekre helyezték a hangsúlyt. Ma már a konténerekben és az épületekben lévő tusolókkal együtt közel 600 zuhanyzó és 300 mosdó várja a látogatókat. A sokat kritizált toi-toi WC-k számát mostanra 700-ra növelték. A Sziget tisztántartásáért is igen sokat tesznek a rendezők: 200 szeméttároló, 230 fémkonténer, 30 ezer darab szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas zsák könnyíti a szeméttárolást. A vendéglátó egységek között 49 kocsmát, 7 koktélbárt, 65 melegkonyhás büfét és 5 ABC-t tartanak számon. A fesztivált nagyszámú személyzet segíti évről évre. Idén 350 fős egészségügyi szolgálat látja el feladatát. A biztonságért felelős cég 1300 emberével van jelen, míg jegyellenőrből 400, rendőrből 60 fő tartózkodik a Szigeten. olcsóbb, 250 forintos egységárú sörét, sietve megállapítja, éppen ezt szereti a magyar fesztiválban: az alacsony árakat. És persze nem érti, miért nevetünk ekkorát? Pedig felmérések szerint napi nyolc-tízezer forintot kell elköltenie a látogatónak ahhoz, hogy luxusigényeket mellőzve kielégítse szükségleteit. És bizony ez a 600-1200 forintos meleg étel, a 460-as Unicum, vagy a 220 forintos fél literes ásványvíz árából hamar összejön. Ha pedig nagyon fogy a pénz, a túlélési technikákat már szinte mindenki ismeri: a krisnások egytálétele ugyan teljesen hústalan, kissé íztelen, viszont ingyen van. Máshol elemért almát, alumínium italdobozokért üdítőt kaphatunk. Harmati Lajos két kisfiával, nejével és velünk együtt figyeli csütörtök délelőtt a Magyar Nukleáris Társaság urániumtömbbel végrehajtott egyszerű demonstrációját. A családfő közben büszkén meséli: végig kint lesznek a Szigeten, hiszen jobb ez, mint Woodstock lehetett akkoriban. - Hét éve kezdtem kijárni ide a nagyobbik gyerekkel, amikor még csak nyolcéves volt. Azóta megszerettettem vele a jó rockzenét, tegnap is mind a négyen együtt hallgattuk a metálsátor együtteseit - mondja Lajos. Középkorú már a Harmati házaspár, így tapintatosan megkérdezzük: hogy bírják az itteni életet? - Hajnalig a programokon vagyunk, de délig alszunk. Délutánonként viszont be kell mennie a feleségemnek a városba dolgozni. Takarítani. Valamiből ki kell mindezt fizetni. Komfortérzetünk egyébként évről évre csupán arasznyiakat javul. A legtöbb útszakaszt még mindig nagy porfelleg borítja, egészen addig, míg a locsolókocsi végig nem spricceli. Ekkortól a sár miatt bosszankodunk. Arról pedig, hogy a szigetlakók mennyire használják szívesen a szűk és sötét toi-toi WC-ket, az útszéli bokrok, fák és a WC-k mögötti részek árulkodnak. Csótánnyal kelt egybe Miközben a „falakon kívül" a magyar társadalomban egyre népszerűtlenebb a házasság intézménye, a Hajógyári-sziget házasságkötő sátrában - napi két-háromszáz jelentkezővel továbbra sem lankad az érdeklődés. A statisztikát eddig egy hatfős bigámista csoport esküvője javította leginkább. Léptek itt már frigyre kutyával, táskával, cipővel, sőt valaki egy gyengébb pillanatában egy csótánynak mondta ki az igent. Innen néhány lépésre lombos fa árnyékában készülődnek a fiatalok az esti koncertekre. Egy flakon hajlakk, kevés szappanos víz, ráadásképp pici szórófesték: és már meg is van a húsz centi magas, kőkemény, vörös punktaréj. S miután kifejezzük aggodalmunkat, hogy mi lesz a frizurával alvás után, megnyugtatnak: kizárólag oldalfekvésben alszanak. Közben villognak rájuk a fényképezőgépek: csemege ez minden arra járó szemlélődőnek. Nem véletlen, hogy Hiller István kulturális miniszter a műsorfüzet beköszöntőjében egy mikroszkóp tárgylemezéhez hasonlította a fesztivált. „Ami ott van, azt egyre több szakértő szem figyeli" - írta. Valóban, mi is folyton beleszaladunk egy szociológiai kérdőívet lobogtató fiatalba, hiába cseleztünk ki előtte néhány krisnást és pár cigaretta-promóciós kislányt. Most épp illedelmes srác akar becserkészni bennünket, s mielőtt tiltakozhatnánk, elárulja: szegedi „deákos", ráadásul lapunkat is gyakran olvassa. Nem kérdés immár, vállaljuk. Tíz percig karikázzuk innentől, van-e plazmatévénk, vagy melyik évre saccoljuk, hogy saját szakállra (sic!) nyaralni megyünk. Később még bepillantunk a Meleg sátorba, megnézzük az ortodox zsidók mulatozását, aztán azon vitatkozunk, hogy akkor most világzenei nagyszínpad következzen, vagy a Cinetrip sátor. A biztonság kedvéért a döntés előtt még megiszunk egy sört. PATAKFALVI DÓRA-TOMBÁCZ RÓBERT