Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-07 / 184. szám

SZOMBAT, 2004. AUGUSZTUS 7. • AKTUÁLIS" 7 DÉLVÜAG cégregiszter H. KONCERT MEGHÍVJUK FC OLVASÓINKAT A 1)1 MÁSZ OLIMPIAI (t* FI szTiy/tf 4WGYÍENES v ^ nyttórendczvcnyére 2004. ílii^usztus 10., kedd, 21.00 óni Helyszín: Szeged, Klauzál tér A FESZTIVÁLT Megnyit ja: Dr.helyi István ors. I lyj[vilii isi képviselő BEVÁNDORLÁSI ADATOK A Demográfiai Évkönyvek adatai szerint 1998 és 2001 között Csongrád megyébe összesen 5818-an vándoroltak be. A külföldiek 55 százaléka jött Jugoszláviából, 26,2 százaléka Romániából. Országosan ez az adat teljesen mást mutat, az ebben a periódusban bevándorolt 75 ezer 849 külföldi 8,9 százaléka jött Jugoszláviából, 11,9 százaléka Ukrajnából, 3,4 százaléka Szlovákiából, 5,1 százaléka Kínából, az európai uniós országokból 9,4 százalék, míg Romániából 42,6 százalék. A hónap könyve Magyar olimpiai lexikon jelent meg A Dél-Alföldre a legtöbb betelepülő a Vajdaságból érkezik Nekivágtak a nagyvilágnak Nyerje meg Dbájának díszítőelemeit 30 000 Ft értékben.! SZECKD2004 o ï i . : -V. Lapozza fel a Cégregisztert! Töltse ki az alábbi kupont! Vágja ki és küldje vissza címünkre! i helyes választ beküldők között30 000 Ft értékű ifáadékutalványt sorsolunk ki a SUMMA KFT. ajándékaként. ' Beküldési határidő: 2004. augusztus 12., csütörtök 'Címünk: Délmagyarország Kiadó, 6720 Szeged, Stefánia 10. ' A borítékra írják rá: CÉGREGISZTER NYEREMÉNYJÁTÉK! _ _ a^Zm _____ _____ _ _ _ _ _ _____ 1 TEVEKENYSEGI K0RE A SUMMA KFT.-NEK? ELERHETOSEGUK? Aj J Cím: •••• . Telefonszám: Előző heti játékunk nyertese: Tímárné Szőke Edit Szeged, B Nádas u. 8. GRATULÁLUNK! Nyereményét átveheti ügyfélszolgálati irodánkban: Szeged, Stefánia 10. 2004. Athén - akkor olimpia! Lázban ég az egész világ. A Somogyi-könyvtár a magyar olimpikonok sikereit feltáró, a felejthetetlen események hangulatát is felelevenítő lexikont ajánlja az olvasóknak, ezzel segíti a sporttörténeti tájékozódást. Ki ne emlékezne Hajós Alfrédra, az első újkori olimpia magyar hősére, aki két úszószámban is diadalmaskodott (fájdalom, de az eredményhirdetésnél a Gotterhaltét kezdte el játszani a zenekar a magyar himnusz helyett). Ne feledjük Fuchs Jenőt és a kardcsapatot sem, akik 1908-as londoni győzelmükkel megalapozták a későbbi évtizedek sikersorozatát. Hiszen Berlinben, 1936-ban már 10 aranyunk volt, közte Elek Ilona vívó - a magyarok első női olimpiai bajnoka - érme is. Nemcsak a Himnusszal, hanem a magyar zászlóval is volt probléma, amikor 1948-ban Londonban Németh Imre atléta eredményhirdetésénél nem vonták fel a zászlót, mert nem találták. Végül, de nem utolsósorban az i-re a pontot Helsinkiben (1952) tette fel a magyar csapat 16 arannyal, ahol Papp László ismét kiválóan bokszolt, labdarúgó aranycsapatunk pedig felejthetetlen teljesítményt nyújtott. Emlékezni lehet és kell is régiekre és újakra egyaránt, e rangos világeseményen érdekesség és izgalom mindig akad bőven. Reményeink szerint nem lesz ez másként 2004-ben sem. A hónap könyve augusztusban az olimpiához kapcsolódva Rózsaligeti László Magyar olimpiai lexikona, az idén augusztus 13-29-e között megrendezésre kerülő XXVIII. athéni nyári olimpiai játékok tiszteletére. A lexikon hasznos kézikönyv az olimpia, valamint a magyarok olimpiákon elért eddigi eredményei iránt érdeklődők számára. A kötetben a 652 magyar olimpikon - köztük a fent említett nagy elődök - életrajza mellett egyéb érdekességeket is olvashatunk az 1896 és 2002 között megrendezett 27 nyári és 19 téli olimpia történéseiből. A hazai sportegyesületek bemutatásán túl számos melléklet (éremés eredményességi táblázat) és közel 300 fotó segít eligazodni a honi sport legnagyobbjai között. Szurkoljunk tehát együtt 2004 augusztusában is a magyar sportolók eredményes szerepléséért az ötkarilcás játékokon, hogy az olimpiai mozgalom jelszavát „Citius, altius, fortius": gyorsabban, magasabbra, erősebben megvalósítva, újabb dicsőséget szerezzenek hazánknak. SOMOGYI SZILVIA egy barátommal közösen megnyitottuk a Gringo's éttermet. Két év után szétváltunk, és most a Híd mediterrán éttermet üzemeltetjük a barátnőmmel, aki szintén vajdasági. Mindezt csak úgy tudtam elérni, hogy napi 16 órát dolgozom egész évben, hét végén is. A 12 év alatt, amióta itt vagyok, összesen háromszor nyaraltam egy-egy hetet. A szüleim Topolyán élnek, sűrűn járok haza, és a vajdasági ismerőseim is eljönnek az étterembe. A határ menti Horgosról származik a fiatal család, Veres Sándorék. - 1993-ban jöttem Szegedre a katonai behívó elől - mesélte Sándor. - 1991-ben már megjártam a háborút, Vukovárnál kellett harcolnom, és még egyszer nem akartam elmenni. Először egy szociális otthonban dolgoztam karbantartóként, majd a Virág cukrászdában pultosként folytattam. A feleségem is itt kapott munkát. - Nagyon szerényen éltünk egy albérletben, és a hatóságokkal is meggyűlt a bajunkfolytatta Szilvia. - Járatlanok voltunk a hivatalos iratok intézésében. 1996-ban végleg feladtuk, hazamentünk Horgosra, a szülőkhöz. De csakhamar rájöttünk, hogy otthon még kilátástalanabb a helyzetünk. Egyikünk sem kapott munkát. Az áramkorlátozások, a feszült politikai helyzet mind közrejátszott abban, hogy hét hónap elteltével újra nekivágtunk a nagyvilágnak. Szerencsére visszavettek bennünket a cukrászdába,, és egy ügyvédnő segítségével megkaptuk a munkavállalási engedélyt. - Keményen dolgoztunk. Én két évig iskolába is jártam. Cukrászoklevelet szereztem, sőt az év diákjának választottak vette át a szót a fiatalember. - Az évek során többször váltottunk munkahelyet. 1998-ban kölcsönnel megvásároltuk az első kis lakásunkat, majd két éve egy nagyobbra cseréltük. A szaporodó család is indokolta ezt a lépést. - 2000-ben született Peti, az első gyermekünk. Tavaly kaptuk meg a magyar állampolgárságot - mondta boldogan az édesanya -, és így kislányunk, Réka már magyar állampolgárnak született. SÜTŐ ERIKA A régió megyéi közül Csongrád lényegesen több bevándorlót fogadott be, mint a másik két megye. Határ menti nagyvárosként jelentős szerep hárul Szegedre. Budapest után itt regisztrálták a legtöbb bevándorlást, 12 év alatt több mint 12 ezer embert. A 200l-es népszámlálás során a régióban számba vett 12 és fél ezer nem magyar állampolgár héttizede anyanyelve és nemzetisége szerint magyarnak vallotta magát. Az új állampolgárok legtöbbje is magyar, rokonai élnek itt, felmenői vagy saját maga Trianon következtében vesztette el magyar állampolgárságát. Csongrád megyében az 1993-as bevándorlói csúcspont után 1996-ra harmadára csökkent az itt-tartózkodó külföldiek száma, majd 1999-ben ismét a kétszeresére nőtt 1996-hoz képest. Az adatok alapján kimutatható bevándorlási hullámok összefüggnek a délszláv háborúkkal, az 1993-as gazdasági válsággal,' az 1999-es NATO-bombázással. A vajdaságiak egy része a háborús helyzet megszűnése után visszament otthonába. A maradóknak nehéz gyökeret ereszteni, még akkor is, ha jelentős részük magyar nemzetiségű. Az egyéni sorsok változatosak, de a bevándorlási okok hasonlóak. Német Zoltán 1992-ben jött át Magyarországra a vajdasági Topolyáról. - Én nem a háború, hanem a munkanélküliség miatt települtem át - tudtuk meg a harminckét éves férfitól. - Először betanított lakatosmunkát végeztem, majd testés vagyonőr lettem a Postabanknál. Azután egy élelmiszerboltban dolgoztam, A Magyarországon letelepedni szándékozóknak aktahalmazokkal kell birkózniuk a bevándorlási hivatalban Fotó: Gyenes Kálmán majd kibéreltem két üzletet. Amikor a multinacionális cégek Szegeden is megjelentek, eladtam az élelmiszerboltokat, és