Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-28 / 201. szám

10 SZIESZT^JTVENY 2004. augusztus 28., szombat A KEVÉS NÉZŐ KIFÜTYÜLTE AZ ÜGYETLENKEDŐ MATADOROKAT Bikaviadalon a Plaza Monumentalban A bikaviadalokat övező előítéletek ellenére alkalmanként százak, ezrek tombolnak vagy éppen pfujolnak, fütyülnek az arénában, mint ahogy azt a mintegy hétezer néző is tette augusztus egyik vasárnapján Barcelonában, az 1914-ben épített és 19 ezer 582 nézőt befogadó Plaza Monumentalban. A matadornak tizenöt perce van arra, hogy szemből ledöfje a bikát FOTÓ: TÍMÁR KRISZTA A kezdetek és a bika győzelme Az első bikaviador egy rondái ács, Francisco Romero volt, ám valójában unokáját, Pedro Romerót tekintik a modern bikaviadal megteremtőjének, aki 1771 és 1799 között több mint 5600 bikát ölt meg anélkül, hogy csak karcolás is érte volna. A bikaviadalok szezonja egyébként március 19-től október 12-ig tart. Spanyolország két sztármatadort gyászolt az elmúlt húsz évben. 1984. szeptember 26-án Francisco Rivera, egy évvel később, 1995. augusztus 30-án a 21 éves José Cuberot veszítette életét az arénában. harmadik az ítélet végrehajtása, vagyis a kivégzés. Jön a bika A corrida elnöke fehér zsebkendővel ad jelt, mire alattunk feltárul egy kapu, az első bika beront az arénába. A nézők hatalmas ovációval fogadják a zsivaj ellenére megnyugvó és lassan poroszkálni kezdő hatalmas állatot. Az egyik banderriló meglengeti a pelerint, látható célja felidegesíteni a bikát, ami sikerül, hisz' az addig nyugodtnak tűnő állat a nézők tapsolásától kísérve rohanni kezd felé. Erre másik két „bikaidegesítő" ugrik elő, el akarják terelni a figyelmet menekülő társukról, ám az állat csak azután fordul feléjük, miután kiszemelt áldozata az utolsó pillanatban beugrik a „kerítés" mögé. A kellően felbőszített bikával ezután az egyik matador, Manolo Sánchez kezd - nincs rá jobb szó játszani. Az állatot az aréna közepe felé csalogatja, a felbőszült, egymás után tízszer, tizenötször feléje rohanó bika szarva sokszor szinte súrolja testére tapadó fényes ruháját. A közönség hozzáértő része felállva tombol. Jönnek a picadorok, bekötött szemű lovaikkal érkeznek az arénába. A bika kiszemeli a hozzá közelebb állót, nekiront, fel akarja öklelni, szarvával megpróbálja felnyársalni, de nem sikerül, a lópáncél, a párnázott takaró ezt nem engedi. A lovas egy 2-3 méter hosszú, hegyes lándzsával igyekszik kivédeni az egyre vehemensebb támadásokat. Újra a matador következik, aki pelerinnel táncolva csalogatja magához a már minden mozdulatra ugró-támadó állatot. A halálharmad Alig két három perc telik el, az elnök ismét felemeli a fehér zsebkendőt, jelt ad a banderilleróknak, akik egymás után döfik a sárga-fekete színű banderillákat (70 cm hosszú, szigonyos hegyű nyárs - A szerk.) a feléjük rohanó bika hátába. Megszólal egy trombita, immár harmadszor, ismét az arénába lép Manolo Sánchez. Hogy a bikát leszúrja. Ez az ölés próbája (suerte de matar), a halálharmad (tercio de muerte), a végső próba (suerte suprema), az igazság órája (la hora de la verdad). A karddal és vörös selyemszövet muletájával felszerelkezett matador engedélyt kér az elnöktói a bika megölésére, amit természetesen megkap. A nézők közül sokan már őrjöngnek. Sanchez jobbjában fogja a kardot. Egy szemvillanás alatt minden megfordul, most ő támad a bikára, ide-oda terelgeti. Úgy tűnik, a végzetes döfés előtt még játszani akar egy kicsit. A matadornak egyébként 15 perce van, hogy megölje ellenfelét, a bikát szemből kell leszúrnia. Manolo Sanchez azonban nem használja ki a negyedórát, néhány percnyi játszadozás után beledöfi a kardot a bikába. Ám a penge hegye csontot érhetett, mert a földre esik. A közönség pfujol, dobog. Az egyik segéd eltereli a több sebből vérző bika figyelmét, a másik felveszi a kardot és átnyújtja a matadornak, aki ismét szembe fordul a már „nyűgös", csupa vér állattal: a penge ezúttal szinte markolatáig belefúródik a bikába, az állat mozgása előbb teljesen lelassul, majd a porondra rogy. Előrohan egy segéd, a kegyelemdöfést már ő adja meg egy tőrrel. A bika kimúlt, a torreádor meghajol, a közönség tapsol, bravózik, ünnepel. A bika tetemét öszvérek húzzák ki az arénából... A következő „szín" koreográfiája szinte teljesen megegyezik az előzőével. Még a bika kivégzésében is, hiszen megismétlődik az az imént döbbenetet, majd pfujolást kiváltó eset, hogy a második matadornak, Iván Vicentének sem sikerül az első döfés, neki is kiesik a kardja. Kifütyült, kigúnyolt matadorok A harmadik, a kezdetben látványos elemeket bemutató matador, Sergio Aguilar még rosszabbul jár: egymás után ötször próbálja ledöfni ellenfelét, de a bika ötödször sem adja meg magát, a feje fölött lapockájába szóródó kard ötször esik a földre. A közönség talpra ugorva percekig fütyül, pfujol, aminek a hatodik, a már végre végzetesnek bizonyuló döfés sem vet véget. Aguliar megszégyenülve, az arénában körbejárva, hajlongva kér bocsánatot a nézőktől és a bikától. Igen, a bikától. Ugyanis ha a matador ugyan megöli a bikát, de nem bánik elég ügyesen a karddal, bocsánatot kérve körbe kell járnia az arénát. Ez a vuelta. Mivel a bika ugyanolyan sztárnak számít, mint a matador, a jó teljesítményt nyújtó, bátor állatot megtapsolják, amikor az öszvérek kihúzzák tetemét az arénából. Ezúttal is ez történik. A viadal második részét nem várjuk meg, már nem vagyunk kíváncsiak a további három bika megölésére, enynyi is bőven elég. Előttünk és nyomunkban másokkal elhagyjuk a Plaza Monumental de Barcelonát. OLÁH ZOLTÁN Mivel egész héten nincs focimeccs Barcelonában, pontosabban az FC Barcelona pályáján, a Camp Nouban, már csak az a célunk, hogy jegyhez jussunk és megnézzük, milyen élőben egy bikaviadal, a spanyol corrida, a futtatás! Kívülről remek látványt nyújt a Plaza Monumental de Barcelona, ám kíváncsiak vagyunk arra, milyen belülről, akkor, amikor a küzdőtéren matadorok néznek szembe bikákkal. Csúszópénzért jó helyen Az első helyi utazási iroda, amelyikbe a Barcelonától alig húsz kilométerre lévő Calellán belebotiunk, Tévedés, hogy a bikák csupán a vörös színt támadják meg, ugyanis színvakok, mindent megtámadnak, ami mozog. már az utcán, plakátokon hirdeti: vasárnap este öt órakor bikaviadal, amikor is három matador, Manolo Sánchez, Iván Vicente, Sergio Aguilar és hat bika lép fel a barcelonai arénában. Meglepetésünkre a turistaszezon közepén is könnyűszerrel hozzájutunk jegyekhez. Áz iroda munkatársa faggatózásunkra elárulja, a tikettek az aréna nézőterének felső részébe szólnak, nála csak ilyenek vannak, de a helyszínen megoldható (?), hogy jobb helyre ülhessünk. És igaza volt. Az első szűrőn átjutva az idős jegyszedő kérés nélkül mondja: 5 euróért jó helyre vezet bennünket. Rövid tanakodás után (mi lesz, ha másoknak is oda szól a jegye?) megalkudunk, az öreg észrevétlenül csúsztatja zsebébe a pénzt, és elvezet a hatodik sorig, ahol mutatja, bárhová ülhetünk. Később látjuk, többen követik példánkat. Újabb meglepetés akkor ér bennünket, amikor egy óra múlva az előadás alig harmad házzal kezdődik. Egy spanyol corrida (futtatás) alatt általában hat bikával végez három matador. Látványos bevonulás Az útikönyvek szerint a bikaviadal a paseíllóval, a torreádorok csapatának ünnepélyes bevonulásával kezdődik. Itt sincs másként, a hagyományok évszázadok óta élnek, az eligazodásban segítő könyv szerint a liturgia mindenütt ugyanaz: a viadorok menetét a 16. századi öltözetet viselő alguacilillók, lovas testőrök vezetik be az arénába zenére. Őket három matador követi, majd a hozzájuk tartozó csapatok jönnek. Mindegyik majadort három banderillo szolgál. Ők segédkeznek a bika féken tartásában a pelerin forgatásával, ezenkívül ők döfik a 60 centiméteres, krepp-papírral becsavart banderillákat, dárdákat az állatba. A banderillerók három sora után lovas picadorok ügetnek. Mindegyik matadornak kettő áll a szolgálatában; mindkét bika ledöfésére jut egy-egy. A paseíllót a szintén pompás öltözéket viselő segédek zárják: a monosabiók, akik a picadorok lovait vezetik; a muliilerók a megölt bika tetemét kivontató öszvérek hajcsárjai, végül az aranerók, akik a viadal végén a homokos pályát hozzák rendbe. A bikaviadalokon tanácsadókkal körülvett szaktekintély elnököl, ő irányítja az eseményeket. A műsor két felvonásból, azon belül három-három részből áll: az első harmad a tárgyalás, a második az elítélés, a A torreádorok csapatának ünnepélyes bevonulása