Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-27 / 200. szám

18 DÉLMADÁR 2004. augusztus 27., péntek Nyolc Csisztu-idézet a megnyitóról Olimpiai indulás és érkezés Kampókéz Hangyaboly Bara h Bernadett U HM Molnár Dávid. Szeged Zsirmik László. Csanytelek Mónus Ildikó Vásárhely 06-30/30-30-443 mms gdelmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I legjobbakat megjelentetjük! Kovécsné Kalmár Krisztina. Szeged DtLMAGYARORSZAG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobüe Rt. • Balatoni naplemente „Ez a sportoló nem a szü­lőföldjén látta meg a nap­világot." „Az olimpiai zászló is rö­videsen a görög sorsára jut..." „A csehek nagyon vegyes színekben vonulnak." „Itt a megnyitón minden szék tele van." „Biztosan azért ez az üdvri­valgás, mert aki a ciprusi zász­lót viszi, annak a sportolónak görögös hangzású a neve..." „Kékbe öltözött szinte az egész stadion." Jelentősége, hogy először lé­pett ki mondjuk egy háttér elől az emberi test formája... és je­lent meg önmagában a maga valójában. Kicsit talán aszi­szem, hogy ez az előtérbe kerü­lés valamelyest az egyéniség és a személyiség kihangsúlyozását is szimbolizálta már abban a korszakban és ahogy így látjuk, tulajdonképpen ezt a szinte szétrobbanási folyamatot, a da­rabok..., ezek az apró részek, legalábbis ebből a nézőpontból aprónak tűnő részek, hát bizony egy egykori..., mondjuk így..., földrajzi folyamatot is jelképez­nek, illetve a... görög szigetvilág kialakulását..., hiszen a mai na­pig Görögország ebben a minő­ségében nyilvánvalóan nem­csak a kontinenshez tartozó rész, hanem számos apró sziget összessége..." „A kapcsolatteremtés és az élet összekötésének játékos szimbóluma ez." Csőtörés Hgy orvosnál csőtörés van, így hát hív egy vízvezeték-szerelőt. A szerelő ki is jön, egy fél óra alatt kicseréli a hibás csősza­kaszt, majd benyújtja a szám­lát 300.000 forintról. Az orvos teljesen elképed: - Ez hihetetlen! Ennyit én mint elismert orvos sem ke­resek! A szerelő csak mosolyog: - Tudom, én sem kerestem ennyit, amíg orvos voltam! ' ' Irány az Iskola! • Kötelező az úsznsapi «Mosoly Kedves Olvisó! í megjelenés hez a beküldő egfelértésén kimül i képen IjUjIo sze­meli (kiskorú aknái n Ióné­nyes képviselő) hezzáiénslása szükséges. • Nem csak Afrikában terem Annyira elálmosodtam.-, M Közelít az ősz Pengeéles karmát fölmeresztve indult az athéni olimpia női százméteres síkfutásának elődöntőjében az amerikai Gail Devers, aki az előtte ügetők hátán kettéhasította a mezt, majd a pucér társnők zavarát kihasználva, a célfotót is átnyisszantotta Morcos vöröshangyák bolyának közepén landolt a görög Hrisztosz Meletoglu hármasugró, akit a homokba érkezés pillanatában csípős meglepetés ért. Egy helyszínen tartózkodó amerikai filmes forgatócsoport, fölismerve a helyzetet, azonnal fölvette a „Hangyák a gatyában III. című vígjáték katarzisjelenetét FOTÓK: MTI, SZÖVEGEK: ASER Skót cukor A skót kisgyerek még pénte­ken is azt a cukrot szopogatja, amit hétfőn kapott az édesap­jától. Megszánja az édesanyja, így szól a férjéhez: - Ne legyél már ilyen taka­rékos, vedd le róla a celofánt! Egy kis kedvesség Feleség: - Édes kicsim! Kedves kis kincsem. Cuncimókusom. - Na mi van, Mari? - kérdi a férj. - Kussolj má'! A kutyához szóltam! Még egy kis kedvesség - De jó színben van, mama! Modellt állhatna egy kínai fes­tőnek. - Miért éppen kínainak? - Mert azok festenek sár­kányokat. Belami doppingvizsgálata Na, most aztán meg se próbáljanak le­állítani. Megyek Athénba, és úgy elverem a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy még az eget is doppingtesztnek nézik - kelt ki magából Snájdig Pepi. A Zsibbadt brigád­vezetőről elnevezett kocsmában, pedig ag­gódó tekintetek kergetőztek Béla léggyel. Mert hát a népes társaság azt még csak el elhitte, hogy Snájdig, ki korábban még a megyehatárig is csak akkor jutott el, ha tévedésből rossz buszra szállt fel, egyszer csak bekopog az athéni városkapun. De azt még a legmerészebbnek tűnő Minek Dönci sem tudta felfogni, milyen hatása is lesz annak, ha Snájdig úr, a magyarországi Panel Pál-lakótelepről baktat az Akropolis tövébe, s leken két jókora pofont minden NOB-tagnak tűnő egyénnek, akik egyenként és egyenes szándékkal bejelentkeznek nála. - Ha meg nem sértem, Snájdig úr, elárulná nekem, hogy Smúz apu helyett miért éppen NOB-tagokat akar maga ütlegelni? Meg egy­általán, kik is azok a NOB-tagok? - fitogtatta jól tájékozottságát Cink Enikő, miközben táskájában egy körömreszelő után kutatott. Volt is nagy felhördülés a Zsibiben. Egyesek mogyorónyi nagyságúnak minősítették Enikő agyát, mások azt állították, a nemzeti érzését hagyta el valamelyik bevásárlóközpontban ámuldozva. De abban mindenki megegyezett: Cink Enikőt kivéve most minden magyar csak arról a csúfságról beszélhet, ami Fazekas Róbert olimpiai bajnok diszkoszvetőnkkel megesett az olimpián. - Hát maga még azt sem tudja: hogy a mi Robinknak elvették az aranyérmét, mert nem tudott eleget pisilni? - lökte fel megérthető indokból, s folytatólagosan Enikőt Bika Jenő -, s ezt a gaztettet nem más követte el, mint a NOB, ami Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Encike ugyan úgy érezte, hogy máris több információval rendelkezik, mint amennyit egy menetben fel tud dolgozni, de a Zsibiben háborgók nem kímélték. Mire Józsi csapos kihozta a következő kör sört, már a dop­pingolás rejtelmeiben is igyekeztek eligazítani a bamba hölgyet, hiába rúgkapált összes kezével és lábával. - Merthogy az az átkozott dopping tehet mindenről. Ezekkel a tiltott ajzószerekkel ron­tották el gonosz erők az emberiség örömét, emiatt nem tiszták a versenyek, s vizsgálód­nak oly keményen az ellenörök, hogy már a versenyzők fenekében is kotorásznak - fejtet­te ki álláspontját Link Egon, de nem részesült tapsviharban. A Zsibiben vitatkozók nagy többsége ugyanis azon a véleményen volt, hogy Fazekas nem doppingolt, meg aztán tu­lajdonképpen pisilt is, még ha nem is egy hordónyit, ezért aztán a vele megesett sére­lem oly nagy gaztett, hogy vért kíván. - Inkább egy kis pisit. Merthogy a szabályok szerint abból kellett volna többet produkálni, s akkor nincs semmi baj. És még ma is a mi Robink nyakában lógna az aranyérem, fején billegne a babérkoszorú, ha nem hagy ott csapot, papot, meg doppingvizsgálatot ­próbálta árnyalni a véleményeket Belami, mire az ő ábrázata lett árnyaltabb egy-két kék és zöld folttal, amit a kiosztott ütlegek után néhány szemvillanás alatt megjelent állán, orrcsontján és a szeme alatt. - Úgy, szóval maga azt állítja, hogy egy sportolót meg lehet alázni, órákon át kí­nozhatnak, csak azért, mert olimpiát nyert? ­rúgott még kettőt Belami farizmába Snájdig, ha már egyszer kéznél volt a lába. A külváros nyugalmazott szépfiúja pedig magára rántott egy asztalt, mondhatni védekező állásba vonult, s a mögül kiabálta, ő ugyan semmi ilyenről nem beszélt, de a szabály az szabály, és a szabályokat még egy olimpiai bajnoknak is be kell tartani. - Majd lenyomok én a maga torkán egy akkora szabályt, hogy a szeme is kiugrik a gödréből - kapott fel higgadtan egy söp­rűnyelet Bika Jenő, s nagyon úgy tűnt, az olimpia ürügyén indult békés beszélgetés oly véres ütközetbe csap át, amilyet még a sokat megért helyi rendőrőrsön sem láttak. Ám Belami ekkor előbújt fedezékéből: a pultra pattant, s csöndet kért, némi kísérővel. Majd így szóla: - Emberek, ami megesett, megesett. Fáj­dalmunk hatalmas, Fazekas Róbert pedig még hatalmasabb versenyző. Ne bántsuk hát egymást, hanem reménykedjünk: kiderül, Fazekas nem doppingolt, országunkat nem érte szégyen, a döntést megváltoztatják, az aranyérmet visszaadják, s 104 év után még­iscsak elmondhatjuk: diszkoszvetésben igen­is van újfent magyar olimpiai bajnok. - Úgy legyen - zuhantak vissza a zsibilakók mély szomorúságukba, s üres tekintettel bámulták még üresebb poharaikat. - Na, most akkor verjem a NOB-tagokat, meg a doppingvizsgálókat, vagy ne? - sö­rözött tovább Snájdig, kétségek és két szék között, szeméből meg kigurult az első kétszáz könnycsepp. BÁTYI ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents