Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-02 / 179. szám

HÉTFŐ, 2004. AUGUSZTUS 2. •KAPCSOLATOK 5 Gyulay Endre megyés püspök megszenteli Bálint Sándor szobrát Fotó: Frank Yvette BÁLINT SÁNDOR ALAPITVANY A legszögedibb szögedi, Bálint Sándor előtt tiszteleg a város az alsóvárosi templom közelében fölállított és vasárnap délelőtt fölavatott szoborral is. A Bálint Sándor-emlékév nyitányát is jelentő szoboravató ünnepségen Botka László polgármester mondott beszédet és bejelentette: a szeptemberi köz­gyűlésen azt javasolja, hogy Szeged önkormányzata hozza létre a Bálint Sándor Alapítványt, melynek alapítói közé hívja az egyházat, az egyetemet, a múzeumot és a Bálint Sándor-hagyaték kezelőit. Az alapítvány segítsé­gével születhetne meg a Bálint Sándor-emlékház mint önálló intézmény. A kezdeményezést máris támogatásáról biztosította Gyulay Endre megyés püspök. Matild, a kántor felesége. Ne­vetve mondta: hivatalból min­den évben itt van, de hogy há­nyan jelentek meg tegnap, arra csak a férje, István tudna vá­laszt adni. István nagyon elfog­lalt volt, a búcsú rendezésének terhe hárult reá, nem is csodál­koztunk, mikor nem találtuk meg a tömegben. Végül a plébá­nián gyors fejszámolást tartot­tak a kedvünkért: a miséken legalább háromezren vettek részt, a két nap alatt még ennél is többen fordultak meg a Má­tyás téren. Már a déli misére harangoz­tak, amikor még végigszalad­tunk a sátorsoron: dimenziós naptár formájában Szűz Má­ria-képet, színes olvasót, fake­resztet választhattunk a stan­don, s a Jézus-szobrocska mel­lett jól megfér Buddháé. A ha­rangszó véget ért, megritkult a tömeg a téren, bent elkezdődött a déli mise. Az egykori ügyvédjelölt sajnálja a történteket Az ember, aki rabja lett adósának Bálint Antal 1998-ban 5 millió forint értékű német márkát adott kölcsön egy ismerősének, K. M.-nek. A hitelező, mert nem kapta vissza a pénzét, tel­jesen tönkrement. Az adós azt állítja, visszafizetné az össze­get, de erre jelenleg nincs le­hetősége. A mórahalmi Bálint Antal úgy érzi, nagyot hibázott, amikor 1998-ban megbízott egy ismerő­sében, aki kölcsön kért tőle. A férfi azóta sem kapta vissza öt­millió forintnak megfelelő né­met márkáját. - Nem hittem volna, hogy ez lesz belőle - kezdte történetét Bálint Antal. A férfi elmondta, lánya hat évvel ezelőtt érettségi­zett, neki szerettek volna lakást vásárolni a megtakarított pénz­ből. Az adós, K. M., aki akkor ügyvédjelöltként dolgozott, azt állította, kapcsolatai révén segít lakáshoz jutni. - Persze ebből sem lett semmi - panaszolta az egykori hitelező, majd így foly­tatta: - Sőt: mivel azt mondta, az ingatlan végrehajtás alatt áll, ol­csóbban meg tudja szerezni. Ezért 200 ezer forintot kért. Fo­lyamatosan, évek óta hiteget. Az a legszomorúbb az egészben, hogy az ember rabja lesz az adó­sának. Erkölcsileg, anyagilag és egészségügyileg is tönkremen­tem. Tudom, hogy a pénzemet már soha nem kapom vissza ­fogalmazott. A szerencsétlenül járt férfi azt szeretné elérni, hogy más ne essen ugyanebbe a csap­dába. Bálint Antal 1999 januárjában kereste fel azt az ügyvédi irodát, ahol K. jelöltként dolgozott. Az iroda vezetője közölte Bálinttal, hogy a jelölt által neki adott bi­zonylatok hamisak, K. M. pedig az ő nevével is visszaélt a szerző­dések elkészítésekor. (K.-t egyéb­ként 1999-ben munkaviszony megszűnése miatt törölték az ügyvédjelölti névjegyzékből.) Megelégelve az ígéreteket és hi­tegetést, Bálint csalás és ok­irat-hamisítás miatt feljelentette K. M.-t. A Szegedi Városi Ügyészség 2000. novemberében jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás és más bűncse­lekmények miatt emelt vádat K. ellen. A vádlott és védője elfo­gultságot jelentette be a Szegedi Városi és a Csongrád Megyei Bí­róság ellen, azért az ügyet a Kecs­keméti Városi Bíróság tárgyalta idén február 20-án. A következő tárgyalás szeptemberben lesz. - Nagyon sajnálom, ami tör­tént. Hat éve vért izzadok azért, hogy talpon maradjak és vissza­adjam a tartozásom - fogalma­zott K. M., aki nem járult hozzá neve közléséhez. A fiatalember elmondta, nagyon zavarja, hogy ismerőse önzetlenül segített ne­ki, ő pedig nem tudja visszaadni a kölcsönt. - Mindennap ezzel kelek, ezzel fekszem. A szüleim belebetegedtek. Vissza szeret­ném adni az összeget, de nincs rá lehetőségem. Hibát hibára hal­moztam, ezt a tárgyaláson is el­mondtam. K. azt mesélte, hatalmas törést jelentett az életében, amikor hat évvel ezelőtt az Oskola utcában lévő sportboltjába egy hónap alatt háromszor törtek be. Ekkor kért anyagi segítséget Bálint Antaltól. - Talán van esély arra, hogy talpra állok, de amíg nincs vége a tárgyalásnak, addig nem terve­zek - tette hozzá megtörten a csalással vádolt fiatalember. - A legnagyobb ellenségemnek sem kívánom, amit én átélek. A. T. J. A határon túlról is érkeztek a Havasboldogasszony nagybúcsúra Több ezer hívő Alsóvároson A szegedi alsóvárosi ferences templomban szombaton kezdő­dött a kétnapos Havasboldog­asszony országos nagybúcsú. A hagyományőrző rendezvényre a határon túlról is érkeztek. MUNKATÁRSAINKTÓL A szegedi Mátyás téren szomba­ton kora délután a vásárosok rendezgették sátraikat. Az eső el­állt, a napsütésben egyre többen gyülekeztek, hogy meghallgassák a szentmiséket. A hívek a gyer­mekekért és az ifjúságért, aztán a családokért mondtak imát. A fáklyás keresztút a templomté­ren éjjel 11 órakor indult, az éjfé­li misén elhunyt szeretteikért imádkoztak az egybegyűltek. Vasárnap délelőtt már szinte forró napsütésben várakoztak a hívek a délelőtti szabadtéri misé­re. A szegedi Savanya Balázsnét és Csiszár Józsefnét a templom ol­dalánál szólítottuk meg. Az idős asszonyok elmondták: minden évben eljönnek a búcsúba, s va­sárnaponként misére járnak. Sa­vanyáné hozzátette: az alsóváro­si szabadtéri mise gyönyörű, és örül a lelke, hogy itt ennyire sok a fiatal. A templom előtt két fiatal nő álldogált, gyerekekkel. A nevüket nem, de azt elárulták: nem vallá­sosak, de a búcsúban körbenéz­nek. Az egyik nő Zalaegerszegről érkezett, a másik, a gyerekekkel, szegedi. A helyi nő magyarázta társának: a Havasboldogasszony vagy Haviboldogasszony nagybú­csú a Dél-Alföld legrégebbi és legjelentősebb búcsúünnepe: a Szögedi Segítő kegyképet az 1500-as évektől tisztelik. A fa alatt, kockás takarón gyerekek ültek, mellettük az édesanyjuk, Surinásné Kicsis Augusztusban már kevesebb tábor várja a gyerekeket Július végére a nyári gyermektáborok nagy része „bezárt". Augusztusban sokkal kevesebb gyermek­foglalkoztató programot rendeznek, de kisebb az érdeldődés is. A vakáció utolsó hónapjában több szerepet kapnak a laza napi programok a könyv­tárban, a művelődési házakban, a strandokon. A Szegeden meghirdetett közel hetvenféle táborból csak tizenöt jutott augusztusra. A különféle elfog­laltságot kínáló heti programok legtöbb turnusát jú­nius végén és júliusban indítják, augusztusban ­úgy tűnik - szabadságra mennek a szervezők. Akad­nak azonban olyan szórakozási lehetőségek, ame­lyek egész nyáron várják az érdeklődőket: a lovas ta­nyák és úszóegyletek gyakran minden vakációs hét­re szerveznek tábort. Játékos ügyességfejlesztő sporttábort még rendeznek augusztus első hetében, de jóval kisebb rá az érdeklődés, mint júliusban. - A nyár végére a legtöbb gyerek már túl van né­hány táboron. Sok család ilyenkor nyaral, de az is előfordul, hogy e hónapban a nagyszülőkhöz kerül­nek a gyerekek - osztotta meg velünk tapasztalatát Szabó Krisztián szervező. Az okleveles gyorskor­csolyaedző és olimpikon szerint a tapasztaltabb tá­borozók is csak június-júliusra terveznek, hiszen tudják, hogy utána már kevés a lehetőség. Még két hétig indítanak lovas tábort Baktóban. A lovaglás a legnépszerűbb nyári elfoglaltságok közé tar­tozik. A szervező, Vörösné Nagy Orsolya arról szá­molt be, hogy már betelt minden hely erre a két hétre. Azok közül, akik már táboroztak náluk, többen most kihasználják e szezon utolsó lehetőségét arra, hogy visszatérjenek egy hétre - lovagolni. Szűk réteget céloz meg a fehér-tói madárgyűrűző tábor, így az időpont az ide jelentkezőknek csak másodlagos szempont. A programot vezető Lovászi Péter elmondta, hogy a kis létszám miatt szakmai­lag magasabb a színvonal. Annak ellenére, hogy kevesebb tábort tartanak a vakáció utolsó hónapjában, akadnak még lehetősé­gek a szegedi gyerekeknek a szórakozásra. A Somo­gyi-könyvtárban különböző korosztályoknak tarta­nak foglalkozásokat, vetélkedőket, előadásokat. Az ifjúsági házban játszóházakés ingyenes internet vár­ja a gyerekeket. Az unatkozó apróság ezeken kívül felkeresheti a vadaspark, vagy akár a Százszorszép Gyermekház programjait is. BALOGH FRUZSINA Önköltséges képzés és pótfelvételi Nyitva a felsőoktatás kapuja Pótfelvételire csak egy intézménybe és egy szakra jelentkezhetnek augusztus 6-ig azok, akik nem nyertek felvételt a normál el­járásban. MUNKATÁRSUNKTÓL Két lehetősége adódik az idén si­kertelenül felvételizőnek felső­oktatási intézménybe kerülésre. Az egyik, ha a hallgatónak jelent­kező lemond az állami finanszí­rozásról, s magára vállalja tanul­mányai költségeit. Ennek feltét­elei iskolánként változnak, ezért az adott intézményben kell ér­deklődni. A másik, péntekig kí­nálkozó lehetőség: a pótfelvételi. Pótfelvételire a felsőoktatási intézmények alapképzésben mintegy 400, diplomás képzés­ben pedig közel 200 szakot, szak­párt hirdettek meg. A felvételi nyomtatványok az adott felsőok­tatási intézménytől szerezhetők be, térítésmentesen. Az „A" és „B" lapot közvetlenül a felsőok­tatási intézménybe kell beadni, az utóbbihoz kell csatolni az is­kola által megjelölt iratokat. Szegeden már csak költségtérí­téses képzéseket hirdettek meg, a nappali tagozaton. A jogi karon a munkaügyi kap­csolatokra 30, társadalombiztosí­tásra 30 helyet, az orvosi karon általános orvosnak 25, fogorvos­nak 3 személyt fogadnak, a böl­csészettudományi karon francia szakra 10, történelemre 20, kom­munikáció-magyar szakra 50, in­formatikus könyvtáros-kommu­nikáció szakra 50 helyet kínál­nak, a gazdaságtudományi karon 50, a tanárképzőn a művelődés­szervező szakon 100, a mezőgaz­dasági karon 100, az élelmiszer­ipari karon 40, a természettudo­mányi karon minden szakra 5-5 fős irányszámot adtak meg. Részletes információt az alábbi internet címeken szerezhetnek az érdeklődők: www.felvi.hu, www.fisz.hu,www.ofi.hu A tulajdonos nem tud mit kezdeni bíbickocogó hektárjaival A kör bezárult az algyői úton Értékes, mégis értéktelen hektárok - mutatja Solti Andrásné Fotó: Gyenes Kálmán Hiába birtokol Solti Andrásné háromhek­tárnyi területet a 47-es út mentén, az szá­mára nem hoz hasznot. Az olajosok bánya­szolgalmi joga akadályozza a művelést, emiatt magánszemély nem veszi meg tőle, gazdasági társaság pedig nem vásárolhat termőföldet. A szegedi Solti Andrásné csak jó kedélyállapotának és alapvetően optimista természetének köszönheti azt, hogy még nem őrült bele a földjei miatti bosz­szúságokba. A kárpótláskor, a kilencvenes években a család birtokába került hektároknak ugyanis nem látja hasznát. Az amúgy rokkantnyugdíjas asszony kilenc hektárt örökölt, de mindegyik „rossz helyen van": lapunknak elmondta, a licitáláskor nekik csak a „bíbickocogók" jutottak. Holott az egyik egybefüggő, háromhektáros te­rület első ránézésre nem tűnik értéktelennek: a 47-es út mentén, Szegedről Algyő felé haladva az első körforgalomnál, a jobb oldalon fekszik. Az ember azt gondolja, ebben az útelágazásban a föld bármilyen ipari célra alkalmas lehet, sőt még ga­bonát is lehetne benne termeszteni. Ez utóbbi öt­letről azonban rögtön lemondok, amikor meglá­tom az „olajosok" keréknyomait. Mivel a hektá­rokon két olajkút is található, a Mólnak bánya­szolgalmi jogosítványa van a bejárásra - világosít fel a tulajdonos. Ha tehát nem lehet megművelni a termőföldet, el kellene adni - ipari célra. Igen ám, de a földtör­vény értelmében termőföldet csak magánszemély vásárolhat, gazdasági társaság - amely esetleg rak­tárt, egyebet építene rajta - nem. Hogy egyáltalán lehetséges vevőként szóba jöhessen, a területet ki kellene vonni a mezőgazdasági művelés alól. Erre viszont magánszemélynek kevés az esélye. Csak azért, hogy valaki eladja a hektárjait, nem vonhatja ki a művelés alól, útépítés, vagy más közérdek le­het egyedül a nyomós ok. Vagy az, ha beruházásba kezd. Micsik Zoltán, a Csongrád Megyei Földhiva­tal vezetője elmondta, a művelés alól való kivonás­nak eljárási rendje van - a termőföldről szóló tör­vény szerint. Kérelmet kell benyújtani a helyrajzi szám megjelölésével, leírva a célt, a tervezett beru­házást, a munkák ütemezését, szakaszolását, be­szerezni a szükséges szakhatósági engedélyeket, s megfizetni a földvédelmi járulékot, az aranykoro­na-érték tízszeresét. A szegedi asszony mindennek utána is járt, és tudja, a kör számára bezárult. Van is földje, meg nem is, gazdag ember, meg nem is. Mint a mesé­ben. FEKETE KLÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents