Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-27 / 200. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2004. AUGUSZTUS 27. Tombáczné vásárolhat lapunkkal MUNKATÁRSUNKTÓL Újabb nyugdíjas előfizetőnk nyert vásárlási utalványt. A Délmagyarország és a Délvilág nyugdíjas olvasói között ugyan­is minden héten egy húszezer forintos bevásárlási lehetőséget sorsolunk ki. Ezúttal a szegedi Tombácz Imrénének kedvezett a szeren­cse. Hűséges olvasónk a Cora hipermarketben vásárolhat be. Előfizetőnket szerdán sze­mélygépkocsival szállítjuk a szegedi áruházba, majd miu­tán megtöltötte kosarát, ter­mészetesen haza is visszük otthonába. Arról, hogy mire költötte a pénzt, hagyománya­inkhoz híven lapukban is be­számolunk. Hamarosan újra sorsolunk. A játékra egészen október végéig le­het jelentkezni a lapunkban megjelenő hirdetéshez mellékelt szelvényen. Elfogták a szegedi tolvajt Körözött bűnözőt fogtak el szer­dán a Kiskunhalasi Határ­őr-igazgatóság rendőrségi nyo­mozói. A magyar állampolgárságú H. 1.-t - aki korábban 250 ezer fo­rinttal teli táskát tépett ki Sze­geden egy járókelő kezéből - lo­pás miatt körözte a Szegedi Rendőrkapitányság. Megmarad-e az utolsó vályogház a szegedi Belvárosban ? Látta a nagy vizet a Krikkay-ház Valószínűleg kevesen tudják, hogy Sze­ged belvárosában létezik egy vályogház, amely túlélte az 1879-es nagy árvizet. Műemlék. Eladó. Hogy ez az egyetlen példány meddig marad fenn, azon is múlik, a befektető tiszteli-c a város ha­gyományait. Már 1861-ben állt a Nádor u. 3. alatti ház, ahol pár évvel később megnyílt Krikkay Ágoston fogorvosi rendelője. A sokat meg­élt vályogházat évtizedeken át elhanyagol­ták. 2003 októberében a szegedi önkor­mányzat úgy döntött, értékesíti - miután a műemlékvédelem lemondott opciós elő­vásárlási jogáról. Alapítványi tervek és gyanúk A Nádor utcai Krikkay-ház évek óta üres. Egy szegedi szervezet, a Szabó László önkormányzati képviselő alapította Ma­gyar Kulturális Örökség Alapítvány elkép­zelése az volt, hogy az épület megszerzése és felújítása után árvízi emlékmúzeumot alakít ki benne. Ehhez a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumánál pályázott volna támogatásért - ugyanis az eladási li­cit 11,8 millió forint és legalább 50 millió forintot igényel a fölújítás. Egy opciós pá­lyázatot szerettek volna benyújtani a mi­nisztériumhoz - az államnak ugyanis van egy regionális, a turisztikai vonzerőt előse­gítő pályázata csakhogy az idő rövidsége értelmetlenné tette a tervet.-Az IKV-pályá­zat kihirdetése ugyanis augusztus 9-én történt meg és e hónap 30-ig lehet rá je­lentkezni. Emiatt vélik úgy az alapítvány­nál, hogy ingatlanspekulációról lehet szó. Az IKV cáfol Mindezt azonban a leghatározottabban visszautasítja az IKV elnök-vezérigazgató­ja, Németh István. A pályáztatás szigorú­an nyilvános keretek között történt meg, s mivel a hatósági előkészítések csak mos­tanra zajlottak le, ezért lett augusztusban meghirdetve az inkriminált ház. Felújítva árvízi kiállítóhelynek képzelik el Érdemes sietni a felújítással, hiszen a jó négyszáz négyzetméter alapterületű épü­let - esetleg átmenetileg tető nélkül, egy szándékoltan gondatlan befektető közre­működésével - az őszi esőzések következ­tében össze is omolhat. Állapotát jól jel­lemzi, hogy gondos lakók helyett az évek során patkányok vették át az uralmat. Árvízi emlékhely lehetne Szondi Ildikó, a terület önkormányzati képviselője szerint a környék lakói már nagyon szeretnék a ház sorsának a rende­zését, legyen bármilyen is az a megoldás. Múzeumi szakvélemények szerint a Krik­kay-ház megmentése része lehetne az ár­víz előtti házsor megújítási folyamatának, ahol a későbbiekben akár kiállítóhelyet is lehetne létesíteni. Már ha létezik egyáltalán ilyen jövőbeni szándék. Az új, leendő tulajdonosnak mindenesetre be kell tartania az örökség­Fotó: Schmidt Andrea védelmi szabályokat: 3 éves időtartam alatt kell a műemlékvédelmi felügyelet használatbavételi engedélyével igazolni, hogy a műemlékvédelem előírásainak megfelelően befejezte a felújítást. Ha ez elmarad, napi tízezer forint kötbórt köte­les fizetni. Persze mindez mégsem teljes garancia. Már láttunk példát arra, milyen „merényletet" követett el egy-egy védett ingatlannal szemben az új tulajdonos. M.G. Bitó Orsolya már tudja, a Megasztár nem csak a csillogásról szól Fotó: Frank Yvette MUNKATÁRSUNKTÓL Barátnői és édesanyja unszolására adta be je­lentkezését a TV2 Me­gasztár című tehetségku­tató műsorára a szegedi Bitó Orsolya. A 21 éves lány hat éve tanul éne­kelni a Király-König Pé­ter Zeneiskolában. Ko­moly- és könnyűzenét is szívesen ad elő, kedven­cei a musicalek. Orso­lya májusban küldött e-mailt a produkció ké­szítőinek, akik júliusban értesítették: részt vehet a megmérettetésen. - A nyolcnapos váloga­tás utolsó napjára hívtak be, száz társammal együtt - meséli első me­gasztáros élményeit a lány. Ott promóciós felvé­teleket készítettek, ame­lyeken tapsolniuk kellett a döntőbe jutott verseny­zőknek. Orsolya szerint ez azt jelenti, ekkorra már kialakult a továbbju­tók mezőnye. Az egyik je­lentkezőt például még az­előtt fotózni kezdték, mi­előtt sorra került volna. Később közölték Orsolyá­val: a zsűri bizonyos szá­mokat már meg sem hall­gat. A tiltólistán musica­lek, rock- és népdalok, LGT-, Máté Péter-, vala­mint Demjén Ferenc-szá­mok szerepeltek. Tizen­hat versenyző volt Orso­lya előtt, mégis mindösz­sze fél óra kellett, hogy sorra kerüljön. Úgy tudja, korábban tíz percet ka­pott egy-egy jelölt, ő en­nél jóval kevesebbet sze­repelhetett. A Love Story című film betétdalát énekelte a sze­gedi lány, de az első vers­szak után leállították. Azt mondták neki, nem szeretik, ha valaki tanult énekelni, mert akkor a produkció munkatársai már nem tudnak alakíta­ni előadásmódján. A megasztáros kudarc miatt Bitó Orsolya nem keseredett el, nem hagyja abba az éneklést, csupán az bántja, hogy nem mu­tathatta meg, mit tud va­lójában. Azért mesélte el történetét - magyarázta -, hogy mindenki meg­tudhassa: a Megasztár nem csak a csillogásról szól, nem mindenkinek hoz elismertséget. Az országgyűlés nemzeti kinccsé nyilvánította a magyar fajtát Szeged szépe a szentesi kuvasz Országos verseny győztese lett egy szentesi kuvasz Szegeden. Az augusz­tusban megrendezett tájjellegű kiál­lításon a Szeged Szépe címet nyerte el Szuszi. Bár a közelmúltban az ország­gyűlés nemzeti kinccsé nyilvánította az őshonos magyar fajtát, Szuszi gaz­dája, a német Frenzel Gerd szerint mi, magyarok nem becsüljük meg eléggé ebeinket. Ezen a tavaszon Simicskó István fide­szes országgyűlési képviselő javaslatára határozatban nyilvánította nemzeti kinccsé a parlament a több mint ezer­éves állattenyésztés eredményeként ki­alakult régi magyar állatfajtákat. Kilenc­féle kutyáról rendelkezik a határozat, mely szerint amellett, hogy esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génva­gyon gazdasági jelentőséggel bír. A ku­vasz mellett a felsorolásban szerepel a komondor, a puli, a pumi, a niudi, a rö­vid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű ma­gyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó. Az Európában egyedülálló jogszabály azt célozza, hogy az állam és a civil szer­vezetek együttesen karolják fel a kincs megőrzését. Erre szükség is van a német származású szentesi Frenzel Gerd sze­rint, aki lapunknak elmondta: hazájá­ban a magyarországinál sokkal nagyobb népszerűségnek és megbecsülésnek ör­vend a kuvasz. A németek valósággal ra­jonganak a magyar fajtákért, míg itthon alig van piaca a hatalmas testű, fehér szőrű jószágoknak. Egy kuvaszt ugyanis más fajtáknál jóval olcsóbban, akár tíz­ezer forintért is meg lehet vásárolni. A Szeged Szépe cím hatalmas örömöt je­lentett idén nyáron a gazdinak, Szuszi­nak legfeljebb egy nagy összejövetelt a hasonszőrűekkel. A törzskönyvében Hun-Zazholm Fátra néven említett szu­ka tizennégy hónapos, ötven kilogram­mot nyom. A fajtára jellemző vonásai, magatartása egyértelműen előtűnik: ott­honától távol barátságos, simogatható, közvetlen. Nem igaz az a feltételezés, hogy támadó kedvű volna az eb sok em­ber társaságában - magyarázza Frenzel Gerd. Más viszont a helyzet a gazda por­táján: a kuvasz házőrző és terelőkutya, a száz méternél közelebb merészkedőt hangos ugatással próbálja elijeszteni. Ez a viselkedés genetikailag kódolt; ez a fel­adata. Sokan sajnos láncon tartják a ku­vaszt, ami nagyon helytelen, hiszen így feszültté válik. Ebben az esetben nem le­het csodálkozni azon, ha agresszív az ál­lat. A kuvasz élete első hat hónapjában rengeteget eszik, míg eléri a fajtára jel­lemző testsúlyát, féléves korától csökken az étvágya. Hatalmas a mozgásigénye és kívánja a saját fajtája társaságát. Frenzel Gerd a sikerek és az elhiva­tottság nyomán úgy döntött, hogy te­nyésztésbe kezd. Szuszi párja Boszor­kányvölgyi Emil, kettejük kapcsolatára alapozza a jövőt. A gazda és a jószágok készülnek a következő megmérettetés­re, hamarosan Kecskeméten rendezik meg a magyar fajták világtalálkozóját. BLAHÓ GABRIELLA AZ UT0LS0 PILLANATBAN DÖNTÖTTEK Szentesen szeptember 5-én a szegedihez hasonló rendezvényt tart a helyi szervezet - tudtuk meg Gál Albert elnöktől. Az ebte­nyésztők örülnek maguk és társaik sikeré­nek. s természetesen az új jogszabálynak. Hogy mennyire fontos a nemzet élő értékei­nek védelme, kiderül az adatból: az or­szággyűlési határozatban felsorolt magyar fajtákból 2001-ben mindössze 3400 szüle­tett, mig a nem magyar fajtákat tekintve csak a retrieverből 10 ezer példány jött a világra ebben az országban. Szuszi és gazdája - Frenzel Gerd büszke a kutyájára Fotó: Karnok Csaba Mindenkiből nem lehet megasztár Mindössze néhány per­cet kapott Bitó Orsolya, hogy bizonyítsa tehetsé­gét a Megasztár című műsorban. Szerinte már a válogatás utolsó napja előtt eldöntötték, kik juthatnak tovább.

Next

/
Thumbnails
Contents