Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-27 / 200. szám
6 •MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2004. AUGUSZTUS 27. Tombáczné vásárolhat lapunkkal MUNKATÁRSUNKTÓL Újabb nyugdíjas előfizetőnk nyert vásárlási utalványt. A Délmagyarország és a Délvilág nyugdíjas olvasói között ugyanis minden héten egy húszezer forintos bevásárlási lehetőséget sorsolunk ki. Ezúttal a szegedi Tombácz Imrénének kedvezett a szerencse. Hűséges olvasónk a Cora hipermarketben vásárolhat be. Előfizetőnket szerdán személygépkocsival szállítjuk a szegedi áruházba, majd miután megtöltötte kosarát, természetesen haza is visszük otthonába. Arról, hogy mire költötte a pénzt, hagyományainkhoz híven lapukban is beszámolunk. Hamarosan újra sorsolunk. A játékra egészen október végéig lehet jelentkezni a lapunkban megjelenő hirdetéshez mellékelt szelvényen. Elfogták a szegedi tolvajt Körözött bűnözőt fogtak el szerdán a Kiskunhalasi Határőr-igazgatóság rendőrségi nyomozói. A magyar állampolgárságú H. 1.-t - aki korábban 250 ezer forinttal teli táskát tépett ki Szegeden egy járókelő kezéből - lopás miatt körözte a Szegedi Rendőrkapitányság. Megmarad-e az utolsó vályogház a szegedi Belvárosban ? Látta a nagy vizet a Krikkay-ház Valószínűleg kevesen tudják, hogy Szeged belvárosában létezik egy vályogház, amely túlélte az 1879-es nagy árvizet. Műemlék. Eladó. Hogy ez az egyetlen példány meddig marad fenn, azon is múlik, a befektető tiszteli-c a város hagyományait. Már 1861-ben állt a Nádor u. 3. alatti ház, ahol pár évvel később megnyílt Krikkay Ágoston fogorvosi rendelője. A sokat megélt vályogházat évtizedeken át elhanyagolták. 2003 októberében a szegedi önkormányzat úgy döntött, értékesíti - miután a műemlékvédelem lemondott opciós elővásárlási jogáról. Alapítványi tervek és gyanúk A Nádor utcai Krikkay-ház évek óta üres. Egy szegedi szervezet, a Szabó László önkormányzati képviselő alapította Magyar Kulturális Örökség Alapítvány elképzelése az volt, hogy az épület megszerzése és felújítása után árvízi emlékmúzeumot alakít ki benne. Ehhez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pályázott volna támogatásért - ugyanis az eladási licit 11,8 millió forint és legalább 50 millió forintot igényel a fölújítás. Egy opciós pályázatot szerettek volna benyújtani a minisztériumhoz - az államnak ugyanis van egy regionális, a turisztikai vonzerőt elősegítő pályázata csakhogy az idő rövidsége értelmetlenné tette a tervet.-Az IKV-pályázat kihirdetése ugyanis augusztus 9-én történt meg és e hónap 30-ig lehet rá jelentkezni. Emiatt vélik úgy az alapítványnál, hogy ingatlanspekulációról lehet szó. Az IKV cáfol Mindezt azonban a leghatározottabban visszautasítja az IKV elnök-vezérigazgatója, Németh István. A pályáztatás szigorúan nyilvános keretek között történt meg, s mivel a hatósági előkészítések csak mostanra zajlottak le, ezért lett augusztusban meghirdetve az inkriminált ház. Felújítva árvízi kiállítóhelynek képzelik el Érdemes sietni a felújítással, hiszen a jó négyszáz négyzetméter alapterületű épület - esetleg átmenetileg tető nélkül, egy szándékoltan gondatlan befektető közreműködésével - az őszi esőzések következtében össze is omolhat. Állapotát jól jellemzi, hogy gondos lakók helyett az évek során patkányok vették át az uralmat. Árvízi emlékhely lehetne Szondi Ildikó, a terület önkormányzati képviselője szerint a környék lakói már nagyon szeretnék a ház sorsának a rendezését, legyen bármilyen is az a megoldás. Múzeumi szakvélemények szerint a Krikkay-ház megmentése része lehetne az árvíz előtti házsor megújítási folyamatának, ahol a későbbiekben akár kiállítóhelyet is lehetne létesíteni. Már ha létezik egyáltalán ilyen jövőbeni szándék. Az új, leendő tulajdonosnak mindenesetre be kell tartania az örökségFotó: Schmidt Andrea védelmi szabályokat: 3 éves időtartam alatt kell a műemlékvédelmi felügyelet használatbavételi engedélyével igazolni, hogy a műemlékvédelem előírásainak megfelelően befejezte a felújítást. Ha ez elmarad, napi tízezer forint kötbórt köteles fizetni. Persze mindez mégsem teljes garancia. Már láttunk példát arra, milyen „merényletet" követett el egy-egy védett ingatlannal szemben az új tulajdonos. M.G. Bitó Orsolya már tudja, a Megasztár nem csak a csillogásról szól Fotó: Frank Yvette MUNKATÁRSUNKTÓL Barátnői és édesanyja unszolására adta be jelentkezését a TV2 Megasztár című tehetségkutató műsorára a szegedi Bitó Orsolya. A 21 éves lány hat éve tanul énekelni a Király-König Péter Zeneiskolában. Komoly- és könnyűzenét is szívesen ad elő, kedvencei a musicalek. Orsolya májusban küldött e-mailt a produkció készítőinek, akik júliusban értesítették: részt vehet a megmérettetésen. - A nyolcnapos válogatás utolsó napjára hívtak be, száz társammal együtt - meséli első megasztáros élményeit a lány. Ott promóciós felvételeket készítettek, amelyeken tapsolniuk kellett a döntőbe jutott versenyzőknek. Orsolya szerint ez azt jelenti, ekkorra már kialakult a továbbjutók mezőnye. Az egyik jelentkezőt például még azelőtt fotózni kezdték, mielőtt sorra került volna. Később közölték Orsolyával: a zsűri bizonyos számokat már meg sem hallgat. A tiltólistán musicalek, rock- és népdalok, LGT-, Máté Péter-, valamint Demjén Ferenc-számok szerepeltek. Tizenhat versenyző volt Orsolya előtt, mégis mindöszsze fél óra kellett, hogy sorra kerüljön. Úgy tudja, korábban tíz percet kapott egy-egy jelölt, ő ennél jóval kevesebbet szerepelhetett. A Love Story című film betétdalát énekelte a szegedi lány, de az első versszak után leállították. Azt mondták neki, nem szeretik, ha valaki tanult énekelni, mert akkor a produkció munkatársai már nem tudnak alakítani előadásmódján. A megasztáros kudarc miatt Bitó Orsolya nem keseredett el, nem hagyja abba az éneklést, csupán az bántja, hogy nem mutathatta meg, mit tud valójában. Azért mesélte el történetét - magyarázta -, hogy mindenki megtudhassa: a Megasztár nem csak a csillogásról szól, nem mindenkinek hoz elismertséget. Az országgyűlés nemzeti kinccsé nyilvánította a magyar fajtát Szeged szépe a szentesi kuvasz Országos verseny győztese lett egy szentesi kuvasz Szegeden. Az augusztusban megrendezett tájjellegű kiállításon a Szeged Szépe címet nyerte el Szuszi. Bár a közelmúltban az országgyűlés nemzeti kinccsé nyilvánította az őshonos magyar fajtát, Szuszi gazdája, a német Frenzel Gerd szerint mi, magyarok nem becsüljük meg eléggé ebeinket. Ezen a tavaszon Simicskó István fideszes országgyűlési képviselő javaslatára határozatban nyilvánította nemzeti kinccsé a parlament a több mint ezeréves állattenyésztés eredményeként kialakult régi magyar állatfajtákat. Kilencféle kutyáról rendelkezik a határozat, mely szerint amellett, hogy esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génvagyon gazdasági jelentőséggel bír. A kuvasz mellett a felsorolásban szerepel a komondor, a puli, a pumi, a niudi, a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó. Az Európában egyedülálló jogszabály azt célozza, hogy az állam és a civil szervezetek együttesen karolják fel a kincs megőrzését. Erre szükség is van a német származású szentesi Frenzel Gerd szerint, aki lapunknak elmondta: hazájában a magyarországinál sokkal nagyobb népszerűségnek és megbecsülésnek örvend a kuvasz. A németek valósággal rajonganak a magyar fajtákért, míg itthon alig van piaca a hatalmas testű, fehér szőrű jószágoknak. Egy kuvaszt ugyanis más fajtáknál jóval olcsóbban, akár tízezer forintért is meg lehet vásárolni. A Szeged Szépe cím hatalmas örömöt jelentett idén nyáron a gazdinak, Szuszinak legfeljebb egy nagy összejövetelt a hasonszőrűekkel. A törzskönyvében Hun-Zazholm Fátra néven említett szuka tizennégy hónapos, ötven kilogrammot nyom. A fajtára jellemző vonásai, magatartása egyértelműen előtűnik: otthonától távol barátságos, simogatható, közvetlen. Nem igaz az a feltételezés, hogy támadó kedvű volna az eb sok ember társaságában - magyarázza Frenzel Gerd. Más viszont a helyzet a gazda portáján: a kuvasz házőrző és terelőkutya, a száz méternél közelebb merészkedőt hangos ugatással próbálja elijeszteni. Ez a viselkedés genetikailag kódolt; ez a feladata. Sokan sajnos láncon tartják a kuvaszt, ami nagyon helytelen, hiszen így feszültté válik. Ebben az esetben nem lehet csodálkozni azon, ha agresszív az állat. A kuvasz élete első hat hónapjában rengeteget eszik, míg eléri a fajtára jellemző testsúlyát, féléves korától csökken az étvágya. Hatalmas a mozgásigénye és kívánja a saját fajtája társaságát. Frenzel Gerd a sikerek és az elhivatottság nyomán úgy döntött, hogy tenyésztésbe kezd. Szuszi párja Boszorkányvölgyi Emil, kettejük kapcsolatára alapozza a jövőt. A gazda és a jószágok készülnek a következő megmérettetésre, hamarosan Kecskeméten rendezik meg a magyar fajták világtalálkozóját. BLAHÓ GABRIELLA AZ UT0LS0 PILLANATBAN DÖNTÖTTEK Szentesen szeptember 5-én a szegedihez hasonló rendezvényt tart a helyi szervezet - tudtuk meg Gál Albert elnöktől. Az ebtenyésztők örülnek maguk és társaik sikerének. s természetesen az új jogszabálynak. Hogy mennyire fontos a nemzet élő értékeinek védelme, kiderül az adatból: az országgyűlési határozatban felsorolt magyar fajtákból 2001-ben mindössze 3400 született, mig a nem magyar fajtákat tekintve csak a retrieverből 10 ezer példány jött a világra ebben az országban. Szuszi és gazdája - Frenzel Gerd büszke a kutyájára Fotó: Karnok Csaba Mindenkiből nem lehet megasztár Mindössze néhány percet kapott Bitó Orsolya, hogy bizonyítsa tehetségét a Megasztár című műsorban. Szerinte már a válogatás utolsó napja előtt eldöntötték, kik juthatnak tovább.