Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-26 / 199. szám

8 •KAPCSOLATOK* CSÜTÖRTÖK, 2004. AUGUSZTUS 26. Postabontás plusz Tisztelt Olvasóink! Örömünkre nagyon megnőtt a szerkesztőségünkbe küldött olvasói levelek száma. Ezért a jövőben - alkalmanként - a Kapcsolatok ha­sábjain kívül, lapunk más.oldalán is olvashatják a hozzánk eljutta­tott írásokat. (A szerk.) Ki ne legyen miniszterelnök ? A társadalom mélységes aggodalommal figyeli a miniszterelnök-jelö­léssel kapcsolatos éles politikai csatározásokat. Félő, hogy eközben teljesen háttérbe szorul a kormányzati munka, és hazánk mind kül­politikai, mind gazdasági szempontból nehezen helyrehozható káro­kat szenved. Az ország érdeke megkívánja, hogy az MSZP megfelelő grémiumai olyan személyt javasoljanak miniszterelnöknek, akit nemcsak politikai kvalitásai tesznek alkalmassá erre a tisztségre, ha­nem erkölcsi szempontból is messzemenően megfelel a miniszterel­nökkel szemben támasztott legszigorúbb követelményeknek. Dönté­süket nem befolyásolhatja az, hogy egyes személyek milyen hatásos kampányt tudnak kifejteni saját ¡elültetésük érdekében. Idehaza és nemzetközileg is visszatetszést keltene, ha olyan ember kerülne ebbe a tisztségbe, a kormány élére, aki, ellentétben számos párttársával, a rendszerváltozás zavaros időszakában nem volt képes ellenállni a le­hetőségeknek, és - kihasználva kapcsolatrendszerét - fillérekért ha­talmas vagyonok birtokába jutott. Fennáll a veszélye annak, hogy az önös gazdasági érdekek a miniszterelnöki tisztségben is előtérbe ke­rülnek, ami megengedhetetlen. Az MSZP-nek számos olyan politiku­sa van, aki mentes a túlzott gazdagodási hajlamtól, és az államigazga­tásban is nagy tapasztalattal rendelkezik. A PROFESSZOROK BATTHYÁNY KÖRE SZEGEDI TAGOZATÁNAK NYILATKOZATA Elmentek a katonák és a nyugdíjasok is ? Véleményem szerint jobb előre megijedni, és indokolt tenni azért, hogy később ne kelljen fél­ni. Mitől ijedtem meg én, a „Fegyveres Erők és Tfcstületek Nyugállományú Tagjainak Klub­ja" elnöke? Attól, hogy a Honvédelmi Mi­nisztérium, így vagy úgy, átadja a helyőrségi művelődési otthono­kat. Erre a sorsra jut a szegedi is. Kié lesz a tulajdonjog, esetleg a használati jog? Az önkormány­zat kapja meg, vagy közvetlenül elnyeri valamely alapítvány? Mi a terve a győztesnek a vitathatat­lanul patinás, nagy értékű belvá­rosi ingatlannal? Mert nagyok csatája ez, komoly érdekek ütkö­zése. Megijedtem, mert létünket féltem. Mit tudunk mi tenni, az 1971-ben alakult nyugdíjas­klub vezetősége, tagsága? Mert nem egyedül félek! Bízni az ál­lami vezetés és a Honvédelmi Minisztérium további támoga­tásában, a nyugdijasok iránt ez idáig is mutatott szociális elkö­telezettségében. Kérni továbbá a létesítmény majdani tulajdo­nosát, hogy a katonai hagyo­mányok ápolására emlékszobát biztosítsanak, ahol kiállíthat­nánk a megszűnt műszaki ma­gasabb egység relikviáit. Kérni, hogy hetenként egy délután té­rítésmentesen termet vehes­sünk igénybe. Még mindig kér­ni, kérni Szeged önkormányza­tát, hogy más felszámolt hely­őrségekhez hasonlóan, nyújt­son segítséget honvédelmi em­lékpark létrehozásához. Néhány éve az alakulat fel­számolásának bejelentését kö­vetően a város első embere ér­tetlenül állt a döntés előtt: „Mária Terézia óta a város együtt élt a katonákkal" ­mondta. Ennek vége lett, mi azt szeretnénk, és tenni szán­dékozunk érte, hogy ha a gya­korlóterekről, ünnepségekről hiányoznak is a Szegeden állo­másozó katonák, azért a klub működésének biztosításával le­hetővé tegyük az emlékek meg­őrzését. CSÉPI LÁSZLÓ, SZEGED Politikamentes döntésekre és intézkedésekre van szükség A korlátozások rendkívül csekély mértékű forgalomcsökkenést eredményeztek Fotó: Miskolczi Róbert A Jakab Lajos utca és környéke Baráti Kör a következő levéllel fordult Botka László pol­gármesterhez: A Makkoserdő sor lezárása következtében a környező kis utcákra (Jakab Lajos, Gyöngytyúk, Tündér, Nádas, Árvíz, Árva utca) zúdult forgalom hatására megala­kítottuk a Jakab Lajos utca és környéke Bará­ti Kört. Célunk a lakókörnyezetünk forgalmi rendjé­nek normalizálása. Ennek érdekében tájékoz­tatni szeretnénk a jelen helyzettől, illetve az alábbi javaslattal, kéréssel fordulunk a város vezetéséhez: A Makkoserdő sor épülettől épü­letig 45 m. Annak lezárása nyomán a környező 20 m széles kis utcákba özönlött a korábbi for­galom. Bár sokunknak van egyéni elképzelése a forgalmi rendet illetően, mi most nem kívá­nunk ezzel foglalkozni. A lezárást korábban megtervezték, engedé­lyezték, kivitelezték arra illetékes szervezetek. Mi ezzel a tervezettel kapcsolatosan szeret­nénk véleményt nyilvánítani. A lakossági fóru­mokon a lezárás ismertetésekor azonnal fel­merült a kérdés, hogy a forgalom átözönlik a szomszédos kis utcákba. Erre a felvetésre a ter­vezők azonnal ismertettek számos megoldást ennek megakadályozására. Nos, a lezárás elké­szült, a környező utcák védelme pedig még napjainkban sem valósult meg. A [akab Lajos utcában elhelyezett behajtani tilos táblát a közlekedők semmibe veszik. A ki­helyezés után számtalan telefonnal, levéllel, petícióval, e-maillel jeleztük a felfordult álla­potot. Mindaddig semmi sem történt, míg a demonstrációnkat meg nem tartottuk. Ezután már megjelent a rendőrség, de az intézkedések rendkívül csekély mértékű forgalomcsökke­nést eredményeztek. Miután kb. egy hete a rendőri jelenlét elmaradt, a forgalom újra visz­szaállt a lezárás utáni napokban kialakult mér­tékre. Amit jelenleg tapasztalni lehet, hogy a torlaszokkal odaterelt forgalomban résztvevők a kihelyezett jelzőtáblákat (sebességkorlátozó 30 km/ó), illetve a Jakab Lajos utcában kihelye­zett „átmenő forgalom tilos" jelzőtáblákat fi­gyelmen kívül hagyják. A polgármesteri hivatal által megrendelt for­galomszámlálás kimutatta, hogy a forgalom elől elzárt, behajtani tilos táblát semmibe véve óránként legkevesebb 180-230 jármű száguld át az utcákon, sokszor 60 km/ó sebességgel. A lakósági fórumon arról volt szó, hogy a Körtöltés u. és a Jakab L. u. kereszteződését is lezárják. Ez azonban nem valósult meg, mi­vel még mindig tartja magát az a lázálom, hogy a Jakab Lajos utcában trolinak kell köz­lekednie. Ez ellen az itt lakók tiltakoznak, és semmi esetre sem engedik megvalósítani. Felmerül a kérdés, hogy egy demokratikus országban joga és lehetősége van-e egy lakó­terület lakosságának beleszólnia az életterét alapvetően érintő kérdésekbe. Úgy, mint tiszta levegő, zaj-, por- és balesetmentes kör­nyezet, a nyugodt pihenéshez és rekreáció­hozvaló jog. Mi úgy gondoljuk, hogy igen. Miután a fent megjelölt övezetben nem ta­lálható lényeges számban iroda, üzlet, sem pedig üzem, közintézmény, joggal kérhetjük, hogy minősítsék pihenőövezetté lakóterüle­tünket és szerezzenek is érvényt az ide vonat­kozó előírásoknak. Érthetetlen számunkra, hogy a mellettünk felépült „lakópark" külön­leges elbánásban részesül, miközben a mi körzetünk, melyben ugyanolyan lakóházak találhatóak, már egészen más elbírálás alá tartozik. Észrevételeink a következők: Szeretnénk megtapasztalni, hogyan mű­ködne az új, tervezett forgalmi rend, ha mű­ködne? (30 km-es sebességkorlátozás, átme­nő forgalom tiltása.| Szeretnénk hinni, hogy törvénytisztelő országban élünk. (Ezt az arra illetékesek a megfelelő szigorral érjék el!) A lehető legrövidebb időn belül tervezzék meg és nyilvánítsák lakóterületünket pihenő öve­zetté! Véglegesen mondjanak le arról, hogy a Jakab Lajos utcában trolit közlekedtessenek. Kezeljék ezt az utcát is azonosan a környező utcákkal, mivel pontosan olyan keskeny, mint azok! A baráti társaság bizalma jeléül fordult a tisztelt Polgármester úrhoz, bízva ab­ban, hogy a fent vázolt állapot megoldásá­ban a Polgármester úr intézkedései végle­ges megoldást hoznak. Ezáltal kikerülünk abból a nagyon rossz helyzetből, hogy fel­növekvő gyermekeinknek nem tudjuk megmagyarázni a jelenleg kialakult hely­zetet. Fontosnak tartjuk, hogy a fenti kérdésben politikamentes döntések és intézkedések szülessenek! A média különböző termékei­ből időnként az szűrhető le, hogy a lakókör­nyezetünk sorsa politikai vetélkedés tárgyát képezi. Ez ellen is szeretnénk tiltakozni! Re­mélve, hogy kéréseink és javaslataink meg­hallgatásra találnak, nem kell további de­monstrációkkal borzolni a környék és az au­tósok idegeit. A JAKAB LAJOS UTCA ÉS KÖRNYÉKE BARÁTI KÖR NEVÉBEN: SOMOSI ISTVÁN, BUZA LAJOS, FÖLDHÁZI PÉTER ÉS CSÁNYI JÁNOS, SZEGED Veszélyes gyomok a tarlókon Kilépés a mindennapok feszültségéből Csanyteleken Az elmúlt időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék hátráltatta a kalászosok betakarítását. Az aratás már a megye egész területén befejeződött, így egy újabb feladat elé néznek a földhasználók. A tarlókon a gyomok hirtelen fejlődésnek indul­tak, melyek között megtalálhatjuk a parlagfüvet és más veszélyes gyomnövényt is. A parlagfű irtására már többször felhívtuk a figyelmet, hisz egy aller­gén növénnyel állunk szemben. A parlagfű irtásá­nál mindenképpen figyeljünk oda, hogy azt még a virágzás előtt végezzük el. Évelő gyomnövényekkel fertőzött területen (tarackbúza, fcnyércirok, csil­lagpázsit, szulákfélék, acat| totális hatású gyomirtó szereket alkalmazzunk. Újrahajtás esetén ismételt kezelést kell beiktatni. Útszéleken, dűlőutakon egyre több arankával le­het találkozni. Irtása az apró ágai elszóródása és új­rahajtása miatt kapálással, kaszálással nem oldha­tó meg. Kontakt, perzselő típusú gyomirtó szerek adnak megfelelő hatékonyságot ellene. Az aranka­foltok kezelése után minden zöld növényi rész és az élősködő is elpusztul, de az évelő kultúrnövények (például lucerna) újrahajtanak. Megyeszerte egyre több táblában, tábla szélen észlelhető a selyemkóró felszaporodása. Ha meg­telepszik szinte lehetetlen kiirtani. Gyors ütem­ben elszaporodik, kiszorítja az őshonos flórát és a termesztett növényeket is. Nem csupán magról szaporodik. Egy hónapos kora után a föld alatti gyökérzetéből is új hajtásokat indít. A gyökere hatalmas, mintegy négy méfer mélyre nyúlik, ol­dalirányban pedig akár 10 méter átmérőjű terüle­tet is képes behálózni. A glifozát hatóanyagú gyomirtó szerekkel védekezhetünk hatékonyan ellene. A tarlóhántásnak nem csak gyomirtó ha­Megyeszerte több táblában felszaporodott a se­lyemkóró tása van. A tarlóhántással növelhetjük a talaj bi­ológiai életét, a feltört talaj jobban befogadja a csapadékot és könnyebben meg is tartja; a tarló­törés hatékony védelmet nyújt a betegségek és ál­lati kártevők ellen is. Csongrád megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Hódmezővásárhely Lassan két éve már, hogy a csany­teleki választópolgárok többségé­nek akaratából polgármesterként szolgálhatom e jobb sorsra érde­mes faluközösséget. Aki látta és látja, tudja, milyen energiára volt (és van) szükség a lelketlen közel­múlt dicstelen történéseinek egyenesbe hozására, a semmiből való értékteremtésre, a falu szé­gyenfoltjainak letörlésére. A mindennapok taposómal­mából, testet-lelket romboló idegfeszültségéből az ünnepek jelentik a kilépést, a megnyug­vást, a feltöltődés lehetőségét. Az idén immár 14. alkalom­mal megrendezett csanyteleki fa­lunapok rendezvénysorozata kü­lönösen alkalmas volt e cél meg­valósítására: az ünnepi testületi ülés, a következő napba nyúló bulizás, a kiállítások, gyermeke­ink felhőtlen játszadozása, a nemzetközi néptánc fesztivál, az aprólékos gonddal megszervezett osztálytalálkozók és az azt köve­tő műsoros est, továbbá a Csany­teleken most szárnyát bontogató technikai sport, a Ladakrossz minden korosztályt megmozga­tott falunkban, de a szomszédos településeken lakók is szívesen látogatták az érdeklődési körük­nek megfelelő eseményeket. A legmeghatóbb, leginkább bensőséges esemény azonban a tizenegy osztály találkozója volt. Már a délutáni, külön osztályter­mekben elhangzott kérdő mon­datok százai, ezrei sejtették: az esti közös szórakozás kellőkép­pen megalapozta tott... És hát az este... Torokszorító, ugyanakkor lelket emelő érzés volt az 5, 10, 15, 20, 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55 éve Csanyteleken végzett öregdiáko­kat együtt látni, akik újra megta­lálták helyüket első (és sokak szá­mára talán egyetlen) érdekektől mentes közösségükben, az általá­nos iskolai osztályukban. Apák és fiúk a saját osztályuk­kal, de együtt is közös akaraton voltak: ezzel az estével is gazdagí­tani a Csanytelekről diákként örökre magukkal vitt érzést, a „valahová tartozni, valahol ott­hon lenni" mással nem pótolha­tó érzését. Az ünneplőbe öltözött tornateremben remegett a levegő az érzelmektől, az állandósult zsongást önfeledt nevetések tet­ték változatossá. A jelenlévők visszataláltak gyermek önma­gukhoz, a nem minden korosz­tály számára gondtalan gyermek­kor mára csak szép emlékekké lé­nyegült eseményeihez. E soha nem feledhető este érlelte meg azt a múlt évben már megfo­-galmazódott elhatározást: a csany­teleki falunapok kiemelt rendezvé­nye lesz a továbbiakban is az osz­tálytalálkozók megszervezése. Az együtt dobbanó csanyteleki szívek az egymásra találás, az összetartozás, a kis figyelmes­séggel elérhető boldogság dalla­mait igazi örömzenévé varázsol­ták 300 csanyteleki ember egy estéjére. Ahogyan többen megje­gyezték: jó volt ezen az estén csanytelekinek lenni. Csak halkan teszem hozzá: legalább ilyen jó volt csanyteleki polgármesternek lenni - talán először, 2002 novembere óta... Köszönöm iskolatársaim, köszö­nöm csanytelekiek... FORGÓ HENRIK POLGÁRMESTER

Next

/
Thumbnails
Contents