Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-26 / 199. szám

8 •KAPCSOLATOK* CSÜTÖRTÖK, 2004. AUGUSZTUS 26. Postabontás plusz Tisztelt Olvasóink! Örömünkre nagyon megnőtt a szerkesztőségünkbe küldött olvasói levelek száma. Ezért a jövőben - alkalmanként - a Kapcsolatok hasábjain kívül, lapunk más.oldalán is olvashatják a hozzánk eljuttatott írásokat. (A szerk.) Ki ne legyen miniszterelnök ? A társadalom mélységes aggodalommal figyeli a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos éles politikai csatározásokat. Félő, hogy eközben teljesen háttérbe szorul a kormányzati munka, és hazánk mind külpolitikai, mind gazdasági szempontból nehezen helyrehozható károkat szenved. Az ország érdeke megkívánja, hogy az MSZP megfelelő grémiumai olyan személyt javasoljanak miniszterelnöknek, akit nemcsak politikai kvalitásai tesznek alkalmassá erre a tisztségre, hanem erkölcsi szempontból is messzemenően megfelel a miniszterelnökkel szemben támasztott legszigorúbb követelményeknek. Döntésüket nem befolyásolhatja az, hogy egyes személyek milyen hatásos kampányt tudnak kifejteni saját ¡elültetésük érdekében. Idehaza és nemzetközileg is visszatetszést keltene, ha olyan ember kerülne ebbe a tisztségbe, a kormány élére, aki, ellentétben számos párttársával, a rendszerváltozás zavaros időszakában nem volt képes ellenállni a lehetőségeknek, és - kihasználva kapcsolatrendszerét - fillérekért hatalmas vagyonok birtokába jutott. Fennáll a veszélye annak, hogy az önös gazdasági érdekek a miniszterelnöki tisztségben is előtérbe kerülnek, ami megengedhetetlen. Az MSZP-nek számos olyan politikusa van, aki mentes a túlzott gazdagodási hajlamtól, és az államigazgatásban is nagy tapasztalattal rendelkezik. A PROFESSZOROK BATTHYÁNY KÖRE SZEGEDI TAGOZATÁNAK NYILATKOZATA Elmentek a katonák és a nyugdíjasok is ? Véleményem szerint jobb előre megijedni, és indokolt tenni azért, hogy később ne kelljen félni. Mitől ijedtem meg én, a „Fegyveres Erők és Tfcstületek Nyugállományú Tagjainak Klubja" elnöke? Attól, hogy a Honvédelmi Minisztérium, így vagy úgy, átadja a helyőrségi művelődési otthonokat. Erre a sorsra jut a szegedi is. Kié lesz a tulajdonjog, esetleg a használati jog? Az önkormányzat kapja meg, vagy közvetlenül elnyeri valamely alapítvány? Mi a terve a győztesnek a vitathatatlanul patinás, nagy értékű belvárosi ingatlannal? Mert nagyok csatája ez, komoly érdekek ütközése. Megijedtem, mert létünket féltem. Mit tudunk mi tenni, az 1971-ben alakult nyugdíjasklub vezetősége, tagsága? Mert nem egyedül félek! Bízni az állami vezetés és a Honvédelmi Minisztérium további támogatásában, a nyugdijasok iránt ez idáig is mutatott szociális elkötelezettségében. Kérni továbbá a létesítmény majdani tulajdonosát, hogy a katonai hagyományok ápolására emlékszobát biztosítsanak, ahol kiállíthatnánk a megszűnt műszaki magasabb egység relikviáit. Kérni, hogy hetenként egy délután térítésmentesen termet vehessünk igénybe. Még mindig kérni, kérni Szeged önkormányzatát, hogy más felszámolt helyőrségekhez hasonlóan, nyújtson segítséget honvédelmi emlékpark létrehozásához. Néhány éve az alakulat felszámolásának bejelentését követően a város első embere értetlenül állt a döntés előtt: „Mária Terézia óta a város együtt élt a katonákkal" mondta. Ennek vége lett, mi azt szeretnénk, és tenni szándékozunk érte, hogy ha a gyakorlóterekről, ünnepségekről hiányoznak is a Szegeden állomásozó katonák, azért a klub működésének biztosításával lehetővé tegyük az emlékek megőrzését. CSÉPI LÁSZLÓ, SZEGED Politikamentes döntésekre és intézkedésekre van szükség A korlátozások rendkívül csekély mértékű forgalomcsökkenést eredményeztek Fotó: Miskolczi Róbert A Jakab Lajos utca és környéke Baráti Kör a következő levéllel fordult Botka László polgármesterhez: A Makkoserdő sor lezárása következtében a környező kis utcákra (Jakab Lajos, Gyöngytyúk, Tündér, Nádas, Árvíz, Árva utca) zúdult forgalom hatására megalakítottuk a Jakab Lajos utca és környéke Baráti Kört. Célunk a lakókörnyezetünk forgalmi rendjének normalizálása. Ennek érdekében tájékoztatni szeretnénk a jelen helyzettől, illetve az alábbi javaslattal, kéréssel fordulunk a város vezetéséhez: A Makkoserdő sor épülettől épületig 45 m. Annak lezárása nyomán a környező 20 m széles kis utcákba özönlött a korábbi forgalom. Bár sokunknak van egyéni elképzelése a forgalmi rendet illetően, mi most nem kívánunk ezzel foglalkozni. A lezárást korábban megtervezték, engedélyezték, kivitelezték arra illetékes szervezetek. Mi ezzel a tervezettel kapcsolatosan szeretnénk véleményt nyilvánítani. A lakossági fórumokon a lezárás ismertetésekor azonnal felmerült a kérdés, hogy a forgalom átözönlik a szomszédos kis utcákba. Erre a felvetésre a tervezők azonnal ismertettek számos megoldást ennek megakadályozására. Nos, a lezárás elkészült, a környező utcák védelme pedig még napjainkban sem valósult meg. A [akab Lajos utcában elhelyezett behajtani tilos táblát a közlekedők semmibe veszik. A kihelyezés után számtalan telefonnal, levéllel, petícióval, e-maillel jeleztük a felfordult állapotot. Mindaddig semmi sem történt, míg a demonstrációnkat meg nem tartottuk. Ezután már megjelent a rendőrség, de az intézkedések rendkívül csekély mértékű forgalomcsökkenést eredményeztek. Miután kb. egy hete a rendőri jelenlét elmaradt, a forgalom újra viszszaállt a lezárás utáni napokban kialakult mértékre. Amit jelenleg tapasztalni lehet, hogy a torlaszokkal odaterelt forgalomban résztvevők a kihelyezett jelzőtáblákat (sebességkorlátozó 30 km/ó), illetve a Jakab Lajos utcában kihelyezett „átmenő forgalom tilos" jelzőtáblákat figyelmen kívül hagyják. A polgármesteri hivatal által megrendelt forgalomszámlálás kimutatta, hogy a forgalom elől elzárt, behajtani tilos táblát semmibe véve óránként legkevesebb 180-230 jármű száguld át az utcákon, sokszor 60 km/ó sebességgel. A lakósági fórumon arról volt szó, hogy a Körtöltés u. és a Jakab L. u. kereszteződését is lezárják. Ez azonban nem valósult meg, mivel még mindig tartja magát az a lázálom, hogy a Jakab Lajos utcában trolinak kell közlekednie. Ez ellen az itt lakók tiltakoznak, és semmi esetre sem engedik megvalósítani. Felmerül a kérdés, hogy egy demokratikus országban joga és lehetősége van-e egy lakóterület lakosságának beleszólnia az életterét alapvetően érintő kérdésekbe. Úgy, mint tiszta levegő, zaj-, por- és balesetmentes környezet, a nyugodt pihenéshez és rekreációhozvaló jog. Mi úgy gondoljuk, hogy igen. Miután a fent megjelölt övezetben nem található lényeges számban iroda, üzlet, sem pedig üzem, közintézmény, joggal kérhetjük, hogy minősítsék pihenőövezetté lakóterületünket és szerezzenek is érvényt az ide vonatkozó előírásoknak. Érthetetlen számunkra, hogy a mellettünk felépült „lakópark" különleges elbánásban részesül, miközben a mi körzetünk, melyben ugyanolyan lakóházak találhatóak, már egészen más elbírálás alá tartozik. Észrevételeink a következők: Szeretnénk megtapasztalni, hogyan működne az új, tervezett forgalmi rend, ha működne? (30 km-es sebességkorlátozás, átmenő forgalom tiltása.| Szeretnénk hinni, hogy törvénytisztelő országban élünk. (Ezt az arra illetékesek a megfelelő szigorral érjék el!) A lehető legrövidebb időn belül tervezzék meg és nyilvánítsák lakóterületünket pihenő övezetté! Véglegesen mondjanak le arról, hogy a Jakab Lajos utcában trolit közlekedtessenek. Kezeljék ezt az utcát is azonosan a környező utcákkal, mivel pontosan olyan keskeny, mint azok! A baráti társaság bizalma jeléül fordult a tisztelt Polgármester úrhoz, bízva abban, hogy a fent vázolt állapot megoldásában a Polgármester úr intézkedései végleges megoldást hoznak. Ezáltal kikerülünk abból a nagyon rossz helyzetből, hogy felnövekvő gyermekeinknek nem tudjuk megmagyarázni a jelenleg kialakult helyzetet. Fontosnak tartjuk, hogy a fenti kérdésben politikamentes döntések és intézkedések szülessenek! A média különböző termékeiből időnként az szűrhető le, hogy a lakókörnyezetünk sorsa politikai vetélkedés tárgyát képezi. Ez ellen is szeretnénk tiltakozni! Remélve, hogy kéréseink és javaslataink meghallgatásra találnak, nem kell további demonstrációkkal borzolni a környék és az autósok idegeit. A JAKAB LAJOS UTCA ÉS KÖRNYÉKE BARÁTI KÖR NEVÉBEN: SOMOSI ISTVÁN, BUZA LAJOS, FÖLDHÁZI PÉTER ÉS CSÁNYI JÁNOS, SZEGED Veszélyes gyomok a tarlókon Kilépés a mindennapok feszültségéből Csanyteleken Az elmúlt időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék hátráltatta a kalászosok betakarítását. Az aratás már a megye egész területén befejeződött, így egy újabb feladat elé néznek a földhasználók. A tarlókon a gyomok hirtelen fejlődésnek indultak, melyek között megtalálhatjuk a parlagfüvet és más veszélyes gyomnövényt is. A parlagfű irtására már többször felhívtuk a figyelmet, hisz egy allergén növénnyel állunk szemben. A parlagfű irtásánál mindenképpen figyeljünk oda, hogy azt még a virágzás előtt végezzük el. Évelő gyomnövényekkel fertőzött területen (tarackbúza, fcnyércirok, csillagpázsit, szulákfélék, acat| totális hatású gyomirtó szereket alkalmazzunk. Újrahajtás esetén ismételt kezelést kell beiktatni. Útszéleken, dűlőutakon egyre több arankával lehet találkozni. Irtása az apró ágai elszóródása és újrahajtása miatt kapálással, kaszálással nem oldható meg. Kontakt, perzselő típusú gyomirtó szerek adnak megfelelő hatékonyságot ellene. Az arankafoltok kezelése után minden zöld növényi rész és az élősködő is elpusztul, de az évelő kultúrnövények (például lucerna) újrahajtanak. Megyeszerte egyre több táblában, tábla szélen észlelhető a selyemkóró felszaporodása. Ha megtelepszik szinte lehetetlen kiirtani. Gyors ütemben elszaporodik, kiszorítja az őshonos flórát és a termesztett növényeket is. Nem csupán magról szaporodik. Egy hónapos kora után a föld alatti gyökérzetéből is új hajtásokat indít. A gyökere hatalmas, mintegy négy méfer mélyre nyúlik, oldalirányban pedig akár 10 méter átmérőjű területet is képes behálózni. A glifozát hatóanyagú gyomirtó szerekkel védekezhetünk hatékonyan ellene. A tarlóhántásnak nem csak gyomirtó haMegyeszerte több táblában felszaporodott a selyemkóró tása van. A tarlóhántással növelhetjük a talaj biológiai életét, a feltört talaj jobban befogadja a csapadékot és könnyebben meg is tartja; a tarlótörés hatékony védelmet nyújt a betegségek és állati kártevők ellen is. Csongrád megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Hódmezővásárhely Lassan két éve már, hogy a csanyteleki választópolgárok többségének akaratából polgármesterként szolgálhatom e jobb sorsra érdemes faluközösséget. Aki látta és látja, tudja, milyen energiára volt (és van) szükség a lelketlen közelmúlt dicstelen történéseinek egyenesbe hozására, a semmiből való értékteremtésre, a falu szégyenfoltjainak letörlésére. A mindennapok taposómalmából, testet-lelket romboló idegfeszültségéből az ünnepek jelentik a kilépést, a megnyugvást, a feltöltődés lehetőségét. Az idén immár 14. alkalommal megrendezett csanyteleki falunapok rendezvénysorozata különösen alkalmas volt e cél megvalósítására: az ünnepi testületi ülés, a következő napba nyúló bulizás, a kiállítások, gyermekeink felhőtlen játszadozása, a nemzetközi néptánc fesztivál, az aprólékos gonddal megszervezett osztálytalálkozók és az azt követő műsoros est, továbbá a Csanyteleken most szárnyát bontogató technikai sport, a Ladakrossz minden korosztályt megmozgatott falunkban, de a szomszédos településeken lakók is szívesen látogatták az érdeklődési körüknek megfelelő eseményeket. A legmeghatóbb, leginkább bensőséges esemény azonban a tizenegy osztály találkozója volt. Már a délutáni, külön osztálytermekben elhangzott kérdő mondatok százai, ezrei sejtették: az esti közös szórakozás kellőképpen megalapozta tott... És hát az este... Torokszorító, ugyanakkor lelket emelő érzés volt az 5, 10, 15, 20, 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55 éve Csanyteleken végzett öregdiákokat együtt látni, akik újra megtalálták helyüket első (és sokak számára talán egyetlen) érdekektől mentes közösségükben, az általános iskolai osztályukban. Apák és fiúk a saját osztályukkal, de együtt is közös akaraton voltak: ezzel az estével is gazdagítani a Csanytelekről diákként örökre magukkal vitt érzést, a „valahová tartozni, valahol otthon lenni" mással nem pótolható érzését. Az ünneplőbe öltözött tornateremben remegett a levegő az érzelmektől, az állandósult zsongást önfeledt nevetések tették változatossá. A jelenlévők visszataláltak gyermek önmagukhoz, a nem minden korosztály számára gondtalan gyermekkor mára csak szép emlékekké lényegült eseményeihez. E soha nem feledhető este érlelte meg azt a múlt évben már megfo-galmazódott elhatározást: a csanyteleki falunapok kiemelt rendezvénye lesz a továbbiakban is az osztálytalálkozók megszervezése. Az együtt dobbanó csanyteleki szívek az egymásra találás, az összetartozás, a kis figyelmességgel elérhető boldogság dallamait igazi örömzenévé varázsolták 300 csanyteleki ember egy estéjére. Ahogyan többen megjegyezték: jó volt ezen az estén csanytelekinek lenni. Csak halkan teszem hozzá: legalább ilyen jó volt csanyteleki polgármesternek lenni - talán először, 2002 novembere óta... Köszönöm iskolatársaim, köszönöm csanytelekiek... FORGÓ HENRIK POLGÁRMESTER