Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-23 / 196. szám

• A DEL SPORTJA HETFO, 2004. AUGUSZTUS 23. G© ATHEN 2004 oo ATHEN 2004 A nők százszázalékosak, a férfiak másodikok lettek a csoportban Korea a következő ellenfél Továbbra is százszázalékos a magyar női kézilabda-váloga­tott az athéni olimpián, miután kilenc góllal legyőzte a brazi­lokat. A férfiaknak néggyel si­került legyőzniük a görögöket. Ezzel a franciák mögött a 2. helyen végeztek a csoportban, s a negyeddöntőben kedden Ko­rea lesz az ellenfél Százszázalékos nők MAGYARORSZÁG-BRAZÍLIA 35-26 (19-14) A csoport, 4. forduló. Faliró csarnok, 1000 néző. Vezette: Breto, Trillo (spanyo­lok). Magyarország: Pálinger - Kirsner 7, Feriing 2, Görbicz 1, Kulcsár 3, Radulo­vics 10 (6), Lovász 3. Csere: Sirina (ka­pus), Bohus, Pigniczki 1, Farkas 4, Siti 1, Pálffy 1, Mehlmann 2. Brazília: Masson - Jacques, Kuestener, Montao 2, Diniz 1, Piedade 5, L. Silva 5, Csere: de Paula (kapus), A. Silva 8 (4), Santos 3, Rosas, Nascimento 2, Figuei­redo. Kiállítások: 10, ill. 8 perc. Hétmétere­sek: 7/6, ill. 6/4. A mérkőzés elején a magyarok jól védekeztek és támadtak, a brazilok legfeljebb szabálytalan­ság árán tudták megakasztani az akciókat. Radulovics könyörte­len büntetővégrehajtónak bizo­nyult, Görbicz (gól)passzai pedig élményszámba mentek. Minden brazil találatra kettő­vel feleltek a lelkes közönség ál­tal „hajszolt" magyarok, míg­nem a bírók megsajnálták a pán­amerikai bajnokot, és ítéleteik­kel többször is kedveztek neki. Ennek következtében negyedóra elteltével egyenlő lett az állás (7-7), főleg a két Silva élt a lehe­tőségekkel. Ebben a bizonytalan­kodó« szakaszban azért a vásár­helyi származású Kirsnernek maradt ereje egy háromnegyed pályáról, illetve emberhátrány­ban egy berepülős, úgynevezett kínai figurából dobott gólra. Ki tudja, talán a szemet gyönyör­ködtető megmozdulásoktól, is­mét magára talált az együttes, és a szünetig elhúzott. A fordulást követően sok volt a pontatlanság, öt percig egyik há­ló sem rezdült. Sitit gyors egy­Radulovics világklasszishoz méltóan játszott MTI-fotó: Bruzák Noémi másutánban kétszer kiállították, mégsem változott a különbség. Ez aztán csak akkor történt meg, amikor a magyarok létszámfö­lényben voltak, és a nagy kedvvel játszó Kirsner nem hibázott. Az utolsó negyedóra 26-19-es előnnyel kezdődött, s a hajrára elfáradt brazil csapat csak azt tudta megakadályozni, hogy ne legyen kiütéses, azaz tízgólos vagy annál nagyobb különbségű a veresége. A magyar nők legközelebb - a csoportelsőségért - a szintén százszázalékos ukránokkal talál­koznak ma 18.30-kor. Koreát érő második hely MAGYARORSZÁG-GÖRÖGORSZÁG 26-22 (12-12) Falior Sportpavilon, férfi B-csoport, 5.forduló, 6500 néző. V.: Pozeznik, Re­pensek (szlovénok). Magyarország: SZATHMÁRI - Laluska 1, NAGY L. 6, Díaz 2, Mezei, Iváncsik 1, Pásztor 3. Csere: PEREZ 7 (2), LENDVAY 4, Harsányi, Gál 2 Szövetségi kapitány: Skaliczki Lászlé. Görögország: KRISZ0PUL0SZ - Karipi­disz, Alvanosz 3, Grammatikosz 2, Kalki­disz 3, Balomenosz 4, V0GLISZ 7 Csere: Kokolodimitrakisz, Zivulovics 2 (1), Va­szilakisz 1, Hacsaturjan. Szövetségi ka­pitány: Ulf Hakan Schefvert. Kiállítások: 2, ill. 2 perc. Hétméteresek: 3/2, ill. 1/1. (A további eredményeket, és a csoport végeredményét az „Eredmények" rova­tunkban olvashatják.) Két elégedett csapat esett egymás­nak a férfi csoportmérkőzések utolsó fordulójában. Elvégre ko­rábban mind a magyar, mind a gö­rög teljesítette minimális célját, a továbbjutást, a nyolc közé kerü­lést. Csakhogy, ugye, evés közben jön meg az étvágy, a magyarok számára a döntetlen is elegendő volt a csoport második helyéhez, ami Korea elleni negyeddöntőt ért. És az ázsiaiak ugyan „sötét ló­nak" számítanak, de a sötét ló is sokkal jobb Spanyolországnál, mivel a harmadik helyezett hol­nap az ibériaiakkal mérkőzik. Telt ház előtt, remek hangulat­ban kezdődött a meccs, és a görög tábor túlerejével szemben is fel­vette a versenyt a több, mint ezer magyar szurkoló. Átlövőink nagy­szerűen kezdtek, a németek ellen döbbenetes formajavulást mutató szegedi-barcelonai Nagy Laci és a kubai-magyar-veszprémi Perez bombagólokkal avatta föl a nem ékes hajkoronájáról elhíresült, tarkopasz Kriszopuloszt. Mégsem sikerült elhúzni. Az öt plusz egyes védekezés (hol Pásztor, hol Iván­csik volt a zavaró) jól működött, de elől megint az irányító játékkal akadt gond, a sérülések miatt kényszerből jobbszélsőt játszó La­luskát nemigen foglalkoztatták, sok eladott labdát láttunk, és egy idő után az átlövések sem jöttek be. Fej-fej mellett haladt a két együttes, három gólnál sosem volt nagyobb a különbség, a félidő haj­rája pedig a házigazdáké lett, akik 12-10-ről egyenlítettek (12-12). A második játékrész 10. percé­ben tört meg a jég, összejött a négygólos különbség. Korántsem mellesleg, a magyarok húztak el 19-15-re. Lendvay eredményes­ségével és a hatékony lerohaná­sokkal javult fel a csapat. A követ­kező tíz perc gólínséges időszakot hozott, mindössze hatszor nyúl­tak maguk mögé az egyébként jól védő kapusok, de ezt különöseb­ben nem bántuk, hiszen a különb­ség nem változott (22-18), és az óra ekkor már nyolcadik ember­ként nekünk dolgozott. A végjá­tékban taktikusan kézilabdáztak a magyarok, és fegyelmezett játék­kal őrizték meg az előnyüket. Ez­zel Koreát érő helyen, második­ként végeztek a franciák mögött ­megelőzve a favorit németeket. Itt az esély az elődöntőre! Mezei Richárd: - Lökést adott a játékunknak, hogy a franciák meg­verték a németeket, és így esé­lyünk maradt a második helyre. A védekezésünk jól összeállt, a tá­madásunk még akadozott, de már alakul. A koreaiak legyőzhetők, vi­szont a kontráik életveszélyesek, villámgyorsak. Csak fegyelmezett játékkal lehet esélyünk. Skaliczki László: Nagy takti­kai csatát vívtunk, láthatóan jól ismerte egymást a két válogatott. A görögök kombinatív játékát si­került széttördelni, és a második félidőben a támadásokkal sem volt gond. A koreaiak agresszív stílusára fel kell készülni, min­denképpen rájuk kell kényszerí­teni saját akaratunkat, és akkor lehet keresnivalónk. Dimasz, a hős A súlyemelő Pirrosz Dimasz, a görögök 85 kilós háromszoros olimpiai bajnoka (1992, 1996, 2000) otthon Athénban csak har­madik lett. Nem védte meg címét, nem tudta megszerezni zsi­nórban negyedik, történelmi győzelmét. Utolsó lökésgyakorlata nem sikerült. Pár másodpercig feküdt a dobogón, majd felállt, levette a cipőjét, otthagyta a pulpituson és mezítláb, vagyis zokniban vonult le az emelvényről. Ezzel jelez­te, befejezte. A döbbent csend után négy és félezer hellén szurko­ló ünnepelte. De még nem tudhatták, éremmel búcsúzik-e ked­vencük, több gyakorlat még hátra volt. Az olümposzi istenek nem hagyták cserben - bronzzal zárt. Az eredményhirdetéskor először ő kapta meg az érmet, s ekkor ismét csoda történt. A ceremóniát nem folytatták, a görögök hosz­szú percekig ünnepeltek, tomboltak, búcsúztak Pirrosztól. Ő hiá­ba mutogatta medálját, hogy ez „csak" bronz - ez nem érdekelte a publikumot. És a többiek, az ezüstérmes fehérorosz Ribakov és a bajnok grúz Asanidze türelmesen vártak a sorukra. Mert tudták, érezték: ez a verseny, a bronz dacára, Pirrosz Dimaszról szólt. Angyal Zoltán három arannyal boldog lenne lást kapott - megkezdődnek az athéni kajak-kenu küzdelmei. - A versenyzők már kipróbál­ták a pályát 1 - Miután egynapos csúszás mi­att az evezősök döntői csak va­sárnap értek véget, a szombat délután - egy ferihegyi gépcsere nyomán - egyórányi késéssel ki­érkezett csapat vasárnap délelőtt lapátolhatott a pálya melletti fel­evező tavon. Ezzel azonban nincs gond, hiszen otthon mindvégig ideális feltételek mellett gyako­rolhattak. Tudjuk, hogy az új bó­jasorok kihúzásához idő kell: a magyar Polaritás, vagyis Grand József emberei biztosan remek pályát építenek majd nekünk. - Milyen az előfutamok sorso­lása 1 - Egyelőre csak az első napról szólhatok: a férfi és a női négyes is a németekkel került egy előfu­tamban, ám abban bízom, hogy a középfutamokat kihagyva, egye­nes ágon a fináléba jutnak. Egyéb­iránt egyedül a KI 500 méteres, keddi előfutamokból nem lehet direkt a döntőbe kerülni (ebben a számban érdekelt VereckeiÁkos). - Minden versenyző egészsé­ges? Rövid leszek: fizikailag és lelki­leg is a legjobb állapotban van­nak a versenyzőink. - Végezetül, árulja el: milyen eredményt vár a kajak-kenu vá­logatottól1 - Három aranyérem megszer­zése boldoggá tenne, kettő elége­detté, egy pedig szomorúvá. Ma megkezdődnek az athéni já­tékok kajak-kenu versenyei. An­gyal Zoltán szövetségi kapitány csapata Sydneyben minden idők legjobb szereplésére lehe­tett büszke. A közvélemény most is sikereket vár tőlük. - Mi, az előőrs tagjai már csütör­tökön elutaztunk Athénba. Ve­lünk együtt valamennyi hajó szintúgy épségben megérkezett ­mondta Angyal Zoltán. - Érde­mes volt lefoglalni előre a szál­láshelyünket, hiszen így mi a pá­lyától 500 méterre szállhatunk meg, míg az olimpiai falu autó­val is majd egy órányi távolságra található. A görög hoteltulajdo­nos egyedül a szerződésben is vállalt hűtőszekrényeket nem tette be a szobákba, jóllehet, ezen semmi sem múlik... - Es mi a helyzet a verseny helyszínén ? - Szerencsére a szkíniaszi regatta központban is minden rendben van: a szélviharnak, technikai problémáknak egyelőre nyoma sincs. Vasárnap délelőtt azonban azt mondták, hogy hétfőre nagy szél várható, aztán arról tájékoztat­tak, hogy mégiscsak kedvező időjá­rási körülmények lesznek. Vagyis most úgy fest, hétfőn magyar idő szerint reggel 7 óra 30 perckor a KI 1000 méteres első előfutammal ­amelybe Kökény Roland is besoro­„A görögök az olümpiai játékok nézésével vannak elfoglalva " Márványba feledkezve Miközben Krisztus előtt 480-ban Xerxész hadaival szemben Le­onidasz és spártai katonái halálra szántan védték Thermopülai szorosát, a görögök ugyanebben az időben rendezték a 75. olüm­piát. A perzsa fővezér, Mardoniosz megkérdeztette néhány arkádiai szökevénytől, mit csinálnak mostanság a görögök. A válasz az volt, hogy az oliimpiai játékokon a versenyek nézésével vannak el­foglalva. A hely szelleme meglegyinti az embert, amikor belép az Athén történelmi belvárosában, a Zeusz-templom tőszomszéd­ságában, az 1896-os, első athéni olimpiára épült Márvány-sta­dionba, a 108 évvel későbbi, XVIII. újkori olimpia íjászver­scnycinck színhelyérc. A régészek körében általánosan elfogadott elmélet szerint Krisztus előtt a IV. század vé­gén építették a jellegzetesen U alaprajzú stadiont. Az építtető Lükurgosz rétor volt, a városál­lam kormányzója, s az összgö­rög játékok - a Panathenaea ­céljaira emeltette. A helyszínt két domb között, az Ilisszos pa­tak partján választották ki. A nézők a stadiont övező lankás oldalakon foglaltak helyet, a fá­ból készült üléseket kizárólag a papok, a politikusok és a dísz­vendégek használhatták. Mind­össze a küzdőtér volt kőépít­ménynek tekinthető, a nézőte­ret a természet alakította ki. Kétszáz évvel később felújítot­ták a stadiont, márványlapok­kal borították, kicsinosították, és 50 ezer néző befogadására tették alkalmassá. Az egész oi­kumené, az ókorban ismert vi­lág lakói csodájára jártak. A küzdőtér 177,6 méter hosszú volt, szélessége 33,5 méter, a nézőtér 23 márvány széksorból állt. Amikor a római uralom utolsó éveiben megszűntek az olimpiai játékok, a „pánhellén" stadion is az enyészeté lett. Ernst Ziller né­met régész tárta fel a romokat 1869 augusztusa és 1870 február­ja között, s ezt követően kezdőd­tek meg az.új jáépítés munkálatai. Aztán 1894-ben megszületett a döntés az olimpiai játékok feltá­masztásáról, és Anasztasziosz Metaxaszt, a neves építészt meg­bízták a stadion terveinek elkészí­tésével. A költségeket George Averof, az egyiptomi Alexandriá­ban élő görög mágnás állta, 585 ezer drachmát bocsátott az építte­tők rendelkezésére. Persze már akkoriban is alultervezték a költ­ségeket, végül Averofnak további 35 ezret át kellett utalnia a kivite­lezőnek. .. Az időhiány és a hagyományos görög trehányság akkor is meg­nyilvánult: végül úgy döntöttek, hogy csupán az alsó néhány ülés­sort borítják márvánnyal, a töb­bit fával fedik be, és fehérre fes­tik, hogy az is márványnak tűn­jék. Az első újkori olimpiai játé­kok megnyitója 1896. március 25-ére esett, Görögország nem­zeti ünnepének napján 75 ezer néző tömte meg a stadiont, s to­vábbi 50 ezerO érdeklődő népesí­tette be a környező domboldala­kat. A játékok tíz napig tartottak, 13 ország 310 sportolója - ugye, hihetetlen? - részvételével... Ebben a stadionban - amely­nek felújítását az utolsó pillana­tokban fejezték be - rendezik a 2004-es játékok íjászversenyeit. Árnyékban 39 fokos hőségben - csakhogy a Márvány-stadion küzdőterén nincs árnyék! A Koreai Köztársaság és Tajvan triója küzd az aranyéremért. Há­rom íjász alkotja a csapatokat, három harmadból áll a verseny, egy-egy harmadban mindegyik íjász hármat lő. Ebből kifolyólag 300 kör a maximális teljesít­mény. Minden a hármas szám­misztika jegyében történik. Végül Korea nyer, de ez - már elnézést - majdnem mindegy. A Márvány-stadion csodáján nem oszt, nem szoroz az ázsiai ura­lom. A Márvány-stadionban rendezték az íjászversenyt

Next

/
Thumbnails
Contents