Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-21 / 195. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. AUGUSZTUS 21. WWW.DELMAGYAR.HU MUNKATÁRSUNKTÓL A világ nagyhatalmai lázasan fegyverkeznek - derül ki az Origó internetes portálon közzétett összeállításból. Oroszország elnöke, Vlagyi­mir Putyin múlt héten csü­törtökön jelentette be, hogy a 2005-ös orosz költségvetés­ben 40 százalékkal többet fordítanak majd katonai cé­lokra, mint az idén. Az Egye­• 1 > ) A JÖVÖRE KATONAI CÉLOKRA LEGTÖBBET 1 KÖLTŐ ORSZÁGOK ország milliárd dollár USA 420 Kína 51 Oroszország 50,8 Japán 41,4 Nagy-Britannia 41,3 Franciaország 34,9 Németország 27,4 Olaszország 22,3 Szaúd-Arábia 22,2 India 16,2 Dél-Korea 14,8 Izrael 9,9 Ausztrália 9,9 Brazília 9,7 Törökország 9,2 DM-grafika sült Államok csak 8 százalék­kal emeli hadi kiadásait, de a kiinduló összeg eleve a nyolc­szorosa az orosz keretnek. A katonai kiadások az ezredfor­duló óta növekednek szerte a világon. A 2005-ös év azon­ban különlegesnek számít: több ország olyan mértékben növeli katonai költségvetését, amire évtizedek óta nem volt példa. A hidegháború utolsó éveiben felpörgött fegyverke­zési verseny után jelentősen csökkentek világszerte a hadi kiadások, de az utóbbi öt év­ben ismét jelentősen növe­kednek. Az Egyesült Államok például ZOOO-ben 288,8 milli­árd dollárt költött fegyverke­zésre, jövőre viszont már 420,7 milliárdos kiadást ter­vez. Aránytalan verseny A mostani fegyverkezési ver­senyt az Egyesült Államok ve­zeti. 1940-ben az USA csak a világ 16. legdrágább hadse­regét tudhatta magáénak, idén viszont közel minden második fegyverre költött dol­lárt az amerikai kormány fi­zette ki. Az új fegyverkezési Ke.-iv; öi»a»! K ateoi VARJUK 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I legjobbakat megjelentetjük! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! : MM tffldtrtfen IM « lépeti ¡¿fialó »trait {kiskorúaknái i (móres keptstló) Imrijmifci szükséges DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG A DELMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobiie Rt. A HADI KIADÁSOK JÖVŐRE MEGKÖZELÍTIK AZ 1980-AS ÉVEK KÖZEPÉNEK MÉRTÉKÉT bbet költenek fegyverkezésre NÉPTÁNCOKTATÁS A Szeged Táncegyüttes Alapítvány JhC!. gr Alapfokú Művészeti Iskola 1 !)] 6-8 éves gyermekek J/ H részére felvételt hirdet. Cím: Szeged, Kálvária sgt. 14. {k K' J • Tel.: 62/422-251 Bár a következő tíz évben mintegy hetvenezer katonáját vonja ki az Egyesült Államok Európából és Ázsiából, hadi kiadásait egyáltalán nem csökkenti, sőt jövőre még töb­bet költ fegyverkezésre. S ugyanezt teszi még számos ország. Az Európai Unió pedig új hadsereg felállítására készül. A hidegháború után világszerte csökkentek a hadi kiadások, jövőre viszont megközelíthetik a nyolcvanas évek közepének mértékét. Amerikai katonák páncéltörő rakétavetővel. Maradnak Irakban A világpolitikai helyzet megváltozására reagál az Egyesült Államok a többéves előkészítés után a héten bejelentett csapatkivonással, amely a leg­nagyobb haderő-átcsoportosítás a hidegháború vége óta. George Bush elnök bejelentése szerint Washington hatvan-hetvenezer amerikai katonát visz haza Európából és Ázsiából a következő tíz évben, a Közel-Keleten viszont maradnak a csa­patok. Az USA mintegy félmillió katonát állo­másoztat a világ különböző pontjain, Európában százezren szolgálnak (ebből 75 ezren Német­országban), s ugyancsak százezren vannak Ázsiában és a csendes-óceáni térségben. A csa­patkivonásra vonatkozó döntés legfőbb oka, hogy véget ért a hidegháború, megszűnt az ame­rikai-orosz katonai szembenállás, s a terror elleni háború is sürgetővé tette az átalakítást. - A világ FOTÓ: MTl/EPA/AFP/JACK GUEZ sokat változott, és ehhez igazodnunk kell a ka­tonacsaládok és az adófizetők érdekében, Ka­tonáink többet lesznek otthon, kiszámíthatóbb lesz a szolgálatuk, kevesebbet fognak költözni - mond­ta az elnök, s hozzátette: ezzel a takarékossági lépéssel továbbra is fenntarthatók lesznek a kül­földi amerikai támaszpontok. Korábbi jelentések szerint az Egyesült Államok csapatainak egy részét Németországból az új NATO-tagállamokba helyezi. A taszári repülőtérre ugyanakkor nem tart igényt, mert a Pentagont jobban érdekli néhány romániai, esetleg bulgáriai bázis, s talán Lengyelországban is támaszpontot létesítenének. A délkelet-európai, közel-keleti és dél-ázsiai új bázisok fő feladata a terrorizmus elleni harcra, béketeremtésre bevet­hető, speciálisan kiképzett csapatok kiszolgálása, ideiglenes állomásoztatása lehet. verseny különlegessége, hogy szemben a korábbi nagyha­talmak közti versengéssel, a helyzet teljesen aránytalan. Az Egyesült Államok egyre többet költ, a többi ország pedig bár­milyen látványosan is emeli kiadásait, megközelíteni sem tudja az amerikai fegyverke­zést. A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet összesítet­te, hogy jövőre várhatóan me­lyik ország mennyit költ ka­tonáira. (Lásd a táblázatot.) Az USA az első 420 milliárd dol­lárral, Magyarország a 39. 1,4 milliárddal. Mi egyébként a Fülöp-szigetek mögött és Ku­ba előtt állunk. Magyarország előtt van a környékbeli álla­mok közül Ukrajna (24.) 5 mil­liárddal, Lengyelország (28.) 3,9 milliárddal és Csehország (35.) 1,9 milliárddal. Az Egye­sült Államok 7,9 százalékkal, Oroszország 40 százalékkal, Kína 12 százalékkal, India 18 százalékkal emeli katonai ki­adásait ahhoz, hogy a listán közölt eredményt elérje. Ezek a növekedések jóval magasab: bak, mint az utóbbi évtize­dekben bármikor voltak. Japánok külföldön A nemzetközi háborús han­gulat nem csak a kiadások növekedésén érezhető. Nö­velik az orosz hadsereg hiva­tásos állományának létszá­mát, 2008-ig összesen 25 ezer fővel, és szeretnék meg­szüntetni az egyetemre fel­vett férfiak szolgálathalasztá­sát is. India 66 új harci repü­lőt vesz jövőre. Jacques Chi­rac francia köztársasági el­nök azzal bízta meg Nicholas Sarkozy gazdasági minisz­tert, hogy jelentősen csök­kentse az állami kiadásokat, de a katonai kerethez sem­miképpen se nyúljon. A ja­pán miniszterelnök benyúj­tott egy alkotmánymódosító javaslatot, melynek értelmé­ben megváltoztatták a máso­dik világháború után hozott pacifista cikkelyeket. Ennek köszönhetően most már a ja­pán katonák külföldön is be­vethetők. Az első ilyen egysé­gek most Irakba szolgálnak. Az Európai Unió pedig egy új hadsereg felállítását tervezi: a 60 ezer fős, úgynevezett gyors reagálású hadtest 30 napon belül a világon bárhol bevethető lenne. Latin-Amerikában csökennek akiadások A világ kormányai átlagosan pénzük 2,3 százalékát költik katonai célra. A legtöbbet a Közel-Keleten, ott 6,3 száza­lékot. A legkevesebbet La­tin-Amerikában költik a kor­mányok a hadseregre, és ez az a térség, ahol a legtöbbet csökkentették tavaly a katonai kiadásokat. Argentína, Guate­mala, Venezuela 2003-ban élen jártak abban, hogy ke­vesebbet költöttek fegyverek­re, mint korábban. Látványo­san csökkentette katonai költ­ségvetését Belarusz és Mace­dónia is. A latin-amerikai or­szágok és Belarusz gazdasá­gaik összeomlása, Macedónia pedig a polgárháború utáni stabilizáció miatt faragta le a hadi kiadásokat. Magyaror­szág és a többi új NATO-tag viszont évek óta növeli ka­tonai költségvetését a belé­péskor kötött szerződés értel­mében. Magyar katonák harcászati gyakorlaton FOTÓ: lym/MATUSZ KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents