Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-19 / 194. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. AUGUSZTUS 19. » H I R D E T É S • 9 A bambergi műalkotás másolata Szegeden Szent István lovas szobra a múzeumban Szeged Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején kapta meg Szent István király bambergi lovas szobrának másolatát. A hányatott sorsú gipszöntvény, sokéves rejtőzködés után darabokban, hiányosan került elő. A restaurált másolatot a Móra Ferenc Múzeumban láthatjuk. Még a szegediek számára is újdonságot jelenthet, hogy Európa-szerte ismert műalkotás másolata, a bambergi Szent István lovas szoborról készült gipszöntvény áll a „közművelődésnek" ajánlott palotában, vagyis megyei múzeumi hálózat központi épületében. A hosszú hányattatás után, hiányosan előkerült másolat helyreállításáról Pál László főrestaurátor írt tanulmányt. A Bambergi Lovas nem illik az István királyt többnyire szakállas, öregedő, hosszú hajú uralkodóként bemutató ábrázolások sorába. A nyeregben ülő délceg, energikus ifjú arca szakálltalan. Kilétéről csupán a fején viselt korona árulkodik, más jellemző tárgy (attribútum) nincs. Mégis: utalások sora támasztja alá a Szent Istvánnal való azonosítás elméletét. ELTŰNT FEJ A hiányosan, öt „fődarab" és kosárnyi töredék formájában előkerült lovas szobor restaurálását Pál László és Prágai Edina végezte. A lovas elveszett fejének pótlására, a német műemlékesek ingyen küldték meg a bambergi szobor részletének másolatát. Számos részletet újramintáztak, végül a gipszöntvényt lefestették. A bambergi, késő román stílusban épített székesegyházat 1004-ben alapító II. Henrik és István sógorok voltak, emellett a kalocsai érsek a magyar király képviseletében részt vett a dóm fölszentelésén. A dómról 1729-ben készített első részletes leírás is Szent Istvánként említi a föltehetőleg 1230-1240 között, ismeretlen német mesterek faragta szobrot. A XIX. század végén a múzeumok másolatot készíttettek más gyűjtemények jelentős műtárgyairól, hogy az érdeklődő közönség minél szélesebb körben ismerhesse meg az alkotásokat. így vásárolta meg 1909-ben a Szépművészeti Múzeum a berlini múzeum gipszöntödéjétől a bambergi lovas másolatát is. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszterként kedvelt városának, Szegednek ajándékozta az életnagyságú gipszöntvényt, amelyet az alsóvárosi templomban helyeztek el. A pontos dátum ismeretlen: a templom történetéről vezetett História Domus II. kötete már említést tesz a lovas szoborról, amely viszont a ferencesek szerint idegen volt a Mária-kegyhely szellemétől, ezért 1948-ban az egyetem művészettörténeti tanszékének adták. Az öntvény további sorsa ködbe vész. Az ötvenes évek elején kerülhetett az egyetem padlására, ahol csak 1988-ban, Zombori István történész-muzeológus, a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának vezetője kutatásai nyomán bukkantak rá, igen rossz állapotban. Helyreállítása 1989-től 1992-ig tartott. A lovas Szent István ma a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában látható. NY. P. Pál László restaurálta Szent István lovas szobrát a Móra Ferenc Múzeumban Fotó: Frank Yvette Árpád, a vérszerződés, Pusztaszer hagyománya hatott a polgárok öntudatára Szeged honfoglalása Szeren Sok száz éve létező, átörökített hagyománya van Pusztaszernek. A népi vallásos hagyományban létező szobori búcsú és a polgári koszorúzással, eszem-iszommal járó - ünneplés a jó értelemben vett hazafiúi büszkeség megnyilvánulása volt. A kommunista ideológusok tették augusztus 20-ára az ópusztaszeri nagygyűlést, építve a korábbi hagyományokra. Nyolcszáz éves hagyománya van az ópusztaszeri nemzeti emlékhelynek - véli Zombori István. A történész szerint a nemzeti emlékpark olyan történelmi emlékhely, amely számos más nyugati országban található, lehet vélt vagy legendás hely is. Pusztaszer esetében a hozzá kapcsolódó tradíció fontosabb, mint az adott hely tényleges történelmi szerepe. Zombori István hangsúlyozza, hogy nem a millenniumi lázban alkották pusztaszer legendáját, nem 1896-ban fedezték föl a helyet. A vérszerződés, a honfoglalás eseményei a paraszti szájhagyományban és a polgárok körében már korábban is erősen kötődtek a konkrét helyhez. - Magyarország második szabadkőműves páholya 1870-ben Szegeden jött létre, a liberális gondolkodású polgárok szervezeteként. Szeged sok zsidó polgára is tagja volt. Névadóul - Pusztaszerre hivatkozásul - Árpádot választották - említi példaként Zombori. A Tömörkény nevével fémjelzett Árpád Egyesületet is a korszellem hívta életre. A polgári ünneplés a nemzeti emlékhely megkoszorúzása után eszem-iszommal, pörkölttel, borozgatással zárult, majd a tagok visszaszekereztek a városba. A népi-vallásos hagyományba pedig a szobori búcsú épült be. Pusztaszer 1920-tól nyert még különlegesebb jelentőséget, mint Magyarország területén maradt emlékhely, így az Árpád-kultusz is fölerősödött. - A 30-as évek végén a hungarista mozgalom megpróbálta ezt kihasználni, ám ez nem Pusztaszer hibája - hangsúlyozza a történész. 1945 és 1948 között újjáéledt a pusztaszer mozgalom, ennek jele, hogy a földosztás mint „második honfoglalás" színhelyéül választották. Majd 1957-ben „szedték elő" újra Pusztaszert, és utána újra ünnepségek, azaz inkább politikai nagygyűlések helyszínéül szolgált, ahová mindig érkezett egy fontos elvtárs, a környező településekről pedig traktorokkal, teherautókkal hozták a parasztokat. Az ünneplés ekkor is pörkölttel, sörrel zárult. A hagyományosan szeptember elején tartott szobori búcsúk után ekkor már augusztus 20. a pusztaszeri ünnepség időpontja, és a dátum maradt a rendszerváltás után is. MOLNÁR B. IMRE Az emlékpark mesterségesen létrehozott épített és természeti környezet egysége Sikeresen alakították át a tájat Egyedülálló hazánkban a nemzeti emlékpark úgy is mint táji és építészeti együttes - vallja Stifán Sándor. A megyei főépítész elmondta: Somogyváron is látható középkori épületegyüttes, ez hasonló a szeri monostorromhoz, az országban több helyen található nép építészeti emlékeket bemutató skanzen is. Opusztaszeren mindehhez azonban kapcsolódik még a rotunda épülete, a Feszty-körképpel, és a jurtamotívumot fölhasználó fa-épületegyüttes. Az építész szerint ezek külön önálló építészeti egységeket alkotnak, magukban nem öncélú, színvonalas alkotások, mindegyik külön gondolatvilág köré szerveződik. A területen többnyire úgy csoportosulnak, hogy közöttük lévő kapcsolat következetes, de zavaró szomszédsági viszonyok is kialakultak. Stifán szívéhez legközelebb a népi építészeti épületegyüttes áll, mivel nagyon jól megválasztott házak látványos egységet alkotnak. Nem az épületek funkciója szerint, de praktikus okból egy tengelyre, egy képzeletbeli utcába rendezi a megye különböző jellegzetes házait. Ez Délkelet-Magyarország egyetlen skanzenje. Az emlékpark területén sikeres mesterséges tájalakítást láthatunk - értékel a főépítész. A telepített erdők közepén álló domb ellenpontja a tó, a magasból átlátható a föltárt Benedek-rendi monostor. Ennek a romja, illetve az Árpád-emlékmű egyértelműen mutatta a tervezőknek, hol helyezkedjen el a park központja. Az elkészült rendezési terv pedig biztosítja a bővítés lehetőségét, és a parktól független kiegészítő turisztikai szolgáltatások megtelepülését. M. B. I. Az ópusztaszeri emlékparkban évek óta ünnepélyes katonai zászlófelvonással veszi kezdetét az ünnep Fotó: Schmidt Andrea A közhasznú társaság hamarosan a hárommilhomodik látogatót fogadja Díjazott alkotóközösség Közel hárommillió látogatót fogadott eddig az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot működtető közhasznú társaság. A cég állami és önkormányzati támogatás nélkül működik, pályázaton remélnek pénzt fejlesztésre. MUNKATÁRSUNKTÓL Díjat kap az ünnepen az emlékpark alkotóközössége, az ott dolgozók a megyei közgyűléstől. Nagy László igazgató szerint nagy változásokon ment keresztül a park az alapítástól máig. Eredetileg Szer monostorának bemutatása, a honfoglalás, a földosztás emlékének és a térség népi kultúrájának megőrzése volt a cél, amelyet az igazgató szerint az emlékpark mára teljesített, sőt bizonyos szempontból túlteljesített. A park mindenféle állami és önkormányzati támogatás nélkül, önfenntartó módon működik. Ebből következően a belépőjegyek árai is magasabbak a szokásosnál, de még mindig a leglátogatottabb tíz hazai kiállítóhely között van. A vendégek száma azonban folyamatosan csökken. Ez Nagy László szerint természetes folyamat. A teljes működéshez évi 250 ezer fizető látogatónak kell Ópusztaszerre érkeznie. Az utóbbi időben létszámcsökkentéssel, a nyitvatartási idő rövidítésével kellett takarékoskodnia a parkot üzemeltető közhasznú társaságnak. Nagy László úgy véli, a jó működés megnyugtatja a társaság alapítóit, de nem szabad elfelejteni, hogy nagyobb fejlesztésre nem képződik elegendő saját forrásuk. Uniós pályázaton remélnek pénzt a nomád skanzen kialakításához is. A Feszty-körkép az igazgató szerint a parknak „csak" egyik eleme, tudják, hogy annak vonzereje csökken. Ezért szeretnének élő skanzent, újabb és újabb kiállításokat nyitni, programokat szervezni, ifjúsági szállót nyitni, hogy megőrizzék vezető szerepüket a Dél-Alföld turizmusában. Az emlékparknak sajátos hangulata, „feelingje" van Fotó: Schmidt Andrea