Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-18 / 193. szám

SZERDA, 2004. AUGUSZTUS 18. • HIRDETÉS« 5 Nincs és nem is lesz pénz a lerakódás eltakarítására Évtizedek uszadéka a folyón Tornaterem újult meg, tetőt javítottak, ajtókat cseréltek Becsengetésre biztos elkészülnek Folytatás az 1. oldalról A Kőrösyben a földszinti szociális helyiségeket újították föl, a vezetékek cseréjét is beleértve 4 millió forintba került. A Széchenyiben az elektromos berendezések javítása-karbantartás 2 milliót vitt, az új szegedi Vedres-kollégiumban a nyílászárócsere második üteme zajlott le a nyáron, 3 millió forintért. A dorozsmai 48-as úton az óvoda tetőfelújítását fejezték be, 3 millió forintért. E nagyobb értékű karbantartási munkákon kívül a szokásos tisztasági festések mellett a legsürgetőbb javításokat végezték el, például számos tetőbeázást, ablaktörést, csőtörést, elektromos hibát orvosoltak, másféle, apróbb-nagyobb javítást végeztek el. Pádi László, a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (NGSZ| műszaki igazgatója arról tájékoztatott, hogy a 100 milliós keretből tartalékolnak is - előre nem látható problémák, például beázások, csőtörés, hasonló bajok esetére - 20 millió forintot. Ebből oldják meg az évi kétszeri rágcsálóirtást is. Általánosságban elmondható, hogy a szegedi óvodák és iskolák épületeinek egy része azért rossz állagú, mert régi. Az újabbak többsége panel, azokban meg legtöbbször az épületgépészeti berendezésekkel van baj, továbbá a lapos tetők szigetelésével. Az NGSZ az önkormányzat városüzemeltetési irodájával együtt készített egy listát az oktatási intézmények felújítási igényeiről. Három csoportba sorolták ezeket az igényeket: a legsürgetőbbek kielégítése 3-400 milliós kiadást jelentene, a még ideig-óráig halaszthatók közé sorolt munkák összköltségét 7-800 millióra lehet becsülni. Ahhoz, hogy elmondhassuk, rendben vannak a szegedi óvodák, általános- és középiskolák épületei - mintegy 2 milliárd forint kellene. Pedig a fönt sorolt, karbantartó jellegű felújításokon kívül a közelmúltban és a közeljövőben három intézmény teljes rekonstrukciója Js megvalósul. Múlt időbe tehetjük a Radnóti gimnáziumi beruházást, az idén pedig megkezdték a Vasvári szakközépiskola 280 milliós és a tápai Bálint Sándor-iskola 91 milliós beruházását. S. E. Szemközt a tévében Bánáti Antallal 1979 óta halmozódik az uszadék a Bertalan híd pillérének tövében. Nincs értelme eltávolítani a hatalmas „szigetet" Fotó: Karnok Csaba MUNKATÁRSUNKTÓL Ma este fél 8-kor ismét jelentkezik a Városi Televízió Szegedben a Szemközt, - a VTV és a Délmagyarország közös műsora. A vendég ezúttal Bánáti Antal, a Szegedi Fürdők Kft. ügyvezető igazgatója lesz. Többek között az Anna-fürdő felújításáról és megnyitásáról beszélget vele Márok Tamás, a VTV szerkesztő-riportere és Szabó C. Szilárd, a Délmagyarország munkatársa. A beszélgetés szerkesztett változatát lapunk hétvégi, Szieszta mellékletében olvashatják. Megépítése, 1979 óta halmozódik az uszadék a Bertalan híd újszegedi pillére tövében. A hatalmas mennyiségű lerakódás nem veszélyezteti a hidat. Az uszadék eltakarítása legalább 50 millió forintba kerülne, de ennyi pénze nincs a kezelőnek. Kisebbfajta sziget alakult ki a Tiszán és a Maroson sodródó uszadékból és hordalékból a szegedi Bertalan híd újszegedi pillérénél. Bár a galambok és a sirályok számára remek pihenőhely, a víz alatt lévő láthatatlan részek a vízi közlekedőket veszélyeztetik. Más vélemények szerint pedig statikailag rongálja a hidat a több tonnás sodraléktömeg. Priváczkiné Hajdú Zsuzsanna, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársa elmondta, az igazgatóságnak csak a mederben lévő uszadékot kell eltakarítania. A közelmúltban a Tisza úszóház közelében, a parttól nem messze halmozódott fel nagyobb tömegű hordalék. Priváczkinétól megtudtuk, egy, a Maros torkolatnál elszabadult bójába akadt fenn a fahulladék. Ezt a Szeviép Jégvirág nevű jégtörő hajójával lökdösték szét. A Bertalan híd kezelője azonban a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. Jójárt János, a kht. hídszakági főmérnöke elmondta, a fő probléma, hogy a híd építésekor 1976 és 1979 között nem készült el a hídhoz csatlakozó mederszabályozás. Ha ezt megcsinálták volna, állandó lenne a sodorvonal, és akkor a pillért sem érné el a hordalék. Az uszadék a híd megépítése, 1979 óta halmozódik a pillér lábánál. Ugyanakkor a halmozódással ellentétes oldalon a mederben egy 2-3 méter mély „tavat" ásott ki az áramlás. - A hordalékot addig nincs értelme eltakaríttatni, amíg a folyó odahordja. Az uszadéksziget húsz év múlva ugyanígy kialakulna - mondta Jójárt János. A hidat statikailag nem veszélyezteti a hordalék. A folyóval a fa mellett homok és iszap is érkezik, ami lassan lerakódott a pillér tövében, majd ebbe ágyazódott bele a fa. A szakember szerint ennek olyan a szerkezete mint a vasbetonnak, s csak nagyon kis nyomást gyakorol a pillérre. A folyó medre és a pillérek alatt negyvenméteres mélységben 18 darab, több mint egy méter átmérőjű vasbeton oszlop tartja a szerkezetet. Az uszadékot két módon lehetne eltávolítani. Egy óriási teljesítményű vízi kotróval, vagy pedig egy mesterséges bejárót és műszigetet képezve markológéppel lehetne kiszedni, majd elszállítani. E munka költsége óvatos becslések szerint is legalább 50 millió forint lenne. Erre azonban nincs pénze a közútkezelőnek, ezért minden marad a régiben. - Az uszadék akkor okoz gondot, ha nagy tömegben elindul. Ilyenkor olyan mint egy jéghegy, mert nagy része a víz alatt van. Mivel az uszadék a sodorvonalban halad, ahol a hajók is közlekednek, könnyen balesetet okozhat. A nagyobb vízi járműveknek a hajócsavarját teszi tönkre, a kissebeket pedig akár meg is lékelheti magyarázta Szirovicza Tibor főtörzszászlós. A Szegedi Vízi Rendészeti Őrs parancsnokhelyettese hozzátette, a nagy mennyiségű uszadék sok vizet fog föl. A. T. J. Tízezer embert érint a címváltozás Házszámot kapnak a kiskertek Új közösségi ház és plébánia épül ez év januárja óta a szegedi rókusi templom szomszédságában. Az 50-100 millió forint értékű beruházáshoz a hívek adományaikkal járultak hozzá. - Kétszintes épületünk téli istentiszteletek megrendezésére is alkalmas lesz, miközben vasárnap a templomban misézünk - kezdi a rókusi templomkertben készülő létesítmény bemutatását Kretovics László plébános atya. A 600 négyzetméteres ház több száz hívet és érdeklődőt képes befogadni. Az alsó szint maga a közösségi ház - irodákkal, oktató-, hittan- és imateremmel, de itt a díszterem is, ahol a plébánia vendégeit fogadhatja, illetve ahol tárlatokat, hangversenyeket is tarthatnak. Ugyanez a szint ad otthont az ifjúsági rendezvényeknek és a vizesblokknak, felső szintje viszont már a három szolgálati lakást és a vendéglakást szolgálja ki. Az új közösségi épület Tényi András tervező munkája. Rókuson magas a talajvíz szintje, ezért az új plébániát 63 betoncölöpre kellett építeni. De nemcsak ez jelent kihívást, hanem az is, hogyan illesszék a közel százéves neogótikus templom helyi jelentőségű védett épülete stílusához az újat. - Főleg kerámiatéglából építkezünk, de különleges feladat a több helyen alkalmazott góticizáló ablakmegoldás, a faboltozat vagy az időtálló faanyag megtalálása is - magyaráz az atya. Kellemes törtfehér színt szeretnének alkalmazni, a templomból a kerti közösségházhoz pedig díszlépcsőn sétálhatnak át a hívek. Becslések szerint eddig 50-60 millió forintot költöttek az új létesítményre, mely összeg azonban lehet, hogy később eléri a 100 milliót is. Elsősorban a híveknek, illetve az» egyházközségnek köszönhető, hogy 5-10 év alatt összegyűlt a pénz. A januárban elkezdődött munkafolyamat az év végére valószínűleg befejeződik és átadják Rókus új közösségi házát. M. G. műhálózat fejlesztése után következhet. Eddig ezeket az ingatlanokat ezres nagyságrendű helyrajzi számokkal különböztették meg, amelyek kissé furcsán hatottak a tavaly-tavalyelőtt kiosztott utcanevek mellett. Sokan állandó lakhelyül választották a kiskertes övezetek valamelyikét, s többen is kifogásolták már, hogy nincs „rendes" lakcímük. A változás mintegy 4,5 ezer ingatlant, s - minthogy egy portának több tulajdonosa is lehet — megközelítőleg 10 ezer embert érint. Ekkora mennyiségű határozat elkészítése és postázása időbe telik, így a címzettek folyamatosan kapják meg a leveleket. Minthogy sokan nincsenek otthon nap közben, s a kézbesítő nem dobhatja be a tértivevényes küldeményeket, a címzetteknek be kell fáradniuk a postára. Rájuk gondolva javasolta Pappné Tombácz Ildikó, hogy az építési iroda ügyfélszolgálatán vegyék át a határozatot. A változás több kötelezettséget is ró az ingatlantulajdonosokra. Az első: harminc napon belül ki kell írniuk a házszámot az utcafrontra. A második: ha a kiskertben laknak, az okmányirodán be kell jelenteniük a cím módosulását. Ennek elintézésére nem kell az egész családnak megjelennie: elég, ha a família egyik tagja összegyűjti a személyi igazolványokat, s átíratja az új címet. A földhivatalba senkinek sem kell elfáradnia: az építési iroda kérésére bejegyzik a címváltozást. Újabb gondot jelent viszont a családdal kapcsolatban álló pénzintézetek, közüzemi szolgáltatók és minden más intézmény tájékoztatása: ezt már kinek-kinek magának kell elintéznie. NY. P. MENETREND A Kiskertes utcák házszámairól a következő ütemezés szerint értesítik a lakókat. Marostő augusztus 9-étől, Tápé és Bodom augusztus 16-ától, Tompasziget és Gyálarét szeptember 13-ától, Kiskundorozsma-Subasa és Baktó október 11-étől kerül sorra. A postázás mindenütt három hétig tart. Gótikus paplak épül Szeged-Rókuson Kretovics László plébános Fotó: Frank Yvette Az utcanévvel ellátott kiskerti övezetek ingatlanjait házszámmal látták el. A változásról mintegy tízezer embert értesítenek ezekben a hetekben. A földhivatalban bejegyzik az új címet, az okmányirodán családonként egy fő kérheti a szükséges adatmódosítást. Tízezer szegedi kiskertes címe változik meg a következő napokban, mert az utcaneveket viselő övezetek ingatlanjait házszámokkal látja el a polgármesteri hivatal. Az ott élőknek módosítaniuk kell személyi okmányaikat, s a címváltozásról ajánlatos értesíteni minden olyan intézményt, amellyel kapcsolatban állnak. Pappné Tombácz Ildikó, a szegedi polgármesteri hivatal építési irodavezetője az előbbiek mellett azt is elmondta, hogy hasonló nagyságrendű „házszámosításra" közel húsz éve nem volt példa a városban. Most Marostő, a tápéi kiskertek, a szetmihályi Bodom és Tompasziget, Gyálarét, a kiskundorozsmai Subasa és Baktó kertes övezeteinek házai kapnak belterületen használatos számokat. A házszámosztással nem jár együtt automatikusan a belterületté nyilvánítás, ami a szabályozási terv módosítása, valamint az út- és közBába Antal szerint a házszámosztás után fontos lenne az is, hogy a tápéi kiskertes övezetet belterületté nyilvánítsák Fotó: Karnok Csaba