Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-13 / 189. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. AUGUSZTUS 12. • AKTUÁLIS» 3 A vízügy a városra, az önkormányzat a vízügyre mutogat Gazdátlan a Tisza partja A Tisza medrét senki sem akarja takarítani. A szegedi önkormányzat szerint a meder állami tulajdon, kezelője a vízügy, neki kell rendben tartani. Az Atikövizig szerint ők az árvíz ellen védekeznek. A szaktárcánál ezt megerősítet­ték, azt mondták: a városnak kell takarítania. A szépen felújított szegedi árvízi emlékmű mellvédjéről csúnya látvány tárul a turisták szeme elé. Szemetes a meder. Csikkek her­vernek a parton, nem messze néhány üveg jelzi, hogy előző este mulatság színhelye volt a folyópart. Egy fiapucs is keresi gazdáját, de pólót és zoknit is.találni. Évek óta nincs megoldás arra, ki takarítsa a Tisza-partot. A tulajdonviszonyok egyértel­műek, de a szemét nem kell senkinek. Az úszó szemetet részben fölülről hozza és rakja le a fo­lyó, részben helyben hordják ki a partra. Az őszi halléfőző verseny előtt például mindig két­séges, kinek kell rendet tennie a parton, végül a rendezők szoktak lapátolni, szemetet szedni. - A vízügy állami alapfeladata a védvonal vé­delmi biztonságának megőrzése - hangsúlyoz­za Dobi László. Az Alsó-Tisza-vidéki Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság |Atikövizig) igazgatója szerint szűkös kerethői gazdálkod­nak, a védelemre költik a pénzt. A kommuná­lis hulladék elszállítása nem az ő feladatuk ­tette hozzá. A vízügy idén egyébként 40 millió forintot költ a védműveinek fenntartására. A város nem takarít a mederben, mert az nem az övé. Kovács fános, a Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. közterület-fenntartási igazgató­helyettese szerint ez a vita évről évre megismét­lődik, végül a vízügy eddig mindig rendett tett az általa kezelt területen és eltakarította á szeme­tet. A kht. csak ott dolgozik, ahol a város meg­rendeli tőle, a folyó menti sétányokon, utakon, lépcsőkön. Az alatt már a vízügyé a terület. Megerősítette ezt Nagy Sándor is. A város­fejlesztési alpolgármester megemlítette még, hogy az önkormányzat a jövőben a rondella területét bérelni fogja a vízügytől, hiszen a fo­lyómeder elidegeníthetetlen állami tulajdon. A bérleti díjért cserébe pedig vállalta a vízügy, hogy takarít a környéken. Erről egyelőre egy megállapodást kötöttek, szerződni csak ak­kor fognak, ha a város megépíti a rondellát. A szaktárcánál azonban azon a vélemé­nyen vannak, hogy az önkormányzatnak kell takaríttatnia a medret. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban sebtében azt tudták mondani, hogy a fővárosban is az ön­kormányzat tartja rendben a medret, ám to­vább irányítottak az illetékes hivatalhoz. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvé­delmi és Vízügyi Főigazgatóságon Ambrus Zoltán, az árvízvédelmi osztály vezetője megerősítette: a folyómeder takarítása az ön­kormányzati feladatok körébe tartozik, ott tehát a városnak kell takaríttatnia. M. B. I. A felújított árvízi emlékműnél is csúnya látvány tárul a turisták szeme elé Fotó: Karnok Csaba Fizetnek az állami finanszírozású képzésből kimaradtak Lezárult a nyári pótfelvételi Azok a továbbtanulni vágyók, akik nem nyertek felvételt fel­sőoktatási intézménybe, vagy nem adtak be jelentkezési lapot a rendes határidőn belül, augusztus 6-ig próbálkozhattak újra. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán 150 helyet hirdettek meg, melyre 130-an jelentkeztek. Ez lényegesen több a ta­valyi létszámnál - mondja Magyar Márta hivatalvezető. Bár a közgaz­dász szak iránt mindig is nagy volt az érdeklődés, idén az államilag fi­nanszírozott helyekre a meghirdetett 110 fő helyett a szaktárca utasí­tása szerint csak 100 hallgatót vehettek fel. Ennek kompenzálására a kar a távoktatásos főiskolai szintű közgazdász képzésben lehetőséget biztosított arra, hogy a csak érettségivel rendelkezők is kétszerezhet­ték hozott pontjaikat, mentesülve ezzel a felvételi alól. Az SZTE Egészségügyi Főiskolai Karán a jelentkezett, de föl nem vett tanulók pályázhattak költségtérítéses képzésre abban az eset­ben, ha elérték az ehhez szükséges ponthatárt. A szemeszteren­kénti díjak 43 ezer 500 forinttól 240 ezer forintig terjednek. Új le­hetőségként próbálkozhattak a képi diagnosztikai és intervenciós asszisztensi képzéssel azok, akik eredetileg nem ide adták be" je­lentkezési lapjukat. A tanulmányi-oktatási szervező iroda tájékoz­tatása szerint a pótlólag felvett hallgatókkal kitöltötték a rendelke­zésre álló keretet, például szociális munkás szakra nappali költség­térítéses képzésre 13, ápoló szakra levelező költségtérítéses kép­zésre 22 főt vettek fel. A Természettudományi Kar dékánhelyettese, Csipei Krisztina el­mondta, hozzájuk 88-an jelentkeztek, ebből mindössze 7-8 embert utasítanak el. Szakonként 5-5 helyet hirdettek meg - mind költségté­rítéses képzés -, mely félévenkénti 104 ezer forintba kerül. A bioló­gusképzés kivétel, mely 30 százalékkal drágább a költséges eszközök miatt. A szó szoros értelmében vett felvételi vizsga a TTK-n sem zaj­lott, a tanulók hozott pontok alapján nyertek felvételt. A Szegedi Tudományegyetemen a legdrágább képzés az általános orvosi és a fogorvosi: félévenként 850 ezer forint, ami az ötödik félév­től 10 ezer forinttal emelkedik. G. ZS. Közpénz civileknek Háromszázmillió forintot osz­tottak szét civil szervezetek kö­zött a Dél-Alföldön. MUNKATÁRSUNKTÓL A Nemzeti _ civil alapprogram (NCA) egy új típusú támogatási rendszer. Elsődleges célja, hogy a civil szervezetek számára stabil működési feltételeket biztosítson. Forrását a költségvetés biztosítja. Annyi pénzt osztanak föl a civilek között, amennyit előző évben az adózók civil szervezeteknek aján­lottak fel adójuk egy százalékából. Az idén ez az összeg mintegy 7 milliárd forint. A Békés, Bács és Csongrád megyei szervezetek 301 millió forintot kaptak összesen, ezt egy tízfős grémium osztotta szét. A testület a 878 beérkezett pályázat 64 százalékát támogatta. Kaptak pénzt mások mellett a koronglövők és a nyugdíjasklu­bok, a polgárőrök, a nagycsalá­dosok, a nyugdíjas katonák, is­kolai alapítványok és gazdaegyle­tek. A pályázók a kollégium dönté­séről a Magyar Államkincstártól kapnak értesítést. A támogatott szervezetek listája elérhető a www.del-alfold.hu weboldalon. Bánatfelhők helyett SULYOK ERZSÉBET „Mert búsulásra volt itt mindig ok,/ Ugy-e bajtársak, ugy-e ma­gyarok?" Juhász Gyula, a - József Attila szavával - magányos, ár­va, bús költő tudta mit beszél. Ismerte ezt a tájat és emberét - sa­ját magát. Itt könnyen beszippantja az embert a bús sopánkodás közege. Mint a folyó sodra az ártér kiszáradt fatörzsét. Ami aztán úszik az árral, mígnem kiköt a híd betonlába tövében, vagy az úszóház köteleinek foglya lesz. A szerencsétlen triplán haszontalan. Se nem eleven, árnyat, fészket, oxigént adó, se nem holtában hasz­nos talajjavító, de mindennek a tetejébe kifejezetten veszélyes és - ronda. Állunk a parton, búslakodunk és sopánkodunk. Hogy milyen kár. Hogy mennyire el tudja csúfítani - egykorvolt szőke, ma már inkább seszínü. de sebaj - folyónkat a felgyülemlő uszadék. A szeszélyes vízállás következtében itt, meg ott, szeszélyesen gyü­lemlő hordalék, iszap. A belőle ripsz-ropsz kinövő méteres gazok és közöttük... Na igen. ami közöttük lelhető-látható, azt nem háríthatjuk a természetre. Az bizony az emberi nemtörődömség, rendetlenség, szabadosság terméke. A környezet-tudatlanság következménye. Az önérzethiány és az önbecsüléshiány jele. A mások semmibe­vételének tünete. A közterületen csúfoskodó szemét mindig arról beszédes, hogy az ott élőknek nem elég fejlett a közösségtudatuk. Senki soha nem tanította meg nekik, hogy az együttélésnek van­nak szabályai. Rég belenyugodtunk, hogy szemetelök voltak, vannak, lesznek - Szegeden és másutt. (Éppúgy, mint másféle társadalmi norma­szegők.) A közösség védekezik, létrehoz megfelelő szervezeteket, például köztisztaságit, és mindenki fizet. Ha folyamatosan gondozatlan a Tisza-meder, és nincs szerve­zet, amely a dolgának érezné a rendben tartását, akkor minden bizonnyal csinálni és finanszírozni kell egy Tisza-meder tisztán­tartó szervezetet. Hogy ne legyen itt búsulásra mindig ok. Legföl­jebb csak a költőknek. Most van őszibarack, de nem viszik Majdnem hét szűk esztendő lett Több mint kétévnyi bevételki­esést okozott a baracktermelők­nek a 2002/2003-as nagy fagy­kár. Térségünkben az idén hat­vanszázalékos termésátlag vár­ható. A gazdák szerint most ke­vesebb a gyümölcs, mint évek­kel ezelőtt, ennek ellenére nincs rá nagy kereslet. A szatymazi termőtájon ősziba­rackkal foglalkozó gazdálkodó­kat 1998 óta különféle csapások sújtják. Előbb a belvíz miatt ro­hadt ki a fák nagy része, majd a túlélőket két évben is a fagykár pusztította. - A hét szűk eszten­dőből hat már megvolt. Talán most már jobb évek jönnek - re­ménykedett Dóczi Éerenc. A zá­kányszéki férfi családjával közö­sen négy hektáron termel ősziba­rackot, valamint három hektá­ron van friss ültetése. Még most is érezteti hatását a 2002/2003-as fagykár a baracko­sokban. Dócziéknál a nagyobb tűrőképességű fajoknál ' akad százszázalékos termést adó fa is, de máshol még az ötven százalé­kot sem éri el. - Mivel a család bevételének kétharmadát a ba­rack adja, a kétéves kiesést csak baráti kölcsönökből tudtuk átvé­szelni - folytatta a termelő. A lébarack kilójának átvételi ára 30-40, míg az étkezésinek 70 és 200 forint között mozog. An­nak ellenére, hogy most jóval ke­vesebb őszibarack terem, mint a korábbi években, a piacokon még­se kapkodnak érte. A gazdák úgy vélik, hogy az emberek nagy ré­szének nincs pénze gyümölcsre. A termőtáj, vagyis Szatymaz, Zá­kányszék, Domaszék, Forráskút, Bordány, Zsombó és Mórahalom barackjainak többségét a Mórakert Szövetkezeten keresztül értékesí­tik. - Tavaly és tavalyelőtt egy szem se került hozzánk. A mostani ter­més viszont két-háromszorosa a 2000-esnek - mondta Rácz József, a szövetkezet ügyvezetője. A növekedés oka, hogy egyre több gazda lett tagja a szövetke­zetnek, nőtt a felvevőpiac, illetve fejlesztették az infrastrukturális hátteret. Az előzetes becslések szerint az idén 1000-1200 tonna barackot értékesít a Mórakert. A gyümölcs felvásárlói ára azonban folyamatosan csökken. A három héttel ezelőtti kilónkén­ti 180-200 forint helyett most jó, ha 100-120-at kap a gazdálkodó. A szövetkezeti tagok által meg­termelt őszibarack 80-85 százalé­ka hazai áruházláncok polcaira kerül. A korábbi évekhez képest viszont lassan növekszik az export is. Az idei termésből például több kamionnyi áru kerül a három bal­ti államba, vagyis Lett- és Észtor­szágba, valamint Litvániába. k.t. Csődöt jelentett az Eurotours Az Eurotours utazási iroda csődje miatt mintegy ezer ember, köztük Csongrád me­gyei utasok is külföldön rekedtek. Csődöt jelentett tegnap az Eurotours három utazási irodája. A társaságokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium |GKM) Magyar Ke­reskedelmi és Engedélyezési Hivatala törölte. A GKM a törlés okáról annyit közölt, hogy az Eurotours Nemzetközi Utazási Iroda Kft., az Eurotours Busz Nemzetközi Utazási Iroda Kft. és az Eurotours Air Utazási Iroda Kft. az uta­zásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben foglalt előírásokat meg­sértette. A határozatok csütörtöktől jogerősek. Információink szerint jelenleg mintegy ezer ember tartózkodik külföldön az Euro­toursszal, elsősorban Görögországban, Spa­nyolországban, Olaszországban és Horvátor­szágban. Egy részük visszautazása megol­dott, hazaútjuk ugyanis ki van fizetve. Az előírásoknak megfelelően az Eurotours utazási vállalkozások összesen 172 millió fo­rint vagyoni biztosítékkal rendelkeznek, amit érvényes biztosítási szerződés keretében kötöt­tek meg. Tegnaptól nem indulnak újabb, kül­földre irányuló utak az Eurotours szervezésé­ben. A külföldön tartózkodó utasok hazaszállí­tásáról a QBE Atlasz Biztosító Rt. gondosko­dik. Azok az utasok, akik még nem utaztak el, de befizették az utazásuk részvéteh díját vagy a foglalót, kártérítési igényükkel szintén a QBE Atlasz Biztosító Rt.-hez fordulhatnak. Szegeden nem tartott fenn képviseleti iro­dát az Eurotours, a helyi utazásszervezők azonban értékesítették az útjaikat. Kérdése­inkre válaszolva elmondták, irodánként né­hány utasuk tartózkodik az Eurotoursszal külföldön, akadt olyan iroda, amelynek egy szegedi ügyfele nyaral jelenleg Görögország­ban. Az utazási irodák vezetői, alkalmazottai szerkesztőségünktől tudták meg, hogy mi történt az Eurotours-szal, s nagyon elcsodál-" koztak, mivel még tegnap is kaptak Buda­pestről akciós ajánlatot. Érdeklődésünket kö­vetően azonban már nem vette fel a telefont senki a csődbe ment irodánál. A külföldön rekedt utasokat azt követően értesítik a ha­zautazásról, hogy az Atlasz az elkövetkező napokban milyen lépéseket tesz. F.K.

Next

/
Thumbnails
Contents