Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-03 / 180. szám

aiiorm:ny*uui msfviv* MA: A PÉN^BESáí L, GYÓGY-ÍR DELMAGYARORSZAG KEDD, 2004. AUGUSZTUS 3., 94/180. FÜGGETLEN NAPILAP, ALAPÍTVA 1910-BEN ÁRA: 70 FT (ELŐFIZETVE: 53 FT) TÉMÁINKBÓL NINCS KORMÁNYVÁLSÁG Nincs kormányválság Magyarországon - fogalmazott Medgyessy Péter azt követően, hogy tanácskozott az MSZP vezetőivel. Bejelentette: Gergényi Péter lesz az országos rendőrfőkapitány. Azt mondta: azért mentette fel Gál J. Zoltán kormányszóvivőt, mert az EU-csatlakozásból adódó feladatok miatt másféle kommunikációra kell váltani. 2. oldal FINISBEN A DOROZSMAI NAGYBANI PIAC ÜGYE Napokon belül 124 millió forintos törzstőkével jegyzi be a Cégbíróság a Dorozsmai Nagybani Piac Kft.-t. Az önkormányzat mellett a termelők, a kereskedők, és a tész-ek kapnak tulajdonrészt a cégben, s így lehetőség nyílik egy 600 millió forintos fejlesztésre is. 3. oldal ESŐZÉSEK: ÁTOK ÉS ÁLDÁS Csongrád megyében 70 ezer hektáron termesztettek búzát, a termés nagy hányadát hetekkel ezelőtt learatták. A bőséges eső nem tett jót a lábon maradt gabonának, minőségük jelentősen romlott 3. oldal EGY ÉJ VELENCÉBEN Johann Strauss nagyoperettjét láthatja a szegedi szabadtéri játékok közönsége. A magyar főszereplőket felvonultató produkció próbái ma kezdődnek a Dóm téren. 4. oldal A miniszterelnök ígérete szerint azM5-ös autópálya 515 nap múlva ér Szegedre! www.delmagyar.hu A Tisza úszóház tulajdonosa és vendégei mentették meg Szilvia életét A hídról ugrott a folyóba Itt emelték ki az úszóházon lévők a Tiszából a fuldokló asszonyt Illusztráció: Schmidt Andrea Vasárnap este a Bertalan hídról a Tiszába vetette magát egy szegedi fiatalasszony. A brutálisan összevert nő, G. Szilvia életét az úszóház tulajdonosa és a vendégek, köztük lapunk munkatársai mentették meg. - Segítsen! - jön egy alig hallható hang a Tisza felől. Már sötétedik. A folyó is sötét. Fekete. Kicsit megemelkedem, látom: egy fej, sodródik, abból az irányból jött a hang is. Körbenézek. Azt hiszem, az egész csak vicc. Látom a korlát­ra akasztott mentőövet. Ha mégsem vicc, használni kell. Közben leltárt készítek a zsebe­imben lévő tárgyakról. Azon gondolkodom, mi az, amit fel­tétlenül kiveszek, ha ugranom kell. Felállók és elindulok a mentőöv felé. - Jól hallottam? Segítséget kért? - kérdezi már állva a sodró­dó fejtől Szilárd. Vele és fancsiká­val hármasban ültünk az úszó­ház szélén, az egyik asztalnál. Kézbe veszem a mentőövet, Szi­lárd elkezd vetkőzni, Jancsika to­porog, ugorjon, vagy... Endre bá­csi, az úszóház istene mellém lép, kezemből kiveszi a mentő­övet, mozdulatán, ahogy meg­fogja, látszik, profi. Egyre többen bukkannak fel mellettünk. Nők, férfiak, idősek, fiatalok, apró gyerekek. Az úszó­ház végénél a fejet valaki megra­gadja, ketten kiemelik a vízből, akkor már látom, nő. Fiatal, har­minc körüli. Rövidnadrágja, uj­jatlan inge a testére tapad. Oda­támogatják asztalunk végéhez," leültetik egy padra. A nő reszket. Láthatóan sokkot kapott. Mindenki segíteni akar. Takarót és egy vastag melegítő­felsőt terítenek rá, bebugyolál­ják. „Azt mondta, a hídról, az új hídról ugrott a vízbe" - mond­ják egymás után többen is. Hangjukon érződik, hihetet­lennek tartják, hogy valaki túl­éljen egy ilyen zuhanást. Mi is. Valaki felkiált: „Hívjunk men­tőt, hívjunk mentőt!" Még be sem fejezi a mondatot, egy fia­tal, csinos szőke lány előkapja mobilját, kérdezi, ugye 104 a mentő? Nem hallom mit mond, mert közben odalépek a reszkető nőhöz, leülök vele szembe. Jobbjára egy idősebb asszony, ölében unokájával te­lepszik le, a. nagymama szemé­ben együttérzés, hangjában részvét és aggódás. Szilárd és Jancsika ott áll mellettünk. Meg mások is. Folytatás az 5. oldalon Savanyú a cukor Nagylakon Vámmentesen húsz-, procedúra nélkül ötkilónyi cukor hozható át a magyar-román határon va­sárnap óta. Nagylaknál hárman kísérelték meg behozni a ma­ximális mennyiséget: egyikük visszafordult a portékával, ket­ten azonban vállalták a több órás vizsgálatot. Petrov István­nak több mint háromezer fo­rintjába került a határon a négy­órás ügyintézés, a férfi ráadásul cukorbeteg. MUNKATÁRSUNKTÓL Szombaton még cukroszsákok­ból emelt barikádokat, tegnap azonban már csak néhány árva zacskónyi édesítőt kellett a nagy­laki vámosoknak átvizsgálniuk: vasárnap óta új állásfoglalást lép­tetett életbe a pénzügyi tárca, amely lényegesen megnehezítet­te a Romániában gyártott cukor behozatalát. Luczó József pénz­ügyőr főhadnagytól, a nagylaki átkelő vámparancsnok-helyette­sétől megtudtuk: írásos nyilatko­zat nélkül fejenként öt, vám­áru-nyilatkozat kitöltésével járu­lékmentesen húsz kilogramm hozható hazánk területére - sze­mélyi forgalomban. - Érezhetően csökkent az átke­lő forgalma az állásfoglalás életbe léptetésével, vasárnap reggeltől hétfő délig mindössze hárman próbálkoztak a vámmentesen be­hozható legnagyobb mennyiség, húsz kilogrammnyi cukor beho­zatalával, de a bejelentés proce­dúrája egyiküket elriasztotta: ő visszavitte Romániába az árut. Ketten vállalták a több órás hiva­tali várakozást - fogalmazott a parancsnokhelyettes. Folytatás az 5. oldalon A vásárlónak jogai vannak Az üzletekben szigorú előírá­sok vonatkoznak az ár feltün­tetésére, a termékek tárolásá­ra, a csomagolásra is. A vevő nem köteles elfogadni, ha pár dekával többet mérnek a felvá­gottból. írásunk a 7. oldalon Az Attila és a Mikszáth Kálmán utcában is dolgoznak A buszok elterelése a hét végéig tart majd Nagyobb fennakadást a tömegközlekedésben már nem tud okozni a Tisza Lajos körút fölújítása. Egy hétig a keresztirányú forgalom elől is elzárták a munkaterületet, mert kicserélik a közművezetékeket. MUNKATÁRSUNKTÓL Kis sárga felirat virít a Széche­nyi téri buszmegállóban, és tu­datja, hogy a legközelebb a mú­zeumnál állnak meg a helyi já­ratok, mert a Tisza Lajos körút átépítése miatt lezárták a ke­resztutcákat is. A felirat néhány lépés távolságról tűnik csak föl, legföljebb még az lehet gyanús, hogy a téren egyetlen jármű sem halad keresztül. A padokon mit sem sejtő utasok várakoznak. - Már megint nem tudtak egy rendes plakátot kirakni, hogy mi merre megy! - háborog Sze­mes Sándorné. Az asszony nem vette észre a változást, a buszt lekéste, húsz percet várhat a kö­vetkezőre, dühösen elindul a múzeum felé. Folytatás az 5. oldalon A találttárgy-kezelő meg a társkereső, minden korosztálynak Múzeumi relikviák a város utcáin Két idejétmúlt, dezinformációs táblát vettünk észre Szeged bel­városában, mindkettő a közleke­dési társaság érdekeltsége. Állí­tólag. De semmi sem biztos. A nagyméretű és nagyon megvi­selt táblán stilizált várostérkép, amelyen az egykori városi közle­kedési társaság - a Szegedi Közle­kedési Vállalat - villamos-, troli­és buszvonalait jelölték. Mellette a szöveges információ, hol és mi­kor lehet jegyet, bérletet vásárol­ni. A bérlet- és jegypénztár tele­fonszáma: „62-11-637". Betűhí­ven: „Találttárgy kezelés: a Sziki­tours dóm téri irodájában." A két lábon álló méretes tábla valamely helyi közlekedési gyűj­teményben becses darab lehetne. De nem múzeumban van, ha­nem a város legforgalmasabb he­lyén, a Széchenyi téren, szemben a nagypostával, a villamos meg­állóval, az úttest park felőli olda­lán. Elállhat a szeme-szája a tu­ristának, ha ránéz. Az „informá­ciós" tábla bal fölső sarkában az élelmes'Aurora is helyet talált magának. Ez nem az, amelyik a Téli Palotát lőtte, hanem egy sze­gedi társközvetítő iroda. Folytatás az 5. oldalon Megviselt tábla az Anna-kútnál. Ennek alapján nem jut messzire az idegen Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents