Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-10 / 186. szám

SZOMBAT, 2004. AUGUSZTUS 7. • AKTUÁLIS" 10 A megyei közgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes tagja, Baláspiri Csaba szerint a fáradt orvos mindig hibázni fog Fotó: Schmidt Andrea Büntető feljelentést tesz és fegyelmi vizsgálatot kezdeményez a szentesi kórház főigazgatója ellen Baláspiri Csaba. A Csongrád Megyei Közgyűlés képviselője azt mondta, az az orvos, aki Szentesen elcserélte a kórlapokat, akkor már harminc órája dolgozott, ez pedig ellentétes az uniós irányelvekkél. A képviselő reméli, a próbaper nyomán az ország többi intézményében is tiszteletben tartják majd az orvosok pihenőidejét. A Csongrád Megyei Közgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes tagja, Baláspiri Csaba tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: azért döntött a feljelentés mellett, mert bebizonyosodott, a szentesi kórházban egy hete történt kórlapcseréért az intézményvezető is felelős. Az az orvos, aki egy másik beteg kórlapjával bocsátotta haza a nagymágocsi nénit, éppen harmincadik órája dolgozott. Azzal, hogy a doktor a hétvégi ügyelet után nem tölthette le az uniós irányelvekben is előírt pihenőidejét, hanem bent kellett maradnia, veszélyeztette az ellátást. Ráadásul az is kiderült, hogy az esetet megelőző héten kilencvenhat órát dolgozott, s ezt az intézményvezető nem hagyhatta volna. Emiatt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés A szentesi kórház igazgatója, dr. Borzi Márta addig nem nyilatko- ' zik, amíg nem kap hivatalos értesítést az ügyről Fotó: Karnok Csaba kirótt büntetést, éppen a problémás helyzet miatt. A képviselő tárgyalt Gyenes Gézával, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárával, s megállapodtak: a följelentést a Baláspiri által megbízott Magyarossy Ügyvédi Iroda és a kamara jogásza közösen készíti el. Ez országos próbaper lesz, s remélik, az ítélet nyomán megoldódik az áldatlan állapot. Lapunk kérdésére a képviselő elmondta: azért képviselőként, bizottsági tagként, gyakorló háziorvosként, s nem a konzervatív frakció nevében tesz följelentést, mert ez nem politikai, hanem szakmai ügy. Másik kérdésünkre azt válaszolta, nem az igazgatónő eltávolítása a cél, de mindenképp szeretnék, ha a bíróság megállapítaná dr. Borzi Márta felelősségét az ügyben. Hozzátette: tisztában van azzal, hogy az országban nagyon sok kórházban hasonló módon járnak el, ez azonban nem maradhat így, mert a fáradt orvos hamarabb hibázik, mint az, aki eleget pihent. A kórlapcserében érintett orvos, dr. Bod Barnabás egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügy fejleményeiről. Borzi Márta főigazgató pedig azt mondta: addig/míg hivatalos értesítést nem kap Baláspiri följelentéséről, nem reagál a képviselő megállapításaira. B. A. MA ZÁRUL A FEGYELMI ' Ma délután 1 órakor 01 össze a fegyelmi bizottság a szentesi kórházban, hogy a vizsgálóbiztos véleménye alapján meghozza döntését a belgyógyászati osztályon múlt héten történt kórlapcsere ügyében. Lapunk érdeklődésére közölte ezt Borzi Márta főigazgató, hozzátéve: az ügy lezárását követően tájékoztatja a közvéleményt az esetről az egészségügyi intézményt fenntartó megyei önkormányzat szakbizottságának elnöke, Simicz József. vétsége miatt tesz feljelentést ellene Baláspiri a Csongrád Megyei Főügyészségen. Baláspiri kijelentette: az a magyar jogszabály, amely nem ismeri el teljes egészében munkaidőnek az orvos által ügyeletben töltött időt, ellentétes az uniós irányelvvel. Miután EU-tagok lettünk, az irányelv kötelezettséget ró a jogalkotókra, a magyar jogszabály nem lehet ellentétes azzal. A megyei közgyűlésben azért kezdeményeznek szeptemberben fegyelmi vizsgálatot az igazgatóval szemben, mert ha a nagymágocsi család műhibapert indított volna, s nyer, a kórház biztosítója nem állta volna a A képviselő följelenti a szentesi kórházigazgatót Baláspiri próbapert indít Veszélyes üzem BAKOS ANDRÁS Nem nagyon tapsolt a megyei közgyűlés konzervatív frakciója, amikor a szentesi kórház vezetőjévé a mostani igazgatónőt választotta a többség. Bár Baláspiri Csaba azt mondja, most nem azért tesz büntetőfeljelentést a kórház igazgatónője ellen, mert el akarja távolíttatni, az azért vaíószínű: nem őt választotta volna egy próbaper céltáblájának, ha szeretné. Hiszen a többi kórházban ugyanúgy szervezik az ügyeleteket, ugyanúgy számolják a pihenőidőt. A képviselő fegyelmi vizsgálatot is kezdeményez, ami azt jelenti, biztos vizsgálja meg, jól szervezte-e az igazgatónő az ügyeleti rendszert. A szociahsta többség azt is gondolhatja majd, ezzel az üggyel a konzervatívok megint csak rúgni szeretnének egyet a kormányba, s lesöprik a javaslatot. De elképzelhető, olyan döntés születik, hogy ezzel a vizsgálattal meg kell várni a bíróság döntését. Lehet, az ítélet már akkor születik meg, amikor esetleg újra konzervatív kormánya lesz Magyarországnak, amely szintén nem tud több pénzt költeni az egészségügyre. Ma körülbelül tényleg így intéződik egy úgynevezett szakmai probléma Magyarországon. Ám a betegeknek valóban az lenne a jó, ha minél pihentebb orvos látná el ókét. És az is tény: az orvosok nem csak azért mondják, hogy fáradtak, mert az unióba tépve rájöttek, nekik több pihenőidő járna. Nem véletlen, hogy a szegedi, tragikus kimenetelű betegcsere, a szentesi kórlapcsere, s a mostani szegedi malőr nyáron történt. Ilyenkor az orvosok is szabadságra mennek, a bentmaradottakra nagyobb teher hárul, éppúgy, mint a többi munkahelyen: Ez így van egy ideje, ám a szegénység és a szervezetlenség miatt mostanra már nem csak sok pénz kellene ahhoz, hogy minderraz uniós irányelvek szerint működhessen: egyszerűen nincs ma Magyarországon az ügyelet megfelelő ellátására négyezerrel több orvos, hiába fizetnék meg őket. A szentesi doktor, Bod Barnabás, aki harminc óra ledolgozása után késő este elvitte Nagymágocsra a megfelelő kórlapot és bocsánatot kért, még sohasem tévedett. Úgy tudta, nem szakmát, hanem hivatást választott, mikor eldöntötte, édesapjához, a szentesi kórház korábbi igazgatójához hasonlóan belgyógyász lesz. Akik ma gondolkodnak azon, jelentkezzenek-e az orvosegyetemre, a híradó szegedi tudósítását figyelve egy rosszkedvűen magyarázkodó orvost látnak, aki azt mondja, hogy ez veszélyes üzem. Hát ne csodálkozzunk. Jó termés várható A múlt hónap végén lehullott csapadéknak köszönhetően a kapásnövények meghatározó többsége jó állapotban van, a termés az előző évit lé nyegesen meghaladja majd - tartalmazza a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium összegzése. A több mint 1,2 millió hektáron elvetett kukorica összhozama előzetes becslések szerint mintegy 8 millió torma körül várható a szakértők szerint. Az átlagtermést hektáronként 6,5 tonna körülire teszik. Tavaly országosan 4,53 millió tonna kukorica termett. Az őszi búza aratása a befejezéséhez közeledik. Július végére a vetésterület 88 százalékán befejeződött a betakarítás. Az uniós pihenőidőt létszámhiány miatt nem tudják kiadni A holtfáradt orvosok könnyebben tévedhetnek A magyar előírások nem felelnek meg az egészségügyi dolgozók ügyelet utáni pihenőidejét szabályozó uniós ajánlásnak. A javaslat - elegendő létszám híján - betarthatatlan. Az orvosi kamara hazai és nemzetközi fórumokhoz fordult. Uniós tagságunk ellenére az orvosi ügyeleti rendszerben dolgozók nem kapják meg az európai közösség által ajánlott pihenőidőt. Igaz, a föltételek is hiányoznak: a kívánatos pihenő biztosításához több ezer fős létszámemelésre lenne szükség. Hétvégi ügyelet A hódmezővásárhelyi Erzsébet-kórházban - hasonlóan a többi egészségügyi intézményhez - a jelenleg is érvényes 233/2000. kormányrendelet szerint szabályozzák az ügyeleti és pihenőidőt. Banga Ágnes munkaügyi osztályvezető tájékoztatása szerint az előírás úgy szól, hogy a 18 órát meghaladó munkavégzés után 8 órás pihenőidő jár. Minthogy azonban az ügyeleti időt a magyar szabályozás nem ismeri el teljes munkaidőként, a pihenő kiadása csak a 24 órás hétvégi ügyelet után kötelező. Ez az előírás nem felel meg az Európai Unió ajánlásának, amelyben az áll, hogy a teljes ügyelet munkaidőnek számít. A kiemelt „műszak" - A szegedi városi kórház intézményeiben július 15-től a minősített (kiemelt) ügyeleteket teljesítők 12 óra pihenőidőt kapnak - mondta Baráth Lajos, a" kórház főigazgatójának általános helyettese. - Ez a rendszer a sürgősségi betegellátó osztály, a belgyógyászat orvosaira, valamint az intenzív terápiás aneszteziológiai osztály dolgozóira vonatkozik; a traumatológiára viszont - a szükséges feltételek hiánya miatt - nem terjed ki. Egyéb kérdésekben a hatályos kormányrendelet szerint szabályozzuk az ügyelet után járó pihenőidőt. Június 15-től határozatlan ideig az intézmény valamennyi ügyeleti szolgálatot ellátó munkahelyén ügyeleti naplót vezetAZ EURÓPAI BIR0SAGH0Z FORDULNAK A Magyar Orvosi Kamara az Alkotmánybírósághoz, az országgyűlési biztoshoz és az Európai Bírósághoz fordult az ügyelet után járó pihenőidő biztosítása érdekében. Ferencsik Mária, a kamara Csongrád megyei titkára szerint - miután spanyol és német orvosok eredménnyel kértek jogorvoslatot a unió bíróságától - hazánkban Is-próbaperek várhatók. nek, amelyben pontosan feltüntetik az elvégzett teendőket. Ebből kiderül, hogy az ügyeletben mennyi a ténylegesen teljesített munkaidő. A felmérés október 15-ig tart, s az eredmények ismeretében szabályozzák az ügyeleti és pihenőidőt, jelezve, hogy ennek betartása szinte lehetetlen. - Intézményünkben sem térhetünk el a rendeletben foglaltaktól - válaszolt Kiss Zoltán, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-rendelőintézet megbízott főigazgatója. így (az uniós ajánlástól eltérően] a hétköznapi „sima" ügyelet 16 órájából 4, a hétvégi ügyelet 24 órájából 8 óra számít munkaidőnek. A kiemelt ügyeletek esetében 16 órából 8, 24 órából 12 az elismert munka. idő. Fontos tudnivaló, hogy a pihenőidőre nem jár munkabér. Az EU ajánlása * • Az Európai Unió ajánlása a jelenlegi hazai viszonyok között betarthatatlan - hivatkozott Rácz fenő helyettes államtitkár sajtóban is közzétett nyilatkozatára a megbízott főigazgató. A politikus szerint négy-hatezerrel több orvosra lenne szükség az uniós norma teljesítéséhez. Egy modellkísérlet szerint, ha a mostani létszám mellett adnák ki az uniós pihenőidőt, egy hétfői napon esetleg csak a professzor és egy asszisztens fogadná a betegeket... NY. P. A törvény változását akarják elérni a borászok Megnevezni a borhamisítót A borrégióba tömörült borvidékek képviselői azt szeretnék elérni, hogy nyilvánosságra kerülhessen a hamisítók névsora. Jelentős változást hozott a magyar borászok életébe, hogy hazánk is tagja lett az Európai Uniónak. - A borhamisítók elleni keményebb fellépés az egyik legnagyobb problémánk - jelentette ki Géczi Lajos, a Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, aki egyben a Duna Borrégió scfros elnöke is. - félenleg nem hozható nyilvánosságra, kit és hol értek tetten hamisításon. Emiatt már több borüzemet bezártak az országban, igaz, megyénkben még egyet sem. Mivel a hamisító neve titokban marad, semmi sem akadályozza meg abban, hogy családtagja, rokona, ismerőse nevén újból üzemet nyithasson. A korábbi évekhez képest most több óborkészletet halmoztak fel hazánkban. Pedig tavaly közepes volt a szőlőtermés. A felhalmozás oka, hogy növekedett az import, valamint a nem tisztességesen előállított bor mennyisége. Az is jelentős feszültségforrást okoz a magyar borászok körében, hogy el kell számolniuk a különféle melléktermékekkel. Nyolcvan hektó fölötti bortermelésnél egy központi gyűjtőhelyre - a térségben egyedül Kunfehértón működik ilyen - kell eljuttatni a törkölyt és a borseprőt. Kisebb depókat kell szervezni mindenfelé, hogy ne kelljen több száz kilométert autózni a melléktermékekkel. Két éve működik a kunsági, a csongrádi és a hajós-bajai borvidéket magába foglaló Duna Borrégió. A megnövelt hatáskör és a most már hazánkra is érvényes szigoYÁRHATÓ TERMES A csongrádi borvidéken 2500 hektáron termelnek szőlőt. Az előzetes becslések szerint az idén 80-90 mázsára becsülik a hektáronkénti átlagtermést. A július végi jelentős csapadék jót tett a szőlőnek. Igaz. hogy kevesebb terem, mint korábban, de most jobb lesz a minősége. Ennek a gazdák örülnek, mivel kedvező áron tudják értékesíteni terméküket. A korai fajták szüretét szeptember közepén kezdik, de már előtte megindul a óbor exportja. Ehhez hozzájön, hogy a csehek és a szlovákok igen nagy mennyiségben vásárolnak magyar mustot. Kétséges, hogy a műanyag palackban lévő bor „látott-e" valaha szőlőtőkét Fotó: Frank Yvette rú uniós elvárások jelentős változásokat hoztak a magyarborászatba. - Az ágazat pénzügyi finanszírozását szeretnénk bővíteni. Az államtól eddig is kapott, marketingcélokra felhasználható támogatás, valamint a szőlőés bortermelők befizetései mellé jó lenne, ha a borjövedéki adó egy részét is visszaforgatnák a termelőkhöz - mondta Géczi Lajos. Az unióban nyolc évig él a telepítési jog. Ez azt jelenti, hogy csak akkora ültetvényt szabad telepíteni, mint amekkorát kivágtak. Erre nyolc éve van a gazdának, de a jogot el is adhatja. Az EU szigorú szabályokhoz köti az adatszolgáltatást. A borászok szerint a bővülő közigazgatási feladatok miatt meg kellene erősíteni a hegybírók jogállását. K-T.