Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-09 / 185. szám

SZOMBAT, 2004. AUGUSZTUS 7. • AKTUÁLIS" 3 Anna nénit nem a saját adataival szállították el a belgyógyászatról Újabb betegcsere Szegeden FELELŐS: HÉT, MAJD ÖT Az alig egy hónapja, a szegedi városi kórház sürgősségi betegellátó osztályán történt betegcsere miatt indított fegyelmi eljárás - mint azt megírtuk - már befejeződött. A fegyelmibiztos Demeter Ildikó főorvos jelentése szerint az akkori lelet- és betegcseréért, valamint a következményekért öt kórházi dolgozó vonható felelősségre: az ügyeletvezető adjunktus, két felnőttszakápoló, egy ápoló és egy beteghordó. Korábban Ferencsik Mária főorvos, vizsgálóbiztos a jelentésében még hét kórházi dolgozó felelősségét vetette fel. A fentebb említettek mellett megnevezte a szakorvosjelöltet és a radiológiai asszisztenst is. E két utóbbi dolgozó felelősségét a fegyelmi eljárás nem állapította meg. Fordulatra varva PANEK SÁNDOR A betegazonosító csuklószalag minapi bevezetése ellenére ismét összecseréltek két beteget a szegedi városi kórházban. A tévedés az intézmény egyes számú belgyógyászati osztályán történt. A cserét a krónikus belgyógyászaton, betegfelvétel közben fedezték fel. MUNKATÁRSUNKTÓL Egy hónappal a botrányos eset után ismét összecseréltek két beteget a szegedi városi kórházban. Mindkét idős asszony az intézmény központi, Kálvária sugárúti épületének egyes számú belgyógyászati osztályán, a harmadik emeleten, a 301 -es kórteremben feküdt. Egyiküket, a szegedi Anna nénit a kórház betegszállító autójával múlt héten szerdán szállították át a Kossuth Lajos sugárúti, többek között a krónikus belgyógyászati osztálynak is helyet adó épületbe. A kísérőpapírokon azonban nem a szegedi asszony neve szerepelt, hanem másé, ugyanis nem neki, hanem egy hozzá hasonló korú, Szeged környéki településen élő aszszonynak kellett volna akkor befeküdnie a krónikus belgyógyászatra. A tévedés ezúttal nem járt negatív következményekkel, mivel a csere már a beteg felvételénél kiderült. A krónikus belgyógyászaton a formaságokat intéző nővér megkérdezte az asszony nevét, ó közölte, tévedés történhetett, a papír szerint nem úgy hívják. A betegcsere napján sem Anna néni, sem a másik beteg csuklóján nem volt betegazonosító, később ezeket pótolták. Ottjártunkkor Anna néni jobb kezén már láttuk a szalagot. - Én először nem is értettem, miért szállítottak át a Kossuth Lajos sugárútra, azt sem, hogy mit keresek ott - emlékezett a történtekre Anna néni. - Később az unokám mesélte el, hogy tévedésből szállítottak át. MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád megyei ügyben a fővárosi V. és XIII. kerületi ügyészség folytatja az eljárást, mert a vád szerint a bűncselekmények egy részét az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium sérelmére követték el a szentesi kórház volt vezetői - a tárca székhelye pedig az ötödik kerület. Az esetről annak idején lapunk is beszámolt. A minisztérium feljelentése korábban érkezhetett meg, mint a Csongrád Megyei Önkormányzaté, ezért a szentesi területi kórház fenntartójával szemben elkövetett A kórházban az újabb betegcsere után azonnal vizsgálatot indítottak, ami megállapította: a tévedés egyértelműen az egyes számú belgyógyászati osztályon történt, amelynek vezetője Piros Györgyi belgyógyász főorvos, megbízott orvos-igazgató. Az idős szegedi asszonyt két bűncselekmény ügyét is Budapesten tárgyalják majd, a tárgyalás időpontját azonban még nem tűzték ki - mondta el lapunk érdeklődésére Dobos Gabriella ügyészségi szóvivő. A vád szerint dr. Kovács Ágnes és Dósai Molnár Péterné a megyei önkormányzat mint fenntartó elől eltitkolták az intézmény valós gazdasági helyzetét. A havi költségvetési jelentésekben nem szerepeltettek bizonyos követeléseket, s ezzel azt a látszatot keltették, hogy a kórház tartozása folyamatosan hetvenmillió forint alatt van. Hetvenmillió forint felett ugyanis a megyei önkormánycsaládtagja jelenlétében még a korház Kossuth Lajos sugárúti részlegében tájékoztatták a történtekről, majd visszaszállították a megbízott orvos-igazgató osztályára, ahol azóta is kezelik. « Megkérdeztük dr. Baráth Lajost, a kórház főigazgatójának álzat biztost nevezett volna ki, akinek a feladata az lett volna, hogy felügyelje az intézmény gazdálkodását. Ily módon a megyei önkormányzatnak nem volt valós információja az intézmény pénzügyeiről. A stabilitás látszatát dr. Kovács Ágnes és Dósai Molnár Péterné azzal érték el, hogy egy részvénytársasággal úgynevezett faktoringszolgáltatásra irányuló szerződést kötöttek, hogy a tartós forráshiányt csökkentsék. A faktorálás átmenetileg alkalmas a forráshiány pótlására, azonban azt költség és kamat terheli. Ezek révén a kórház adósságállományát további kilencmillió forinttal növelték. A faktorálás hitelezési tevékenységnek minősül, kölcsön felvételére pedig önkormányzati fenntartású intézmény nem jogosult. Arról is szél a vád, hogy az érintettek 2002 szeptemberében talános helyettesét, aki elmondta, valóban megtörtént az eset. Nem azt a beteget szállították át, akit kellett volna, hanem a szobatársát. Szerencsére a folyamatba épített ellenőrzés keretében azonnal észrevették a hibát. Ő tíz percen belül értesült az esetről, és a nénit visszaszállították. A tévedés semmilyen káros következménnyel nem járt. A történtek után vizsgálatot rendelt el, de úgy ítéli meg, a hiba nem olyan súlyú, hogy komoly felelősségrevonást kezdeményezzen. Hozzátette: úgy véli, hogy az ilyen tévedések megelőzésére hozott intézkedéssorozata ebben az esetben jól vizsgázott, hiszen azonnal kiderült a hiba. Ez is jelzi, hogy ezen az úton kell tovább lépniük, beleértve az aznap bevezetett betegazonosítók használatát is. A történtekért pedig az érintettek elnézését kéri. az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumtól egyszeri vissza nem térítendő támogatást igényeltek az intézmény komfortfokozatának emelése céljából, az ehhez szükséges feltételeket azonban nem teljesítették. A támogatás igényléséhez ugyanis ötven százalék önerőt kellett volna felmutatnia a kórháznak, mely nem volt meg. A minisztériumtól a pénzt úgy szerezték meg, hogy a faktorálásban közreműködő részvénytársaság segítségével valótlan alapú banki igazolást szereztek - ennek birtokában hétmillió forintot kapott a kórház a tárcától. Mindezek miatt az V és a XIII. kerület összevont ügyészsége jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, valamint jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével vádolja társtettesként dr. Kovács Ágnest és Dósai Molnár Péternét. A nemzetközi kultúrkemping kínálta számos program között a környezetvédelem is helyet kapott. A Sziget Zöld udvarán a környezettudatos viselkedésért kampányol a Csemete egyesület. A civil szervezetek a kezdetek óta jelen vannak a Szigeten, idén több mint száz egyesület, alapítvány képviselteti magát. A Zöld udvar a környezetvédők területe. Alapelvük, hogy teljes élet csak egészséges természeti környezetben élhető. Az érdeklődők naponta jógázhatnak, előadásokat hallgathatnak vegyszerekről, „génkajáról", vagy betekinthetnek egy más világba, ahol repceolaj meghajtásúak az autók és napelemek töltik a telefonokat. Hagyományosan a Sziget Fesztivál résztvevője a Csemete Természet és Környezetvédelmi Egyesület is. E szegedi központú civil szervezet kilenc önkéntese a fesztiválra nem a koncertek és hideg sör miatt látogatott, hanem azért, hogy népszerűsítse az állat- és növényvédelmet. A szervet standján paravánok, kiadványok hirdetik a környezetvédelmi információkat, de a szervezők bármilyen kérdésről szívesen beszélgetnek a szigetelőkkel. - A Szigeten az érdeklődés rendkívüli - mondja Seres Zoltán, az egyesület munkatársa. A fiatalok nyitottak a környezetvédelmi normákra, viszont gyakran sem idejük, sem lehetőségük nincs betartani ezeket. Mi új irányvonalakat, mintákat mutatunk nekik például a hulladékgazdálkodás területén. Olyan egyszerű dolgokkal, mint a viszszaváltható üvegek vásárlása eldobható palackok helyett, már tettünk valamit. Az érdeklődők aláírásukkal is kifejezhetik elkötelezettségüket, vagy ajándékokért totót tölthetnek ki. Ha pedig lazítani szeretnének, az öko-chill out pihenő sátorban egy tea mellett ezt is megtehetik. A Csemete-szervezet egész évben sokféle fórumon jelenik meg, de a Sziget számukra is kiugró lehetőség, hiszen a fesztivál mára olyan multikulturális programmá nőtte ki magát, ahol a társadalom minden rétege és korosztálya megtalálható. Lásd a tavalyi mottót: „Hozd el anyádat is!" G. ZS. IflMMililililIim t ER D O-T 1 1 SRORTIRODA rns f A Il-es kórházból (balra! az l-esbe vitték a beteget Illusztrációk: Gyenes Kálmán és Káinok Csaba Feljelentik a szentesi igazgatót MUNKATÁRSUNKTÓL Feljelentést tesz és fegyelmi eljárást kezdeményez a szentesi területi kórház igazgatójával szemben a Csongrád Megyei Közgyűlés polgári frakciója - derült ki a lapunkhoz tegnap eljuttatott meghívóból, amely a mai, három órakor kezdődő sajtótájékoztatóra szól. Baláspiri Csaba, a Csongrád Megyei Közgyűlés polgári frakciójának vezetője az ügyről tegnap csupán annyit árult el, valóban feljelentést tesznek a szentesi kórház igazgatója, Borzi Márta ellen. Azért döntöttek így, mert számukra egyértelműen bebizonyosodott: a múlt heti kórlapcsere ügyében az intézmény vezetőjét is felelősség terheli. Vádemelés a szentesi kórház volt vezetői ellen A minisztérium is kárt szenvedett Jelentős vagyoni hátrány okozó hűtlen kezeléssel és jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével vádolja a fővárosi V kerületi ügyészség a szentesi kórház volt vezetőit. A Csongrád megyei ügyet azért a fővárosban tárgyalják, mert az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium hamarabb tett följelentést, mint a megyei önkormányzat. Azt nyilatkozta az idei amerikai miniszterelnöki látogatás után a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, hogy sikeres volt az út, mivel rádöbbentette a magyar kormányt: mennyire fontos a kutatás-fejlesztés támogatása, ugyanis ezek adják a gazdaság sikerét. A megkésett felismerésnek ideje volt már, hiszen az elmúlt két évben a magyar K+F vészesen csökkent•, míg 2000-ben a GDP egy százalékának megfelelő pénz jutott erre célra (1996-ban még csak 0,67 százalék volt), tavaly a 2002-re előirányzott 1,5 százalék helyett már csak 0,94 százalék jutott, ami a tudásalapú társadalomról tett kormányzati kijelentéseket tekintve csúfos eredmény. Mindemellett a kormányzati rádöbbenésről szóló nyilatkozat nem volt egészen őszinte, hiszen az Európai Unió már a közös kutatási politikáról szóló 2000-es határozata óta nyomást gyakorol a kutatás-fejlesztéssel elmaradt tagállamaira, hogy bővítsék a ráfordítási arányt. Brüsszel is átesett a fehsmerésen, hogy az EU súlyát veszi a 2,7 százalékos Egyesült Államokkal és a 3 százalékos Japánnal szemben, ha nem növeli átlagos 1,8 százalékát. A határozat azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re minden uniós országnak nemzeti összterméke 3 százalékát kell kutatás-fejlesztésre fordítania, s ennek kétharmada a magánszektorból kell, hogy érkezzen. Magyarország a jelenlegi 0,94 százalék mellett a másik aránnyal is bajban van: az Állami Számvevőszék jelentése szerint a K+F ráfordításoknak csak 30-40 százalékát állja a versenyszektor. Ugyancsak az ÁSZ állapítja meg, hogy a magyar kutatási szféra nem eléggé keresletitányuh. vagyis az állami támogatások nem hasznosulnak eléggé a gazdaságban, s az innováció iránt amúgy sem eléggé érzékeny magyar vállalatokhoz nem kerülnek tovább a kutatási eredmények. A számvevőszék kimondja, hogy a kormánynak újra kellene gondolnia kutatás-fejlesztési stratégiáját. A tét nagy, mivel az uniós cél rövidesen jelentős támogatási pénzeket mozgat majd meg, amelyeknek fogadásához működőképes programok, érdekeltté tett vállalkozások és persze szellemi tőke kell. Utóbbival is baj van, hiszen az évtizedeken át büszkén emlegetett magyar szürkeállomány a kutatás-fejlesztési pénzek csökkenésével arányosan hagyja el az országot, vagy éppenséggel nem tér vissza ide. Mi is vonzaná ? A kiürülő pályázati alapok és zárolt OTKA-szerződések 1A kacifántoson nyirbált támogatási összegek ? Vagy az, hogy a pénzügyi kormányzat idén a pályázati támogatásokat a bevezetett áfával csökkentette, a vámmentesen behozott kutatóeszközökre pedig áfakötelezettséget írt elő ? Talán az, hogy a magyar bankok számára a K+F tevékenység nem hitelképes, így a kutatási forrásokat a cégeknek magunknak kell öszszeszedniük 1 Ősszel parlament elé kerül az innovációs törvény, amely meghatározhatja az ágazat jövőjét: többek között adókedvezményt nyújt majd a kutatásra pénzt fordító magánszektornak, s szerepel benne az is, hogy a magyar vállalatoknak pénzt kell fizetniük egy innovációs alapba. Nagy kérdés lesz, hogy a fordulatot ígérő pénzügyi kormányzatnak sikerül-e majd az új eszközökkel integrálni az állami és a magán kutatási potenciált, vagy az innovációs cél megreked ott, hogy a vállalkozások egy kényszerű adót látnak majd az új járulékban. A Csemete kampányol a Hajógyári-szigeten