Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-05 / 155. szám

HÉTFŐ, 2004. JÚLIUS 5. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Az üzletember nem érti, nyolc év után hogyan módosíthatta a vádat a főügyész Sebők Ferenc Szegeden áll bíróság elé Hét év után, július 13-án folytatódik Sebők Ferenc pere a Csongrád Megyei Bíróságon. A szegedi vállalkozó kecskeméti börtönében elmondta, hogyan hagyta el az országot, válaszolt arra a kérdésre, tagja-e valamelyik titkosszolgálatnak, elmondta véleményét a módosított vádról, és a beszélgetés végén kijelentette: minden­képpen visszatér Izraelbe. Mondhatni, hatalmas a forga­lom a kecskeméti börtönnél. Amikor odaérünk, ketten lépnek ki a hatalmas kapun, előttünk meg egy fekete pólós férfi be. Az előtérben három nő ücsörög szótlanul, mellettük egy-egy cso­mag. Látogatóba jöhettek. A „portán" udvariasan kérdik, van-e nálunk fegyver, mobiltele­fon. A nemleges válaszok és az igazolványok bemutatása után beljebb mehetünk fotóriporter kolléganőmmel. A széles folyo­són középkorú férfi - szemmel láthatóan börtönlakó - és egy fia­tal nő áll egy ablak, mint kiderül, a börtönbolt ablaka előtt. A férfi vásárol, a kiszolgálás udvarias és gyors, közben a nő szorgalmasan jegyzetel, majd a vásárlás befeje­zése után aláírat egy papírt a ve­vővel. A Csillagból Kecskemétre Bevezetnek bennünket egy he­lyiségbe, ugyanabba, ahol koráb­ban Kumbor Tibor, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának zsarolás miatt egy éve letartóztatásban lé­vő korábbi rezetője nyilatkozott lapunknak. Ahogy az egyik börtönőr „jó­solta", pontban tíz órakor nyílik az ajtó, belép rajta Sebők Ferenc. Mintha skatulyából húzták vol­na ki: frissen borotvált, elegáns, láthatóan drága, mintás, fekete színű nadrágot és fehér inget vi­sel. Kezében zacskót szorongat. Kölcsönös üdvözlés után azt mondja, most jött a fürdőből, de mielőtt beszélgetnénk, hadd menjen már a cellájába, letenné a csomagját és hozna papírokat. Nem telik bele két perc, már szemben ülünk egymással. Az asztalra teszi vaskos, táskaszerű iratgyűjtőjét, kinyitja, pár pilla­natig tartó keresgélés után elő­húz egy papírt és elém tolja. Nyilatkozat, amelyben az áll, elfogadom, hogy a vele készült beszélgetés kizárólag akkor kö­zölhető, ha előtte ügyvédje elol­vassa és hozzájárul megjelenésé­hez. Szó nélkül aláírom. Ha már itt tartunk, megkérde­zem, ki az ügyvédje. Hozzáte­szem: igaz, hogy a Tasnádi-per­ben markáns kijelentéseket meg­fogalmazó alkotmányjogász-ügy­véd Szikinger István ? - Nem, nem ő, hanem a Schif­fer és társai ügyvédi iroda képvi­seletében, amelynek tagja Szik­inger István is, 71IZŰ Péter látja el a védelmemet. - Mosolyogva folytatja: - Sokan jelentkeztek. Legalább húsz ügyvéd akart mel­lettem lenni a tárgyaláson. Sze­gediek is. Ezzel bele is vágunk: - Haragszik Fábián Józsefre7. Bizonyára tudja, ő mozgatott meg mindent, hogy önt, aki a fiát és annak két barátját az újszege­di vidámparkban 1996-ban meg­sebesítette egy törött korsóval, bíróság elé állítsa? - Nem haragszom rá. Tudom, hogy kétségbeesetten rohangál, keresi a nyilvánosságot, tévék­nek, rádióknak, újságoknak nyi­latkozik, miniszterelnököknek, minisztereknek irkált leveleket, közben a legképtelenebb állításo­kat fogalmazza meg. Többek kö­zött azt, hogy tiltott fegyverviselés és kábítószer-terjesztés miatt már elítéltek. Hazugság. Ilyen ügyek­ben még csak tanú sem voltam. - Mégis elérte, hogy most iz­raeli étterme helyett itt, a kecs­keméti börtönben várja, milyen ítéletet hoznak a nyolc évvel ez­előtti ügyben. - Akkor sem haragszom rá. -Fél? - Miért félnék? - Hát csak azért, mert Fábián József az egyik bulvárlapnak azt nyilatkozta, amiatt került a sze­gedi Csillag börtönből a kecske­méti börtönbe, mert kívülről megfenyegette az alvilág, és őrzői attól tartottak, „hogy benn a sit­ten valamelyik bérgyilkos leszá­mol vele, hiszen ott több tucat van belőlük". - Ez sem igaz. Én úgy tudom, azért kellett börtönt váltanom, mert a Csongrád megyei fő­ügyész szerint nekem jók a kap­csolataim a szegedi börtönőrök­kel. Azt ne kérdezze, hogy ő ezt A SZEGEDI VIDAMPARKBOL IZRAELBE Nyolc éve, 1996-ban a Szegedi Vidámpark akkori tulajdonosa, Sebők Fe­renc a vidámpark területén három húsz év körüli férfit súlyosan megsebe­sített egy törött üvegkorsóval. A rendőrség a nyomozás befejezése után vádemelési javaslattal továbbította az iratokat az ügyészségnek. Előbb a városi, majd a Csongrád Megyei Főügyészség is súlyos testi sértéssel vá­dolta az üzletembert, és letartóztatták. A Csongrád Megyei Bíróság 1997-ben szabadlábra helyezte, ezután nyomtalanul eltűnt. Izraelbe me­nekült, éttermet nyitott, tavaly év végi őrizetbe vételéig ott élt. Izrael május 17-én adta át a magyar hatóságoknak. Sebők Ferenc hét éve félbeszakadt tárgyalása július 13-án folytatódik a Csongrád Megyei Bíróságon. A Dávid-csillagot és a Cosa Nostra jelképét az izraeli börtönben tetováltatta magára Fotó: Frank Yvette honnan vette, mert nem tudom. Közelebbről nem is ismerek bör­tönőröket. Beszélgetésünk itt megszakad, ugyanis belép egy őr, és Sebőkre nézve azt mondja: még pár percig nyitva van a bolt, ha akar, most vásárolhat. Cáfolja a pletykákat A szünet alig öt percig tart. Az ismert szegedi vállalkozó a vásárlásból visszatérve újabb pa­pírokat húz elő. Közben arról be­szél, nem érti, 7-8 év után ho­gyan változtathatta meg a Csong­rád megyei főügyész a korábbi sú­lyos testi sértésre vonatkozó vá­dat több emberen elkövetett em­berölés bűntettének kísérletére. Azt mondja, az izraeli főügyész­ség és bíróság sem értette. - Emlékszik, korábban az újsá­goknak nyilatkozott a három fiú, azt mondták, nem is tudják, hogy a nagy felfordulásban ho­gyan szerezték sérüléseiket. A szegedi kapitányság és később a megyei főkapitányság nyomozói is azt közölték velem, súlyos tes­ti sértés miatt folyik ellenem el­járás. A városi ügyészség annak idején ugyanezzel az indokkal kérte a letartóztatásomat, a bírói végzésben is ez szerepel. Mert az orvos szakértői véleményekre támaszkodva tudták, egyiknek sem volt életveszélyes a sérülé­se. Hát ennyit az emberölési kí­sérletről. Ráadásul Lőrinczy György főügyész úr azt már nem tárta a nyilvánosság elé, hogy 2003-ban a Csongrád Megyei Bí­róság is arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a szóban forgó ügyben nem állapítható meg az emberölés kísérlete. Most mégis azért vagyok itt, mert ő, ki tudja, miért, erre írta át a vádiratot ­fakad ki beszélgetésünk alatt először Sebők Ferenc, közben elém tolja a bíróság 2003. febru­ár 4-én kelt végzését. A férfi ezután megjegyzi, véle­ménye szerint a sérültek a csopor­tosan elkövetett garázdaság és rongálás bűntettét követték el, ami súlyosabb bűncselekihény, mint amivel korábban őt vádol­ták. A három fiú vallomásában azt állította, nem láttak semmit, nem tudják, hogyan sérültek meg. Sebők ezek után megemlíti, tudja, hogy távollétében külön­böző mendemondák keringtek szabadlábra helyezésének körül­ményeivel kapcsolatban. - Hogyan lehet újságokban ilyesmit állítani, egyáltalán ho­gyan lehet ilyen képtelenséget, ilyen rágalmakat város-, sőt or­szágszerte terjeszteni?! Még hogy én külföldre szöktettem egy bírónő fiát, aki cserébe helyezett szabadlábra? Egyébként a bírónő fiát felszínesen ismertem, a lá­nyommal együtt karatézott, de a srác meghalt, egy közlekedési balesetben vesztette életét. Hát egyeseknek már semmi, még a gyász sem szent? Még ilyesmitől Két zászlóaljba több mint száz fiatalt várnak Szerződéses katonákat toboroznak Több mint száz szerződéses katonát toboroznak a vásárhelyi könnyűlö­vészekhez. A szegedi toborzóknak ez az első komoly feladatuk. A kez­dő zsold 93 ezer forint és számos juttatás. A jelentkezőknek azt ígé­rik: laktanyát őrizni, takarítani, főzni hamarosan már alvállalkozók fognak. Kellenek Vásárhelyre a katonák. Több mint száz új szerződéses helyet kell a toborzóknak betölteniük. A pontos hiányzó létszám „hadititok", de a százat messze meghaladja. Ha­marosan pedig Szentesre is toboroz­zák a profi katonaéletre vágyó ifja­kat. A sorozott sereg megszűnésével és a haderőreform változásai után a két vá­sárhelyi alakulat parancsnoka leadta igényét a toborzó szerveknek. A tavasz­szal átadott szegedi, Dr. Boross József utcai toborzóiroda most jut először ko­molyabb feladathoz, föl kell tölteniük a két könnyűlövész zászlóaljnál hiányzó létszámot. Vecsei Imre alezredes elmondta: eddig a regisztrált fiatalokat keresték meg, hogy továbbra is fönntartják-e szándé­kukat, beállnak-e a seregbe. Ok szinte mind igent mondtak, azonban kevesen vannak, a toborzók tehát további jelent­kezőket várnak. Ha egy legény le tud nyomni (korá­tól függően) 49 vagy 45 fekvőtá­maszt, jól fut, és felülésben is megfe­lel az elvárásnak, már lehet katona. Igaz, emellett még bizonyítottan egészségesnek kell lennie a jelentke­ző büntetlen előéletű magyar állam­polgárnak, aki legalább két évre haj­landó katonaruhát húzni. Nincsenek kizárva a nők sem, ám harcoló be­osztást csak külön nyomatékos kéré­sükre kaphatnak. Vecsei alezredes hozzátette: megpróbálják meggyőzni őket, hogy más beosztást válassza­nak. Elsősorban érettségizett fiatalokat várnak, hiszen az ő előrelépésük biz­tos a seregnél. Aki érettségi nélkül lép katonai pályára, szakaszvezetőségig viheti, őrmester már nem lehet. A rendfokozat pedig a fizetésen is meg­mutatkozik. A kezdő zsold (hivatalosam illet­mény) 93 ezer forint, ehhez mindenfé­le pótlékok jönnek, és a honvédség in­gyen busszal fuvarozza Szegedről a lak­tanyába a katonákat, vagy hozzájárul azok útiköltséghez, továbbá augusz­tustólingyen ebédet is kapnak a „cég­től". A változások nyomán a laktanya­őrzést vagy a takarítást és a konyhai feladatokat fokozatosan alvállalkozók­ra bízza a sereg, így a szerződéseseknek nem kell krumplit pucolniuk vagy fó­kázniuk. A három hónapos kiképzést Tapolcán kapják a szerződéses katonák, azután kerülnek az alakulathoz, ahol - a hon­védség reményei szerint - legalább hat-nyolc évig szolgálnak, de minimum két évre kell aláírniuk a szerződést. Az alezredes elmondta: elsősorban a me­gyéből várnak fiatalokat, akikkel hat hó­nap próbaidőre köt először szerződést a sereg. M. B. I. A BARAT H Sebők Ferenc és Tasnádi Péter régóta ismeri egymást. Szegeden majd egy évtizede közösen szer­vezték meg az utcai harcosok via­dalát. Nyílt titok, amikor a fővá­rosban élő vállalkozó megtudta, hogy barátját Izrael kiadta Ma­gyarországnak, azonnal felaján­lotta segítségét. Tasnádi Péter volt az első, akit a módosított büntető­törvénynek „köszönhetően" maf­fiajellegű bűncselekménnyel vá­doltak meg Magyarországon. Éve­ket töltött a börtönben. sem riadnak vissza? - fakad ki másodszor. - Akkor beszéljünk arról, hogy szabadlábra helyezése után, 1997-ben, hogyan hagyta el az országot, egyáltalán hogyan ke­rült Izraelbe? - Legálisan, útlevéllel. Az útle­velemet ugyanis - a híresztelé­sekkel ellentétben - a nyomozó hatóságok nem vonták be. - Az is elterjedt, hogy az elmúlt hét évben többször járt itthon. Fábián József még azt is tudni vé­li, milyen néven lépett az ország­ba. Legalábbis valahol azt nyilat­kozta, hogy Czúg Ferenc álnéven „közlekedett" itthon. Most már bevallhatja, tiltott határátlé­pésért elévülés miatt biztosan nem vonják felelősségre. - Most erre mit mondjak? Ma­gyarázkodjak? Nem, nem igaz! Nem vol-tam itt-hon. - Folytassuk tovább azzal, amit egy ügyészségi-rendőrségi sajtótá­jékoztatón is megkérdeztek: tagja ön valamelyik titkosszolgálatnak, a Mosszadnak, vagy bármelyik magyar titkosszolgálatnak? - Meddig tart még a képtelen állí­tások és kérdések sora? Nem vol tam, nem va-gyok egy-et-len tit-kos-szol-gá-lat-nak sem a tag-ja! Nem akar itt maradni Vészesen közeledik a beszél­getés vége. Még megpróbálom kifaggatni, milyen ítéletre szá­mít. Azt mondja, ezen még nem gondolkodott. Ugyanakkor egy héberül írt nyomtatványt elővé­ve hozzáteszi, ha elítélik, akkor ez a papír, mivel kettős, ma­gyar-izraeli állampolgár, a két ország illetékes szerveinek meg­állapodása értelmében feljogo­sítja arra, hogy büntetését iz­raeli börtönben tölthesse le, ahol már nem lesz akadálya, hogy kóser ételeket kérjen és kapjon, és ott nem tesznek neki folyamatosan keresztbe. - Többé már nerp akarok Ma­gyarországon élni. Izraelben beil­leszkedtem, megszoktam az ot­tani életet, rengeteg barátot sze­reztem, bármi is lesz a bíróság ítélete, végleg visszatérek ­mondja búcsúzáskor a hét év után ismét a Csongrád Megyei Bíróság elé álló ismert szegedi üzletember, Sebők Ferenc. OLÁH ZOLTÁN Kellenek a katonák Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents