Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-31 / 178. szám

SZOMBAT, 2004. JÚLIUS 31. • MEGYEI TŰKOR 9 Jubilál a szegedi művésztelep Szuromi Pál művészettörténész nyitja meg ma 18 órakor a Bar­tók Béla Művelődési Központ B Galériájában a X. szegedi mű­vésztelep kiállítását. MUNKATÁRSUNKTÓL A hazai képzőművészet jeles al­kotói vesznek részt minden nyá­ron a szegedi művésztelepen. 1995-ben azzal a céllal indult a kezdeményezés, hogy a hosszú évek után megszűnt európai ran­gú makói grafikai művésztelep haladó hagyományait, szellemi­ségét folytassa. A Makón alkotó művészek annak idején a grafi­kában hajtottak végre frontáttö­rést, s követőik eleinte Szegeden is ezen az úton indultak el. Am nem sikerült olyan korszerű, használható gépeket szerezni, amelyek felvehették volna a ver­senyt a makóival, ezért két-há­rom év után elhatározták, hogy inkább univerzális, kísérleti mű­vésztelepet csinálnak Szegeden. Nem szabtak merev műfaji kor­látokat, hanem a kortárs képző­művészet legaktuálisabb kérdé­seinek vizsgálata és a kísérlete­zés volt a fő céljuk. A művészte­lep vezetőjének, Kótai Tamásnak a segítségével Bukta Imrétől Im­re Mariannig a fiatal és a közép­korú kortárs magyar képzőművé­szet színe-java, a legprogresszí­vebb, legtehetségesebb alkotók járnak nyaranta Szegedre. A ma nyíló jubileumi tárlaton Bernáth András, Eperjesi Ágnes, Huszár Imre, Imre Mariann, Ko­vács Keve János, Kótai Tamás, Madácsy István, Szabó Ádám, Takács Máté, Visnyei Ilona és Wechter Ákos munkái szerepel­nek. A kiállítás augusztus 22-ig tart nyitva, hétfőtől péntekig 10-18 óráig látogatható. Zsákbamacska a Ságvári udvarán Eisemann Mihály és Szilágyi Dezső Zsákbamacska című ze­nés bohózatát játsszák Pécsi Il­dikó főszereplésével ma este fél 9-től a szegedi Ságvári gimná­zium udvarán. MUNKATÁRSUNKTÓL Eisemann Mihály a múlt század húszas éveiben vált országosan is­Pécsi Ildikó, az előadás fősze­replője mert dalszerzővé, amikor két slá­gere, a „Szeret-e még?" és a „Lesz maga juszt is az enyém!" hatal­mas sikert aratott. Bár operettjei­vel, zenés játékaival és filmzenéi­vel hódította meg a közönséget, eredetileg klasszikus zenei kép­zésben részesült, Kodály Zoltán, Siklós Albert és Weiner Leó voltak a tanárai a zeneakadémián. Hogy megélhetését biztosítsa, évekig bárzenekarokban zongorázott, ak­kor jegyezte el magát a könnyűze­nével. Több mint 30 operettet írt ­Egy csók és más semmi, Cirkusz csillaga, Én és a kisöcsém, Fekete Péter, Bástyasétány 77 -, amelyek közül több világszerte színre ke­rült. A Zsákbamacskát 1932-ben komponálta. A fülbemászó dalla­mokkal teli bohózatot Vas-Zoltán Iván Pécsi Ildikóval a főszerepben mutatta be. A további szerepek­ben Gyebnár Checca Ildikót, Bo­kor Noémit, Pintér Tibort, Harna Pétert, Kerekes Józsefet, Habány Tamást és Balázs Andreát láthatja a közönség. Kötelező olvasmányok, HarryPotter, OKTV Könyvtár nyáron Visszakerülnek a szakkönyvek, tömegesen viszik a kötelezőket: ez a tendencia nyáron a szegedi Somogyi-könyvtárban. Az egye­temisták, főiskolások elutaztak, a látogatók száma mégsem csök­ken szembetűnő mértékben. Elcsendesedik a könyvtár olvasó­terme a vizsgaidőszak után. - Az egyetemisták, főiskolások visszahozzák a szakkönyveket, amelyeket a tanév ideje alatt szinte sose látni a polcokon ­tudtuk meg Fejérné Pintér Verá­tól, a Somogyi-könyvtár kölcsön­zési részlegének vezetőjétől. - A szakkönyvek helyett a legtöbben szépirodalmat olvasnak a nyári időszakban. A kivételek erősítik a szabályt. Akadnak különösen érdeklődő egyetemisták, ők előre olvasnak a tanévre. Megkezdődik a felké­szülés az utóvizsgákra is. A szo­ciológiai, pszichológiai, közgaz­daságtani témájú kiadványokra még nyáron is sok az előjegyzés. Az egyetemistákon kívül a töb­biek, más korosztályok, ugyanúgy használják a könyvtárt nyáron is, mint egyébkor. Akadnak általá­nos iskolások, akik már a nyár elején lelkesen belevetik magukat a kötelező olvasmányokba. De többen vannak, akik ezt az utolsó pillanatra halasztják és akkor két­ségbeesve kutatják a rövidített változatot. Minden évnek meg­van a maga divatkönyve, felka­pottabb szórakoztató könyve. Thomas Brezina művei például nagyon népszerűek mostanában a kiskamaszok körében - a gyere­kek szeretik a valóság és a varázs­lat keveredését. Harry Potter még mindig sláger, főként a nyár elején bemutatott filmváltozat után élénkült meg újra az érdeklődés a kötetek iránt. Nemrégiben adták ki az országos középiskolai tanul­mányi verseny témáit, sok diák már erre is elkezdett felkészülni, anyagot gyűjteni. A felnőttek körében az úti­könyvek nagyon keresetté vál­nak nyaranta, atlaszokat és tér­képeket is gyakran kölcsönöznek a turistaszezonban. Fejérné el­mondta, hogy ezeken kívül a sza­badidővel, például lovaglással, vagy búvárkodással kapcsolatos kiadványok iránti érdeklődés is megnő, valamint sok szakács­könyvet és jóslással, parapszi­chológiával foglalkozó könyvet visznek ki ilyenkor. - Nem hiszem, hogy nyáron más a közönségünk, mint más évszakokban - mondta fuhászné Lengyel Ildikó, a multifunkcio­nális első emelet, a művészeti részleg vezetője. - Bár a diákok­nak több a szabad idejük, nem jellemző, hogy itt töltenék a va­káció idejét. Sajnos a szélesebb, potenciális szegedi közönség vi­szont aligha van tisztában az it­teni lehetőségekkel. B.F. A sevillai borbély Székhelyi József rendezésében a Muzsikáló Udvarban A szerelem mindent legyőz Szilágyi Béla és Vajda Júlia a tegnapi próbán Fotó: Schmidt Andrea Paisiello A sevillai borbély című vígoperáját Székhelyi József színidirektor rendezésé­ben a Szegedi Kisopera csapatával láthatja a közönség ma és holnap este fél 9-től a városháza Muzsikáló Udvarán. Nem kényezteti el az időjárás ezen a nyáron a Szegedi Kisopera összeszokott csapatát. Vajda Júlia és kollégái a ma esti bemutató előtt a tegnap délelőtti esőszünetben tudták először próbálni A sevillai borbélyt a városháza udva­rán. Persze nem Rossini jól ismert slágerope­ráját, amit tavasszal Kovalik Balázs fergeteges rendezésében a nagyszínházban is láthatott a közönség, hanem a harmincnégy évvel koráb­bi változatot, Giovanni Paisiellóét. - Mindkét operának Beaumarchais színda­rabja az alapja, de nemcsak ennek a kettő­nek, hanem összesen tizenhétnek. Ezek kö­zül csak Paisiello és Rossini műve maradt fenn - meséli a kisoperái bemutatók szellemi atyja, a társulat művészeti vezetője, Bárdi Sándor, aki egyben magyarra fordította Giu­seppe Petrosellini szövegkönyvét. - Paisiello darabjának szerintem éppúgy helye van a mai színpadokon, mint Rossiniénak. Né­hány hete például a velencei operaházban játszották. Úgy tűnik, idehaza hiányzik kul­turális életünkből a kamaraopera, mert en­nek a műfajnak nincs igazi felvevőpiaca. Bécsben, Varsóban nagy sikerrel játszanak ilyen darabokat, talán majd a kisszínház fel­újítása után nálunk is gyakrabban műsorra kerülhetnek. Paisiello operáját maga Haydn mutatta be Magyarországon, az énekesek kedvéért bele is nyúlt. Paisiello vérbeli nápo­lyi szerzőként értett az operához, muzsikája szellemes, a bécsi klasszicizmus stílusában íródott. Mozarthoz áll közel, mégis egészen más. Ha nem mossa el az eső az előadást, ga­rantálom, hogy jól fognak szórakozni a né­zők. Székhelyi József színidirektor debütáló operarendezőként gondterhelten járkált és egyik cigarettát szívta a másik után a tegnapi próbán. Látszott: szokatlan neki az a lazaság, ahogyan a kisopera nyári bemutatói összeáll­nak. - A zene is nagyon aranyos, ugyanakkor mindmáig aktuális problematikáról szól a darab: a szerelem mindent legyőz - de ha mégsem, a pénz mindenképpen. A szerelmi cselvígjáték és a korrupciós komédia ötvöze­te ez az opera, talán ennek köszönheti nép­szerűségét. Mindenki megken benne min­denkit, és kiderül, hogy bárki megvehető. A bíró, a jegyző, de még a zenetanár is korrupt. Az ügyeskedő kisvállalkozók járnak legjob­ban, akik szolid haszonért kavarnak. A görög színházakban, ahol ötvenezer ember nézte napokig az előadásokat, az aktuális darab volt az kor Heti hetese. A különböző istenek mondandóját dekódolva hallgatták az embe­rek, és jót mulattak az aktuális közéleti mon­dandójukon. Ez az édes vígopera is egy csepp­ben mutatja meg a tengert. Csipkelődő fi­nom csipke, ami nekünk, a máról szól ­igyekszik kedvet csinálni a produkcióhoz Székhelyi József. Rosinaként Vajda Júliát láthatja a közön­ség, a további szereplők: Andrejcsik István, Altorjay Tamás, Kóbor Tamás, Szilágyi Béla, Cseh Antal és Ördög József. A héttagú kama­razenekart Oberfrank Péter vezényli. H. ZS. Várják a vásárhelyi iskolák visszajelzését a pedagógusok Tízszeres a túljelentkezés A napokban kapják meg az állást kereső pedagógusok az iskolák értesítését arról, osztályteremben találja-e őket az őszi becsön­getés. Egy-egy meghirdetett helyre sokszoros a túljelentkezés. Más iskolákból elküldöttek éppúgy pályáznak, mint az egyetemet épp csak befejező kezdők. A hódmezővásárhelyi Klauzál utcai iskola tizenegy álláshelyet hirdetett meg, erre száznégy pá­lyázat érkezett. Ezek közül hét ugyan be van töltve, de a rendel­kezések szerint minden, határo­zott időre szóló állást meg kell hirdetni, azok lejárta után. Az adott állást betöltő pedagógus­nak éppúgy pályáznia kell, mint az új jelentkezőknek - tudtuk meg Bán Sándorné igazgatótól. A betöltetlen állásokat gyesen, gye­den lévő édesanyák helyére hir­dette meg az iskola, egy napközis csoportvezetőt, egy angol-számí­tástechnika szakos, egy rajz sza­kos, és egy ének-magyar szakos tanárt keresve. Pályázatot máshonnan elkül­dött, s frissen végzett pedagógu­sok egyaránt beadtak. A jelentke­zőkkel az igazgató, a helyettesek, a közalkalmazotti tanács vezető­je és a munkaközösség-vezetők beszélgettek el. A döntések már megszülettek, a felvételeket az önkormányzat hagyja jóvá. A vá­laszt postán kapják meg a peda­gógusok. A vásárhelyi Külterületi Általá­nos Művelődési Központ oktatá­si intézményei esetében is meg­történt már az elbírálás. Öt óvó­női álláshelyre 25-en jelentkez­tek (a szikáncsi óvoda esetében két állást volt szükséges meghir­detni, az erzsébeti, a kútvölgyi, a batidai esetében egyet-egyet), két Óra a kútvölgyi iskolában. A pedagógusok egyre nehezebben találnak állást Fotó: Tésik Attila napközis helyre 16-an pályáztak. Egy testnevelés-egészségtan sza­kos státusra 3 jelölt akadt, egy magyar-bármely szakosra 6-an jelentkeztek. Két dajkaállást (egyikük négyórás) szintén meg­hirdetett az intézmény, s 12-en pályáztak rá - tudtuk meg Kis Irén ÁMK-igazgatótól. A békéssámsoni Szabó Beáta óvodapedagógus és tanítónő két intézménybe adta be pályázatát, előtte azonban több mint tíz is­kolát keresett meg személyesen, Vásárhelyen és Orosházán. - Ahány intézményt ismertem Vásárhelyen, mindenhová el­mentem. Korrektek és segítőké­szek voltak az igazgatók - mond­ja a tanítónő, aki számára végül is a legkedvezőbb megoldás szü­letett: lakóhelyén nyert állást. - Nem mondják meg az isko­lák, azért nem vesznek föl, mert pályakezdő vagyok, de lehet érzé­kelni. Csak azt nem tudom, ho­gyan szerezzek gyakorlatot, ha eleve nem is tudok munkába áll­ni - halljuk egy frissen végzett vásárhelyi pedagógustól, aki kér­te, ne írjuk le nevét. Nyolc isko­lába és öt óvodába adta be pályá­zatát, eddig csak elutasító vála­szok érkeztek, illetve egy elbe­szélgetésre hívták be. Minden helyre külön-külön megírta a pá­lyázatát - tehát nem „egyenpá­lyázatot" adott be -, s még nem tudja, gondos munkájának lesz-e eredménye. Egyelőre tehát vár, akárcsak számos sorstársa, akik a telefon megcsörrenésében és az új munkahelyben reményked­nek. F.CS.

Next

/
Thumbnails
Contents