Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-29 / 176. szám

Csütörtök, 2004. július 29. BIZALMASAN 9 KARDOS ÉVA HARMINCKÉT ÉVE APOLONOKENT DOLGOZIK Mi a jó párkapcsolat titka? Kedves Katám, azt kérdezed, hogyan hódíthatnád meg Karit, hogyan lehetnél vele boldog? Minden ember alapkérdése: mi a jó párkapcsolat titka. Szerintem az, ami minden emberi kapcsolaté. Ám emberi kapcsolatai titkát mindenkinek magának kell megfejtenie önmagára és a másikra figyelve. A jó párkapcsolathoz önmagunk megismerésén át vezet az út. S persze a másikra, s nem másokra kell figyelni. Mert másokat kívülről nézve sohasem térképezhetjük föl teljes körűen, mi minden fűz egymáshoz két embert, milyen vonzások és taszítások tartják fönn, majd szüntetik meg az együttes létet. A szerelem művészetéről annyi, de annyi tapasztalat, és annyi, de annyi bölcs, meg banális megállapítás született. Például a 20-as években feleségképző akadémiát tartottak, ahol azt mondták: az a nő, akit megtanítottak szeretni és főleg érezni, jó felesége lesz urának. A mai, Amerikából származó pszichologizáló könyvecskékben meg azt olvasni, az egyoldalú viszony helyett az egyenrangúság az örömteli kapcsolat titka. A két véglet, a másikon való uralkodás, illetve a másiknak való alárendeltség között kell megtalálni az arany középutat. Miközben arra törekszünk, hogy a szerelem két végpontja, a közeledés és a befejezés közötti úton minél tovább haladhassunk. Ez a boldog szerelmi együttlét és talán a jó párkapcsolat titka Is. Kedves Katám, hallottad talán az okoskodást, hogy kizárt a szerelemben a kiegyensúlyozottság, hiszen a nő a férfit, a férfi pedig a nőt akarja. A statisztikai számok meg azt mutatják, hogy a párkapcsolattal szemben más a nők és más a férfiak elvárása. A 18 és 35 év közöttiek körében nem akar partnert a nők 3, illetve a férfiak 2 százaléka, ellenben házasodna 70, illetve 57, inkább élettársi kapcsolatra vágyik 12, illetve 14 százaléka. Megelégedne az együtt lakással a fiatal nők 8, a férfiak 14, csak találkozgatna 7, illetve 13 százaléka. Persze ezek az arányok módosulnak az életkor változásával. Aztán azt se árt tudnod, hogy a házaspáros típusú családoknak egyre nagyobb aránya „nem törvényesített" élettársi kapocs. De a párkapcsolatokon belül is folyamatos a változás, Katám! Ha kérdeznél, írj, a címem: kiskata@delmagyar.hu! ú. i. Szeretem Kardos Éva 20 évesen kötelezte el magát az ápolói szakma iránt. A szívsebészeti klinika intenzív osztályán töltött 25 év után 7 éve a szegedi kórház általános sebészetén fekvő 50 beteget látja el nap mint nap. Mindent elért már szakmailag, amit csak lehet. Miniszteri, és néhány hete főigazgatói dicséretben is részesült. Számára a legnagyobb elismerés azonban a betegek szeretete. - Miért választotta annak idején ezt a pályát? - Mindig is elhivatottságot éreztem a betegek, elesettek és szegények iránt. Szeretem az embereket és segíteni, támogatni akartam őket. Eredetileg egyébként jogásznak készültem, de aztán gimnazistaként egyszer ellátogattam egy kórházba, és akkor eldöntöttem, hogy ilyen helyen akarok dolgozni. - Akkor miért nem orvosnak tanult? - Azt nem, az a pálya egyáltalán nem vonzott. - Mégis sokat tanult, diplomát is szerzett. - Igen, amikor beindult a diplomás ápolóképzés Szegeden, az első évfolyamra be is iratkoztam. Nem volt egyszerű: 44 évesen újra meg kellett tanulnom tanulni. Ebbe is csak azért vágtam bele, hogy még nagyobb tudással segíthessek másokon. - Milyennek látja ezt a szakmát? - Nehéz pálya, nagy türelem, Kardos Éva: az ápolónőké nehéz pálya, sok türelem és emberség kell hozzá FOTÓ: FRANK YVETTE emberség és segítőkészség kell hozzá. Ráadásul a sebészet az egyik legnehezebb osztály, itt fizikailag is nagy megterhelésnek vannak kitéve az ápolók. Talán emiatt van az is, hogy a diákok, akik itt töltik a gyakorlatukat, tanulmányaik befejezése után ott helyezkednek el, ahol ugyanennyi pénzért jóval kevesebbet kell dolgozniuk. Sok okos és lelkiismeretes nővért veszítettünk el emiatt. - És gondolom, a fizetés és a szakma megbecsültsége miatt. - Igen. A fiatalok számára nincs jövőkép ebben a munkakörben, és a fizetésük is méltánytalan. - Ön soha nem gondolkozott azon, hogy elmegy? - Nem. Nagyon szép ez a hivatás, és nem minden a pénz. Én annak örülök, ha valaki elismeri, hogy kevés egy jól sikerült műtét, ha utána nem gondoskodnak róla megfelelően az ápolók. Hívtak már műtőbe, altatónővérnek, de nemet mondtam. Akkor érzem jól magam, ha a betegek között lehetek. így tudok még mindig lelkesedni és lendületesen végezni a feladataimat. - Milyennek látja az ápolók jövőjét Magyarországon? - Sok tennivaló van még, hogy erkölcsileg és anyagilag elismertek legyünk. Még nagyon sok mindentől messze állunk, de bízom a fejlődésben. Hiszem, hogy a diplomás ápoló egyszer még rang lesz. - Mivel biztatja azokat a fiatalokat, akik kilátástalannak érzik ezen a pályán helyzetüket'? - Azzal, hogy ha az egyik nap rosszabb, a másik biztos, hogy jobb lesz. Soha nem szabad feladni. TÍMÁR KRISZTA A jó kozmetikázás manapság már csodásan képes megszépíteni a bőrt, az érzelmi, a stresszes alapú bőrelváltozásokkal azonban nemigen tud mit kezdeni. Azokat „belső kezeléssel" lehet megszüntetni - önmagunkkal való szembenézéssel, feloldódással. Nemcsak a kamaszoknak, de gyakran a felnőtteknek is gondot okoznak a bőrelváltozások, a rajtuk éktelenkedő pattanások. Kezelésükben a kozmetikus, a bőrgyógyász segít, ám nem mindent tud megoldani. Mert az arcra, a testre „kiülő" bőrgyulladásoknak legtöbbször lelki gyökere van, ahhoz, hogy végleg elmúljanak, önmagunkban kell rendet tenni. A bőr ugyanis érzékszerv, jelző az érzelmeinkről is. Ha szégyenkezünk, akkor például elpirul vagy pattanásokat hoz. Ha megijedünk, „kifut belőle a vér", azaz elsápadunk. Ha nagyon felmérgeljük magunkat, „vörösödik a fejünk". A bőrünk „szól" érzelmi állapotunkról, oda kell rá figyelni. Orvosi kutatások bizonyítják, hogy a stresszes embereknek több a pattanásuk, mert a feszült helyzetekben a hormonok növelik a faggyúképződést, s a bőr hajlamosabb lesz a gyulladásra. A felnőtt nőknél a bőrelváltozások hátterében rendszerint valami lelki probléma is áll. Például állandó stresszben élés, gond a párkapcsolatban, kitörési vágy abból, titkos szexuális vágyak, melyeknek felbukkanását röstellik, lelkük mélyén a helyzetet nem tudják elfogadni. A bűntudat, a pszichés zavar „kiül a bőrre". Akárcsak a kamaszoknál, akiknek mitesszereit, pattanásait nemcsak a hormontevékenység fokozódása okozza, hanem az elfojtott vágyak is. A tini szeretne már kapcsolatba kerülni a másik nemmel, de nem mer, inkább szexuális fantáziája lódul meg, amit viszont szégyell. Restellkedik miatta és a „ragyái" miatt is, taszítónak találja magát, nem leli helyét a világban, egyre kezelhetetlenebb. S ha ilyenkor nem akad felnőtt, aki minderről bensőségesen elbeszélget vele, feloldja a gátlásait és szorongásait, akkor sajnos akár önbizalomhiányos felnőtt is lehet belőle, nem csak a titokban kinyomkodott pattanások nyomait viseli arcán egész életében. A bőr „belső kezelése", a lelki problémák megoldása elengedhetetlen: fő gyógymód az önmagunkkal, a helyzetünkkel való őszinte szembenézés. Az elfojtásokat fel kell oldani, s nem önsanyargató módon. A pattanások végleges eltüntetéséhez nem elég a kozmetika és az étrendi változtatás. Bár szépíteni lehet a helyzetet azzal is, ha nem próbálunk féktelen evésbe menekülni, zsíros, édes falatokkal, alkohollal „vigasztalódni"... SZABÓ MAGDOLNA Női divat a virágok virága Pompázó virágok, csíkos mintázatok - ez az idei nyári divatot uraló trend a női öltözékek világában. MTI Színes nyár - ígérték egy esztendeje előrejelzésükben a nagy divatházak. Merthogy legalább ennyivel előre tudni való, mi több: közölhető is a divat trendje. (Amúgy a divat kemény közgazdasági szempontú előrejelzése évekkel előre szóló irányzatokat határoz meg.) Az ígéret bejött: elbúcsúzhatunk a decens feketétől, a fehértől, a halovány fagylaltszínek is a leszerepeltek közé sorolhatók. Mostantól élnek az izzó, ragyogó, harsány színek, ráadásul szokatlan összeállításban. A piros lilával, napsárgával, a tengerkék fűzölddel, a narancs ciklámennel, a püspöklila citromsárgával, a türkiz okkerral... A színek egymáshoz rendelése leggyakrabban virág formájában testesül meg. A női öltözékek laza textiljeinek leggyakoribb mintája a valóságos és fantáziavirágok sokasága. Óriási pipacsok, tulipánok, pünkösdirózsák, liliomok, orgonák, mezei virágok borítják a női blúzok elejét, a ruhák teljességét. Impreszszionista festmények lágyan elomló csokrai, virágszálai avagy egész virágos rétek köszönnek vissza a női holmikról. Mindez kiegészül a díszítésként kalapra, gallérra illesztett virágcsokrokkal, a virágokat mintázó ékszerekkel, bizsukkal. A romantikát kevéssé kedvelő nők számára pedig itt a csíkos mindent betöltő uralma. Ez a keskeny és széles, hosszanti és haránt, határozott és elomló, pöttyökből formált csíkok divatja. Ezek is harsányak, két vagy sok színt egymás mellé sorolók. A modellek pedig élnek a csíkok adta renddel és szabadsággal. A csíkok találkoztatásával, egymáshoz illesztésével. Átlós szabással, haránt elrendezéssel, V alakú összefuttatásával, és mindazzal, ami még némi fantáziával elképzelhető. Rólunk írták A legtöbb nő, azt hiszem, jobban szereti, ha erényét szólják meg egy kicsit, mintha eszét vagy szépségét kifogásolják. ILLUSZTRÁCIÓ: MOLNÁR GABRIELLA FONTENELLE A bőrelváltozások ellen segít a lelki kozmetika is