Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-29 / 176. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JÚLIUS 29. •AKTUÁLIS« 3 Csanádpalotán folyamatosan veszik át a learatott búzát MÉG NEM DÖNTÖTT m Bagi Ádám szegedi gabonatermelő egy kisebb szó'regi földterületen durum­ü búzát termelt, amelyre a bajai malommal szerződött. A termést a kombájn­tól egyenesen a Duna-parti városba szállította és augusztusban a vételár 70 százalékát meg is kapja. Hektárjai nagyobbik hányadán, Békés megyé­ben kenyérgabonát termesztett, amelynek sorsáról még nem döntött, de valószínűleg megvárja vele az Intervenciót. Búzája abban a raktárban pi­hen, amelyet 30 termelő vásárolt meg közösen. Bagi Ádám elégedett az idei terméssel, de hozzáteszi: a 165 ezer forintos várható hektáronkénti árbevételből le kell vonni 110 ezer forintot: ennyiért termett meg a gabona. deken. A vásárhelyi malom 20 ezer tonnás silóval rendelke­zik, amelyben a saját célra megvásárolt kenyérgabona el­raktározása mellett intervenci­ós átvételre, valamint bértáro­lásra is be vannak rendezked­ve. A termelőnek ráadásul nem kell azonnal meghoznia a dön­tését: egyelőre csak lerakja a termést, és van ideje gondol­kodni, a malomnak adja-e oda, avagy a Európai Uniónak az in­tervenciós árért. Csongrád megyében a szegedi, a vásárhelyi, a makói, a szentesi Fotó: Gyenes Kálmán és a csongrádi malom mellett a Concordia Közraktár Rt. telep­helyeire, valamint több nagyobb szövetkezet és tész magtáraiba hordják a termelők a gabonáju­kat. A számítások szerint egy tonna búza tárolása az interven­ció kezdetéig, november 1-jéig mintegy 2 ezer 500 forintjába ke­rül a termelőnek. Mivel ez az ár a minősítést is magában foglalja, nincs értelme a kapkodásnak. A termelőknek azért sincs okuk idén a panaszra, mert ma­gasak a hozamok, a Csongrád megyei átlag egy hektáron 5,2 tonna. Ha a területalapú támo­gatást is hozzászámoljuk, akkor azt lehet mondani: ebben az év­ben egy hektáron 165 ezer forint „termett". FEKETE KLÁRA Nem az utolsó SZABÓ IMRE Amikor a makói kórház másfél milliárdos rekonstrukció/a két év­vel ezelőtt eljutott arra a pontra, hogy az új, négy szintes tömb szerkezetkész állapotba került, bokrétaünnepséget rendeztek az épületnél. A minisztériumot - akkor még államtitkárként - Kö­kény Mihály, a jelenlegi miniszter képviselte, és egyebek közt ar­ról beszélt: rendezni kell a kórházak anyagi helyzetét, ugyanak­kor azt is elmondta, a további fejlesztési igényeket a korábbinál szélesebb, regionális körben kell rangsorolni. Akkor mindenki ab­ban bízott, előbb-utóbb lesz pénz a korszerűsítés folytatására. Hogy a több mint ötvenezer embert ellátó, az utóbbi esztendők­ben műszerezettségben, szakembergárdában csakugyan sokat fejlődött intézmény rövid idő múltán bajba kerül, talán senki sem gondolta. Ha egy kórház anyagi helyzete megrendül, felmerül az igazgató felelőssége is. Abban viszont jelen esetben - úgy tűnik - nincs kü­lönösebb vita az érintettek között, hogy Makón a fő problémát ugyanaz jelenti, mint ami az ország többi hasonló intézményé­ben: szűkmarkúbbá vált a központi finanszírozás. A fenntartó megyei közgyűlés, mint a híradásokból kitűnt, inkább azért neve­zett ki biztost az intézmény élére, mert úgy látta, a direktor nem alkalmazkodott a megváltozott helyzethez. Takáts István ezt ugyan vitatta, azt állította, rendezési terve kiutat mutat a válság­ból - ennek azonban ma már nincs jelentősége: lemondott. Távo­zását követően az a kérdés, mi lesz az általa eddig vezetett intéz­mény sorsa. Nyilatkozatát és az ellenzéki képviselők véleményét olvasva sokaknak bizonyára eszébe jut: az elkerülhetetlen szer­kezetátalakítás nem más, mint lefaragás, netán ágyak, osztályok megszüntetése. Amíg azonban az egészségügy teljes egészében nem megy keresztül az átalakításon, minden bizonnyal lesznek még a makóihoz hasonló esetek. A sztrájkbizottság és az egyetem megállapodik Pénteken aláírják A Szegedi Tudományegyetem és az egészségügyi dolgozók sztrájkbizottsága meg tud álla­podni, ám az illetékes miniszté­riumok még mindig nem vették fel a kapcsolatot a munkaválla­lókkal. Kedd éjfélkor lejárt az a határidő, ameddig a sztrájktörvény alapján a kormányfőnek ki kellett volna jelölnie, kik tárgyaljanak az egészségügyi dolgozók érdekkép­viselőivel. A sztrájkbizottság képviselőit azonban tegnap sem kereste fel senki. Pető Zoltán egyetemi tanársegéd, a sztrájkbi­zottság tagja elmondta: múlt hét pénteken postázott leveleket Kö­kény Mihály egészségügyi mi­niszternek, Medgyessi Péter mi­niszterelnöknek és Magyar Bá­lint oktatási miniszternek. A tér­tivevények tanúsága szerint ed­dig csak Kökény Mihály vette át a küldeményt. A Szegedi Tudományegyetem képviselői, valamint a sztrájkbi­zottság tagjai valószínűleg pénte­ken írják alá a megállapodást, amely a helyi szinten is megold­ható problémák rendezésére ad garanciát. Pető Zoltán elmondta: az ANTSZ-től továbbra sem kapták meg a szakfőorvos véle­ményét az intézmények és a mű­szerek állapotáról. További bizo­nyítékaik vannak azonban arra, hogy az ÁNTSZ eddig nyilvános­ságra hozott vizsgálati eredmé­nye, vagyis hogy mindent rend­ben találtak, nem felel meg a va­lós helyzetnek. Az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezete is azt szeretné kideríteni, megfelel-e a szakmai minimumoknak az egészségügyi ellátórendszer. Cser Ágnes elnök elmondta, ennek érdekében or­szágos vizsgálatokat kezdemé­nyeznek a munkavédelmi főfel­ügyelőségnél, az ÁNTSZ-nél és az ombudsmannál. A július 22-i szegedi figyelmez­tető sztrájk kapcsán megjegyez­te: a követelések indokoltak, bár a minisztérium ennek ellenkező­jét igyekszik bizonygatni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Sze­gedi Tudományegyetem klinikái­nak csak ideiglenes működési engedélyük van, vagyis nem ren­delkeznek azokkal a feltételek­kel, amelyek a végleges működé­si engedély kiadását lehetővé tennék. T.K. Van helye a magtárakban a búzának A kombájn mellett is eladják Elkezdődhet a Lombard Rt. székházának építése Alapkőletétel a Somogyi utcában A nepperek Csongrád megyé­ben is felbukkannak, olcsón szeretnék megvenni a búzát a termelőktől. Akinek szüksége van a pénzre, a kombájn mel­lett is eladja a gabonáját, a nagy többség azonban raktá­rakban helyezi el és vár az in­tervencióra. Ezen a héten az elmúlt tíz év legsikeresebb aratása fejező­dik be Csongrád megyében, eddig a termés 90 százalékát szállították magtárakba a ter­melők. A tegnapi hatalmas esőzés miatt azonban szinte mindenütt szünetelt az átvé­tel, holott máskor kora reggel­től késő estig sorjáznak a traktorok a malmok, közrak­tárak előtt. Az FVM Csongrád megyei hi­vatalának osztályvezetője, Cser­jési Lajos szerint bőven van helye a megtermett gabonának a mag­tárakban. Nem tud olyan esetről, hogy tárolókapacitás hiánya mi­att kellett volna bárkinek is idő előtt, ráadásul áron alul megvál­nia a gabonájától. Természetesen akinek vala­milyen oknál fogva szüksége van a pénzre, és nem tud várni a november l-jétől érvényes uniós intervenciós árra, a ton­nánkénti közel 26 ezer forint­ra, az már most eladja a búzá­ját azoknak a neppereknek, akik járják a határt és a kom­bájn mellett kínálnak 18, leg­feljebb 20 ezer forintot egy ton­náért. Nyilasi Endre, a vásárhe­lyi Véka Kft. ügyvezető igazga­tó véleménye szerint piac van, senki sem kényszeríti a terme­lőt arra, hogy megváljon a ga­bonától, a kereslet és a kínálat szabályai működnek a búzaföl­MUNKATÁRSUNKTÓL A szakadó eső sem akadályozta meg tegnap délután a Lombard Pénzügyi és Lízing Rt. új székhá­zának alapkőletételét Szeged egyik sebhelyén, a Somogyi utcai üres telken. Az alapkőbe Botka László, Szeged polgármestere a Délmagyarország tegnapi szá­mát, Varga Mihály, a kivitelező KESZ Kft. vezérigazgatója a terv­rajzokat, Domonkos András ve­zérigazgató pedig a Lombard egy törzsrészvényét helyezte el. A szegedi székhelyű, de orszá­gos hálózattal rendelkező Lom­bard egy évvel ezelőtt vásárolta meg a telket - mondta Domon­kos András -, s terveik szerint 2005 áprilisában már költözhet az a 250 alkalmazott, akik ma három különálló épületben dol­goznak. A polgármester kiemel­te: ha az ország egyik legjelentő­sebb pénzügyi társasága ilyen be­ruházásba kezd, az Szegedről képzeli el jövőjét. Varga Mihály szerint az év végéig szerkezet­kész állapotba kerül az épület, amely pillanatnyilag cégük leg­nagyobb szegedi beruházása. A több mint 5 ezer négyzetméter alapterületű, „L" alakú székház két részből áll majd: egy öt- és egy háromemeletes épületből, hogy feloldják a szomszédos há­zak közötti szintkülönbséget. A Szőlőfürt borozó lebontott épülete helyén emelkedik majd a Lombard új székháza A megyei földhivatalban nincs ok a sztrájkra Szegediek is dolgoztak a pestiek hátralékán Sajtóértesülések szerint a fővá­rosi földhivatali dolgozók sztrájkba lépnek, ha nem kap­ják meg a túlmunkákért járó pénzüket. A Csongrád Megyei Földhivatalnak nincs hátraléka, sőt havonta három-négy fővel erősítette is a budapestiek csa­patát. A Csongrád Megyei Földhivatal dolgozói is csak a híradásokból értesültek arról, mire készülnek budapesti kollégáik. A fővárosi földhivatalok munkatársai ugyanis sztrájkot helyeztek kilá­tásba, ha nem kapják meg a túl­munkákért járó bérüket. Indok­lásuk szerint az év elején még 120 ezer ügyirathátralékot tar­tottak nyilván, ezt a mennyisé­get csökkentették a negyedére je­lentős mennyiségű túlórával, ám pénzt nem kaptak érte. Micsik Zoltán, a Csongrád Me­gyei Földhivatal vezetője azt mondta el lapunknak, helyben nem halmoztak fel elintézetlen ügyiratokat az elmúlt időszak­ban, minden határidőt betartot­tak és tartanak ma is. Sőt min­den megyei földhivatalból, így Csongrádból is három-négy dol­gozó rendszeresen Budapestre járt, hogy a fővárosi hivatalno­koknak besegítsen: erre a mun­kára önként lehetett jelentkezni. Ha egy meghatározott ügyirat­hátralékot ledolgoztak a munka­társak, napi prémiumot állapí­tottak meg számukra, amelynek a kifizetése is megtörtént. Akadt olyan dolgozó, aki 200 ezer forin­tos jutalmat vett fel. Az elszámo­láskor a Fővárosi Földhivatal számlázta a pénzt abból a keret­ből, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium külön erre a célra tett félre. F. K. Takáts István nem akar részt venni a kórház átalakításban Lemondott a makói főigazgató Benyújtotta lemondását a makói Dr. Di­ósszilágyi Sámuel Kórház főigazgatója, Ta­káts István. A komoly hiánnyal küzdő in­tézményben hétfő óta tevékenykedik ön­kormányzati biztos, a vezető azonban azt mondja: lemondása ezzel nem függ össze. Dr. Takáts István hat évvel ezelőtt került a makói kórház élére, s már csak két napig ma­rad a posztján. Lemondását - július 31-i ha­táridővel - tegnap délelőtt nyújtotta be Frank Józsefnek, a megyei közgyűlés elnökének, akivel távozásának részleteit is megbeszélte. Amint arról a közelmúltban többször írtunk, a fenntartó önkormányzati biztost nevezett ki az intézménybe, mivel annak adóssága meghaladta a 70 millió forintot. Takáts István döntésének hátteréről el­mondta: az év eleje óta az egészségügyi intéz­ményeket a finanszírozási rendszer átalakítá­sa, a megszorítások szerte az országban súj­tották, és különösen igaz ez a kisvárosi kórhá­zakra. A makói is ezért került nehéz helyzet­be. Mivel a finanszírozási rendszer kedvező változására nem lehet számítani, magyaráz­ta, a kiutat csak az alkalmazkodás jelentheti a FRANK TUDOMÁSUL VETTE Frank József, a megyei közgyűlés elnöke tudomá­sul vette Takáts István lemondását - áll a szer­kesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. Az in­tézmény működésének szakmai-gazdasági hely­zetfeltárása - amellyel a megyei önkormányzat külső szakértőt bízott meg - jelenleg készül, ez alapján döntenek majd a szükséges szerkezetát­alakításról. A szakértői jelentést a megyei közgyű­lés szeptember végi ülésén tárgyalja. A személyi változás, valamint az önkormányzati biztos kiren­delése a lakosság egészségügyi ellátását, a kórház zavartalan működését nem befolyásolja - tartal­mazza a megyei közgyűlés elnökének nyilatkozata. szerényebb anyagi lehetőségekhez. Ez utóbbi lényegében szerkezetátalakítást jelentene, amiben viszont Takáts István szakmai és mo­rális okok miatt nem tud részt venni. A távozó főigazgató elmondta: megbízatá­sakor azt vállalta, hogy munkatársaival együtt az intézmény szakmai és gazdasági színvonalán néhány esztendőn belül érezhe­tően javít. Véleménye szerint ez alatt a rövid idő alatt sikerült a hasonló méretű kórházak élvonalába felhozni a makóit; ezt a célt szol­gálták többek között a fejlesztések, az ápolói és orvosgárda megerősítése, a minőségbizto­sítási rendszer bevezetése. Posztjától azon­ban nemcsak ezért válik meg nehéz szívvel, hanem azért is, mert bár Szegeden él, az el­múlt évek alatt részben makóivá vált. További terveiről úgy nyilatkozott: egyelőre a kórház rendelőintézetében akar nőgyógyász főorvosként tevékenykedni, ám arról sem tett le, hogy továbbra is felsővezetőként dol­gozzon az egészségügyben. Egy nem me­gyénkbeli, de megyei intézmény vezetésével már tárgyal is. A makói kórház vezetését a jövő hónaptól ­megbízottként - eddigi helyettese, dr. Kiss Zol­tán orvos-igazgató veszi át. Változatlanul te­vékenykedik a kórházban a megyei közgyűlés által nemrégen kinevezett biztos is, az igazga­tó azonban hangsúlyozta: távozása és a biztos delegálása között nincs összefüggés. Az igaz­gatói tisztségre a megyei önkormányzat pályá­zatot fog kiírni, várhatóan a nyári szünet utáni első, szeptember végi ülésén, és valószínűleg az év vége felé nevezik ki az új vezetőt. SZABÓ IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents