Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-27 / 174. szám

Kedd, 2004. július 27. A PÉNZ BESZÉL 7 A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBAN TERJESZKEDIK A KÉSZ Tőzsdére viszik a céget A Szegedről indult Közép-európai Építő és Szerelő (KÉSZ) Kft. árbevétele tavaly meghaladta a 33 milliárd forintot. A cég ma már nemcsak Magyarországon, hanem a régió öt országában épít, szerel és gyárt kereskedelmi és ipari csarnokrendszereket, technológiai szerkezeteket. Erről nemrég sajtótájékoztatón számoltak be. Egy szegedi gmk-ból az ország egyik vezető építőipari cégévé fejlődött a KÉSZ két évtized alatt. A társaság elődje 1982-ben alakult egy munkaközösség formájában. A gmk-ból hamarosan kisszövetkezet lett, majd 1991-ben megalakult a Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. (KÉSZ) 33 millió forintos tőkével. Mára a cég saját tőkéje 6,5 milliárd forint, ez lehetővé teszi, hogy hitelfelvétel nélkül finanszírozzanak beruházásokat. - A KÉSZ egyike azon keveseknek az építőipar nagyjai közül, amelyek nem egy meglévő cég fölvásárlásával jelentek meg a hazai piacon, hanem gyakorlatilag a nulláról indulva fejlődtek hangsúlyozza Varga Mihály igazgató (képünkön). Ő maga egyébként a kft. legnagyobb tulajdonosa, a látványosan gyarapodó vállalat hetven százaléka az övé, de a többi üzletrészt is a társaság alkalmazottai, illetve vezetői birtokolják. A cég folyamatosan bővül, fejlődik. Varga máig azt vallja, a szíve Szegedre húzza vissza, de a vállalat ma már nemcsak országos, hanem regionális szereplővé is nőtt. Azt viszont sajnálja az igazgató, hogy alig dolgozhatnak Szegeden. 2003-tól új céljaiknak megfelelően a nevük is módosult. Az új elnevezés (Közép-európai Építő és Szerelő Kft.) jelzi, mely nagyrégióban terjeszkedik a vállalkozás. Tevékenységüket a szomszédos országokra is kiterjesztették, leányvállalatokat alapítottak, melyeknek kisebbségi tulajdonosa az anyacég. Románia, Ukrajna, Szlovákia, Szerbia-Montenegró, Horvátország területén új beruházások megvalósításában, kivitelezésében dolgoznak külföldi cégeik. A romániai leányvállalat idén várhatóan 2 millió eurós árbevételt ér el, ami négyszerese az egy évvel korábbinak. A társaság 2003-ban 33 milliárd forintos árbevétellel zárt, egymilliárd forint értékű terméket vitt külföldre. Jelenleg 577 főt foglalkoztatnak, ennek egy részét Szegeden, többségét pedig kecskeméti gyártóbázisukon. Jelenleg is több acélszerkezetű csarnokot, hipermarketet és raktárat építenek, de ők készítik a budapesti Kincsem Lovaspark lelátójának szerkezetét is. Szegeden magánberuházásokban kaptak szerepet: a Lombard-irodaházat a KÉSZ emeli a Somogyi utcában, és hamarosan üzletházat építenek a Vásárhelyi Pál úton. Korábban a KÉSZ készítette a Kárász utca burkolatát is. A Pick mellett a KÉSZ a régióból indult másik nagy cég, amely országosan ismert, és az ágazat nagyjai közé tartozik. Varga Mihály nem titkolja: öt éven belül részvénytársasággá alakulnak, amelynek papírjait a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik. M. B. I. Felgyorsult a betakarítás BUDAPEST (MTI) A kedvező időjárásnak köszönhetően országszerte felgyorsultak a betakarítási munkák, vasárnap estig a búza vetésterületének 70 százalékáról került magtárba a termény - közölte tegnap Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára. Jelentős különbség van az ország egyes területei, illetve megyéi között. A Dél-Alföldön, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében a búzaterület 85-90 százalékát már learatták, míg a Nyugat-Dunántúlon 20-30 százalék között van a levágott terület nagysága. Az országos termésádag búzából meghaladja az 5 tonnát hektáronként, néhány megyében azonban 6-8 tonna között van. mi sS KAMARAI HÍREK p PALYAZATI FELHÍVÁS •Jtojsiik A CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKSÉGE pályázatot hirdet kamarai szakképzési szakértői névjegyzékbe történő felvételre. PÁLYÁZNI LEHET: 1.) Szakmai Vizsgabizottság Területi Vizsgabizottsági Tag Névjegyzékbe felvételre és/vagy 2.) Gyakorlati Oktatás Képzési Helyszíneinek Ellenőrzése Névjegyzékébe. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény új feladatként határozta meg a gyakorlati szintvizsgák szervezését. Ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége pályázatot írt ki Országos Szakmai Szintvizsga Bizottság Elnöki Névjegyzékbe történő felvétel céljából. Mindkét anyag megtalálható a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapján (www.csmkik.hu), illetve személyesen átvehető a CSMKIK Oktatási Igazgatóságán (Szeged, Szilágyi u. 5-). AUTÓPIACI KÖRKÉP AZ UNIÓBA LEPES UTAN A vevők árcsökkenésben reménykedtek Az elmúlt év örömteli volt az új autók forgalmazóinak, hiszen az új személygépkocsik értékesítése egész évben töretlenül növekedett. Összesen 208 ezer 500 személygépkocsit adtak el, ami éves szinten 21 százalékos növekedést jelentett. A Pénz Beszél annak nézett utána, hogy tovább tart-e a kedvező folyamat, vagy megtörik a lendület. Az idei év első felében 104 ezer 439 személygépkocsit adtak el Magyarországon, ami 2,7 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az évek óta tartó piacbővülés tehát tovább tart, bár jóval csekélyebb mértékben. - A piacbővülés nagyjából a várakozásnak megfelelő. Egész évre kissé óvatosan, a tavalyi 208 ezer 500 darabbal szemben 210 ezer darabot prognosztizáltunk az év elején. Reméljük, hogy nem lesz a második félévben sem viszszaesés. Az év végére, azt gondolom, valahol 210-212 ezer között alakul az eladás. Ez a tavalyi évhez viszonyítva alig több mint 1 százalékos növekedés - vélekedik dr. Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke, aki szerint a növekedés jelentős mérséklődésének oka egyrészt a vásárlóerő gyengülése, illetve a vásárlók kivárása, annak reményében, hogy az uniós csatlakozás árcsökkentéssel jár. Ám az autók nemhogy olcsóbbak, de még drágábbak is lesznek, hiszen az uniós előírások szerint a jövő év októbere végéig végbe kell mennie az árharmonizációnak. Miután azonban a magyar piac 85,5 százalékát kitevő kis- és alsó középkategóriás autók a korábbi EU-tagországok átlagánál olcsóbban érkeznek az országba, jövő őszig fokozatos árszintemelkedés várható. Árcsökkenést - Győző Gábor szerint - főleg a középkategóriától felfelé várnak. Az eladási toplista nem változott. Győző Gábor statisztiAz eladási toplistát a Suzuki vezeti. A képen a társaság itthon legnépszerűbb modellje, az Ignis FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS kája szerint az első félévi eladások tükrében - még nem hivatalosan - első helyen továbbra is a Suzuki áll, az Opel és a Renault előtt. Az utóbbi két márka között már csak minimális (130 darab) a különbség. Negyedik a Skoda, ötödik a Volkswagen. A további sorrend: Peugeot, Daewoo, Ford, Toyota, tizedik a Fiat. Az újautó-kereskedők nem adják fel. Számos árengedménnyel, extrafelszereléssel, kedvezménnyel, hitelakciókkal, használtautó-beszámítással igyekeznek a keresletet élénkíteni. Nem árt azonban azt is komolyan venni, hogy a kisautók és az alsó középkategóriások többsége még mindig a magyar piacon a legolcsóbb, annak ellenére, hogy az árak a legmagasabb európai áfakulccsal terheltek, és a járulékkal megemelt összegre jön még a motor lökettérfogatától és környezetvédelmi besorolásától függő regisztrációs adó. Az árak többsége tehát még kiegyenlítésre vár, ami hosszú távú folyamat, várhatóan 2005 végéig valósul meg. HELLER LÁSZLÓ LEGELTETESSEL 0VJAK AZ 0SGYEPET Környezetkímélően gazdálkodnak A legeltetés, ha nem viszik túlzásba, hozzájárul az ősgyep és élővilága fönnmaradásához ILLUSZTRÁCIÓ: TÉSIK ATTILA Kistermelők, nagy cégek egyaránt részt vesznek a nemzeti agrár-környezetvédelmi programban. „Nem csak környezetpusztító módon lehet pénzhez Jutni", fogalmaz az NAKP-pályázaton részt vevők egyike. Gyepterület-, illetve vizesélőhely-fenntartás éppúgy szerepel a környezetkímélő módon gazdálkodók repertoárjában, mint bioélelmiszerek előállítása. - A gyepterületek eredeti állapotukban való megőrzése fontos feladat, én egyébként már 1993 óta így gazdálkodom mondja a hódmezővásárhelyi Szabó Lajos, aki 77 hektárnyi, a Kéktóban lévő gyepterületének környezetkímélő hasznosítására pályázott, s várja az új pályázati kiírást. Nem szántja be földjét, nem igyekszik intenzív növénytermelést folytatni itt, épp ellenkezőleg. Lovakkal legelteti és kaszálja a területet. Műtrágyát, vegyszert nem lát a föld. Az NAKP-pályázat a gazdálkodót megerősítette elképzelésében: pénzhez jutni nem csak környezetpusztító módon lehet. A Vásárhely és Szentes közti Tégláspusztán gazdálkodó Lázár István juhokkal legelteti 20 hektáros területét, s tervezi: a további, 10 hektárnyi, jelenleg szántóként hasznosított földjén is visszaállítja a gyepgazdálkodást. Felhívja a figyelmet: a tanyán élőkhöz, akik nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel, nagyon nehezen jutnak el a pályázati kiírások - sokszor a véletlenen műlik, értesülnek-e egy lehetőségről. A Kútvölgy környéki tanyán biotermesztéssel foglalkozó, szintén eredményesen pályázó Héjjá Kálmán 6 hektárnyi területén már lezajlott a biotermesztésre való átállás folyamata, 14 hektár átállítása jelenleg folyik. Nagy cégek is élnek az agrár-környezetvédelem pályázati lehetőségeivel. A fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Rt. mintegy 420 hektárnyi, összefüggő gyepterületet tart fönn természetes állapotában, legeltetéssel, ennek egy része a Körös-Maros Nemzeti Park területe - mondja Farkas Sándor vezérigazgató. Zavartalanul fönnmaradhat a terület pusztai növényés állatvilága, miközben kétezer anyajuh, s nyolcszáz bárány termeli a hasznot ugyanitt. Az rt. tervezi, hogy további területeken kezd öko-, vagy biogazdálkodásba, kivonva őket a jelenlegi, konvencionális termelésből. A fehér-tavi halgazdaságot üzemeltető Szegedfish Kft. vizes élőhely élővilágának megőrzésével kapcsolatban pályázott és nyert. Mint Ladányi János gazdasági igazgató mondja, a gazdaság évek óta egyébként is környezetkímélő gazdálkodást folytat, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal együttműködve. A tavak természetes haltáplálék-mennyiségét nem mű-, hanem kizárólag szerves trágya felhasználásával növelik. Kerülik a radikális halgyógyszerek használatát (ezek nemcsak a kórokozót pusztítják el, hanem egyéb élőlényekre te károsak lehetnének), helyettük természetes alapanyagú gyógyhatású szereket alkalmaznak, homeopátiás eljárás keretében. Bizonyos tavak lehalászása gazdaságossági szempontból júliusban lenne legmegfelelőbb, ezt a műveletet mégis augusztusra halasztják, amikor a nádszegélyben költő gémfélék már fölnevelték fiókáikat. A kiesett hasznot a pályázati pénz pótolja, s az élővilág megőrzése is lehetővé válik. F.CS.