Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-27 / 174. szám

KEDD, 2004. JÚLIUS 27. •AKTUÁLIS* 3 Százak kerülhetnek az utcára Az APEH-nek és a VPOP-nak is folytatnia kell a tavaly megkezdett létszámleépítéseket. Értesüléseink szerint mindkét intézménynek százas nagyságrendben kellene leépítenie állományát, de ezt az érintettek nem tudták megerősíteni. MUNKATÁRSUNKTÓL Az APEH cáfolja, hogy jövőre újabb létszámleépítésre kényszerítenék, a vám- és pénzügyőrségnél azonban a feladatok átcsoportosításáról beszélnek. Az adóhivatalnál Lovas György sajtószóvivő lapunk kérdésére válaszolva elmondta, nem tud arról, hogy százak sorsát érintő elbocsátásokkal kellene számolniuk a következő évi költségvetés kapcsán, csak takarékos gazdálkodást vár el tőlük a pénzügyi tárca. A 12 ezer főt alkalmazó hivatal egyébként a múlt év végén esett túl egy 1100 fős leépítésen. Az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága több mint 40 dolgozójának mondott búcsút. Sajtóértesülések szerint a VPOP-nál sem elégszenek meg a két lépcsőben lezajlott, több mint 800 főt érintő létszámleépítéssel. Még az ősszel felmérik, hol van szükség a testületnél létszámkorrekcióra. A hivatalos indoklás szerint megvizsgálják az uniós csatlakozás hatásait, és ennek kapcsán azt, hogy a megváltozott súlypontok következtében milyen szakterületeken van felesleges munkaerő, illetve hol lenne szükség esetleg létszámbővítésre. A VPOP Dél-alföldi Regionális Parancsnokságán Bácsi Attila hadnagy kérdéseinkre válaszolva csak annyit közölt, a közelmúltban a testületi átszervezések miatt megszüntettek hivatalokat, ugyanakkor a létszám még kismértékben nőtt is, hiszen a három megye a vámunió külső határává vált. Ezért a dél-alföldi parancsnokságot illetően semmiképpen sem helytállóak a létszámleépítésről felröppent információk. Huszadára, húsz kilóra csökken a behozható mennyiség Keseredik a cukorbiznisz Több mázsa cukor a csomagtartóban - augusztustól csupán húsz kiló hozható be vámmentesen évente Fotó: Schmidt Andrea Négyszáz helyett húsz kilóra csökken az évente, fejenként beszállítható cukormennyiség augusztus elsejétől. Ráadásul az eddiginél jóval szigorúbb ellenőrzésre számíthatnak azok, akik cukrot szeretnének behozni az unió külső határain kívülről. MUNKATÁRSUNKTÓL Drasztikusan csökkenhet a hazánkba magánúton importált cukor mennyisége a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának augusztus elsején életbe lépő intézkedése miatt, fövő héttől ugyanis írásban kell nyilatkoznia minden cukorral átlépőnek arról, hogy azt családi szükségletre hozza át a határon, az állampolgárok csak így mentesülhetnek a vámkötelezettség alól - tudtuk meg Sipos lenő alezredestől, a VPOP sajtószóvivőjétől. - Százhetvenöt eurós árutételig Nem tudni, mi okozta a rejtélyes kényszerleszállást Almamezőn a pilóták A vizsgálat lezárultáig senki sem kíván nyilatkozni a hét végi kényszerleszállásról, amikor egy Szegedről indult Cesna sportrepülőgép Horvátországban a Dinári-hegységben landolt. A manőver után a szegedi pilóták sziklát másztak és aknamezőn gyalogoltak. A horvát légügyi hatóság vizsgálatának lezárultáig nem kíván nyilatkozni Kiss László, a szegedi repülőtér vezetőhelyettese a szombati kényszerleszállásról. Tegnapi lapunkban megírtuk, a Cesna 150-es sportrepülőgép szombaton Szegedről indult a horvátországi Splitbe, amikor a tengerparti várostól ötven kilométerre a Dinári-hegységben kényszerleszállást hajtott végre, két fővel a fedélzetén. A gépen Kiss László mellett az ismert szegedi plasztikai sebész, Bajusz Huba utazott. A manőver közben egyikük sem sérült meg. A pilótáknak rádión sikerült kapcsolatba lépniük egy Malév-repülőgéppel. Ennek közvetítésével meg tudták adni tartózkodási helyüket a horvát légiirányításnak, így rövid időn belül megtalálták őket. A pilótának rendkívül rossz terepviszonyok között sikerült letennie a gépet a Dinári-hegység egyik völgyébe. A sportgép megrongálódott, a szélsőséges terep miatt pedig kétséges, hogy haza tudják-e hozni. Bár egy repülőgép értékét elsősorban az határozza meg, hogy mennyi időt tölthet még a levegőben, egy Cesna 150-es sportrepülőgép ára 5-15 millió forint. Azt, hogy a gépet miért kellett a cél előtt földre tenni, nem sikerült megtudunk. Podolcsák András, a szegedi repülőtér vezetője határozottan cáfolta az előzetes találgatásokat, melyek szerint a rossz időjárás, vagy a hajtómű leállása miatt szállt le a gép. A nagy kérdés ezek után az: vajon mi történt? - Amíg a hatóság vizsgálódik, az üzemeltető nem nyilatkozhat - jelentette ki Rózsavölgyi Vilmos. A bajba jutott gép üzemeltetője nem akart feltétezésekbe bocsátkozni, annyit azonban elárult, eddig nem látott sem fényképet, sem pedig vázlatot a helyszínről. A hegyek között hol volt térerő, hol pedig nem, ezért csak egy rossz minőségű telefonbeszélgetés alkalmával tájékoztattak a horvátok a történtekről. A pilóta ügyesen tette le a gépet fogalmazott Rózsavölgyi. Azt az állítást azonban visszautasította, hogy bravúrról lenne szó, hiszen szerinte „a repülésben csak feladatok vannak". A kényszerleszállás után a két profi, képzett pilótára újabb megpróbáltatások vártak, hiszen sziklákon kellett átmászniuk. A kényszerű túrázást követően pedig kiderült, hogy a területet a polgárháború idején aknásították. Kiss László vasárnap egy szegedi cég által üzemeltetett menetrend szerinti repülőjárattal érkezett haza. Bajusz Huba Horvátországban maradt. A közismert plasztikai sebész mobiltelefonján a történtek óta nem elérhető. A. T. J. csupán családi szükségletre és csakis eseti jelleggel vehetik igénybe a vámmentességet a határátlépők, így nyilatkozataikat regisztrálja a vámhatóság. Ezt követően rendszeres ellenőrzésekkel veszszük elejét annak, hogy a magánimportőrök üzletszerűen terítsék az árut. A fogyasztási adatok alapján kijelenthető: ma Magyarország minden lakosa évi 20 kilogramm cukrot fogyaszt el, így számunkra is ez a mennyiség az irányadó. Aki ennél nagyobb mennyiséget szeretne behozni, az vám fizetésére kötelezhető a határon - fogalmazott a szóvivő, aki hozzátette: mázsánként közel négyezer forintnyi vám terheli a cukrot, amelynek határainkon belüli útját szigorúan követi majd a hatóság. A döntés hátterében állhat, hogy tiltakoztak az utóbbi hetekben a termelők és a kereskedők, ugyanis a magyar cukor ötven százalékkal drágább idehaza, mint Romániában, és ezért tonnaszámra hozták az árut a Csongrád megye határátkelőin keresztül. A tiltakozások eredményeként Draskovics Tibor pénzügyminiszter a múlt héten az Európai Bizottsághoz fordult, hogy az unió szigorítson a májustól hazánkra is vonatkozó, meglehetősen liberális vámszabályokon. Az országos gazdasági lapok becslései alapján a személyautók csomagterében májusban ötezer, júniusban pedig hét-nyolcezer tonna cukor jutott hazánkba Romániából, amit Csongrád megye mellett Bács-Kiskun, Békés, Szolnok és Hajdú-Bihar megyében terítettek azok, akik nem személyes vagy családi felhasználásra pakolták meg járműveiket. Wentzel Ágoston nagylaki vámparancsnok szerint - amint már a múlt héten megírtuk - az átkelőnél most naponta átlagosan húsz tonnányi cukrot hoznak Magyarország területére vámmentesen. Tiszai takarítás MUNKATÁRSUNKTÓL Regisztrált, hátrányos helyzetű, tartósan munkanélkülieket foglalkoztat közmunkaprogramban az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A 191 munkanélküli főként a Tisza és a Maros hullámterein takarít és végez karbantartásokat. Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Csongrád megye 22 településéről valók a közmunkások, akiknek egy része már dolgozik. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésével kapcsolatos program keretében a Tisza hullámterében kaszálnak, cserjéznek, takarítják a hajózási nyiladékokat, a műtárgyak, sorompók környékét, a rámpákat és utakat. Csőd és csapda ÚJSZASZI ILONA Világfalut a világ végére! Ez volt a nagy, befektetőket vonzó, végül elvetélt ötlet Csanyteleken. Most meg azon agyainak, hogy a leghosszabb úthálózattal büszkélkedő település címet elnyerve jussanak valami többletbevételhez. Ötleteket gyártanak a falvakban, hogy kitűnjenek valahogy az önkormányzatok pénztelen tömegéből. Mert filléres gondokkal küszködik minden második, a csőd szélén áll minden harmadik település. De nemcsak ezt az általános tapasztalatot erősítette meg az Állami Számvevőszék jelentése, hanem arra is rámutatott, hogy az önkormányzatok szabálytalanságokkal terhelten képesek ellátni feladataikat. Szabálytalankodnak a közbeszerzésben, a finanszírozásban, az állami normatívák felhasználásában. A forráshiánnyal küszködők módszere, hogy intézményeiket gazdasági társasággá alakítják. Vagy vállalkozásba adják. Erre szolgáltat példát Csongrád. Az is megesik, hogy a működtetés terhét a helyi önkormányzat átadja a területinek, mint tette Pusztamérges a középiskolájával, melyet a Csongrád megyei közgyűlésnek ajándékozott. A csődközeliség még kétségbeesettebb akcióra késztethet egy polgármestert - mint például Magyarcsanádon, ahol a belügyminiszter asszonynak címeztek pénzéit könyörgő levelet. A magyarcsanádi levél jelzi az ÁSZ-jelentésből számokkal is alátámasztható tényt: nem lehetnek valódi önkormányzatok a mi helyhatóságaink, mert túlontúl függenek az állami forintoktól, a mindenkori politikai erőviszonyoktól. Saját bevételeiből kiadásainak 69 százalékát képes fedezni egy mai magyarországi település. E pénzforrás nagy része a helyi (iparűzési, vagyoni, kommunális) adóból, továbbá az intézményi bevételekből származik. Az államtól érkező költségvetési támogatás döntő hányadát, 89 százalékát működésre kérik az önkormányzatok. De általában több pénzre lenne szükség, mint amennyi helyben termelődik és az államtól érkezik. Ilyen körülmények közepette nem csoda, hogy a létezés, a mindennapi működés érdekében szabadulnak meg értéktárgyaiktól. Márpedig egyszeri bevételből állandó, működési kiadásokat fizetgetni - nem túl rózsás jövő. Rövid úton ugyanolyan helyzetbe kerülhetnek a települések, mint a hajdan vagyonos család, amint az utolsó ezüst kiskanalat viszi a zaciba. És onnantól1 Több százezer forintos vízdíjak Az önkormányzatok kiadásait jelentősen megnövelte a kánikula. A nagy forróság miatt több százezer forintot „locsoltak el". A rekkenő forróság az önkormányzatok számláit is apasztotta. Locsolásra igen sokat kellett költeni az elmúlt hetekben a Csongrád megyei településeken. A közterületeken folyamatosan öntözték a növényeket. Ásotthalmon fúrt kutakból nyertek vizet. A központi parkban egész éjjel működtették az öntözőrendszert. A slagos locsolás mellett a helyi tűzoltóegyesület lajtos kocsiját is bevetették. A becslések szerint naponta 80-100 köbméternyi vizet ivott be az ásotthalmi föld. Balástyán a kegyeleti parkot öntözték, de az iskola, a művelődési és a faluház, valamint a polgármesteri hivatal előtt is locsoltak. Júliusban a vízdíjra és a munkabérre összesen közel félmillió forintot kell majd az önkormányzatnak áldoznia. Az üllési felújított parkban éjjelente megállás nélkül dolgozott az öntözőberendezés. A főút melletti fákhoz lajtos kocsival vitték a vizet. A zákányszéki főtéren nem automata, hanem kézi irányítású locsolóberendezéssel biztosították a növények vízutánpótlását. A költségek itt is magasak, de szerencsére fúrt kutakból sikerült az öntözésre szánt víz nagy részét előteremteni. K.T. Sorsjegyek Tizenegy csökkent munkaképességű megyei sorsjegyárus kapott írásbeli figyelmeztetést a Szerencsejáték Rt. leányvállalatától, az SZRT Service Kft.-tői, mivel a szerződésben meghatározott bevételt nem teljesítették. Az ámsok elveszíthetik a munkahelyüket, pedig szerintük nem rajtuk múlik, hogy hány sorsjegyet tudnak értékesíteni. - Egyedül nevelem két iskoláskorú gyermekemet a rokkantnyugdíjból - kereste meg szerkesztőségünket az egyik érintett, Crivellariné Beller Éva. - Igazságtalannak érzem a figyelmeztetéseket, nem tehetek róla, hogy az emberek nem veszik a sorsjegyeket. Túl sok az árus, és az árusítóhelyek sem mindig megfelelőek. - Arra törekszünk, hogy mindenki számára megfelelő megoldást találjunk. A szerződésben a munkavállalók aláírták, hogy felmondással jár, ha két egymást követő hónapban nem teljesítik a meghatározott bevételt - tudtuk meg Pálinszky Andrástól, a kft. igazgatójától. S. E. Bajaiaké a Hód-Mező Bajai befektetői csoport, a KHD-Invest Befektető, Beruházó és Szolgáltató Kft. vásárolta meg a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt.-t. A társaság az állami tulajdonú részvénycsomagért 1,7 milliárd forintot és 600 milliós tőkeemelést ajánlott. Amint arról már írtunk, az új tulajdonos három éven belül legfeljebb a dolgozók húsz százalékát bocsáthatja el, és tíz évig a gazdaság jelenlegi tevékenységét kell folytatnia. A pályázat feltétele az is, hogy az állattenyésztési napokat a nyertesnek legalább három évig meg kell rendeznie, s garantálnia kell a ménes fenntartását is Fotó: Tésik Attila