Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-26 / 173. szám

HÉTFŐ, 2004. JÚLIUS 26. •AKTUÁLIS« 3 A szegedi Urbán Istvánnét a műtő ajtajából fordították vissza Vérhiány: halasztott műtétek Vérhiány miatt egy hatvanéves asszonyt a műtő ajtajából fordí­tottak vissza. Az elmúlt napok­ban a megcsappant vérkészletek miatt több ütemezhető műtétet is elhalasztottak Szegeden, bár az ilyen nem számít rendkívüli eseménynek. A vérhiány oka, hogy a biztos véradók egy része szabadsága alatt, illetve a tanév befejezése után elutazott. A vér­ellátó mozgósít, várja régi „ügy­feleit" és új véradókra is számít. MUNKATÁRSUNKTÓL - Altalános vérhiányról nem be­szélhetünk, kérem, úgy fogalmaz­zon, hogy még véletlenül se kelt­sünk pánikot - válaszolta az Or­szágos Vérellátó Szolgálat Szegedi Regionális Központ vezetője arra a kérdésre: igaz-e, hogy az utóbbi napokbap a vérkészletek jelentő­sen megcsappantak. Szekeres Ve­ronika főorvos ugyanakkor azt el­ismerte, hogy egyes, nagyon ritka vércsoportokból a készletek való­ban jelentősen csökkentek, emiatt Szegeden néhány, egyébként ter­vezhető műtétet el kellett halasz­tani egy-két nappal. A vérellátó központ vezetője hangsúlyozta, a megyében általában jobb a hely­zet, mint az ország más térségei­ben. Azt reméli, hogy ez csak át­meneti zavar, pár napon belül pó­tolni tudják a készleteket. - Már a műtő ajtajában voltam, amikor a beteghordóval közölték, vigyen vissza a kórterembe. Én pillanatokkal később, az ágyam­ban fekve tudtam meg, hogy a rég­óta várt operációt el kell halaszta­ni. Azt mondták, a műtét sok vér­veszteséggel járhat, nincs annyi vér, hogy pótolni tudják. Nem kockáztattak - mondta lapunk­nak Urbán Istvánná, aki súlyos lábműtét előtt áll. Az asszonyt eredetileg a múlt hét közepén operálták volna. A most elhalasztott műtétet előbb szeptember elsejére tették át, A MEGYEBEN NINCSENEK GONDOK Sem sürgős, sem tervezett műtét nem maradt el vérhiány miatt a vásárhe­lyi kórházban - tájékoztatta lapunkat Mayer Klára, a véradó állomás főor­vosa. Bár nyáron szerinte is kisebb a véradási hajlandóság, biztos abban, hogy a tartalékoknak köszönhetően továbbra is korlátozás nélkül operál­hatnak az orvosok. Sallai Imre, a makói kórház vértranszfúziós osztályá­nak vezető főorvosa hasonló véleményen volt; az utóbbi időben Makón sem kellett műtétet halasztani azért, mert nincs elegendő vér. Ha egy na­gyobb baleset történne, akkor is volna elég idő a készlet feltöltésére a tar­talékok átcsoportosításával. A szentesi kórházban sem akadályozza vérhi­ány a gyógyítómunkát, sőt az itteni véradók máshol végzett operációkhoz is segítséget nyújtanak - tudtuk meg Kispál Mihály főorvostól, a szentesi vérellátó megbízott vezetőjétől. majd hosszas egyeztetés után úgy döntöttek, ma végzik el. A hatvanéves szegedi nővel orvosai közölték, hétfőig a vérellátó állo­más részben vagy teljesen feltölti készleteit, „nem lehet problé­ma". Urbán Istvánná azt is el­mondta, hogy egyre nagyobb fáj­dalmai mellett azért is sajnálja a halasztást, mert már átesett a műtét előtti izgalmi állapoton, „ki is buktam, amikor megtud­tam a halasztást". Az asszony­nak mellesleg A Rh+ a vércso­portja, ami nem mondható rit­kának. - Már értesítettük azokat a vér­adókat, akiknek a segítségével megoldódhat a probléma. A kö­zeli napokban számos helyen rendezünk véradó napot, a héten például Szegeden, a Széchenyi téren - ezt már a vérellátó veze­tője mondta arra a kérdésünkre, mikorra tudják pótolni a készle­teket. Szekeres Veronika azzal ma­gyarázta a vérkészlet csökkené­sét, hogy a rendszeres véradók közül sokan a megyétől távol töl­tik szabadságukat, valamint az állandó véradóknak számító diá­kok a tanév befejezése után el­hagyták a várost, nyaralnak vagy hazautaztak. Több klinikát is megkeres­tünk, mindenhol azt mondták, csak ütemezhető műtéteket ha­lasztanak el, és az ilyesmi egyál­talán nem nevezhető rendkívüli eseménynek. A türelmi idő lejárt, szigorúbb lesz a vízi rendészet Szabálytalan stégek a Tiszán Jelszóhiány PANEK SÁNDOR A politikai elemzők nem hittek a szemüknek, amikor Tabajdi Csaba, az MSZP frissen megválasztott európai parlamenti cso­portjának vezetője egy vitairatban pártja fejére olvasta jószerivel ugyanazokat a bírálatokat, amelyeket a szocialisták a jobboldal­ról kapnak. Tabajdi szerint az MSZP választási kudarcában nem­csak a pártvezetés, hanem Medgyessy Péter miniszterelnök is fe­lelős, s az MSZP 15 éves történetének legnagyobb válságát éli át amiatt, hogy „lízingbe " adta a hatalmat a neoliberális Medgyessy­nek, miközben nem érvényesülnek a párt szociáldemokrata tö­rekvései. Az a helyzet alakult ki, hogy míg az MSZP már két éve a modern szociáldemokrata párttá alakulásról elmélkedik, a hata­lom birtoklása ellenére sem tudott semmire jutni, s a szocialisták sem zárják ki, hogy 2006-ban együtt bukik majd Medgyessyvel. A párt számára most különösen kényes időszak következik. Miu­tán a kormány által képviselt „jóléti rendszerváltás" kudarcot val­lott és retorikájában összezavarodott, a kormány jelszóválságba ke­rült. A legmegfelelőbb a „baloldali fordulat" lenne számára, ez azon­ban finoman szólva idétlenül hangzanék egy baloldali többségű kor­mánytól. Az MSZP berkeiben egyre elégedetlenebbek az SZDSZ ál­tal meghatározott liberális kormánypolitikával szemben, s egyre na­gyobb a nyomás egy értékeiben baloldali kormányzati magatartá­sért. A szocialistáknak nehéz lesz eldönteniük, hogy melyik válasz­tás lesz célravezető: megszabadulni Medgyessy Pétertől és belső csaták árán maguk közül választani miniszterelnök-jelöltet, vagy hatékonyabb pártmunkával jobban ellenőrizni a kormányt. Kilátá­saikat tekintve kényszerhelyzetben vannak, hiszen az államháztar­tás hiánya 2002 óta igen magas, az uniós előírások és az euró beve­zetése nüatt fokozatosan csökkenteni kellene, ez viszont azzal jár, hogy nem jut azokra a hangulatjavító intézkedésekre, amelyekkel sikerként adhatják el a haloldali politizálást. A jelszóhiány mögött nem egyszerűen a kormány kommunikáci­ós tehetetlensége van, hanem a hiteles szociáldemokrata társada­lomszemlélet hiányzik. A reformkörös baloldali értelmiségiek nyi­latkozatai egyre inkább azt hagsúlyozzák, hogy a párt nem volt ké­pes olyan eszményeket érvényesíteni a Medgyessy-kormányban, amelyekkel az megszólíthatja választóit. A Medgyessy-féle pragma­tizmus csak aktuális problémákat kezel, ez pedig nem köti a párt­hoz a választókat. Az emberek ugyanolyan pragmatizmussal visel­kednek a kormánnyal szemben, mint amaz a pohtikában teszi: ha sikerei vannak, melléállnak, ha nem, akkor egyik hónapról a másik­ra elveszti népszerűségét. Ennek másik hátránya, hogy a társadalom által kevéssé érzékelhető „kis sikereket" a kormány hiába próbálja kommunikálni: meggyőző eszmények nélkül ezek a sikerek annyit érnek, amennyit pillanatnyilag émek. Más üzenetük nincs, mint az, hogy a kormány a maga alakította rossz helyzetben mégis elér valami keveset. Az eladósodás hosszú időre gúzsba köti a családokat Egy, aki mindent visz Még nem kerültek pénzzavarba azok a családok, amelyek az el­múlt években nagy összegű hite­leket vettek fel lakásvásárlásra ­állítja egy szegedi ingatlanszak­értő. Kormányzati elképzelések szerint a jövőben a magánember is csődöt jelenthet. Hiteleit ak­kor is vissza kell fizetnie ugyan, de kisebb részletekben, egyedi feltételek szerint. Az utóbbi évek kedvező hitellehe­tőségéi sokakat csábítottak arra, hogy erejükön felül is eladósodja­nak. A kezdetben vállalhatónak tűnő részletek azonban az alacso­nyabb jövedelműeknek hosszú időre a gúzsba kötve táncolást je­lentik. A hitel felmondása ráadá­sul korántsem egyszerű. A kölcsön nyújtásakor gyakorta meglepően rugalmasnak tűnő ügymenet a gondok jelentkezésekor kínosan merevvé válik. Az adósok ekkor szembesülnek a kölcsönszerződés oldalakon sorolt apró betűs részei­vel, amelyek a nem fizetők elleni szankciókat és a lehetséges banki válaszlépéseket sorolják. A Limit Tanácsadó és Vagyonér­tékelő Kft. ügyvezető igazgatója, Bozsó Miklós úgy látja, még csak elvétve jelennek meg a szegedi la­káspiacon azok az eladó ingatla­nok, amelyektől tulajdonosuk fi­zetésképtelenség miatt kíván sza­badulni. Nincs tudomása arról sem, hogy Szegeden a bankok nagy számban felmondták volna a hitelszerződéseket. Szerinte in­kább a kisebb településeken élőkre jellemző az, hogy a múlt rendszer­ben beépült reflexek miatt nem kellő átgondoltsággal írják alá a hitelszerződéseket, abban bízva, hogy az állam majd mögéjük áll, ha bekövetkezik a krach. Bozsó Miklós azonban arra fi­gyelmeztet, több pénzintézet a hi­tel felvételekor a jelzálogjog mel­lett opciós jogot is kiköt. Ami azt jelenti, hogy joga van a törlesztő­részletek nemfizetése esetén az ingatlant az opciós áron (a pi n^vá piaci érték 70-80 százalékán) megvásá­rolni. Az is előfordul, hogy egysze­rűen eladja fennálló követelését az opciós joggal együtt. A követelést megvásárló cég pedig könnyen le­het, kivár, s csak akkor jelentke­zik, amikor az ingatlantulajdonos még jobban eladósodik. Ilyenkor előfordulhat, hogy a tulajdonos­nak a kényszervételárból levont hitel és a költségek után alig ma­rad pénze. Az ingatlanszakértő szerint an­nak, aki bajba jut, azt lehet taná­csolni: maga hirdesse meg ottho­nát eladásra, úgy jár jobban. Attól ugyanis, hogy fizetésképtelenné vált, nem értéktelenedik el az in­gatlana. Fontos, hogy a tulajdonos ésszerűen cselekedjen és termé­szetesen szakember tanácsára hallgasson. FEKETE KLÁRA A MAGANCSOD INTÉZMÉNYÉ A kormány hazánkban is fontolgatja a magáncsőd bevezetését, amely­nek intézménye nem ismeretlen Nyugat-Európában. Több államban is jogszabályokkal védik az önhibá­jukon kívül bajba jutott adósokat Ez nem jelenti azt hogy a felelőtlen kölcsönkérő helyett az állam kifi­zetné a tartozást: az egyénnek mindössze lehetőséget adnának a hitel átütemezésére, a törlesztő­részletek mérséklésére, a futamidő meghosszabbítására, illetve nagyon indokolt esetben a felfüggesztett fi­zetésre. Az állami kezességvállalás, a lakáshitelekhez nyújtott garancia nálunk csak a bankokat védi a vesz­teségtől. A polgárt egyelőre semmi sem. A magáncsődre, illetve adós­ságkezelésre vonatkozó honi jog­szabály kidolgozásával az Igazság­ügyi Minisztériumot bízta meg a kormány, a határidő az év vége. A véradó állomás dolgozói a kamionos találkozó idején a Szikire is kitelepültek Fotó: Miskolczi Róbert ^ megmutatjuk mindenkinek! VÁRJUK 06-30/30-30-443 (2 romsU'detmaQyaf hu Kérjük, ir|a meg nevét és lak helyét' I Ifejoltlttil- itl un g/etcnletfiikt • Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! DÉLMAGYAROSSZAG A DÉt. MAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobiíe Rt, Parti Csongrád megyében a Tisza-parti pihenő­helyeken vízre tett napozó- és horgász­pontonok, stégek egytizede rendelkezik csak az előírt engedélyekkel. A vízi ren­dészet eddig elnéző volt, de az első bün­tetések már a közeljövőben várhatók. A Tisza-parton egymást érik a vízen lebegő kispontonok Tízből kilenc tiszai kisponton-tulajdonos számíthat rá, hogy egy vízi rendészeti ellen­őrzés „mosolycsekk" átadásával zárul. A parthoz kikötött, horgászatra, napozásra szolgáló alkalmatosságok többsége ugyanis nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel. A türelmi időnek vége, a vízi rendészet bár­mikor kérheti a pecsétes papírokat. Az illetékes hatóságok a napokban fejezték be tiszai ellenőrzőkörútjukat. A Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet illetékességi területén, a Tisza-tó és Szeged (pontosabban: az országhatár) között járták végig a folyót. Balló Zoltán igazgató és Mázán ¡ónos hajózá­si üzemmérnök, vezető főtanácsos a 180 ki­lométeres út tanulságairól elmondta: a részt­vevők megállapodtak, hogy a jövőben szoro­san együttműködve tesznek rendet a part menti úszóművek között. A Tisza-tótól délre vízre tett mintegy öt­száz kispontonból legföljebb minden tizedik­re kérték meg az összes előírt engedélyt. A tu­lajdonosok többsége föltehetőleg még mindig tájékozatlan: nem tudják, hogy a vízügyi igazgatósággal kötött parthasználati szerző­dés mellé még a közlekedésfelügyelettől is meg kell kérni az öt évre szóló veszteglési en­gedélyt. A bizonyára kevéssé népszerű elő­írásról a hajózási törvény rendelkezik. A vég­rehajtáshoz kapcsolódó hatósági feladatkört tavaly januártól látja el a közlekedés-felügye­let. Az engedélykéréshez csatolni kell a műsza­ki leírást, helyszínrajzot, az egészségügyi Fotó: Schmidt Andrea szakhatósági hozzájárulást és a földhivatal igazolását. Ha mindez megvan, a közlekedés­felügyelet szakemberei a helyszínen ellenőr­zik a pontont. A vizsgálat díját az úszómű nagyságához mérik, négyzetméterenként 252 forintot kell fizetni. NY. R

Next

/
Thumbnails
Contents