Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-24 / 172. szám

Szombat, 2004. július 24. SZIESZTA 19 AMIRŐL A MAGYAR ÚTIKÖNYVEK ELFELEDKEZNEK 3r nyomában Krakkóban Partner A zsidó történelem és a Schindler listája című film mintha megelevenedne Krakkóban, a Kazimierz negyed utcáit járva. Ott, ahol magyar turistát elvétve látni. Keresik a Citadella ostromának tanúit MUNKATÁRSUNKTÓL Hatvan éve építették a Citadellán azt a háromszintes bunkert, amely a második világháború végén, Budapest ostromának idején komoly csaták helyszíne volt. Az események hiteles dokumentálása érdekében most a történészek bevonásával gyűjtik azokat az adatokat, amelyek közelebb visznek az 1944-es események megismeréséhez. Ezért a Citadella Investment Kft. felhívást tett közzé, amelyben arra kér minden olyan személyt, aki részt vett a bunker építésében, vagy itt volt fogságban, esetleg harcolt bármely oldalon, hogy jelentkezzen a 365-0688-as budapesti telefonszámon. Európa egyik legnagyobb második világháborús bunkerjében jelenleg panoptikum várja a látogatókat, amely a világháborút idéző tárgyakat, fegyvereket és dokumentumokat mutat be. A panoptikum mellett Budapest ostromát bemutató megrázó fényképkiállítás is látható. A panoptikum üzemeltetői azt remélik, hogy a háború egyik meghatározó eseményének túlélői további információkkal, illetve relikviákkal szolgálhatnak történelmünk jobb megértéséhez. DÉLMAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG m DÉLVILÁG kommunikációs partner« a T-MoMe Rt. T " "iVlOOllü ' Oscar Schindler hajdani edénygyára gettó még megmaradt faldarabját, rajta az emlékezés koszorúit. A zsidóságot ugyanis 1941-ben ide telepítették ki Kazimierzből. És ha ennél is kitartóbbak vagyunk, akkor a Wieliczka - a sóbánya, a nagy turistalátványosság - felé vezető útról lekanyarodva megnézhetjük a szintén az Oscar-díjas filmből ismert Amon Goeth, a Krakkó külterületén létrehozott Plaszów-i koncentrációs tábor parancsnokának villáját is. A táborból ma már csak ennyi maradt, valamint egy dombocskán két egymással szemben álló emlékmű. FEKETE KLÁRA 1 Nyári legt balett negyedből is szinte csak a régi zsinagógát említik a ma is látható, egymástól kőhajításnyira lévő hét másik templom közül. Ahhoz már Krakkóban kell elmélyülni a FOTÓK: KÁLMÁN MIKLÓS Mni Oiwsé! 1 «t||tltto:iii a krblií rtirltoititi torai« top.i látlalá uiafl? (khbfiatoaltlltttofi! topiinlS liHiM»ilé» «aaréitr. Az első nap még csak azt mondja az ember, zsidónegyed, a második napon már szép lengyel kiejtéssel próbálkozik, és a Kazimierzet úgy ejti, ahogy kell: Kazsimierzs. ízlelgeti a szót, a torlódó mássalhangzókat. Mindez Krakkóban történik, ott, ahol a holokauszt előtt negyedmillió zsidó élt, ma - állítólag - csak százhatvan. E számok ismeretében hihetetlennek tűnik: csak enynyien őriznék a tradíciót? Azt az eredeti, múlt század eleji hangulatot idéző városrésznyi kultúrát - a negyed ugyanis nincs kinyalva, sőt hogy egészen pontosan fogalmazzak: le van pukkanva -, amelyhez a lengyel és a zsidó szokások együttesen tartoztak hozzá. Az egyik zsidó vendéglő falán, az utcán állva olvashatjuk: itt békében, egymást tisztelve élt lengyel és zsidó, az étterem a múlt század eleji berendezés megőrzésével is arra a korra szeretne utalni. Arra a korra, amikor még... És itt következhetne egy nagy-nagy szünet: Krakkó története ugyanis mára egybefonódott azzal a szörnyűséggel, ami Auschwitz-Birkenauban történt, sőt ma már egy krakkói kirándulás néhány napja sem képzelhető el anélkül, hogy ne szembesülnénk azzal a másik múlttal. Lengyelország történelmi városától 63 kilométerre. Spielberg is itt lakott volna... - hirdeti magát az Alef, az ortodox hagyományokat őrző, korabeli bútorokkal berendezett vendéglő és szálloda (amelyből délutánonként élő klezmerzene szűrődik ki az utcára), szemben a mára már helyreállított régi zsidó temetővel, utalva a Schindler listája című film forgatására. Hogy hol lakott Spielberg valójában, amikor filmjéhez az ismereteket és a helyszíneket gyűjtötte, arról nem szól a fáma Krakkóban. De hogy a világhírű amerikai filmrendező mindent hűen lemásolt, amit több mint fél évszázad múltán át kellett adnia a lengyel város szörnyű múltjával kapcsolatban, azt magam is állíthatom. A Magyarországon kapható útikönyvek nem említik Schindler Krakkóját. A mi útikönyveink csak annyit tudnak: Rynek, Mária-templom, Wawel, Jagelló-egyetem, és igazából a több zsidó templomot őrző Kazimierz Múltidéző omnibusz az Ulica Szerokán, vagyis a Széles utcában, a zsidónegyed központjában A helyreállított régi zsidó temető Krakkóban helyi prospektusokban, könyvecskékben, hogy az ember azt mondja magában, a Rynek kezd kevésbé érdekelni, mint Krakkó zsidóságának gazdag történelme, amelyet több múzeum is feldolgoz, no és - az a ház, ahol Schindler valaha lakott, továbbá a zsidó pénzből megvásárolt gyár. A filmből ismert gyár, jelentem, áll, őrzi Schindler nevét, falán lengyel és héber nyelvű emléktábla. Amúgy türelmet, hosszú gyaloglást igényel, hogy megtaláljuk, meszsze fekszik a zsidónegyedtől, a Visztulán is át kell menni egy nem túl vendégmarasztaló környezetbe. A hozzá vezető, graffitivel telefirkált aluljáró csak azért nem tántorít vissza a felderítéstől, mert velünk szemben is turistának látszó egyének jönnek, útikönyvvel a kezükben. Amúgy az üzem pontosan olyan, mint a mi tönkrement, kihalt gyáraink, holott elméletileg elektronikai üzemként működik. Lefényképezkedünk a kapuja előtt. Közel hozzá két különböző helyen megtaláljuk a valahai