Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-24 / 172. szám

SZOMBAT, 2004. JULIUS 24. • AKTUALIS* A villamosok és autóbuszok vezetőfülkéiben hatvan fok is lehet Buszsofőrök zokniban A hosszú kör után ekkora kánikulában jólesik a hideg víz Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról A Tisza volánosoknak, csak úgy mint az SZKT alkalmazottainak, kötelező viselet a hosszú nadrág és a zárt cipő. A buszsofőrök elárulták, gyakran térdig felgyűrt nadrágban, zokniban vezetnek. Az alacsony padlós buszokban ugyan van légkondicionáló, de akkora felületen dől be a meleg az ablakokon, hogy szinte hatás­talan a klímaberendezés. A sofőrök elpana­szolták, hogy az úgynevezett tartózkodási he­lyiségben a légkondi csak dísznek van. Mivel elöregedett, nem működik rendesen. Az egyik buszvezető elmesélte, Körös volá­nos kollégájuk azt hitte, hogy a gázos buszok­ban van légkondi. A szegediek azonban felvilá­gosították, hogy a jármű tetején lévő doboz gáztartály, annak tartalmát pedig nem taná­csos bevezetni a busz belsejébe. Az egyik sán­dorfalvi buszsofőr, aki nem árulta el a nevét, azt mondta, inkább motorral jár haza, mert munka után szégyellne izzadtan és büdösen felszállni a buszra. A villamosvezetők tegnap kora délután a négyes villamos József Attila sugárúti végál­lomásán, a pihenőhelyiség melletti árnyékos padon hűsöltek. Szécsi Zoltán és Miklós András elmondták, a fülkében 10-15 fokkal melegebb van, mint kint. A ventilátor szerin­tük nem jó megoldás, mert kikészíti a fület és a szemet. A villamos-végállomásokon egyébként mindenhol van szódaautomata és citromlé. Ha valakinek melege van, a tartalé­kos megy helyette egy kört. Miklós András hozzátette, ő hajnali háromnegyed háromkor kel, majd szolgálati busz viszi munkába. Sze­rinte reggel nyolc óráig elviselhető a hőmér­séklet, utána viszont már szenvednek a hő­ségtől. A deszki intézmény megőrizte pénzügyi egyensúlyát Alkalmazkodik és épít a szakkórház A deszki kórházban csak az utcai épület emlékeztet a magyar egészségügy helyzetére, de az is csak kívülről. Az intézmény alkalmazkodott az év elején megkurtított finanszírozáshoz, új műszerek vásárlását tervezi, és elnyerte az OEP támogatását a szívműtéten, infarktuson átesett betegek intenzív rehabilitá­ciójához, amelyre nagyon nagy az igény. Bár az év elején megváltozott fi­nanszírozás a deszki Mellkasi Betegségek Szakkórházát is rosz­szul érintette, az intézmény to­vábbra is őrzi pénzügyi egyensú­lyát. dr. Bálint Beatrix főigazgató főorvos, aki egy éve vezeti az in­tézményt, úgy tapasztalja, az év eleji megszorítás többé-kevésbé minden kórháznak föladta a lec­két, az intézmények adottságain, az osztályok kihasználtságán, a menedzsment lehetőségein is múlott, hogyan sikerült a gon­dok kezelése. A 188 ágyas deszki kórház abból a szempontból elő­nyös helyzetben van, hogy regio­nális szerepkörű szakkórház ­három megyéből érkeznek ide a kardiológiai vagy tüdőgyógyásza­ti kezelést igénylő betegek -, és kihasználtsága hagyományosan jó arányú. Csupán kívülről, az utcáról mutat kicsit szomorú képet az az épület, amelyben többek között a gyógyszertár is helyet kap. A re­konstrukció, melyre évek óta ké­szülnek, először ezt a részt érin­ti. A bontás után két részből álló házat építenek, amelyben új, tá­gas helyet kap a betegfelvétel, a patika, a sterilizáló és a gazdasá­gi iroda is. A fölszerelés fejleszté­Munka a deszki kórházban. A megszorítások ellenére fejlődik az intézmény Fotó: Miskolczi Róbert sét szintén tervezik: a szűrőbusz­ban, amelyet hamarosan megvá­sárolnak, elképzeléseik szerint olyan vizsgálatra is mód lesz, amellyel az asztma, a hörghurut első jeleit is észlelhetik, s ha ez időben történik, még több meg­betegedés előzhető meg. - Az a cél, hogy minden tekin­tetben modern, az Európa nyugati felén tapasztalt színvonalú legyen az intézmény, és ez reális cél a je­lenlegi finanszírozási körülmé­nyek között is - mondja a főigaz­gató. - Hamarosan kicseréljük az informatikai hálózatot, és tervez­zük, hogy később ide is veszünk egy digitális röntgent, amely gyor­san állít elő képet, és viszonylag kicsi sugárterheléssel jár a vizsgá­lat. Elkezdtük szervezni a találko­zót a háziorvosokkal; ez azért fon­tos, mert a hozzájuk fűződő sze­mélyes kapcsolat révén még ha­marabb megfelelő kezekbe kerül­hetnek itt a beutalt betegek, nő az esély a gyógyulásra. A deszki kórház nemrég meg­kapta az OEP-től a hozzájárulást és a finanszírozást az úgynevezett intenzív kardiológiai rehabilitá­cióhoz. Ez a szívműtéten, infark­tuson átesett emberek fölépülését szolgáló kezelési módszer, ame­lyet később a tüdőgyógyászat te­rén is alkalmazni fognak. - Ez azért is fontos, mert bár nem csak az orvosokon múlik a gyógyítás sikere, az a dolgunk, hogy mindent megtegyünk, amit lehet - véli a főigazgató. - A mi munkánk sikerének másik té­nyezőjéről, a betegek hozzáállá­sáról, s a megelőző munka lehe­tőségeiről annyit: tavaly a szege­diek 38 százaléka vett részt tüdő­szűrésen, a többi település lakói­nak pedig 60-75 százaléka. B.A. Hőkín BÁTYI ZOLTÁN Aztán nehogy összeessetek a hatalmas önsajnálattól. Kéretik nyugalommal tűrni a meleget, merthogy más lehetőségünk úgysincs, és gondoljatok azokra, akik most egy vasöntödében, autóbusz volánjánál, vagy egy pékségben dolgoznak, netán egy épülő ház tetején pakolják az új cserepeket. Ezzel a kacifántos körmondattal próbált életet lehelni tegnap, úgy dél körül egy Szegeddel ismerkedő diák turistacsoportba a Ká­rász utcán egy derék magyar, izzadságban fürdő asszony. A patto­gósra sikeredett vigasztaló szavak persze nem csaltak széles mo­solyt az arcokra, a kamaszodó lányok inkább nyelvüket lógatták. A fiúk meg azzal vigasztalódtak, hogy a velük szemközt érkező, annyira gyönyörű, fitneszfenekű Kárást-cicák áttetsző pólói oly erősen tapadtak bizonyos domborodó testtájékhoz derék fölött, hogy a látvány kárpótlást nyújtott minden szenvedésért. fa, kérem, ki így, ki úgy próbálja túlélni a rendkívülinek mon­dott, de július közepén talán mégsem annyira rendkívüli meleget, ahogy tudja. Mindenesetre tavaly nyáron még korántsem voltunk annyira felkészültek kánikulás jogból, mint napjainkban. Kide­rült ugyanis a híradásokból, hogy az EU kánikulaügyben is hozott áldást az immár uniós magyarságra. Az uniós szabályok ugyanis kimondják, hogy a munkavállalókat efféle, hővel sanyargató idő­ben óránként 5-10 perces pihenőre kell engedni a legközelebbi uniós, lehetőleg légkondicionált árnyékba, s a munkáltató köte­lessége az is, hogy szomjúságát uniókompatibilis hideg vízzel hűthesse a dolgozó. Hogy aztán ezt a szabályt hányan tartják be, s ki az, aki inkább két durranás pofont nyom le az inasgyereknek, ha le mer szédül­ni az állványról határidő előtt, most nagyon ne firtassuk. Inkább csak figyeljünk az orvosok jó tanácsaira, higgyük el, hogy kániku­lában sok folyadékot kell fogyasztani, s az se baj, ha ez nem sörrel kísért unikum. A Ki a legszexisebb csaj a strandon ? vetélkedőkre benevezők is jó, ha szem előtt tartják, a déh negyven fokban, tal­pig kifestett arccal végzett, napozásnak nevezett önkínzás sok mindenre jó, de leginkább csak az éjszakai jajgatást alapozza meg. Aki pedig sörpocakjára a legbüszkébb, talán mégse mostan­ság tömje teli hasát velős pacallal, mert az álmoskönyv, meg a mentőorvosok szerint ez a kórházba vezető út. Ha pedig már az önmérséklet sem segít, hát gondoljunk ama hi­vatásos és amatőr időjósokra, idegenforgalmi szakemberekre, akik június közepén azért sajnálkoztak, mert elmarad az idei nyár, a hőmérséklet áfával együtt se éri el a harminc fokot. És per­sze azokra a kutatókra, akik megjósolták: hamarosan jégkorszak köszönt ránk. Merthogy mondtak ilyet. Ők ugyan most merrefelé lógathatják azt a tudós fejükből kilógó, szép, hosszú nyelvüket 1 Vajdasági diákok és kutatók expedíciója Vizsgálják a Tiszát Ameddig tudnak, fölhajóznak a folyón Fotó: Gyenes Kálmán Vajdasági Tisza-kutató csoport érkezett tegnap Szegedre. Az újvidéki természettudományi egyetem különböző tanszékei­ről tanárok és diákok vizsgálják a folyót. A vajdasági, Tisza menti önkor­mányzatok és civil szervezetek kezdeményezésére másodszor hajózik végig a folyón az újvidé­ki természettudományi egyetem csapata. Milán Knezsev, a Tisza állapotát figyelő községközi bi­zottság elnöke, vízépítő mérnök elmondta: a folyó ökológiai helyzetét sok év óta vizsgálják. Ám a folyó vajdasági szakaszán a mai napig nem működik átfo­gó monitoringrendszer, azaz szervezett formában nem mérik rendszeresen a folyó állapotát. A Phare-program által is támo­gatott kutatásban hazai partne­rük a Kiss Ferenc Csongrád Me­gyei Természetvédelmi Egyesü­let. Kíváncsiak például arra, honnan érkeznek a szennyezé­sek, ehhez a mostani kisvizes időszak kedvező körülményeket kínál. A Tisza vajdasági szakasza 160 kilométer hosszú, ennek vizsgá­lata nem adhat teljes képet a fo­lyóról, ezért ameddig lehet, föl­hajóznak. Tavalyelőtt Záhonynál feneklettek meg, a hatvancentis merülésű hajókkal addig jutot­tak a folyón. Alekszandar Gyorgyevics ké­mikus és csapata mobil laborató­riummal vizsgálja a Tiszát, két óránként vízmintát vesznek, iszapmintát vizsgálnak, mérik a mérgező nehézfémek koncentrá­cióját. - Ez azért is fontos, mert a ti­szai hal táplálékforrás végig a fo­lyó mentén - mondta a profesz­szor. A biológuscsapat Branko Miljanovics vezetésével halbioló­giai kutatásokat végez, a növényi és állati planktont vizsgálja. Dra­goszláv Pávics geográfus pedig a Tisza vízi turisztikai lehetőségeit is elemzi. Az oktatók hangsúlyozták: az egyetem több diákját is elhozták magukkal, és remélik, a kutatás rendszeressé válik, és akadnak folytatói a munkának. M. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents