Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-23 / 171. szám

348 •MEGYEI TUKÖR» SZERDA, 2004. JÚLIUS 21. A tevék naponta akár száz liter vizet is megisznak a forróságban - A hópárduc beássa magát az aljnövényzetbe Állati kánikula a Szegedi Vadasparkban Ettől a hőségtől ínég a teve is kidől A nagy hőségtől nem csupán az emberek, az állatok is szenvednek. A Szegcdi Vadaspark szinte valamennyi lakója - a meleget kedvelő hüllőket leszámítva - napközben árnyékba húzódik. Az intézmény vízfogyasztása ilyenkor háromszorosára nő, mivel bizonyos fajokat locsolással hűtenek a gondozók, de az állatok is jóval többet isznak. A néhány teknőst, kígyót, illetve egyéb hüllőt leszámítva a Szegedi Vadaspark lakói napközben megpróbálnak árnyékba húzódni és csak naplemente után élénkülnek fel. A nyári forróságban a látogatók zöme is délután négy órától keresi fel a parkot. A Tisza-parti állatkert 45 hektárnyi területének többsége erdő, így árnyékban nincs hiány. A vendégek ezért is jönnek, hiszen itt mindig pár fokkal hűvösebb van, mint a Belvárosban vagy a panelek között. Ennek ellenére még az afrikai, dél-amerikai fajok is elpihennek napközben, nemhogy a mérsékelt égövek lakói. A gondozóknak ilyenkor jóval többször kell feltölteniük az itatókat, medencéket. Az intézmény vízfogyasztása a kánikulában megháromszorozódik. Ez nem csupán amiatt van, hogy többet isznak az állatok, hanem mert locsolással hűtik őket. A három struccot slaggal spricceli a gondozó. Előbb a futómadarak lábát, mert különben megfáznának a felhevült állatok. A japán makákók viszont maguk oldják meg hűtésüket, ugyanis a fák között lévő kis tavukban fürdenek. A felnőttek csak a partról iszogatnak, a fiatalok viszont a vízben pancsolnak. A tevék igen szélsőséges körülmények között élnek szülőhazájukban, így nagyon jól tűrik mind a hideget, mind a meleget. Ennek ellenére a kánikulában a park tevepárja, Totó és Picur naponta akár száz liter vizet is képes meginni. A hópárducok, mint ahogy a nevük is bizonyítja, télen sokkal jobban érzik magukat. A látogatók napközben csak akkor vehetik észre a két ragadozót, ha alaposabban szemügyre veszik kifuEgy kis majomkodás a lubickolóban Fotók: Miskolczi Róbert tójukat. Ugyanis az állatok a sűrű aljnövényzetbe bújva alszanak. A meleget jól bíró kígyászölyv, illetve a vikunyák és az alpakák is legszívesebben vízben állva hűtik magukat. Az erdős területnek köszönhetően még egyetlen állat sem kapott hőgutát. A park dolgozói a növényekre is gondolnak, sűrűn öntözik őket. A vadasparkra dohányzás szempontjából ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint bármilyen más közintézményre. Csak a kijelölt helyeken lehet rágyújtani, de arra kérik a látogatókat, hogy a nagy szárazságra való tekintettel ne dobják el az égő csikkeket. K.T. Tovább növekedhet az állatcsempészet határainkon Hatvanszoros haszon teknősönként Ha már egyszer sikerült becsempészni egy eredeti élőhelyén veszélyeztetett, ritka állatot hazánkba, innen könnyen eljuttathatja a kereskedő a célba, többnyire valamelyik nyugat-európai országba. Legalábbis könnyebben, mint a csatlakozás előtt, hiszen az uniós országok belső határain lazult az ellenőrzés. Egyelőre csönd van állatcsempészeti fronton, de lehet, csupán vihar előtti csönd. Az uniós csatlakozás óta kevés idő telt el, és nyáron egyébként is alábbhagy az állatcsempészet. A hőségben a szállítmány egy része sokszor elpusztul, s ezt a csempészek is tudják, akiknek az az érdekük, hogy az állat legalább a célig eljusson élve mondja Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark gyűjteményfelügyelője. A szakembert sokszor keresik előzetes szakvéleményért a határállomások vámosai, ha állatot találnak az autóban. Mely élőlényeket fenyegeti a legnagyobb veszély? Elsősorban a mediterrán országok egzotikusnak számító hüllőit. Tartásuk divatja Nyugat-Európában, de Magyarországon is rendkívül felfutott, és a Macedóniában egyetlen euróért megvásárolt görög teknős Nyugaton 60-70 euróért talál gazdára. A veszélyeztetett állatok szállítmányainak földerítésében a vámosok fölbecsülhetetlcn segítséget nyújtanak a természetvédelemnek - mutat rá Veprik Róbert. - Ha egyszer már bejutott a nemzetközi egyezményekkel védett növény, állat az uniós határ mögé, akkor a csatlakozás előtti állapottikhoz képest kevesebb kockázattal szállíthatják tovább az illegális kereskedők. Hiszen a belső határokon lazult a kontroll, igaz, szúrópróbaszerű, országúti ellenőrzésbe bármikor belefuthat a szállítmány - mondja Kardos Mária, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának KARANTÉNRA PÁLYÁZNÁK lg A Szegedi Vadaspark pályázik a * környezetvédelmi minisztériumhoz karantén létrehozása érdekében. Ha sikerrel jár, a határtól jóformán csak pár percnyire kellene továbbszállítani az állatokat, ami - tekintve, hogy sokuk szinte már alig él. mire Magyarországra jut jelentősen megnöveli megmaradási esélyeiket. És mivel veszélyeztetett állatfajok egyedeiről van szó, ez a cél. jogi szakértője. Mennyire jogszerű Magyarországon az egzotikus állatok árusítása? A nemzeti park igazgatósága a közelmúltban megvizsgálta a működési területén - melybe Csongrád megye egy része beletartozik, Szegeddel együtt - az állatkereskedéseket, s nem talált példát illegálisan behozott vagy tartott, védett faj egyedeinek eladására. A mediterrán országokban honos korongujjú gekkó például árusítható: nem szerepel a védett állatok uniós listáján. Bizonyos állatok például a különféle rozellapapagájok -, melyek ugyan a vadon élő, veszélyeztetett állat-, növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény hatálya alá tartoznak, az unión belül azonban szabadon tarthatók, tenyészthetők, csak az EU-ból való kivitelükhöz kell hatósági engedély - mondja Kardos Mária. Humán- és állat-egészségügyi szempontok is fölmerülnek a csempészet kapcsán - mutat rá Veprik Róbert. Az ellenőrizhetetlen eredetű állatok sokszor fertőző betegségek kórokozóit hordozzák, ezért a határon elkobzott jószágokat Budapestre szállítják, karanténba, időleges egészségügyi megfigyelésre. Röszkén és Gyulán már majmot is találtak vámosok a határon, ezek kórokozói emberekre is veszélyesek lehetnek, még az ebola gyanúja is fölmerülhet. F.CS. Ha ugranak a bakok Megkezdődött az őzek párzási időszaka, ami együtt jár azzal, hogy a figyelmetlenebbé vált állatok gyakrabban kerülnek a járművek elé. Autóban és vadban egyaránt több százezer forintos kár keletkezhet, a felelősség megállapítása pedig gyakran a bíróságra marad. Autós rémálom: az út menti bozótból őz ugrik a kocsi elé. Ilyenkor már nincs mit tenni: fékezni, kerülni késő, a sofőr tehetetlen. Egy alig tizenkilenc éves fiatalember a csodával határos módon úszott meg egy ilyen helyzetet: az őz szinte a semmiből, nyílsebesen szökkent elő, és sohasem felejthető, tompa puffanással zúzta szét az első szélvédőt, majd néhány perc múlva elpusztult. A vezetésben még gyakorlatlan fiú szerencsére nem rántotta fébe a kormányt (épp szembejött egy autó), így más baj nem történt. A baleset-biztosítás „természetesen" erre az esetre nem vonatkozott, az autó első ablaka másfél hfYiiapig tátongott üresen, a javításra csak nehezen került pénz. - Hasonló esetek a következő hetekben is előfordulhatnak. Általában július második felétől augusztus közepéig tart az őzek párzási időszaka: ilyenkor az állatok sokkal óvatlanabbak, és nem csupán éjszaka mozognak; a nap bármely órájában föltűnhetnek az utakon. Vadásznyelven szólva: ilyenkor ugranak a bakok - mondta Szél István, az FVM Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatal vadászati és halászati osztályvezetője. • A felelősség tisztázása nehéz, hiszen autós és vadászegyesület egyaránt szeretné megtéríttetni a kárát. Azt pedig nehéz utólag megállapítani, hogy a vezető milyen gyorsan hajtott, figyelembe vette-e a látási és útviszonyokat, vagy azt, merről ugrott elé a párosodás lázában égő bak. Az osztályvezető javaslata: célszerű rendőrt hívni, mert a hivatalos, helyszínrajzot is tartalmazó jegyzőkönyv egy esetleges bírósági perben fontos bizonyíték lehet. Az „elejtett" vadat hazavinni nem szabad, mert az állat a területen vadászatra jogosult tulajdona. Fontos tudni, hogy vadgázolás miatt indított perekben a korábbi joggyakorlattól eltérő ítéletek is születtek. Azelőtt, ha nem állapították meg egyértelműen sem az autós, sem a vadásztársaság felelősségét, ki-ki viselte a maga kárát. A közelmúltban előfordult viszont, hogy egyes esetekben váratlan döntést hozott a bíróság. Becsült adat szerint Csongrád megyében 17-18 ezer őz él. Közülük az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2003/2004-es jelentése szerint 1 dámszarvast, 44 őzbakot, 46 sutát és 28 gidát gázoltak el. Az autókban esett kár mellett ritkán esik szó az állatok vadgazdálkodási értékéről. Az őzeknél maradva: egy idei gida 50 ezer, a suta 100 ezer, a még tar fejű (legföljebb 350 grammos trófeát viselő) bak 350 ezer, a súlyosabb agancsot hordozó őz már 600 ezer forintot ér. Szél István szerint arra még nem volt példa, hogy a balesetet okozó járművezető kártérítést fizetett volna az elpusztított állatért. [NY. P. VADVESZELYES HELYEK Csongrád megyében csaknem valamennyi nagy forgalmú út mentén számítanunk kell vadak váratlan megjelenésére. Az 5-ös út Szatymaz és Csengele közötti szakasza, az 55-ös (bajai) út, a 47-es út Vásárhelytől a megyehatárig tartó része, a Makóra vezető 43-as út teljes hosszában veszélyes. E helyeken fokozottan ajánlott az egyébként is kötelező óvatosság. A „csempészáru", ezúttal a teknős mennyisége néha minden képzeletet felülmúl Fotó: Kantok Csaba