Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-23 / 171. szám

SZOMBAT, 2004. JÚLIUS 17. • AKTUÁLIS« 5 A betegek nem bosszankodtak az egészségügyiek tegnapi munkabeszüntetése miatt Ha kell, újra sztrájkba lépnek Üresen kongtak tegnap a kétórás munkabeszüntetés ideje alatt a szegedi klinikák és rendelőintézetek. Akik nem értesültek időben a sztrájkról, és megjelentek az intézményekben, azok sem bosz­szankodtak, egyetértettek az egészségügyi dolgozók követelé­seivel. Szegeden reggel háromnegyed nyolckor már elözönlötték az új klinika feljáróját az újságírók és fotósok, ám az egyetemi épüle­tekbe sem kamerát, sem fényké­pezőgépet nem lehetett bevinni, azt az orvoscentrum vezetője, Lonovics János megtiltotta. A sztrájkbizottság képviselői tehát az utcán tartottak rögtönzött saj­tótájékoztatót, ahol hangsúlyoz­ták, nem látványos sztrájkra ké­szülnek, nem céljuk, hogy a be­tegellátást gátolják, csupán a mi­nisztériumok felé szeretnék je­lezni: nagy baj van az egészség­ügyben. Hangsúlyozták: ez nem politikai sztrájk, bár egyesek igyekeznek ilyen színben feltün­tetni. Pető Zoltán egyetemi tanár­segéd, a sztrájkbizottság tagja arra a kérdésre, nem fél-e a re­torzióktól, azt válaszolta: attól szép a demokrácia, hogy lehet szólni. Elmondta, szerinte az egészségügyi minisztérium el­bagatellizálja és lokalizálja a sztrájkot. Úgy tekintik, mintha csak a megyében lennének gon­dok. Az új klinika aulája tegnap reg­gel kongott az ürességtől. Az am­bulancián csak egy-két beteg vá­rakozott. Egy idős néni tőlünk tudta meg, hogy sztrájk van, de nem bosszankodott. Mint mondta, saját érdeke is, hogy az egészségügyi dolgozók munka­körülményei javuljanak. Miszlai Zita és kislánya negyed 9-kor ér­kezett a gyermekortopédiára. A betegfelvételen tájékoztatták, hogy 10 után tudják csak fogadni őket. - Hallottam a sztrájkról, de nem ugrott be, hogy ma van ­mondta mosolyogva, majd hoz­zátette: bosszantó, hogy vissza kell jönniük, de ha csak a sztrájkban látnak a dolgozók megoldást, akkor egyetért ve­lük, hogy ezt az eszközt válasz­tották. A sürgős eseteket a kétórás sztrájk alatt is ellátták. Egy rend­őrt, Józsefet, például kutya ha­rapta meg, őt azonnal, várakozá­A klinika épületébe a sztrájk idején nem léphettek be a fotósok Fotó: Schmidt Andrea NYUGALOM A RENDELOINTEZETBEN IS Az l-es és ll-es számú rendelőintézetben szintén kevesen várakoztak teg­nap, hiszen a sztrájk miatt a háziorvosok nem utaltak be betegeket. Timár Péter, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének megyei elnöke elmondta, itt 52-en írták alá a sztrájk­felhívást, de mindenki kitűzte a kék szalagot. Szerinte ha nem történik elő­relépés, további sztrájkok várhatók. si idő nélkül ellátták. Mint mondta: korrektek a dolgozók, mindent megtesznek a betege­kért, annak ellenére is, hogy mi­lyen körülmények között kény­telenek végezni a munkájukat. A sztrájkolok 8 és 10 között nem dolgoztak, de mindannyian az osztályaikon tartózkodtak. Barta Gábor beteghordó például megreggelizett a kétórás „üresjá­ratban". Az új klinika bejáratá­nál és a portán elhelyezett, mun­kabeszüntetésről szóló tájékoz­tatót hamar eltüntették, mond­ván: nem az egész intézmény A büfések elégedetlenek a forgalommal Vita a Körös-toroknál A Körös-toroki vállalkozóudvar büfései elégedetlenek közös képviselőjük vendégcsalogató módszerével. Pusztai Zsolt vi­szont jövőre még nagyobb bu­likat ígér. Minden eddigit alulmúl idén a csongrádi Körös-torok vendégfor­galma. Az első toroki fesztiválként meghirdetett hétvégi rendezvényt követően a büfések elégedetlenek közös képviselőjük, egyben a vál­lalkozóudvart működtető társaság vezetőjének programszervező te­vékenységével. A nézeteltérés leg­főbb oka az volt, hogyazudvarvál­lalkozói által közösen finanszíro­zott programot az előzetes tervek­kel ellentétben nem a körbüféknél rendezték, hanem a homokpar­ton, ezért a látogatók inkább a színpadhoz közeli, part menti vendéglátókat választották az ud­var helyett. - A szervezőnk kissé elrugasz­kodott a valóságtól - fogalmazta meg véleményét Káréné Nagy­pál Andrea. A büfétulajdonos szerint hiába vállalnak plusz­költségeket az üdülőterület von­zerejének növelése érdekében, a befektetett összeg nem térül meg, mivel a rendezvények nem növelik kellő mértékben a for­galmat. - Én csupán azt nem értem, hogy a programot miért a ho­mokparton rendezték, ugyanis a nyár elején még nem erről volt szó - mondta lapunknak Lek­rinszki István, aki tizenkét éve büfézik a torokban. - A nagyobb helyigény miatt választottuk a homokpartot ­nyilatkozta Pusztai Zsolt, a vál­lalkozóudvart üzemeltető társa­ság vezetője. - A roadshow igé­nyes lebonyolításához 400 négy­zetméter területre volt szükség, az udvarban nem tudtunk volna ekkora helyet biztosítani. Pusztai Zsolt úgy véli, a ta­valyinál is gyérebb hétköznapi forgalom kedvezőtlen hatásait csak a mostanihoz hasonló hétvégi koncertek, és egyéb műsorszámok rendezésével le­het ellensúlyozni, erre pedig milliós nagyságrendű összeget kell fordítani a következő években is. Ennek szellemé­ben jövőre még nagyobb ren­dezvényeket tervez az udvar üzemeltetője. Ami pedig a sze­mélyét érintő kritikákat illeti, Pusztai Zsolt annyit mondott: jövőre a közös képviseletet másmilyen formában oldják meg. Mindenesetre ezen a hétvégén is folytatódik a vendégekért a verseny. A Tisza és a Körös talál­kozásánál szkanderbajnokságra és a Kispál és a Borz együttes in­gyenes koncertjére várják az ér­deklődőket. B.D. sztrájkol. A fül-orr-gégészeti kli­nikán azonban több helyen is ki­ragasztották a papírt, hogy a be­tegek időben tájékozódhassanak. Ez a klinika van egyébként jelen­leg a legrosszabb állapotban, nem csoda tehát, hogy tegnap a teljes műszak sztrájkba lépett. Paczonai Róbert egyetemi ad­junktus elmondta: a műtőblok­kot már tavaly be akarta záratni az ANTSZ, csupán azért nem tették meg, hogy az ellátási köte­lezettségüknek eleget tudjanak tenni. TIMAR KRISZTA SZOLIDÁRIS MAKÓIAK Szolidaritást vállalva a szegedi klinika dolgozóival a makói kór­ház és rendelőintézet orvosai és ápolói is csatlakoztak tegnap a sztrájkhoz. A részlegekben reggel 8-tól 10-ig szünetelt a munka, ám ellátták a sérülteket, illetve a halaszthatatlan orvosi segítségre szorulókat. Makón a sztrájkban harmincnyolc orvos, egy szak­gyógyszerész és a teljes ápoló­személyzet részt vett. Szegedhez hasonlóan a sztrájk zavartalanul zajlott le. Idén minden eddiginél kevesebb vendége volt az egykor népszerű üdülőhelynek Fotó: Tésik Attila Vádak, viszontvádak MUNKATÁRSUNKTÓL Solymos László tegnap visszautasította Kohári Nándor fideszes ön­kormányzati képviselő állításait. A szegedi polgármester kabinetfő­nöke kijelentette: Bálint Sándor szülőházának megvásárlásával kap­csolatban nem a városvezetés, hanem éppen ellenkezőleg, a Fidesz önkormányzati frakciója tanúsított álságos magatartást. Kohári Nándor szerdai sajtótájékoztatóján állította, hogy a néprajz­kutató szülőházának megmentésével kapcsolatban Botka László pol­gármester álságos magatartást tanúsított, előbb az ügy megoldása mellett érvelt, majd a pénzügyi bizottságra mutogatott, amely lesza­vazta a lebontásra ítélt alsóvárosi ház megvételét. Solymos László emlékeztetett, hogy Botka László azt javasolta a pénzügyi bizottság­nak, hogy támogassa Bálint Sándor szülőházának megvásárlását, és Szőllősi Béla, a testület fideszes alelnöke terjesztett be ezzel ellentétes javaslatot. Dróton és mobilon lógunk A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai alapján év elején - hosszú idő után először - megállt a veze­tékes vonalszám csökkenése, a mobilpiac növekedési üteme pe­dig fokozatosan lassul. A kezdeti viharos időszak után a mobil és vezetékes telefon közötti ver­seny csillapodni látszik. A kétféle telefon, a vezetékes és a mobil látszólag egymást kiegészít­ve, békésen megfér egymás mel­lett a távközlési piacon. A Nemze­ti Hírközlési Hatóság által készí­tett gyorsjelentésekből is az derül ki, hogy a bekapcsolt vezetékes fő­vonalak száma márciusban 3 mil­lió 600 ezer, míg a hívásfogadásra képes aktív mobil SIM-kártyák száma 8 millió 50 ezer volt. A két tábor azonban nem egymás mel­lett létezik, a Szonda Ipsos kutatá­sai szerint például a vezetékes te­lefonnal rendelkező háztartások 63 százalékának van mobil tele­fonja is. Vagyis a vezetékes és a mobiltelefon egymás mellett él, funkcióiban kiegészíti, nem pedig kizárja egymást. Sípos Andrea szegcdi egyetemis­tának öt éve van mobilja, azóta baráti körével csak így tartja a kap­csolatot. Leginkább SMS-eket kül­denek egymásnak. Szüleit is meg­nyugtatja, hogy táskájában ott la­pul a telefon, ha külföldre utazik, kevésbé aggódnak miatta. A csa­lád vezetékes telefonját csak az in­ternethez használja. Tráser Lász­ló, a Magyar Rádió szegedi körzeti stúdiójának szerkesztő-riportere korosztályfüggőnek tartja a telefo­nálási szokásokat. Ő maga, mint egy idősebb generáció képviselője, meglehetősen későn vásárolt ma­gának mobilt, de megszerette és ma már nélkülözhetetlennek tart­ja. Vezetékes telefonja is van, neve szerepel a telefonkönyvben, így sokan hívják azon is. De általában csak a családdal tartja „dróton" a kapcsolatot. Olyan felmérések is készültek a közelmúltban, amelyek kimutat­ják, hogy a szakmunkásokra in­kább a mobilmánia jellemző. A vezetékes telefont inkább a racio­nálisan gondolkodó férfiak, a fel­sőfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a harminc éven felüliek választják. Hivatali dolgainkat, személyes közlendőinket is gyak­rabban intézzük vezetékes vonal­ról - derül ki a különböző közvéle­mény-kutatásokból. F.K. Állásfoglalást kértek A Környezetvédelmi Miniszté­rium állásfoglalását kérték a szegedi csatonaépítők a Kállay liget ügyében. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint ismeretes, a Kállay ligeten át a rendezési terv értelmében út vezetne, és a csatornázásra vo­natkozó tervek szerint erre hú­zódna a szennyvízgyűjtő vezeték is. A lakók folyamatosan küzde­nek az ellen, hogy az építkezések miatt a liget értékes fáit kivág­ják. A tiltakozók szerint a kivite­lezők közel száz fát akar kivág­ni kivágni az erdőben. Ezzel szemben a város legnagyobb környezetvédelmi beruházását bonyolító cég vezetője állítja, hogy csak huszonhat fát vágná­nak ki. Az elmérgesedett helyzetben Nóvák Gyula, a beruházást irá­nyító Szegedi Víziközmű Mű­ködtető és Fejlesztő Rt. vezér­igazgatója a szaktárcához for­dult, állásfoglalást kért az ügy­ben. Közben a polgármesteri hiva­talban is vizsgálják, hogy milyen megoldást lehet találni a liget fái­nak megmentésére. Megcsapolja a lakossági folyószámlákat is az APEH Ombudsman vizsgálja Vizsgálatot indít az ombuds­man helyettese annak tisztá­zására, alkotmányba ütközik-e, hogy az adóhatóság a vállalko­zók adótartozását azok lakos­sági folyószámláiról korlátlanul leemelheti. Takács Albert azt állítja, majdnem ezer család megélhetése került veszélybe az inkasszók miatt. Az adóhatóság adó- és más köztar­tozás esetén a vállalkozók magán­számlájáról is leemelheti a tarto­zás összegét. Akkor is, ha a szám­lának más is tulajdonosa. így elő­fordulhat, hogy a vállalkozó hoz­zátartozójának fizetése vagy nyug­díja is odavész, ha a vállalkozó nem fizette ki az adóját. Ez a gya­korlat Takács Albert, az állampol­gári jogok általános biztosának helyettese szerint jogszerűtlen és alkotmányosan is aggályos. Az alkotmány szerint ugyanis az adóhivatal nem hozhatja pénzügyileg lehetetlen helyzet­be az adóst. Az ombudsman tu­domása szerint majdnem ezer család számlájáról emelte le az utolsó fillért is az adóhatóság a közelmúltban. A családok több­sége Északkelet-Magyarorszá­gon él. Az ombudsman helyette­se azt mondja: a közeljövőben jogszabály-változtatást kezde­ményez. Az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságán érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, hogy helyben nem kívánnak nyilatkozni a témáról. Az adóhatóság sajtóosztályához ugyan hivatalosan még nem érke­zett megkeresés az ügyben az Ál­lampolgári (ogok Országgyűlési Hivatalától, de Lovas György saj­tószóvivő kijelentette: az APEH-nek törvényadta joga van az inkasszóra. A jelenlegi gyakor­lat megváltozatásához tehát tör­vénymódosításra van szükség. Martonosi István, a Kisosz Csongrád megyei titkára nem hallott olyan vállalkozóról, aki­nek lakossági folyószámláját nullázta volna le az adóhatóság. Szerinte egyébként nem lenne szabad tiltakozni a hasonló lépé­sek miatt, hiszen a bérből és fize­tésből élőket utolérik, ha bármi­nemű tartozásuk keletkezik. Az érdekképviselet vezetője azt gon­dolja, amennyiben a vállalkozó­nak fizetési gondjai keletkeznek, nem az a megoldás, hogy nem teljesíti kötelezettségét: ilyenkor ugyanis folyamodhat halasztá­sért, s beadhat méltányossági ké­relmet is. FEKETE KLÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents