Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-21 / 169. szám

SZOMBAT, 2004. JÚLIUS 17. • AKTUÁLIS« 21 A csatornaépítő munkagépek elé ültek Újszegeden megálljt parancsoltak Nem engedték a csatornaépí­tőket tegnap dolgozni Újszege­den. A Sarolta és Melinda utca sarkán a munkagépek elé ültek a környéken lakók, akik a Kál­lay liget fáit szeretnék megmen­teni. A tiltakozók mindenre el­szántak. Ha a környékbeliek ma is lezárják az utat, a beruházó a rendőrség segítségét kéri. MUNKATÁRSUNKTÓL Amikor tegnap reggel nyolc óra körül megjelentek a csatornaépí­tők a Sarolta és Melinda utca sar­kán, már négyen üldögéltek a ke­reszteződésben kempingszéke­ken egy napernyő alatt. - A legutóbbi fórum után - ami­kor hiába tiltakoztunk az ellen, hogy a Kállay ligeten keresztül ve­zessék a csatornát - riadóláncot szerveztünk. Megbeszéltük, ha va­laki mozgást lát a területen, azon­nal hívja a másikat telefonon, hogy a munkagépek elé ülve meg­akadályozzuk, hogy a csatornaépí­tők elkezdjék a munkát a Sarolta utcában. Ha ugyanis befordulnak ebbe az utcába, és megkezdik a fő­nyomócső lefektetését, az isten sem menti meg a Kállay liget fáit a pusztulástól - nyilatkozta lapunk­nak a tiltakozó akció egyik résztve­vője. Gazdik Gyuláné és férje, va­lamint az Anna, Magdolna, Mária, Melinda és Sarolta utca lakói dél­után négy óráig egymást váltva ül­dögélteka munkagépek előtt. Gaz­dikné elmondta, hogy több mint háromszázan vesznek részt - aho­gyan ő fogalmazott - a polgári en­gedetlenségi mozgalomban. - Nem hagyjuk, hogy a ligeten keresztül vezessék a csatornát és az utat, mert az több mint száz fa halálát jelentené. A szennyvízcsa­torna fővezetékét végigvihetnék a volt kertészeti vállalat területén ­hangsúlyozta Gazdik Gyuláné, aki közölte: mindenre elszántak. „Azzal is számolunk, hogy be­gyűjtenek bennünket a rendőrök" - jelentette ki az asszony. - Furcsállom, hogy a város leg­nagyobb környezetvédelmi beru­házását így próbálják megakadá­lyozni - mondta lapunknak Nó­vák Gyula, a csatornaépítési munkálatokat bonyob'tó Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesz­tő Rt. vezérigazgatója. A hatályos rendezési terv és a jogerős építési engedély szerint a csatorna a Kál­lay ligeten keresztül vezet - közöl­te Nóvák, hozzátéve, hogy a mun­kálatok során a több mint ezer fá­ból mindössze huszonhatot vág­nának ki. A vezérigazgató hangsú­lyozta: ma újra kivonulnak a terü­letre és mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy folytatni tud­ják a munkát. „Ha szükséges, ak­kor a rendőrség segítségét kérjük" - mondta Nóvák Gyula. Léghajó Szeged felett Megérkezett Szeged fölé, és tegnap késő este leszállt a repülőtéren az a léghajó, amely július 10-én indult háromhetes országjáró körútjára. A 43 méter hosszú és 13 méter magas légi jármű ma egész nap megtekint­hető a reptéren. A T-Mobile Magyarország léghajóját Angliában szerel­ték össze. A kétezer kilogramm súlyú, héliummal töltött szerkezet nap­pal és - belső világításának köszönhetően - éjszaka is kiválóan látható. A léghajó holnap délután egy órakor indul tovább Szegedről. Közepes városnyi ember költözött falura Falusi ház, városi munkahely Egyre többen költöznek el Sze­gedről a környező kisebb telepü­lésekre, az elvándorlás mégsem csökkenti a megyeszékhely lé­lekszámát. A rendelkezésre álló adatok szerint legalább ugyan­annyian települnek a nagyváros­ba, mint ahányan távoznak. A KSH Csongrád Megyei Igazga­tósága legutoljára egy 1995 és 2001 közötti, egész megyére vo­natkozó adatsort vizsgált, s ész­lelt egy Dél-Alföldről az ország más térségei felé tartó elvándor­lási hullámot. Ekkor mérte fel azt is, hogy a megyében több mint 30 ezren költöztek a falvak­ba, miközben onnan nem egé­szen 25 ezren távoztak. Azóta ilyen jellegű elemzést nem készítettek a KSH szakem­berei - tudtuk meg Pálfalvi Zsolt­nétól, a tájékoztatási osztály ve­zetőjétől. Ma annyit tudni, hogy a 2003 december végi állapot szerint Szegeden 162 ezer 586-an élnek, szemben az 1990-es 169 ezer 900-as lélek­számmal. A lakosság száma egy­értelműen csökkent, de az nem nevezhető drámainak, főleg ha a természetes fogyást is számítás­ba vesszük: egész Magyarország­ra jellemző, hogy többen halnak meg egy évben, mint ahányan születnek. Csongrád megyén belül jelen­leg változatlanul nagy a mozgás a falu és a város között: az költözik ki vidékre, aki más életminősé­get keres magának, s ugyanezen szempont vezérli azt a családot is, aki feladja a falu csendjét és inkább a városban szeretne élni. Vörösné Kakuszi Beatrix fodrász - férjével együtt - tavaly költö­zött Deszkre, s a döntést nem bánta meg. Holott korábban Sze­ged belvárosában lakott, fodrász­üzlete pedig ma is a város szívé­Az algyői új házak közül sokat a Szegedről kitelepülök építenek Fotó: Gyenes Kálmán 1995-2001: NEGATÍV MERLEG A statisztikai hivatal egy korábbi elemzése szerint 1995 és 2001 között kö­zel 43 ezren költöztek a megyébe az ország más vidékéről, miközben több mint 44 ezren távoztak, így a vándorlások egyenlege megközelítette a mí­nusz 1300-at. A megye összes nagyobb városa vándorlási veszteséggel zárta azt a hét évet, de a negatív különbség Szegeden volt a legnagyobb, közel 6 ezer 600 fő. Az elköltözés okaként a statisztikusok a munkaválla­lást jelölték meg. A Budapestre költözők több mint másfélszer annyian vol­tak, mint az onnan Csongrád megyét választók. Budapest mellett Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyébe vándorolnak el a legtöbben a Dél-Alföldróí, míg hozzánk a környező megyékből és a csongrádi települé­sekről érkeznek. ben található. Mint mondta, a csend és a nyugalom, valamint az csábította Deszkre, hogy ott a szegedi árak feléért jutottak te­lekhez. Jól érzi magát a faluban, ha intéznie kell valamit a polgár­mesteri hivatalban, családias, barátságos légkör fogadja. Gellérfy László volt televíziós szerkesztő és riporter, ma a civil ház vezetője, ismert személyiség Szegeden, munkája is a megye­székhelyhez köti, mégis Zsom­bón telepedett le 13 évvel ezelőtt. Kilencedik emeleti panellakását cserélte fel a vidéki otthonra, amelyet olcsó, közművesített telken tudott felépíteni. Akkori­ban - emlékszik vissza Gellérfy ­filmet forgatott Zsombóról, és a szó szoros értelmében beleszere­tett a községbe, amelynek lélek­száma azokban az években szin­te megduplázódott. Három gyer­meke ugyan Szegedre jár iskolá­ba, de a család aktív szereplője Zsombó közéletének. FEKETE KLÁRA A tiszai halászat lassan feltámad romjaiból A tilalom kacsa volt a halpiacon Nem igaz, hogy az uniós csatlakozás után nem lehet tiszai és marosi pontyot, ke­szeget, harcsát értékesíteni a halpiacon ­nyilatkozta lapunknak Újhelyi Dezső. A Tisza Halászati Szövetkezet elnöke el­mondta, hogy a megyében harminchatan élnek halászatból. A különböző médiumokban szárnyra ka­pott az a hír, hogy uniós csatlakozásunk után már nem lehet tiszai és marosi pon­tyot, keszeget, harcsát értékesíteni. Újhelyi Dezső ezt kategorikusan cáfolta. A Tisza Halászati Szövetkezet elnöke szerint külön­böző embereknek állt az érdekükben, hogy ezt terjesszék, ugyanis ha ez igaz lenne, rö­vid időn belül elsorvadna a folyóvizek nagy­üzemi halászata. A tiszai halászat lassan feltámad romjai­ból. A 2000-es ciánszennyezés, valamint az azt követő aszályos időszakok azonban még mindig éreztetik hatásukat. - Jóllehet a tiszai halászat nincs rózsás helyzetben, nem kon­gatjuk a vészharangot - mondta Újhelyi, aki szerint mára stabilizálódott a helyzet a szö­vetkezetnél. Az elnöktől megtudtuk, hogy Csongrád megyében jelenleg harminchatan élnek halászatból. A ciánszennyezés és az aszályok miatt megváltoztak a fogási idő­szakok. Az elmúlt években a márciustól no­vemberig tartó halászati szezonban volt olyan fél év - hangsúlyozta az elnök -, hogy alig fogtak valamit a halászok. - Idén április­ban, amikor hétméteres volt a víz a Tiszán, rekordmennyiségű hal akadt a halászok há­lójába, azóta viszont igencsak gyér a fogás, mostanság „nem jár a hal" - újságolta. A szövetkezet halászai háromezer hektár élővízen vetik ki hálóikat, pakolják le fenék­varsáikat. A Tisza, Maros és Körös mellett a különböző holtágakat - Körtvélyes, Akol­szög, Röszke - is lehalásszák. A szövetkezet tápai telephelyén ma már csak tárolják a ha­lat, míg korábban fel is dolgozták a zsák­mányt. Az állat-egészségügyi állomás azon­ban tavaly év végén visszavonta a halfeldol­gozó üzem működési engedélyét, mert nem felelt meg az uniós követelményeknek. Az el­nök szerint ez éves szinten több mint tízmil­lió forint árbevétel kiesést jelent. Mészáros Balázs algyői halász családja már több mint kétszáz éve halászik a Tiszán. Ké­pünk illusztráció Fotó: Gyenes Kálmán Jóllehet tisztított halat már nem, friss, élő halat azonban továbbra is forgalmaznak. Fő­ként horgászegyesületeknek adnak el pon­tyot és keszeget. így a tavon pecázó sporthor­gásznak, ha szerencséje van, tiszai hal akad­hat a horgára. Orosz Sándor, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa igazgatója nemrégiben arra hívta fel a szakemberek fi­gyelmét, hogy bár az EU-halból behozatalra szorul, a magyar halászok „kenyéradó" halá­nak számító pontyból telített az uniós piac. Szerinte a halászattal foglalkozó szervezetek úgy tudnák növelni versenyképességüket, ha ráállnának azokra a halfajokra - példaként említette az afrikai harcsát és a kék sügért amelyek már itthon is sikeresek, jól eladha­tók. Újhelyi ezzel kapcsolatosan csak annyit mondott, egyelőre nem kívánnak ilyennel foglalkozni. SZABÓ C. SZILÁRD ELTŰNT A KECSEGE Míg 1990-ben 12 ezer kilogrammot, addig az idén még alig több mint harminc kiló kecsegét fogtak a Tisza Halászati Szövetkezet halászai. A kilencvenes években 150-200 kilogramm fenék­lakó halat emeltek ki évente a halászok a Tiszá­ból és a Marosból. A halbiológusok szerint a ke­csegeállomány alakulását, gyarapodását nagy­ban befolyásolják a vízszennyezések. Városi cégek vezetőinek prémiuma Éves fizetésük 40-90 százalékát kapták Szegeden a városi tulajdonú cé­gekvezetői átlagosan éves bérük hatvan százalékát kapták meg jutalmul az idén. Lapunk szá­mítása szerint a nagyobb gaz­dasági társaságok igazgatói há­rom-négymillió forint körüli összeget vehettek fel. A szegedi közgyűlés januárban zárt ülésen döntött a száz száza­lékban önkormányzati tulajdonú cégek vezetőinek fizetésemelésé­ről. Mint ahogy az igazgatók dí­jazását, a jutalmukat is - az ob­jektív összemérhetőség miatt ­alapvetően a gazdasági társasá­gok vagyona, nettó árbevétele és a statisztikai létszám alapján ha­tározzák meg. - A prémiumfeladatokról a közgyűlés dönt, mint ahogy a tel­jesítést is a képviselő-testület ér­tékeli - nyilatkozta lapunknak Mózes Ervin jegyző, [utalmat csak azok a cégvezetők kaphat­nak, akik elvégezték a prémium­feladatokat. A jegyző elmondta: az előző ciklusban szakmailag kevésbé szigorú feltételeket tá­masztott az önkormányzat a gaz­dasági társaságok vezetőivel szemben, amit könnyen teljesí­tettek, így szinte automatikussá vált a cégvezetők jutalmazása. A korábbi években éves bruttó fize­tésük száz százalékát vehették fel prémiumként az igazgatók ­hangsúlyozta Mózes Ervin, aki elmondta: idén a városi tulajdo­nú cégek vezetői átlagosan éves bérük hatvan százalékát kapták meg. Hogy ez pontosan mennyit jelent pénzben, azt személyiségi jogokra hivatkozva nem árulta el. A prémium mértékéről a köz­gyűlés dönt. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármestertől megtudtuk, hogy a prémiumot HAVI FIX Szegeden tizennégy, száz szá­zalékban önkormányzati tulaj­donú cég működik. A városi cégvezetők 180 és 350 ezer forint közötti összeget keres­nek havonta. Az alapbérük mellett költségtérítést és más egyéb juttatást is kaphatnak még megegyezés szerint. szigorúan a mérlegadatokhoz kapcsolódó paraméterek és „test­re szabott" speciális feladatok teljesítése alapján határozták meg, így például a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht.-nak az ISPA-beruházás terén kellett fel­mutatni eredményeket. Szent­györgyi elmondta: a cégvezetők éves fizetésük 40-90 százalékát kapták meg az idén jutalmul. Százszázalékos prémiumot senki sem vehetett fel - mondta az al­polgármester -, aminek persze a korábbi évek gyakorlatának is­meretében nem örültek a gazda­sági társaságok irányítói. Meg­tudtuk, hogy a nagy városi cégek - IKV Rt., SZKT, Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. - vezetői kapták a legnagyobb, 70-90 szá­zalékos jutalmat. A többségében önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ­ilyen például a Szegedi Hőszol­gáltató Kft. és a Szegedi Víziköz­mű Működtető és Fejlesztő Rt. ­esetében nem a képviselő-testü­let, hanem a vállalat taggyűlése dönt a jutalmazásról. Szentgyör­gyi hangsúlyozta, hogy itt is ugyanazokat a prémiumfelada­tokat próbálják meghatározni, mint a száz százalékban városi tulajdonú cégeknél. sz. c. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents