Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-21 / 169. szám

SZOMBAT, 2004. JÚLIUS 17. • AKTUÁLIS« 21 A csatornaépítő munkagépek elé ültek Újszegeden megálljt parancsoltak Nem engedték a csatornaépítőket tegnap dolgozni Újszegeden. A Sarolta és Melinda utca sarkán a munkagépek elé ültek a környéken lakók, akik a Kállay liget fáit szeretnék megmenteni. A tiltakozók mindenre elszántak. Ha a környékbeliek ma is lezárják az utat, a beruházó a rendőrség segítségét kéri. MUNKATÁRSUNKTÓL Amikor tegnap reggel nyolc óra körül megjelentek a csatornaépítők a Sarolta és Melinda utca sarkán, már négyen üldögéltek a kereszteződésben kempingszékeken egy napernyő alatt. - A legutóbbi fórum után - amikor hiába tiltakoztunk az ellen, hogy a Kállay ligeten keresztül vezessék a csatornát - riadóláncot szerveztünk. Megbeszéltük, ha valaki mozgást lát a területen, azonnal hívja a másikat telefonon, hogy a munkagépek elé ülve megakadályozzuk, hogy a csatornaépítők elkezdjék a munkát a Sarolta utcában. Ha ugyanis befordulnak ebbe az utcába, és megkezdik a főnyomócső lefektetését, az isten sem menti meg a Kállay liget fáit a pusztulástól - nyilatkozta lapunknak a tiltakozó akció egyik résztvevője. Gazdik Gyuláné és férje, valamint az Anna, Magdolna, Mária, Melinda és Sarolta utca lakói délután négy óráig egymást váltva üldögélteka munkagépek előtt. Gazdikné elmondta, hogy több mint háromszázan vesznek részt - ahogyan ő fogalmazott - a polgári engedetlenségi mozgalomban. - Nem hagyjuk, hogy a ligeten keresztül vezessék a csatornát és az utat, mert az több mint száz fa halálát jelentené. A szennyvízcsatorna fővezetékét végigvihetnék a volt kertészeti vállalat területén hangsúlyozta Gazdik Gyuláné, aki közölte: mindenre elszántak. „Azzal is számolunk, hogy begyűjtenek bennünket a rendőrök" - jelentette ki az asszony. - Furcsállom, hogy a város legnagyobb környezetvédelmi beruházását így próbálják megakadályozni - mondta lapunknak Nóvák Gyula, a csatornaépítési munkálatokat bonyob'tó Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt. vezérigazgatója. A hatályos rendezési terv és a jogerős építési engedély szerint a csatorna a Kállay ligeten keresztül vezet - közölte Nóvák, hozzátéve, hogy a munkálatok során a több mint ezer fából mindössze huszonhatot vágnának ki. A vezérigazgató hangsúlyozta: ma újra kivonulnak a területre és mindent megtesznek annak érdekében, hogy folytatni tudják a munkát. „Ha szükséges, akkor a rendőrség segítségét kérjük" - mondta Nóvák Gyula. Léghajó Szeged felett Megérkezett Szeged fölé, és tegnap késő este leszállt a repülőtéren az a léghajó, amely július 10-én indult háromhetes országjáró körútjára. A 43 méter hosszú és 13 méter magas légi jármű ma egész nap megtekinthető a reptéren. A T-Mobile Magyarország léghajóját Angliában szerelték össze. A kétezer kilogramm súlyú, héliummal töltött szerkezet nappal és - belső világításának köszönhetően - éjszaka is kiválóan látható. A léghajó holnap délután egy órakor indul tovább Szegedről. Közepes városnyi ember költözött falura Falusi ház, városi munkahely Egyre többen költöznek el Szegedről a környező kisebb településekre, az elvándorlás mégsem csökkenti a megyeszékhely lélekszámát. A rendelkezésre álló adatok szerint legalább ugyanannyian települnek a nagyvárosba, mint ahányan távoznak. A KSH Csongrád Megyei Igazgatósága legutoljára egy 1995 és 2001 közötti, egész megyére vonatkozó adatsort vizsgált, s észlelt egy Dél-Alföldről az ország más térségei felé tartó elvándorlási hullámot. Ekkor mérte fel azt is, hogy a megyében több mint 30 ezren költöztek a falvakba, miközben onnan nem egészen 25 ezren távoztak. Azóta ilyen jellegű elemzést nem készítettek a KSH szakemberei - tudtuk meg Pálfalvi Zsoltnétól, a tájékoztatási osztály vezetőjétől. Ma annyit tudni, hogy a 2003 december végi állapot szerint Szegeden 162 ezer 586-an élnek, szemben az 1990-es 169 ezer 900-as lélekszámmal. A lakosság száma egyértelműen csökkent, de az nem nevezhető drámainak, főleg ha a természetes fogyást is számításba vesszük: egész Magyarországra jellemző, hogy többen halnak meg egy évben, mint ahányan születnek. Csongrád megyén belül jelenleg változatlanul nagy a mozgás a falu és a város között: az költözik ki vidékre, aki más életminőséget keres magának, s ugyanezen szempont vezérli azt a családot is, aki feladja a falu csendjét és inkább a városban szeretne élni. Vörösné Kakuszi Beatrix fodrász - férjével együtt - tavaly költözött Deszkre, s a döntést nem bánta meg. Holott korábban Szeged belvárosában lakott, fodrászüzlete pedig ma is a város szívéAz algyői új házak közül sokat a Szegedről kitelepülök építenek Fotó: Gyenes Kálmán 1995-2001: NEGATÍV MERLEG A statisztikai hivatal egy korábbi elemzése szerint 1995 és 2001 között közel 43 ezren költöztek a megyébe az ország más vidékéről, miközben több mint 44 ezren távoztak, így a vándorlások egyenlege megközelítette a mínusz 1300-at. A megye összes nagyobb városa vándorlási veszteséggel zárta azt a hét évet, de a negatív különbség Szegeden volt a legnagyobb, közel 6 ezer 600 fő. Az elköltözés okaként a statisztikusok a munkavállalást jelölték meg. A Budapestre költözők több mint másfélszer annyian voltak, mint az onnan Csongrád megyét választók. Budapest mellett Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyébe vándorolnak el a legtöbben a Dél-Alföldróí, míg hozzánk a környező megyékből és a csongrádi településekről érkeznek. ben található. Mint mondta, a csend és a nyugalom, valamint az csábította Deszkre, hogy ott a szegedi árak feléért jutottak telekhez. Jól érzi magát a faluban, ha intéznie kell valamit a polgármesteri hivatalban, családias, barátságos légkör fogadja. Gellérfy László volt televíziós szerkesztő és riporter, ma a civil ház vezetője, ismert személyiség Szegeden, munkája is a megyeszékhelyhez köti, mégis Zsombón telepedett le 13 évvel ezelőtt. Kilencedik emeleti panellakását cserélte fel a vidéki otthonra, amelyet olcsó, közművesített telken tudott felépíteni. Akkoriban - emlékszik vissza Gellérfy filmet forgatott Zsombóról, és a szó szoros értelmében beleszeretett a községbe, amelynek lélekszáma azokban az években szinte megduplázódott. Három gyermeke ugyan Szegedre jár iskolába, de a család aktív szereplője Zsombó közéletének. FEKETE KLÁRA A tiszai halászat lassan feltámad romjaiból A tilalom kacsa volt a halpiacon Nem igaz, hogy az uniós csatlakozás után nem lehet tiszai és marosi pontyot, keszeget, harcsát értékesíteni a halpiacon nyilatkozta lapunknak Újhelyi Dezső. A Tisza Halászati Szövetkezet elnöke elmondta, hogy a megyében harminchatan élnek halászatból. A különböző médiumokban szárnyra kapott az a hír, hogy uniós csatlakozásunk után már nem lehet tiszai és marosi pontyot, keszeget, harcsát értékesíteni. Újhelyi Dezső ezt kategorikusan cáfolta. A Tisza Halászati Szövetkezet elnöke szerint különböző embereknek állt az érdekükben, hogy ezt terjesszék, ugyanis ha ez igaz lenne, rövid időn belül elsorvadna a folyóvizek nagyüzemi halászata. A tiszai halászat lassan feltámad romjaiból. A 2000-es ciánszennyezés, valamint az azt követő aszályos időszakok azonban még mindig éreztetik hatásukat. - Jóllehet a tiszai halászat nincs rózsás helyzetben, nem kongatjuk a vészharangot - mondta Újhelyi, aki szerint mára stabilizálódott a helyzet a szövetkezetnél. Az elnöktől megtudtuk, hogy Csongrád megyében jelenleg harminchatan élnek halászatból. A ciánszennyezés és az aszályok miatt megváltoztak a fogási időszakok. Az elmúlt években a márciustól novemberig tartó halászati szezonban volt olyan fél év - hangsúlyozta az elnök -, hogy alig fogtak valamit a halászok. - Idén áprilisban, amikor hétméteres volt a víz a Tiszán, rekordmennyiségű hal akadt a halászok hálójába, azóta viszont igencsak gyér a fogás, mostanság „nem jár a hal" - újságolta. A szövetkezet halászai háromezer hektár élővízen vetik ki hálóikat, pakolják le fenékvarsáikat. A Tisza, Maros és Körös mellett a különböző holtágakat - Körtvélyes, Akolszög, Röszke - is lehalásszák. A szövetkezet tápai telephelyén ma már csak tárolják a halat, míg korábban fel is dolgozták a zsákmányt. Az állat-egészségügyi állomás azonban tavaly év végén visszavonta a halfeldolgozó üzem működési engedélyét, mert nem felelt meg az uniós követelményeknek. Az elnök szerint ez éves szinten több mint tízmillió forint árbevétel kiesést jelent. Mészáros Balázs algyői halász családja már több mint kétszáz éve halászik a Tiszán. Képünk illusztráció Fotó: Gyenes Kálmán Jóllehet tisztított halat már nem, friss, élő halat azonban továbbra is forgalmaznak. Főként horgászegyesületeknek adnak el pontyot és keszeget. így a tavon pecázó sporthorgásznak, ha szerencséje van, tiszai hal akadhat a horgára. Orosz Sándor, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa igazgatója nemrégiben arra hívta fel a szakemberek figyelmét, hogy bár az EU-halból behozatalra szorul, a magyar halászok „kenyéradó" halának számító pontyból telített az uniós piac. Szerinte a halászattal foglalkozó szervezetek úgy tudnák növelni versenyképességüket, ha ráállnának azokra a halfajokra - példaként említette az afrikai harcsát és a kék sügért amelyek már itthon is sikeresek, jól eladhatók. Újhelyi ezzel kapcsolatosan csak annyit mondott, egyelőre nem kívánnak ilyennel foglalkozni. SZABÓ C. SZILÁRD ELTŰNT A KECSEGE Míg 1990-ben 12 ezer kilogrammot, addig az idén még alig több mint harminc kiló kecsegét fogtak a Tisza Halászati Szövetkezet halászai. A kilencvenes években 150-200 kilogramm fenéklakó halat emeltek ki évente a halászok a Tiszából és a Marosból. A halbiológusok szerint a kecsegeállomány alakulását, gyarapodását nagyban befolyásolják a vízszennyezések. Városi cégek vezetőinek prémiuma Éves fizetésük 40-90 százalékát kapták Szegeden a városi tulajdonú cégekvezetői átlagosan éves bérük hatvan százalékát kapták meg jutalmul az idén. Lapunk számítása szerint a nagyobb gazdasági társaságok igazgatói három-négymillió forint körüli összeget vehettek fel. A szegedi közgyűlés januárban zárt ülésen döntött a száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégek vezetőinek fizetésemeléséről. Mint ahogy az igazgatók díjazását, a jutalmukat is - az objektív összemérhetőség miatt alapvetően a gazdasági társaságok vagyona, nettó árbevétele és a statisztikai létszám alapján határozzák meg. - A prémiumfeladatokról a közgyűlés dönt, mint ahogy a teljesítést is a képviselő-testület értékeli - nyilatkozta lapunknak Mózes Ervin jegyző, [utalmat csak azok a cégvezetők kaphatnak, akik elvégezték a prémiumfeladatokat. A jegyző elmondta: az előző ciklusban szakmailag kevésbé szigorú feltételeket támasztott az önkormányzat a gazdasági társaságok vezetőivel szemben, amit könnyen teljesítettek, így szinte automatikussá vált a cégvezetők jutalmazása. A korábbi években éves bruttó fizetésük száz százalékát vehették fel prémiumként az igazgatók hangsúlyozta Mózes Ervin, aki elmondta: idén a városi tulajdonú cégek vezetői átlagosan éves bérük hatvan százalékát kapták meg. Hogy ez pontosan mennyit jelent pénzben, azt személyiségi jogokra hivatkozva nem árulta el. A prémium mértékéről a közgyűlés dönt. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármestertől megtudtuk, hogy a prémiumot HAVI FIX Szegeden tizennégy, száz százalékban önkormányzati tulajdonú cég működik. A városi cégvezetők 180 és 350 ezer forint közötti összeget keresnek havonta. Az alapbérük mellett költségtérítést és más egyéb juttatást is kaphatnak még megegyezés szerint. szigorúan a mérlegadatokhoz kapcsolódó paraméterek és „testre szabott" speciális feladatok teljesítése alapján határozták meg, így például a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-nak az ISPA-beruházás terén kellett felmutatni eredményeket. Szentgyörgyi elmondta: a cégvezetők éves fizetésük 40-90 százalékát kapták meg az idén jutalmul. Százszázalékos prémiumot senki sem vehetett fel - mondta az alpolgármester -, aminek persze a korábbi évek gyakorlatának ismeretében nem örültek a gazdasági társaságok irányítói. Megtudtuk, hogy a nagy városi cégek - IKV Rt., SZKT, Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. - vezetői kapták a legnagyobb, 70-90 százalékos jutalmat. A többségében önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ilyen például a Szegedi Hőszolgáltató Kft. és a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt. esetében nem a képviselő-testület, hanem a vállalat taggyűlése dönt a jutalmazásról. Szentgyörgyi hangsúlyozta, hogy itt is ugyanazokat a prémiumfeladatokat próbálják meghatározni, mint a száz százalékban városi tulajdonú cégeknél. sz. c. sz.