Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-20 / 168. szám

KEDD, 2004. JÚLIUS 20. •AKTUÁLIS* 3 Mózes Ervin: Aki egy dokumentet megmásított, hamisítást követett el ff Munkaanyagot küldtem" A szegedi önkormányzat jegy­zője azt állítja, az összefoglaló jelentést meghamisították, a hiányos dokumentumot a kór­ház főigazgatójától kapták. Nárai György viszont erre rea­gálva azt mondta, egyszerű té­vedésről és nem hamisításról van szó, abban a tudatban vet­te ki a kérdéses pontot, hogy az a jelentésen belül máshová kerül. -A szegedi önkormányzatot júli­us 8-án Nárai György főigazgató levélben tájékoztatta a leletcsere miatt három nappal korábban indult vizsgálat befejezéséről és a fegyelmi eljárás egyidejű elrende­léséről. A főigazgató úr mellékel­te a vizsgálóbiztos, Ferencsik Mária által készített összefoglaló jelentést is - reagált Mózes Ervin jegyző a lapunkban hétfőn meg­jelentekre. Mind a kettő hivatalosnak számít Mint azt tegnap megírtuk, a vizsgálóbiztos július 8-án, 10 óra 50 perckor zárta le a vizsgá­latról készített jelentést, amit még aznap átadott Nárai György főigazgatónak. Feren­csik Mária 12 kórházi dolgozót hallgatott meg, 11 pontban fog­lalta össze megállapításait. Az összefoglaló jelentésből azon­ban két változat kering, a to­vábbító személyek miatt mind a kettő hivatalosnak számít. Az egyik teljes, azaz 11 pontból áll, a másik azonban „hiá­nyos", ugyanis törölték belőle a 10-es pontot. A javított, illetve a hamisított jegyzőkönyv hi­ányzó pontja szerint „Az SBO Belgyógyászati Részlegén meg­bízott vezetője, Dr. Piros Györ­gyike sem személyesen, sem te­lefonon az adott napon nem ér­deklődött az ügyeletet teljesítő kollégáktól, intézményben tör­ténő eseményekről." Mózes Ervin igennel vála­szolt arra a kérdésre, hogy az önkormányzatnak a főigazgató által megküldött összefoglaló jelentéséből hiányzott-e a tízes pont. - A kórházból más csatornán, de még ugyanazon a napon megkaptuk a hiánytalan össze­foglaló jelentést is - mondta a jegyző. Arra a többször megis­mételt kérdésünkre nem vála­szolt, hogy mi, vagy ki volt a SUCKO MIC VI I «*! VAROS OVkORMANYAAT KÓRHAZA S+AprUt T^KAirtftvs-tTsXss AlUIRrat OmxtixfcoVMy: Ktf CAt+i. KÚÍAVV «715 SKp* &M»U sí f KMpMIUHK-i» Fái»»«««« «;«IM»K m-m IriclAV SM2MK, «V • «¡A f-íXF+AAfl'.o : Dt Nif» György Dr. Butki László polgármester úr részére SZMJV Polgármesteri Hivatal •Sá.éBtd Tisztelt Polgármester Űr! Mellékelten megküldöm a vizsgálóbiztos által felvett jegyzökönyvet, amely Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Kórházában készült a betegvizsgáló kérőlap tévesztés tárgyában. Időközben megalakult a fegyelmi bízottság is, mely az összefoglaló jelentésben megjelölt --feltehetően fegyelmi vétséget elkövető meghallgatása után- vétkességük mértékében kiszabható büntetésben részesülnek. Ami személyes ügyemet illeti javaslom a tárgyban Polgármester Úr által kezdeményezett vizsgálat lefolytatását, mely eredményének függvényé-ben természetesen elfogadom saját vétkességem mértékét. Amennyiben működésem és a nagyon sajnálatos beteg esere között ok­okozati összefüggés nem található úgy javaslom, hogy ismételten soron kivül tárgyaljuk meg Polgármester Úr személyemet érintő javaslatát. Szeged, 2004. július Ott. Tiszleieltel: másik csatorna. Hangsúlyozta, az is hivatalos volt. Tfeljes, hiánytalan összefoglaló jelentés - Miután felfedeztem az elté­rést, úgy döntöttem, a bővebb változatot fogadom el hiteles­nek, ezért azt továbbítottam a közben összehívott egészség­ügyi bizottság tagjainak, és amikor ellenzéki politikus irat­betekintést kért, ő is azt nézte meg. A két jelentés csak a tízes ponton mutatott eltérést, egyébben nem. Mind a kettőt ugyanazon a napon zárták le, ugyanakkor, és egyikről sem hi­ányzott Ferencsik Mária főor­vos aláírása - mondta Mózes Ervin. A jegyző arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy kinek az érdekében állt a Piros Györgyiké­re vonatkozó pont kitörlése, a jegyzőkönyv megmásítása. Azt elmondta, miután meggyőződött arról, hogy a teljes, hiánytalan összefoglaló jelentés is rendelke­zésükre áll, nem tartotta szüksé­gesnek vizsgálat megindítását annak kiderítésére, ki, vagy kik törölték az említett pontot. - A jelentést meghamisították! A hiányos dokumentum a fő­igazgató úrtól érkezett, ő akkor már szabadságon volt, bár ebben az ügyben érdekes lett volna meghallgatni az ő véleményét. Ha valaki nem ért egyet egy je­lentés megállapításaival, megte­heti, hogy azt külön levélben jel­zi, de arra nincs joga, hogy bele­nyúljon, bármilyen mértékben változtasson benne - jelentette ki Mózes Ervin, a szegedi önkor­mányzat jegyzője. Nem nevezném végleges összefoglalónak Nárai György főigazgató elöl­járóban elmondta: az üggyel kapcsolatban levélben és szóban többször is tájékoztatta Botka ELTEMETTEK KOVÁCS BELÁT A katolikus gyászszertartás után a szegedi városi kórház ne­vében Baráth Lajos megbízott főigazgató, a Szegedi Tudo­mányegyetem nevében pedig Lonovics János professzor mondott beszédet a kisteleki temetőben Kovács Béla teme­tésén. Mind a ketten hangsúlyozták: intézményük dolgozói átérzik a tragédia miatti felelősséget, és mindent megtesznek azért, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg hasonló eset. A nyolcvanéves, leletcsere miatt tévedésből megműtött, a beavatkozás után három nappal, július 6-án elhunyt férfi búcsúztatásán a lánya, Kovács Katalin, veje, Forró Tamás, és unokái mellett mintegy 150-en jelentek meg. Köztük a kórház főigazgatója, Nárai György, orvos-igazga­tója, Piros Györgyike, az egészségügyi minisztérium kép­viseletében Kereszthy Éva főtanácsos. A LELETCSERE HATASAI ELÉRHETIK A PARLAMENTET Bartha László (Fidesz) szegedi or­szággyűlési képviselő, a parla­ment egészségügyi bizottságának tagja a leletcsere és Nárai György felmentése miatt a testület szocia­lista elnökéhez fordult. A szegedi képviselő azt kérte Schvarcz Ti­bortól, hogy vegye fontolóra az egészségügyi bizottság összehívá­sát, „ugyanis, bár a szegedi eset egyedi, mégis általános érvényű problémákat vet fel". A leletcsere körülményeit, mint megírtuk, a kórház, a Szegedi Tu­dományegyetem, az ÁNTSZ és az egészségügyi tárca is vizsgálta, a rendőrség jelenleg is nyomoz. A kórház hét dolgozó felelősségét vetette fel, az egyetem szerint az idegsebészeti klinikát nem terheli felelősség míg a minisztérium és a tisztiorvosi szolgálat emberi mulasztást állapított meg A kór­házban még nem fejeződött be a fegyelmi eljárás. Közben az egész­ségügyi miniszter új eljárás lefoly­tatására kötelezte az egyetemet, és az ügyben az ombudsman is vizsgálódik. László polgármestert és Mózes Ervin jegyzőt, július 8-án is. - A sajnálatos eset miatt óriási nyomás nehezedett rám. A köz­vélemény azonnali eredménye­ket akart, a vizsgálatok még nem fejeződtek be, mégis mindenki a felelősök nevét követelte. A pol­gármester úr szintén azon a na­pon közölte velem egyértelmű­en, hogy a kialakult helyzetben csak azt tudja elfogadni, ha azon­nal benyújtom a lemondásomat. Abban a tudatban vettem ki azt a pontot, hogy az a jelentésen be­lül máshová kerül. Számomra az akkori változat munkaanyag volt, semmiképpen nem nevez­ném végleges összefoglaló jelen­tésnek. Hogy egyszerű tévedésről és nem hamisításról van szó, bi­zonyítja, hogy a módosítást a 10-es pont helyén elláttam a szignómmal, miközben a 9-es és a 1 l-es pont maradt! - jelentette ki lapunknak Nárai György. A főigazgató azt mondta, mást, többet nem érdemes az ügyben nyilatkoznia, egyébként a hírzár­lat számára is kötelező, amit ez­úttal azért szegett meg, mert ál­láspontját mindenképpen el akarta mondani. A kórház főigazgatói jogkörrel felruházott gazdasági igazgatója tegnap rendkívüli igazgatói érte­kezletet tartott, amelyre az ön­kormányzat épületében került sor. Információink szerint az in­tézmény vezetése eljárást indí­tott annak megállapítására, hogy terheli-e felelősség a kórházat a meghallgatások, jelentések és feljegyzések nyilvánosságra ke­rülésében. OLÁH ZOLTÁN A vagyonnyilatkozatokban vagy szerepel, vagy nem a kórháztól felvett pénz Tanácsadás, lobbizás havi 25 ezer fixért A három szegedi önkormányzati képviselő nem tartja összeférhetetlennek, hogy dí­jazás ellenében rendszeresen tanácsokkal látja el a kórház vezetését, illetve hogy lobbitevékenységet folytat az intézmény ér­dekében. Abban viszont csak egyikük biz­tos, hogy vagyonbevallásában nem tüntette fel a „lobbipénzt", a másik két érintett erre nem emlékezett pontosan. Dr. Ványai Éva, Gila Ferenc és Kendere­si-Szabó Mihály szegedi önkormányzati kép­viselők, mint azt tegnap megírtuk, megbízási szerződés alapján havonta tiszteletdíjat és költségtérítést vesznek fel a városi kórháztól. Ványai, az önkormányzat egészségügyi és szociális bizottságának MDF-es elnöke, or­vos, Kenderesi-Szabó, a testület szocialista tagja, fogtechnikus, Gila, a városrendezési, tulajdonosi és lakásügyi bizottság MSZP-s el­nöke, szervezés-vezetés szakközgazdász. Az önkormányzati képviselők havonta 25 ezer forintot kapnak a kórháztól, de míg Vá­nyai Éva és Kenderesi-Szabó Mihály 5-5 ezer forint tiszteletdíjat és 20-20 ezer forint költ­ségtérítést, addig Gila Ferenc 20 ezer forint tiszteletdíjat és 5 ezer forint költségtérítést vesz fel. A kórházi intézeti tanácsot (KIT) 1994. január l-jén alapították. Jelenlegi for­májában - hat külső taggal - 1997. december l-jétől működik. A KIT-nek az előző ciklus­ban is volt három önkormányzati képviselő tagja. Ványai Éva lapunk megkeresésére elmond­ta, orvosként és a közigazgatásban szerzett gyakorlat birtokában - igény szerint - rend­szeresen adott tanácsokat, javaslatokat Ná­rai György főigazgatónak. Az MDF-es politi­kus arra a kérdésre, hogy a kórházból kapott tiszteletdíjat szerepeltette-e a képviselőknek kötelező vagyonnyilatkozatában, azt vála­szolta: - A cikk megjelenése után személyesen ál­lapítottam meg, hogy a vagyonnyilatkozat egyik kérdését tévesen értelmeztem, amit rö­vid időn belül korrigálni fogok. Ványai Éva ehhez még hozzátette: az adóhatósághoz be­nyújtott adóbevallásában természetesen sze­repel a kórháztól kapott összeg. Gila Ferenc és Kenderesi-Szabó Mihály egymástól függetlenül, de egybehangzóan azt mondták: Nárai György főigazgató felkérésé­re vállalták el a tagságot. Rendszeresen részt vettek a KIT ülésein, amelyeken meghallgat­ták a kórház vezetését az intézmény aktuális helyzetéről, terveiről, esetleges gondjairól, ők pedig tájékoztatták a tanácsot az önkor­mányzat kórházra vonatkozó elképzeléseiről. A KIT-tagságot egyikük sem tartotta össze­férhetetlennek az önkormányzati képviselő­séggel. Arra a kérdésre, hogy tiszteletdíjukat fel­tüntették-e vagyonnyilatkozatukban, egyi­kük sem tudott határozott választ adni, azt mondták: valószínűleg. O. Z. Csempész­cigaretta FEKETE KLARA Tegnap ismeretlen eredetű cigarettát vásároltam. Én, a nemdo­hányzó, itt, a Sajtóház előtt. Hátizsákból tukmálta rám a füstölni­valót az árus, a mi bolti árainkhoz képest bagóért. Erkölcsi érzé­kem ugyan tiltakozott a tranzakció ellen egy pillanatig, de aztán kifizettem a pénzt, és öt perc múlva már tovább is adtam a do­hányt egy kollégámnak. Két embernek örömöt, a magyar állam­nak jövedelemkiesést okoztam. Úgy voltam vele, talán ezzel az akcióval is rúgtam egyet az amúgy is haldokló hazai jövedéki törvénybe. Egyre több informá­ció szivárog ki ugyanis kormányzati berkekből, melyek szerint jö­vőre csökkenteni kell bizonyos kurrens termékek jövedéki adó­ját, köztük a cigarettáét és a benzinét. Mert nem fogy belőlük annyi, mint korábban, a népek nem itthon veszik meg ezeket, hanem ott, ahol olcsóbb. Nem tesznek mást, mint logikusan, életszerűen gondolkodnak, mint ahogy a korábbi kormányok sem tettek mást az állandó adóemelésekkor, mint használták az eszüket. Több bevételre van szüksége az államnak? Csavarjunk még egyet a dohányosokon és az autósokon. A világ azonban egyre nyitottabbá válik, aminek köszönhetően az agyonadóztatott állampolgár úgy segít magán, ahogy tud, ott vásárol, ahol olcsóbb. Mint ahogy a hazai feldolgozóipari cégek vezetőinek sincs lelkiismeret-furdalásuk, ha a húst másutt veszik meg olcsóbban, mintsem itthon, a magyar termelőktől. A kami­onsofőrök, mint a legtöbbet utazó és az üzemanyagárakról a leg­inkább tájékozott emberek, már az elmúlt években is gondosan ügyeltek arra, lehetőleg ne Magyarországon tankoljanak, jókora bevételtől fosztva meg a költségvetést. És természetesen az átlag­ember is ügyeskedni kezdett: beindult a benzinturizmus, aminek következtében ismét csak csökkent az itthon eladott üzemanyag mennyisége, és vele együtt az államot illető jövedéki adó. Olcsóbb áru, nagyobb forgalom - tartja a kereskedők régi mon­dása, amely mintha bekúszna a törvényalkotók gondolkodásába is. Mert hiába drága nálunk az üzemanyag, ha a legnagyobb fo­gyasztók, a sokszáz hteres tankkal közlekedő kamionok nem for­dulnak be a magyar kutakhoz. Romániában száz forinttal olcsóbb kilója Nagylaknál özönlik hazánkba a cukor Naponta több mint húsz tonna cukrot hoznak be Magyaror­szágra a nagylaki határátkelő­nél. A nemrég fellángolt „cu­korláz" oka, hogy az édesítő ki­lója úgy száz forinttal olcsóbb Romániában, mint az itteni üz­letekben. MUNKATÁRSUNKTÓL - A román vámosok nem engedik, de ha lehetne, utánfutóval men­nénk a cukorért - mondta tegnap a nagylaki vámkezelés izzasztó pillanatai közt a kisteleki István, akinek nem a hatósági procedúra, hanem inkább a négymázsányi cukor kipakolása miatt gyöngyö­zött a homloka. - A családnak visszük a zsákokat, egyébként most először ruccantunk át a cu­kor miatt Romániába. Az ismerő­söktől megtudtuk, honnan kell beszereznünk, kilója 110-120 fo­rint körül van. Nem csalódtunk, nagyon jó minőségű a román ter­mék, sőt állítom, jobb, mint a Ma­gyarországon gyártott. István még elmondta: sem a ro­mán, sem a magyar vámosok nem kérdezősködtek a rakomány felől, ám a hazai átkelőnél ki kellett ra­kodniuk az egyenként félmázsás zsákokat. István legközelebb a nyár vége felé tervez egy hasonló körutat, addig bőven kitart a közel féltonnányi cukor. Nagylak romániai oldaláról ér­kezett a határra a szintén vezeték­neve elhallgatását kérő László is, aki az ötvenkilós zsákok mellé egy kilogrammos kiszerelésű zacskó­kat is a csomagtartóba rakott. Ki­derült: minőségi különbség a ket­tő között nincs, csak a megrende­lések szóltak kisebb tételekről. - Hetente egyszer biztos, hogy átjövök Magyarországra, ahol mindig elkél a közel négy mázsa. Helybeliként tudom, honnan le­het a legolcsóbban beszerezni a cukrot - mondta rögtön azután, hogy lezárult az ellenőrzés, és visszakapta útlevelét. Persze a kereskedelmi célú cu­kortranszport tilos, legalábbis ak­kor, ha nem fizet vámot az áru után a határátlépő, hívta fel rá a fi­gyelmünket Wentzel Ágoston Nem ritka, hogy három-négy­mázsányi édesítő is a csomagtar­tóba kerül Fotó: Schmidt Andrea pénzügyőr alezredes, a nagylaki vámhivatal parancsnoka. A jog­szabály ugyanis úgy rendelkezik: 175 eurós, azaz közel 44 ezer fo­rintos értékhatárig bárki vám­mentesen hozhatja át a cukrot ­ám kizárólag személyes vagy csa­ládi használatra, s a vám és adó megfizetése előtt nem értékesít­heti az árut. - Nehéz kiszűrni azokat, akik visszaélnek az uniós országokra kötelező vámszabállyal, ám van­nak, akik naponta többször is for­dulnak jó néhány mázsányi édesí­tővel a csomagtartójukban. Az át­lagos forgalom Nagylaknál na­ponta közel húsz tonna, hiszen legkevesebb kétszáz autó áll a so­rompóhoz, és mázsányinál cseké­lyebb cukormennyiséggel csak ke­vesen lépnek be. Sőt a hét végén néhány óra alatt zúdul ekkora for­galom az átkelőre - fogalmazott a parancsnok. Megtudtuk: az utóbbi hetekben „fellángolt" cukorláz több mint húszszázalékos forgalomnöveke­dést jelent a vámosok számára. A jogszabály egyébként az édesítő­szer mellett számos más árucikk­re is vonatkozik, így egyre többen látogatnak ki Romániába építő­anyagért, ruházati cikkekért, hi­szen ezek is ötven-hatvan száza­lékkal olcsóbbak.

Next

/
Thumbnails
Contents