Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-17 / 166. szám

SZOMBAT, 2004. JÚLIUS 17. • AKTUÁLIS« 3 A körút felújítása árnyékot vet a kedvezményekre Nyakunkon a nyári vásár AKCIÓK VÁSÁRHELYEN IS Akadnak olyan üzletek Hódmezővásárhelyen, ahol nem csupán a nyá­ri darabokat, de a teljes árukészletet kedvezménnyel kínálják. Az egyik belvárosi cipőboltban 10 százalékkal olcsóbban lehet vásárolni lábbeliket, de egyes darabokat akár féláron is beszerezhetnek a ve­vők. Persze könnyű, lenge női felsőket éppúgy lehet már 20-30-40 százalékkal kevesebbért venni, de van, ahol a hosszú ujjú blúzokat Is 10 százalékos árkedvezménnyel kínálják, a farmereket pedig 20 szá­zalékkal olcsóbban adják. Folytatás az 1. oldalról Nógrádiné hozzátette, a Skála gyérebb forgalmában közreját­szik a Tisza Lajos körút felújítása is. Hiába vannak még mindig előnyösebb helyzetben, mint a többi üzlet - hiszen a volt Cent­rumot a Mikszáth Kálmán utca felől akadályok nélkül lehet meg­közelíteni -, a felfordulás mégis eltántorítja az embereket a vá­sárlástól. Ráadásul a nyári vásár kezdete szinte egybeesett a korát feldúlásával. Erre a véleményre Körösi Magdolna, a Skála régi vá­sárlója cáfolt rá, aki - mint el­mondta - egyenesen megszokott áruházába jött, és nem zavarják a hadiállapotok. Nagyné Gaudi Edit Árpádnevű gyermekének nézett nyári nadrágot, s magya­rázatként hozzátette: ilyenkor érdemes vásárolni, mivel a jó mi­nőséget is olcsón lehet beszerez­ni. Az • igazgatónő a forgalom visszaesését azon méri le, hogy az ország többi Skála áruházá­ban jobban fogy a nyári holmi, mint a korábban jól teljesítő szegediben. Ezen a hétvégén rá­adásul lezárják a Mikszáth Kál­mán utca irányába az átkelést, így a szombaton és vasárnap még hatalmasabb árukészletet „bedobó" áruházban joggal tar­tanak a várt nyüzsgés elmara­dásától. A Tisza Lajos körúton valóban katasztrofálisak az állapotok: száraz időben is csak túracipő­ben praktikus megközelíteni a korábban kedvenceink közé tar­tozó üzleteket, ha el akarjuk ke­rülni a lábtörést. Még a Kárász utcán is érzik a körút felújításá­nak hatását, legalábbis a négy üzletet fenntartó N. L. szerint csak a felfordulás, a parkolási le­hetőségek csökkenésével magya­rázható, hogy a vásárlók elkerü­lik a korzót. Hozzátette: az, hogy eddig nem volt igazi nyár, azt ékesen bizonyítja, leginkább a fürdőruhák, a lenből készült fér­fiingek, női nadrágok maradtak az elárusítók nyakán. A kereske­dő szerint a forgalom alakulásá­ban még vannak .tartalékok, mi­vel a vásárlók is kivárnak, abban bízva, később még nagyobb ked­vezménnyel juthatnak hozzá a holmikhoz. Megkapják az 50 százalékos bérletidíj-kedvezményt -a Tisza Lajos körútra nyíló üzletek ke­reskedői - nyilatkozta lapunk­nak Soós Ferenc, az IKV Rt. keze­lési igazgatója. Szinte naponta érkezik a céghez egy-egy kérvény, ezeket soron kívül bírálják el az ingatlankezelőnél. A teljes bérle­ti díjat is elengedik annak az üz­letnek, amelyik a körút felújítá­sának idejére bezár. FEKETE KLÁRA Nyár­százalék BÁTYI ZOLTÁN Hetven százalékkal olcsóbb? Hát hogy nem mennek ezek tönkre? Ugyan van-e olyan, nyugatot régebben megjárt ma­gyar, aki efféle kérdéseket ne tett volna fel a boldogságtól vi­songva. Mert hogy Bécsben, Münchenben, Párizsban bizony nyárnak legkellősebb közepén is találkozhatott olyan táblák­kal, amelyek mifelénk akkoriban hihetetlennek tűnő árleszál­lításokat hirdettek. Mivel nekünk teljesen mindegy volt, lend­kerekes mogyorós csokit, vagy felfújható gőzmozdonyt ho­zunk-e szomszédot pukkasztóan olcsó áron, vágtattunk a be­vásárlóközpontok gondolái között, amíg csak lábunk, meg va­lutakeretünk bírta. Aki mostanság is visszatér a Lajtán túlra, láthatja: azok a fur­mányos kapitalisták valahogy csak átvészelték a 70 százalékos árcsökkentést. Sőt mi több, mosolyukról az is leolvasható, rop­pant elégedettek forgalmukkal. Nos, a hetvenszázalékos árleszál­lítás begyűrűzött hazánkba is, ám mintha kicsit későn jött volna. Amikorra elfogyott a lelkesedésünk. Az oly csábítónak tartott het­venes (meg ötvenes, meg harmincas) ármérséklés közel sem in­gerel már annyi embert boltfosztásra, mint azt a csábító ajánlato­kat látván hihetnénk. Mint mondják, sok oka van ennek. Egyrészt a vásárlókat si­került magából az árleszállításból is kiábrándítani. Ugyanis magyar földön akadt nem is kevés olyan kereskedő, aki árle­szállítás előtt az 5 ezer forintos nejlonhacukára rávéste, hogy 7 ezer, majd ebből százalékolta a kedvezményt. Azt se feledjük, míg nyugatról kapitalizmus érkezett, keletről meg rengeteg széles mosolyú kínai, az ő sok-sok árujával, s míg a vásárlóban a bizalom rendült, a magyar kereskedelem ettől az árudöm­pingtől kapott sokakat megrendítő pofont. Szeged körzetében az sem mellékes szempont, hogy nincs olyan áru e megyében, amit a szabadkai piacon ne lehetne még olcsóbban megvenni. Ha pedig még számba vesszük idei szeles, esős, csak éppen a nyári habkönnyű ruháknak nem kedvező nyarunkat, már nem is kell tovább kutatnunk, miért nem pördül táncra minden ke­reskedő a boldogságtól. Attól, persze nem kell tartanunk, hogy végül az olcsóbban kí­nált portékákat sötét raktár csöndes zugában kell darabokra hasogatni. Mert hogy a nyári árleszállítás mellett még mindig van egy igencsak komoly érvünk. Pénztárcának hívják. Ha pe­dig ezt az igencsak laposnak látszó tárgyat beszorozzuk némi kis sóvárgással, már meg is jött a vásárlási kedv. S ki törődik ak­kor Szabadkával, meg Kínával, ha egy belvárosi butik kirakatá­nál, vagy egy szupermarketben hirtelen magához vonzza a szá­zalékos mágnes. Meg aztán nehogy már uniós polgárként hagy­juk ki ezt a hetvenszázalékos bizniszt, ha már oly sokáig vágya­koztunk rá. Szezonközepi százaléklicit a ruházati osztályon Fotó: Frank Yvette A szegedi kistérség 200 ezer lakos érdekét képviseli Együtt tizenkét település A szegedi kistérséghez tartozó tizenkét település polgármestere tegnap délelőtt a városházán meg­alapította a Szegedi Kistérség Többcélú Társu­lást. A szervezet célja, hogy az önkormányzatok több témában is összefogjanak, így az útépí­tésekben, szennyvíz- és hulladékkezelésben, a parlagfű- és szúnyogirtásban, valamint közösen pályázzanak uniós forrásokra. - Az unió a szervezettség versenye, ezért térségi szin­ten kell összefognunk, mert egy-egy település önállóan nem lenne képes helyt állni - mondta tegnap délelőtt a szegedi városházán Botka László polgármester a Sze­gedi Kistérség Többcélú Társulás alakuló ülésén. A te­rületfejlesztési társulást már 1996-ban megalakítot­ták Szeged központtal Algyő, Deszk, Domaszék, Dóc, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszaszi­get, Újszentiván és Zsombó vezetői. Most ezt bővítet­ték ki, hogy a területfejlesztés mellett más témákban is közösen dolgozhasson a tizenkét önkormányzat. Magyarország 168 kistérsége közül az egyik legna­gyobb az összesen 200 ezer fős szegedi. - A megye­székhely érdeke is, hogy a tizenegy kisebb település­sel minél szorosabb legyen az együttműködés - tette hozzá Botka. Elsőként különféle infrastrukturális fejlesztéseket kívánnak együtt megoldani. így példá­ul a nagyobb utak építése mellett igen fontos a ki­sebb összekötő utak megléte is, illetve a tervek sze­rint a települések között kerékpárutakat létesítené­nek. A Sapard hivatalának pályázatán már nyertek is pénzt a kiskunhalasi és a kiskunmajsai főutat össze­kötő üt megépítésére Zsombó közelében. A tizen­kettek ezen kívül együttműködnének a szennyvíz­és a hulladékkezelésben, valamint a parlagfű- és szú­nyogirtásban is. A közigazgatás területén is számíta­nak a polgármesterek egymásra. Szegeden hamaro­san kiépül az úgynevezett elektronikus közigazga­tás, amibe hamarosan a tizenegy kistelepülés is be­kapcsolódik. A társulás, illetve munkaszervezetének, a köz­hasznú társaságnak a megalapítása mellett tegnap megalakították a Polgármestere Tanácsát is. Elnöké­nek Botka László szegedi, általános alelnökének Piri József algyői, valamint két alelnökének Darázs Sán­dor sándorfalvi és Magyari László röszkei polgármes­tert választották. Az ellenőrző bizottság három tagja pedig Belovai Pál dóci, Bodó Imre tiszaszigeti és Gyömbér László szatymazi polgármester lett. - A kisebb településeknek nagy húzóerőt jelent Szeged, de a döntéseknél a megyeszékhely első em­berének is csak egy szavazata van, mint minden más polgármesternek. így a tizenkét tag egyenrangú part­nere egymásnak - nyilatkozta Király László deszki alpolgármester. Algyő első embere, Piri József pedig úgy vélte, hogy a szervezet az átalakítással, kibőví­téssel jobban tudja majd az együttműködést szolgál­ni. - A pedagógiai szakmai szolgálat terén is lehet együtt dolgozni - vette át a szót Darázs Sándor. A sándorfalvi polgármester elmondta, hogy Szatymaz­zal közösen adtak be pályázatot a szennyvízhálózat, valamint a két települést összekötő út megépítésére. K.T. Szavaznak a polgármesterek. Belovai Pál dóci (balról), Bodó Imre tiszaszigeti, Faragó M. Vilmos zsombói, Magyari László röszkei és Talpai János újszentiváni polgármester Fotó: Miskoiczi Róbert Intézkedések a kórházban Folytatás az 1. oldalról A kórház sürgősségi betegellátó osztályán éppen a leletcsere mi­att a napokban ellenőrzést tar­tott az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár, és mindent rendben talált. Ettől függetlenül a tegnapi rendkívüli főorvosi értekezleten több szakmai intézkedésről is döntött az intézmény vezetősé­ge, annak érdekében, hogy a be­tegellátás még szabályozottabb és gördülékenyebb legyen. Május óta jogszabály is lehető­vé teszi ezeknek az osztályoknak a fix finanszírozását, amelynek köszönhetően a költséges ellátás kevesebb veszteséget termel az intézmény számára. Augusztus­tól a szegedi kórház havi 3 millió 500 ezer forintot kap majd az SBO működtetésére, így lehető­ség nyílik az ottani munka át­szervezésére. A tervek szerint négy orvost vesznek fel az osz­tályra kiemelt bérezéssel, akik műszakosított munkarendben, napi 12 órát - és egy perccel sem többet - dolgoznak ott, majd 24 órát pihenhetnek. A kórház ve­zetése bízik abban, hogy ez a munkakör vonzó lesz és hamar be tudják tölteni az állásokat. LELETCSERE: UJABB VIZSGALAT Kökény Mihály újabb vizsgálat lefolytatását kezdeményezte az Egészség­ügyi Tudományos Tanácsnál a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Idegsebé­szeti Klinikáján - ezt tegnap jelentette be sajtótájékoztatóján az egészség­ügyi miniszter. Szerinte az elcserélt leletek miatt tévedésből megműtött be­teg halála után az egyetemen folytatott vizsgálat nem volt elég alapos, és nem hozott megnyugtató eredményt. „Meglepett, hogy az egyetem milyen gyorsan lezárta a vizsgálatot. (...) Ez kelti azt a feltételezést, hogy nem jár­tak el kellő körültekintéssel" - fogalmazott a miniszter. A Szegedi Tudományegyetem vezetése által elrendelt, három nap alatt le­folytatott vizsgálat nem állapított meg személyi felelősséget az idegsebészeti klinikán. Az egyetem vezetése július 9-i sajtóközleményében arról tájékozta­tott, hogy kellő alapossággal, nagy hozzáértéssel végezték el a vizsgálatot, amely kiterjedt a rendelkezésre álló dokumentumok áttekintésére, valamint a CT-felvételek újraértékelésére is. Az egyetem nemzetközi tekintélyű szakem­berei - a nyomozó hatóság hozzájárulásával - értékelték a hatóság által ki­rendelt független igazságügyi orvos szakértők által végzett boncolási adatokat is. A vizsgálóbizottság vezetője, Lonovics János, az SZTE Orvos- és Gyógysze­résztudományi Centrum elnöke Kökény tegnapi bejelentésére nem kívánt rea­gálni, mondván: nem akar a miniszterrel a sajtón keresztül kommunikálni. Döntöttek az egykapus betegút kialakításáról is, ami azt jelenti, hogy minden sürgősségire érkező beteggel találkozik az osztály ve­zetője, aki egyébként leköltözött irodájából és a diszpécserpultnál ülve felügyeli a munkát. ATtehe­zen kommunikáló, eszméletüket vesztett páciensek beérkezésük után rögtön megkapják az azo­nosító karszalagot is, amelynek használatát a hét elején vezették be az intézményben. Ezek egy­előre csak ideiglenes jelölőszala­gok, de néhány nap múlva meg­érkeznek a megrendelt, számító­gépes rendszeren alapuló azono­sítók is, amelyeken - az ombuds­man aggályait is figyelembe véve - kívülről csak a név látszik majd, a fontos és személyes ada­tokat a szalag belsején tüntetik fel. Az átalakítások, valamint a bizalom visszaszerzését célzó stratégiai intézkedések mellett természetesen továbbra is el kell látni a napi ügyeket, amely­lyel kapcsolatban az összes döntést a főorvosi karral közö­sen hozza meg a kényszersza­badságát töltő főigazgató he­lyettese. Készült például egy 360 millió forintos EU-s pályá­zat, amelynek segítségével komplex energetikai fejlesztést hajthatnának végre az intéz­ményben. Ennek részeként a meleg vizet egy 860 négyzetmé­teres napkollektor állítaná elő. A pályázatot egyelőre kedvező­en bírálták el a különböző for­dulókon, és a helyszíni szemlén is meg voltak elégedve az illeté­kesek a látottakkal. A kórházi dolgozók és az intéz­mény vezetése szeretne miha­marabb túllépni a sokkon, amit a tévesen elvégzett műtét okozott. - Előre kell menni, vállalva és ta­nulva a múltból - összegezte a következő időszak filozófiáját Baráth Lajos (képünkön). TÍMÁR KRISZTA

Next

/
Thumbnails
Contents