Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-16 / 165. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JÚLIUS 15. •AKTUÁLIS« 3 Szintezik, humuszolják, feltöltik az MS-ös nyomvonalát Próbaút a sztráda homokján Szeged a miénk MOLNÁR B. IMRE Szintezés az autópálya nyomvonalán Fotó: Gyenes Kálmán Folytatás az 1. oldalról A félreértések ezt követően tisztázódtak, Sidó Szabolcstól, a Colas Hungária Rt. ügyvezető igazgatójától egy hosszabb pályabejárásra is ígéretet kaptunk. A Colas az a cég, amelyik Kiskundorozsmától Félegyháza irányában, csaknem 20 kilométeres szakaszon a fővállalkozó, s vezetője a többi nagy alvállalkozó - a Debmut, az Egút és az Alterra Rt.-k - által létrehozott konzorciumnak. De a sorvégén is olyan alvállalkozók állnak, mint Bánhalmai Mélyépítő Rt., amelynek nehézgépei teljes fegyverzetben forgolódnak jelenleg is az ő mintegy két kilométer hosszú szakaszukon, Szatymaz és Zsombó között. Szinteznek, humuszolnak, homokot terítenek, úthengereinek, locsolnak. A dolgozók nomád körülmények közé költöztek a pusztába, a teljes összkomfortot ugyan nélkülöző, de azért villannyal ellátott konténerekben, lakókocsikban élnek. Saska Imre és Katona Elek - mindketten csoportvezetők, szerelők - már az ország valamennyi autópálya-építésén részt vettek. Tíz napot dolgoznak, utána négyet pihennek. A Bánhalmai Mélyépítő építésvezetője a munkával kapcsolatban elmondta, szerinte nincsenek csúszásban, a hónap végére végeznek a töltésanyag - a homok - beépítésével. Ezután védőréteget, kavicsot hordanak rá. Az aszfaltozás már nem az ő feladatuk, de maradnak a beruházás, vagyis 2005 végéig, hiszen a töltések rézsűjét, a párhuzamos földutakat, az útárkokat is meg kell építeni. FEKETE KLÁRA KELTA TELEPRE BUKKANTAK A szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei kelta falura bukkantak Kiskundorozsma határában tudtuk meg Balogh Csilla régésztől. De csak fél pályát zártak le emiatt az építési területen, a másik oldalon folytatódhat a munka. Vörös Gabriella múzeumigazgató hozzátette, korábbi meglévő szerződésüket kellett módosítaniuk az Állami Autópálya-kezelő Rt.-vel, a területről augusztus 3-áig vonulnak le. Európa Nostra-díjat kapott Szeged. A hatalmas civil szervezet neve azt jelenti, „a mi Európánk". Nekünk, szegedieknek, azt üzeni a díj, hogy a „tervezett" város épített öröksége jó kezekben van. 125 évvel ezelőtt Magyarország második városa'a múlt emlékeit pusztítva, de pompásan született újjá. Eltűntek évszázados falak. Fájó és figyelmezető az, hogy a vár, amint a városé lett, elpusztíttatott. Anyaga, kövei a körtöltésbe építve védik Szegedet a mai napig is. Nem sokkal később, hogy Szeged múltjának legbeszédesebb épülete odaveszett, már gondoskodtak a törvényhozók a műemlékek védelméről. Az új Szeged modern és hatalmas, annak idején még bőven túlméretezett városként épült meg: a lakható város mérnökök víziója volt csupán. A korabeli legújabb divat szerint fölhúzott paloták mára védendő műemlékké öregedtek. A monumentális dóm, amelyről Bálint Sándor még nem írt hízelgően, mára a város jelképévé lett. A polgárok kötődése az örökséghez nem függ szakmai szempontoktól. Szeged a miénk - mondják azok a polgárok is, akik ma harcosan védik a Kállay liget fáit, és nem érdekli őket, ki merre rajzolta be a csatornát a rendezési tervre. És ugyanez az érzés a gyökere a fölháborodásnak, hogy lebontják a legszögedibb szögedi házát, bár építészetileg értéktelen. A civil gondoskodás és a szakmai érvek nem mindig találkoznak. A mérnök, a döntéshozó viszont mindig a közönségnek tervez, alkot. A fásító Kállay, a várostervező Lechner máig élhető, védendő, szerethető életteret hozott létre, ezzel mutat példát. Látszik: jól épült át az a közterület, ahová néhány év alatt kávézók tucatjai települtek, amelyet nyári estéken megtölt a korzózó tömeg. Az egykor idegen, mérnöki rajzasztalon született város a miénk, magunkénak érezzük, és tegnap óta tudjuk: méltón őriztük meg értékeit. Szeged a miénk, és most már Európáé is. Ez a díj a rendszerváltás Óta Szeged első igazán nagy nemzetközi kulturális sikere. Civil elismerés, európai polgároktól európai szegedi - polgároknak. Nem külsőségeiben, de üzenetében Szeged újjászületési ünnepségsorozatának csúcspontja volt a tegnapi nap. A belváros átalakításához pedig megvannak a további tervek. Az alkotók megmérettettek, a folytatást már az elismerés súlya is szükségessé teszi. Egyeztetett az egyetem és a klinikák sztrájkbizottsága Részben megállapodtak A tegnapi egyeztető tárgyaláson részben megállapodás született a Szegedi Tudományegyetem és az egészségügyi dolgozók között. A megbeszélésre eljött az oktatási minisztérium helyettes államtitkára is, aki meghallgatta a felek problémáit. Ismét tárgyalóasztalhoz ültek tegnap a Szegedi Tudományegyetem vezetői, valamint a munkavállalókat képviselő sztrájkbizottság tagjai. A sztrájkbizottság egyébként, amely két hete az új klinikán alakult, már kinőtte az épület kereteit: az egyetem több más klinikájáról is csatlakoztak hozzá. Éppen ezért a nevét megváltoztatták, és mostantól hivatalosan Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kar Sztrájkbizottságának nevezik. Az egyeztetésen Lonovics János centrumelnök megköszönte a sztrájkbizottság korrekt magatartását, hiszen - ahogy ő fogalmazott - konstruktívak és előremutatóak voltak nyilatkozataik. Mint mondta, szeretné lezárni az egyeztető tárgyalásokat, hogy ezek után kidolgozhassák a jövő heti kétórás figyelmeztető sztrájk törvényes rendjét. Megállapodtak: a munkavállalói oldal határidőre bejelenti a sztrájkban résztvevők névsorát, a sztrájk idejét és az elégséges szolgáltatások körében sztrájktervet készít, melyet megküld a munkáltatónak. K0KENY A SZEGEDI SZTRÁJKRÓL Kökény Mihály egészségügyi miniszter úgy fogalmazott a szegedi új klinikán meghirdetett figyelmeztető sztrájkkal kapcsolatban: nem tartja azt szerencsés üzenetnek, mert véleménye szerint az a látszat keletkezik, mintha a szegedi kórházban történt fatális tévedést, az azzal kapcsolatos felelősséget akarnák most leplezni. Pető Zoltán, a sztrájkbizottság képviselője erre reagált: mint már korábban is elmondták, a sztrájkolok pontosan tudják, hogy a két ügynek semmi köze sincs egymáshoz, és nem értik, miért akarják ezeket rendszeresen összemosni. A centrumelnök leszögezte: az egyetem klinikái jogszerűen, a szükséges engedélyek birtokában, a minimumfeltételeknek megfelelően, törvényesen működnek. Az eddigi hatósági vizsgálatok nem találtak semmit, ami közvetlenül veszélyeztetné a betegellátást. Hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne lennének indokoltak például a munkavállalók által szorgalmazott eszközcserék, az eszközpark nagy része ugyanis meglehetősen elhasznált. A felek tegnap megbeszélték az egymásnak adott ajánlatokat és javaslatokat. A munkavállalói oldal többek között kijelentette: nem tudja elfogadni az egyetem tárgyi feltételekkel kapcsolatos általános válaszát, amely szerint aktualizálják az intézményi műszer- és eszközfenntartási fejlesztési tervet, mert ez sem határidőt, sem konkrét lépéseket, sem forrásmegjelölést nem tartalmaz. Ezenkívül kérték, hogy az egyetem biztosítsa valamilyen formában a dolgozók számára, hogy informálódni tudjanak az intézmény működéséről és gazdálkodásáról. Pető Zoltán, a sztrájkbizottság képviselője lapunknak elmondta: a tegnapi napon részben megállapodás született, amelyet jövő hét szerdán írnak alá. Azokat a kérdéseket, amelyek nem tartoznak az egyetem hatáskörébe, továbbítják az illetékes hatóságoknak. A megbeszélés egyébként kis időre félbeszakadt, ugyanis Mang Béla, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára személyes találkozóra érkezett a rektori hivatalba, és mindkét felet meghallgatta. A beszámolók végén ígéretet tett arra, hogy az általa megismert problémákat továbbítja a minisztériumba, illetve az egészségügyi tárcához. TÍMÁR KRISZTA Négyszáz új munkahely a vásárhelyi laktanyában Négyszáz új munkahelyre várnak jelentkezőket a vásárhelyi laktanyában; a lövészdandárt felváltó zászlóaljakhoz hetek óta toborozzák a szerződéses katonákat. Am nem csak azokat várják, akik bakaruhát szeretnének ölteni, közalkalmazottakra is szükség lesz. Az elmúlt évtizedben 4 és fél milliárdot költöttek a laktanya fejlesztésére. MUNKATÁRSUNKTÓL Mintegy négyszáz új munkahelyet kínál a vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár átszervezésével megalakuló két könnyű lövész, illetve a Szenteshez tartozó műszaki zászlóalj. A főként szerződéses ka tonák toborzása már három hete elkezdődött - hangzott el tegnap a laktanyában tartott sajtótájékoztatón, amit a környező megyékből is érkező hadkiegészítő parancsnokságok, valamint toborzóirodák és munkaügyi központok vezetőivel tartott értekezlet előzött meg. Rakozov Krisztiánná szakaszvezető hat éve öltötte magára a katonaruhát Fotó: Tésik Attila Mint azt Kovács József ezredes - aki az átszervezést követően a helyőrség parancsnoka lesz - megjegyezte: egyáltalán nem éri hátrány a vásárhelyieket az átalakulással, a dandár megszűnésével. A három zászlóaljat ugyanis fel kell tölteni, s nemcsak szerződéses katonák juthatnak így álláshoz, hanem hivatásosok és közalkalmazottak is. A szerződéses Rakozov Krisztiánné Mariann is szinte nap mint nap szembesül a változásokkal. A szakaszvezető nő hat éve öltötte magára a katonaruhát. Mariann a férjét is a hadseregnek köszönheti, párjával ugyanis a munkahelyén ismerkedett meg. - Annak idején ismerősök ajánlották a katonaságot, ahová végül a fizikai felmérést és az orvosi vizsgálatokat követően jutottam be - magyarázta Mariann. Szeretem a munkámat, nem okoz különösebb gondot, hogy parancsokat kell teljesíteni, hiszen ezt vállaltam. Tizenhat - köztük nyolc férfi - beosztottja van a 21 éves Csutor Nikolettnek, aki érettségi után jelentkezett a szentendrei tiszthelyettesképzőbe. A hivatásos törzsőrmester szinte alig került ki az iskolapadból, máris az egészségügyi központ megbízott parancsnoka lett. - Eleinte nem volt könnyű, de szépen lassan megtanultam, mit várnak el tőlem, igaz, a kollégáim is nagyon sokat segítettek - idézte fel a kezdeteket Nikolett, aki nem bánta meg a döntését. Miért is bánta volna, hiszen ha akar, tovább tanulhat. A rendőregyenruhát cserélte fel annak idején bakaöltözetre Ohát N. Csaba. A fiatal hadnagy szerint azonban hiába két fegyveres testületről van szó, mégsem lehet egy lapon emlegetni ezeket. - Ötéves szerződést írtam alá - mondta Csaba, aki az átszervezéssel új beosztásba kerül majd. Biztosnak érzem a munkahelyemet, s az új feladatkörömet is megpróbálom becsülettel ellátni. Az elmúlt tíz év alatt mintegy 4,5 milliárd forintot költöttek a vásárhelyi laktanya fejlesztésére. A beruházások jelentős része az alakulatnál szolgáló katonák munkakörülményeinek javítását szolgálja. Baráth nem mondta, hogy tiltakozott a beteg Hírzárlatot rendeltek el a leletcsereügyben. Tfegnap számos médium félrevezető információt közölt. Valótlanul állították a szegedi kórház főigazgatójának általános helyetteséről, hogy azt mondta: a július 3-án tévesen megoperált, majd elhunyt beteg a műtét előtt magánál volt és tiltakozott a beavatkozás ellen. Baráth Lajos lapunknak elmondta: szerda este az egyik fővárosi rádióállomásnak adott nyilatkozatában részéről ilyen nem hangzott el, ezt a szerkesztő mondta. A hírügynökségi tudósítás azonban az ő szájába adta, ezért tegnap már számos médiumban az szerepelt: elismerte, hogy a beteget tiltakozása ellenére vitték a műtőbe. A vizsgálati anyagban jelenleg ilyesmire nincs információ - mondta Baráth. A beteg lánya is csupán azt állította, hogy a kórházba szállítás ellen tiltakozott az édesapja, amikor a mentők érte mentek az otthonába. Tegnap a kórház hírzárlatot rendelt el. A fegyelmi eljárás befejezéséig nem adnak információt a leletcsereügyről annak érdekében, hogy az eljárást tárgyszerűen és zavartalanul lehessen lefolytatni, ezzel is biztosítva a betegek, hozzátartozók és munkatársak nyugalmát. A tévesen elvégzett koponyaműtét kapcsán Eger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a kamara fájlalja a történteket, de vizsgálat folytatására csak akkor lenne lehetősége, ffa bebizonyosodna, hogy orvosi műhiba történt. Megjegyezte: az emberi mulasztás lehetősége mindig jelen van, ebből azonban nem szabad orvosszakmai kérdést csinálni. * A műhibaperekre szakosodott szegedi ügyvéd, Ábrahám László Alexin Zoltán okleveles matematikussal alkotmánybírósági felülvizsgálatot kért a személyes adatok kezeléséről és védelméről kiadott törvénnyel kapcsolatban. Véleményük szerint a betegek nevét, azonosító kódját, szöveteit vagy akár testnedvmintáját is csak személyes hozzájárulásukkal lehetne rögzíteni és adathordozókon tárolni. A jelenleg alkalmazott kórházi és klinikai rendszerek többsége azonban nem így működik. A vizsgálandó törvény erre elvben lehetőséget nyújtana, de nem állnak rendelkezésre mindehhez a megfelelő informatikai feltételek. T.K.