Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-15 / 164. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JÚLIUS 15. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Egy kis fazekas céh nagy tervei A történészek megkésettnek és értelmetlennek tartják a kezdeményezést Nálunk is indul a nácivadászat AZ AKCIÓ MERLEGE Az Utolsó esély akció elindítása óta eltelt két évben 260 feltételezett ná­ci bűnös nevét juttatták el a Wie­senthal Központnak, amely az infor­mációk hitelességét megvizsgálta, és 73 ember nevét adta át a helyi szerveknek. Litván és lett hatóságok gyilkosság vádjával összesen 19 esetben folytattak vizsgálatokat több mint harminc gyanúsítottal szemben, de ítéletet még egyetlen esetben sem hoztak. Az izraeli Wie­senthal Központ Argentínában au­gusztusban, Németországban szep­temberben, Ukrajnában december elején indítja el akcióját. Csendes aukciót szerveznek ok­tóberre lelkes szegedi fazeka­sok, akik a teljes bevételt a Gyermekrák Alapítványnak ad­ják. A céh tagjai szeretnék, ha minél több művész csatlakozna a kezdeményezésükhöz. Adakozásra buzdítja a megye művészeit a Bellon Tibor fazekas céh. A szegedi Alsóvárosi Kultúr­házban, a Déltiszamenti Napsu­garas Egyesület keretei között működő keramikusok, nép- és iparművészek október második felére tervezik a csendes aukciót, melynek bevételét felajánlanák a Gyermekrák Alapítványnak. Céljuk, hogy összegyűjtsék azo­kat az alkotókat, akik áldozná­nak a nemes cél érdekében. - A szegedi gyermekklinika épülő onkológiai osztályát - úgy tűnik - be tudják fejezni, ám a belső kialakításhoz még nincs meg az anyagi keret - tájékozta­tott az alapítvány képviseletében dr. Bartyik Katalin. - A kicsi is számít, így nagyon örültünk, mi­kor a művészek megkerestek minket az ötletükkel. - Ha már egy gyermek moso­lya a munkáknak köszönhető, mi már elégedettek leszünk. Tudjuk, hogy kicsik vagyunk, éppen ezért szeretnénk, ha mi­nél többen éreznének hozzánk hasonlóan, és segítenének. Mi mindent felajánlunk, amink csak van - hangsúlyozta Szabó Olga, miközben megmutogatta a céh „mindenét": a műgonddal elkészített alkotásokat, melyek­től most készek megválni. Min­den művészeti ág képviselőit várják: egyéni alkotók, vagy akár alkotócsoportok is bekap­csolódhatnak. B.E A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Köz­pont hazánkban is elindítja a még élő náci háborús bűnösök felkutatását célzó akcióját. A szakemberek szerint a kez­deményezés megkésett, ezért értelmet­len. Hasonló a véleménye a szegedi zsi­dóság vezetőjének is. MUNKATÁRSUNKTÓL Utolsó esély fedőnéven két évvel ezelőtt indította meg a jeruzsálemi Simon Wie­senthal Központ a még élő háborús bűnö­sök felkutatására szervezett akcióját. A nácivadászat hamarosan Magyarországon is megkezdődik. Megfelelő bizonyítékok esetén a magyar hatóságok is készek a hajdani bűnösöket perbe fogni. - A gyilko­sokat bíróság elé kell állítani, nem számít­hatnak együttérzésünkre - jelentette ki Efraim Zuroff, az akció ötletadója, aki hangsúlyozza: az idő múlása nem teszi a bűnösöket ártatlanná. A telefonszámot, amelyen az egykori szemtanúk bejelenté­seit várják, a közeljövőben hirdetésekben közlik majd a szervezők, akik már az in­dulás előtt három magyarországi „gyanú­sítottról" kaptak információt. Aki hiteles adatokat szolgáltat egy náci háborús bű­nös elítéléséhez, 10 ezer euró „kompenzá­ciót" kaphat, ám a Wiesenthal Központ eddig egyetlen országban sem adott jutal­mat, sokan ugyanis névtelenül informál­tak, mások pedig visszautasították a pénzt. - Hatvan évvel a holokauszt után nem sok értelmét látom az akciónak, hiszen az igazi, fő háborús bűnösök felelősségre vo­nása Magyarországon 1945 és 1949 kö­zött már megtörtént. Nem hiszem, hogy komoly bűnösöket találnának - mondja Molnár Judit történész, a Szegedi Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológia Tanszékének oktatója. A holokausztkutató elképzelhetőnek tartja, hogy néhány kisembert találnak majd, akit kisebb súlyú cselekményekkel meg­vádolhatnak. - Egy ma nyolcvanéves em­ber 1944-ben húszéves volt, mondjuk egy Holokausztkiállítás a szegedi Kass Szállóban Fotó: Miskolczi Róbert csendőrőrsön szolgálva bekísérhette a zsi­dókat a gettóba. Nem tartom szerencsés­nek az akciót, nem értek egyet azzal sem, hogy „fejpénzt" fizessek a bejelentőknek. Nem hiszem, hogy ilyen módon kell a múltunkkal szembenéznünk. Történé­szek kutatómunkájára és megfelelő okta­tásra van inkább szükség, valamint arra, hogy a Holokauszt Emlékközpontban vég­re fölépüljön az állandó kiállítás - hangsú­lyozza a szegedi oktató, aki emlékeztet a nyolcvanas évek második felében kipat­tant Finta-ügyre, amelynek egyik törté­nész szakértője volt. A Kanadában ma is élő Finta Imre 1944-ben csendőr száza­dosként az 5. szegedi csendőrkerület nyo­mozó alosztályának vezetője volt. Komoly kutatások után sem tudták elítélni, mert nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy közvetett úton gyilkos. Arról sikerült csak tanúktól információt szerezni, h»gy értéktárgyakat vett el a zsidóktól, vala­mint kegyetlenkedett a Cserzy Mihály ut­cai gyűjtőtáborban, ahová rendszeresen bejárt. Az is bebizonyosodott, hogy zsidó lakásokat utaltatott ki a csendőreinek, ar­ra számítva: a deportáltak soha nem tér­nek vissza. A kanadai hatóságok végül nem tudtak mit kezdeni Fintával. Molnár Judit úgy véli, ha a mostani akció kereté­ben találnak is valakit, aki ellen eljárást indíthatnak, nagyon idősek már a tanúk is. A Finta-ügyben az egyik túlélőt annyira megviselte a visszaemlékezés, hogy az el­járás közben meghalt. Az akció idehaza megkésett, talán a Baltikumban vagy Hor­vátországban, ahol a háború után nem történt felelősségre vonás, lehet némi ér­telme. A történész véleményét osztja Led­nitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke is, aki szerint nem szabad felejteni, de hatvan évvel a holokauszt után nyolc ­van-kilencven éves emberek aligha alkal­masak arra, hogy objektíven visszaemlé­kezzenek az elkövetett bűnökre. Nagylaki Kálmán az egyik arab férfit, T. H.-t vádolja Három vádlott nem tett vallomást Négy vádlott meghallgatását tervezte a bíróság Kumbor Tibor és vádlott-társai ellen folyó per­ben, azonban közülük csak a harmadrendű vádlott tett vallo­mást. O is tagadta, hogy fenye­getéssel pénzt zsaroltak ki sze­gedi és budapesti vállalkozók­tól. Az egyik sértett, a Szeged FC volt elnöke tegnap azt állította, őt is megzsarolta T. H. Kumbor Tibor és az egyiptomi ál­lampolgárságú T. H. keddi meg­hallgatása után szerdán a har­madrendű vádlott szíriai M. R.-t, a negyedrendű vádlott B. D.-nét, a más bűncselekmények miatt jelenleg börtönben lévő ötödren­dű vádlott R. T.-t és a hatodrendű M. Róbertet hallgatta volna meg a Budai Központi Kerületi Bíró­ság büntető tanácsa. A negyed-, ötöd-, hatodrendű vádlott azon­ban megtagadta a vallomást. A Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság nyomozó osztályá­nak egy éve letartóztatásban lévő volt vezetője és T. H. az első tár­Kumbor Tibort láncon vezették gyalóterembe Fotó gyalási napon visszautasította a vádakat. Mind a ketten, mint megírtuk, a különböző vallomá­sok ellentmondásaira rámutatva próbálták gyengíteni Imolya Imre nyomozó ügyész állításait. Ártat­lanságukat hangoztatva többször kijelentették, ők nem fenyegettek és nem zsaroltak senkit. Kumbor Tibor azt állította, koncepciós el­járás folyik ellene, T. H. pedig azt mondta, adósai a feljelentéssel és hamis vádakat kreálva próbálnak megszabadulni egyik hitelező­jüktől és vele együtt az adóssá­guktól, azaz tőle. A harmadrendű vádlott szinte szó szerint ugyanezt mondta, csak valamivel rövidebben. Tu­lajdonképpen megismételte T. H. kijelentéseit, ő is azt hangsú­lyozta, a vállalkozók találták ki az ellenük felhozott vádakat. Vé­dője, Krajkó Zoltán azt mondta, ügyfele előadása életszerű volt, a feljelentők viszont számos pon­ton ellentmondásba keveredtek. A bíróság tegnap tanúként meghallgatta Nagylaki Kál­mánt, a Szeged FC jelenleg csalás mi­att börtönben lévő egykori vezetőjét. Az egykori sportve­zető azt állította, T. H. életveszélyesen megfenyegette, kényszerből vett részt egy négymillió forintos fiktív kon­zervvásárlásban. A bíróság ma hall­gatja meg azt a há­rom vállalkozót, akiknek feljelenése után tavaly tavasszal indult meg a bünte­tőeljárás Kumbor Ti­bor és öt vádlott-tár­be a tár- sa ellen. • Révai Sára OLÁH ZOLTÁN Rockos Requiemet mutatnak be ma a Dóm téren A darab segít megérteni az életet A brüsszeli vendégművészek Rockquiemjének főpróbáját tegnap tartották a szegedi sza­badtéri színpadon. A Mozart Requiem rockosított változatá­nak modern táncszínházi elő­adása valódi multikulturális csemege. Az európai városok közül első­ként Brüsszel mutatkozik be egy különleges produkcióval: a Crystal Dance Academy Mozart Requiemjét rock stílusban, mo­dem táncszínházi előadásban mutatja. Az alapötlet Manfréd Schweigkoflertől, a darab rende­zőjétől Dániel Landa, cseh rocksztártól és a német Stefan Wurz zeneszerzőtől származik. A rendező korábban már rock­érlekesként is dolgozott, így ott­hon van a műfajban. - A Requi­em nem csak Mozart műve, nagy részét tanítványai írták - mond­ta Manfréd Schweigkofler. - Ez a zene fennkölt és tragikus hang­vétele ellenére nagyon modern, mégis szükségét éreztük egy kis korszerűsítésnek, hogy a mai kö­zönség figyelmét felkeltsük vele. A rockos verzió Stefan Wurz munkájának eredménye. - Sokat törtük a fejünket: ho­gyan alkalmazható színpadra a mű - mesélte a produkció létre­hozásának folyamatát a rendező. - A liturgia köré kitaláltunk egy történetet. A darab egy haldokló látomásait, rémálmait jeleníti meg. A főhős végül képes lesz el­fogadni az emberi tisztátalansá­got, és ezáltal találja meg a lelki nyugalmat. - Az ötlet megvalósítására jött létre a Crystal Dance Academy, ahol a fiatal táncosoknak külön­böző műfajokban kellett teljesíte­niük - folytatta a munkafázisok felsorolását Chiara Tanesini ko­reográfus. - Foglalkoztunk klasz­szikus és kortárs balettel, de ak­robatikus táncokat és színészetet is tanultak. Számunkra a legfon­tosabb a stílusok keveredése volt. Chiara Tanesini három évig szólótáncos volt Maurice Béjart együttesében, ahol hasonló szel­lemben készülnek a produkciók, de a koreográfus saját filozófiája is a művészetek és műfajok ve­gyítése. - Ettől lesz látványos az előadás: színészek, táncosok és énekesek egyaránt megjelennek a színpadon - hangsúlyozta a fia­tal művész. A Rockquiemet ez év áprilisában mutatták be először a Schweigkofler által igazgatott bolzanói színházban. - Nehéz volt kitalálni, hogy Is­ten hogyan jelenjen meg a szín­padon. Végül úgy döntöttünk, hogy az isteni tökéletességet és tisztaságot a legjobban egy majd­nem meztelen gyermek szimbo­lizálja majd. Őt a fiam fogja ala­kítani - mutatta be a rendező a kisfiát, aki éppen az ölébe ké­redzkedett. Tanesini szerint a Requiem eredetileg az élet és a halál közöt­ti tragikus pillanatot ragadja meg. - Mi szerettük volna az életszeretetet, az energiát és a re­ményt is belevinni. Ki akartuk fejezni a legkülönbözőbb érzése­ket, amiket az ember élete során átél: a darab ugyanúgy megjele­níti a szerelmet, mint például az agressziót. A rendező beszélt az előadás üzenetéről is. - A halál az egyet­len igazi tabutéma a mai világ­ban: szexuális vagy vallási kérdé­sekről fesztelenül beszélünk, de a halál tényét nem tudjuk elfo­gadni. Talán mert azáltal, hogy a halálról beszélünk, beszélünk az életünkről is, a felelősségről és arról, hogy miben hiszünk. Ha a halált az élet részeként fogjuk fel, szerintem sokat segít abban, hogy megértsük az életet. Mo­zart az apjához írt levelében pon­tosan ezt írja meg. BALOGH FRUZSINA Manfred Schweigkofler rendező: Kitaláltunk egy történetet Fotó: Schmidt Andrea Chiara Tanesini koreográfus: Az isteni tökéletes­séget és tisztaságot egy gyermek szimbolizálja

Next

/
Thumbnails
Contents