Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-15 / 164. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JÚLIUS 15. »AKTUÁLIS* 3 Egy hét múlva kétórás figyelmeztető munkabeszüntetés Sztrájkolnak Szegeden az egészségügyiek Egy hét múlva sztrájkba lépnek a szegedi orvosok, ápolók, és mindazok, akik egyetértenek az új klinikán alakult sztrájkbizottság követeléseivel. A kétórás munkabeszüntetéssel a kormánynak akarják nyomatékosítani követeléseiket. Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak egy hét múlva a szegedi egészségügyi dolgozók közül azok, akik csatlakoztak az új klinikáról indult sztrájkfelhíváshoz. Erről döntöttek tegnap a sztrájkbizottság tagjai. Ülésükön részt vett Cser Ágnes, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (El)DSZ) elnöke is. Pető Zoltán egyetemi tanársegéd, a bizottság képviselője elmondta: a délutáni ülésen kibővítették eddigi követeléseiket, mert időközben az egyetem több más klinikája - a fül-orr-gégészeti, a sebészeti, a szájsebészeti, a radiológiai, a neurológiai, a pszichiátriai és a szívsebészeti klinika - is csatlakozott a sztrájkolókhoz és további követelésekkel egészítették ki az eddigieket. Ezt ma adják át az egyetem képviselőinek. Pető a sztrájkbizottság üléséről elmondta: ott megválaszolták az egyetem korábbi ajánlatát is. Arról, hogy a munkáltató pontosan milyen javaslatokat tett, és ezeCser Ágnes (jobbról) érkezik az új klinikára, a sztrájkbizottság ülésére Fotó: Schmidt Andrea ket elfogadták-e, ma tájékoztatnak. Arra a kérdésre, hogy miért döntöttek a kétórás figyelmeztető sztrájk mellett, Pető azt válaszolta: felmérték, hogy a problémák nagy részének megoldásában nem az egyetem a kompetens, ezekről a kérdésekről velük nem is tudnak tárgyalni. Úgy vélték, követeléseiket nyomatékosítani kell a kormány felé, amelynek ez a leghatékonyabb módja. Hozzátette: a sztrájk nem az egyetem ellen szól majd. Június 22-én, csütörtökön 8-10 óráig tehát a sztrájkkövetelésekkel egyet értő egészségügyi dolgozók figyelmeztető sztrájkot tartanak. Ez azt jelenti, hogy az ügyeleti szintű, azaz a hét végeken megszokott ellátást biztosítják, a sztrájkoló orvosok azonban nem dolgoznak, ők a sztrájkbizottság által meghatározott helyen gyűlnek össze. A munkabeszüntetés egyébként a sztrájktörvénynek megfelelően közvetlenül és súlyosan nem károsíthat egészséget, életet és testi épséget. TÍMÁR KRISZTA A leletcsere ügyében pontos fogalmazást igényelnek az érintettek Egyértelmű szavak - a felelősségről Félreértésre adott okot a napokban a kórházi leletcserével kapcsolatosan megjelent tájékoztatásokban a „kollektív felelősség" kifejezés. A vizsgálóbiztos - mint azt tegnap megírtuk - a tragikus tévedés napján és időpontjában a sürgősségi betegellátó osztály belgyógyászati részén dolgozók kollektív felelősségét vétette fel. Hogy valóban felelősek-e mindannyian, és ha igen, milyen mértékben, azt a fegyelmi biztos vizsgálja. MUNKATÁRSUNKTÓL A vizsgálóbiztos, Ferencsik Mária jelentését átadta a kórház főigazgatójának, a polgármesteri hivatalnak nem ő tett jelentést. Ványai Éva, az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: a vizsgálóbiztos kollektív intézményi felelősséget állapított meg. Utóbb kiderült: Ványai „intézmény" alatt az SBO-t értette, a szóhasználat azonban félreértésekre adhatott okot, mert mások számára az intézmény szó az egész kórházat jelenti. Tehát: a leletcsere ügyében természetesen nem az egész kórház, csupán a sürgősségi betegei* látó osztály néhány dolgozójának felelőssége vethető fel. A kórház röntgenosztályának valamennyi dolgozója visszautasítja azokat a - különböző bulvárlapokban megjelent - állításokat, amelyek szerint ők felelősek a sajnálatos leletcseréért. Hangsúlyozták: az eddigi vizsgálatok egyértelműen megállapították, hogy a tévedés nem náluk történt. A leletcsere ügyével kapcsolatban Botka László polgármester elmondta: a tragédia felelősséget ró az önkormányzatra. Le kell vonni a következtetéseket, hogy megőrizhessük Szeged és a szegedi egészségügy presztízsét. Az egészségügyi bizottság döntésével kapcsolatban megjegyezte: Nárai György főigazgató, akinek felmentését a bizottság javasolta, nem bűnbak, nem büntetést kapott, de a kórház belső vizsgálata rámutatott, hogy intézményi szervezetlenségek sorozata vezetett a tragédiához. Ezért az önkormányzatnak, mint fenntartónak kötelessége megerősíteni a kórház szervezetét és működését. Ugyanakkor hangsúlyozta: Szeged város büszke orvosaira, akik felelős és kiváló munkát végeznek, magas színvonalon. Egy asztal és két szék FEKETE KLARA Még frissek a nyári élmények, ezúttal Krakkóból és környékéről. Olyannyira, hogy itthon az embernek mindenről - ezúttal még a standolásról, a napi kötelező leltározás bevezetéséről is - a szomszéd rétje jut eszébe, felen esetben azé a lengyel „szomszédé", amelyikkel együtt fordultunk vissza a szocializmus elnevezésű zsákutcából. Szegedre visszatérve már tudom, hiba volt nem megkérdezni mindazon vendéglátó egységekben, amelyeket kipróbáltunk, kell-e nekik is számolgatni az elfogyasztott vódkacenteket, kiürült sörösüvegeket. Gyanítom, hogy nem, ennél sokkal lazábbnak tűnt a diktatúrából magához tért nép vendéglátó kódexe. Krakkó valahai zsidó negyedében, a kóser ételeket kínáló és múlt század eleji bútorokkal berendezett vendéglőben például kiválasztott asztalunk egyik székét teljes terjedelmében egy macska foglalta el. Aki nem volt hajlandó átadni a helyét, s még a pincér sem zavarta meg kedvünkért a nyugalmát. így hát elfogadtuk társaságát, s inkább egy másik asztaltól hoztunk el magunknak ülőhelyet, mintsem lebillentsük a székről. Próbáltam elképzelni, mit szólnának mindehhez nálunk a tisztiorvosok, meg merné-e kockáztatni bármelyik étterem is a sok százezer forintos büntetést csak azért, hogy a házi kedvenc, valamint az állatbarát vendég jól érezze magát. Jelzem, csak gyanítom, hogy nem kell standolni Lengyelországban, mert a lazaság - és vele együtt a turisták kedvét leső vendéglátás - egyéb nyomait is fel lehetett fedezni. Kívül a főcsapásirányokon, a szegedihez hasonlóan építészek által megformázott teraszok világán olykor csak egy kopott tonett asztal és két szék jelezte a járdán, hogy az ajtón belül vendéglő, ivó található. Kicsi, barátságos, kevés ember számára elegendő légköbméterrel. Ha a vendég úgy kívánta, további asztalok és székek kerültek elő, esőben azonban eltűnt a díszlet, amelyre szintén csak gyanítom - nem váltottak ki borsos összegekbe kerülő engedélyt. Ugyanakkor - fésületlenség ide vagy oda - mindig kaptunk nyugtát a fogyasztásról, amelyen furcsamód ugyanazok az árak szerepeltek, mint az étlapon. Pletykák keltettek riadalmat a sertéstartók között Továbbra is vágnak sertéseket a Picknél Kovács Károly, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója szeretné megnyugtatni a sertéstartókat, hogy a rémhírekkel ellentétben a cégnél nem áll le a sertések vágása. Szirovicza Tibor csak egy azon sertéstartók közül, akik aggódva telefonáltak szerkesztőségünkbe. Információik szerint ugyanis a Pick Rt. szeptembertől már nem veszi át a sertéseket Szegeden, s a vágást is más városba helyezi át. Szirovicza Tibor azért várt választ kérdésére, mivel jövője forog kockán: éves szinten általában -200 darab sertésre szerződik a húsipari óriással. Kovács Károly, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója kérdésünkre válaszolva elmondta, megnyugodhatnak a termelők, a sertésvágás nem áll le, s továbbra is számítanak a magyar gazdák állataira. A cég stratégiájának egyik eleme ugyanakkor az - és ezt a Pick már nyilvánosságra is hozta -, hogy a friss hús értékesítéséből kiszáll, a beszerzést pedig optimalizálja. Ami annyit jelent, hogy mindig a világpiaci ár dönti majd el, a jövőben hol vásárolja meg a nyersanyagot a legnagyobb hazai húsfeldolgozó. Ugyanakkor a szalámigyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyag, az úgynevezett szalámisertés folyamatos utánpótlását a régi termelőktől, szerződött partnereitől reméli a Pick. ek. „Itt állunk megfürödve " - mondja az érdekképviselet Mégis muszáj standolni augusztus 1A vendéglátósok érdekképviselete, a Kisosz egy hónappal ezelőtt már úgy érezhette, győzött, és nem lép hatályba az augusztus 1-jei kötelező napi leltár a szeszes italt árusító helyeken, amikor egy képviselői indítvány keresztbe tett az erőfeszítéseknek. A törvény szerint a vendéglátóhelyeken a nem jövedéki engedélyes kereskedőknek külön nyilvántartást kell vezetniük az alkohol-termékek értékesítéséről. A Kisosz felmérései szerint egy közepes méretű vendéglő körülbelül 70-100 fajta alkoholos italt forgalmaz. Ebből a menynyiségből 30 számít rövid italnak, 16-20-féle bor bővíti a kínálatot, s jellemzően 14-16 sör áll a hűtőben. A palettát az úgynevezett köztes alkoholok, pezsgők színesítik. Az augusztus l-jén hatályba lépő törvényi rendelkezés - az éttermek napi leltárkötelezettsége, vagyis a standolás - következtében ezt az italarzenált tételenként nyilván kell tartani, mindennap zárás után egyenként leemelni a polcról, kivenni a hűtőből, s leírni, melyikből mennyi fogyott. Időközben a vámosokkal való konzultációt követően kiderült, nem elegendő azt leltárba venni, hogy például ezer üveg sörből megmaradt 800, hanem márkánként minden egyes fájtát külön meg kell számolni. A bontott rövid italnál is fel kell jegyezni, hány cent fogyott. A helyzet tehát rosszabb, mint amire a vendéglátósok a törvény első olvasatában számítottak - mondta Martonosi István, az. érdekképviselet, a Kisosz Csongrád megyei titkára. Egy emberre legalább napi két-három órás pluszmunka vár azokon a helyeken, ahol nincs számítógép, és ezek vannak jelenleg többségben. A vállalkozók reménykedtek abban, hogy a jogalkotók felülbírálják a törvényt, a Kisosz véleményét ugyanis a törvény módosításakor nem kérték ki. Az eltelt fél évben a vendéglátósok valamennyi fórumon tiltakoztak, az MSZP országgyűlési frakciója pedig segítséget is ígért: kezdeményezte, hogy a standolás csak 2005. január l-jén lépjen hatályba, ne az idegenforgalmi szezon kellős közepén. Hogy a vállalkozók ne nyáron kényszerüljenek az adminisztráció miatt a választék szűkítésére. A halasztást a parlament idegenforgalmi bizottsága is támogatta, a június 21-i utolsó ülésnapra a javaslatot előterjesztette. Ekkor váratlanul egy MDF-es képviselő, Csampa Zsolt új módosító javaslattal állt elő (tartalma még mindig nem ismert), így a házszabály értelmében végszavazást kell tartani. Mivel erre az utolsó ülésnapon nem volt mód, szeptember 21 -ére halasztották. „Itt állunk megfürödve - közölte rezignáltán Martonosi István -, de nem adjuk fel." Utolsó szalmaszálként abba kapaszkodnak, hogy a vámosok hajlanak arra: az első időszakban „nevelő szándékú" ellenőrzéseket tartanak, és nem rónak ki rögtön félmillió forintig terjedő büntetéseket. FEKETE KLÁRA SÖRVEZETO A Kisosz a szegedi vámhivatallal egyeztetett arról, hogy az milyen nyilvántartást fogad el. A vendéglősöknek egy 50 oldalas könyvet kell megvásárolniuk, amelynek hitelesítéséhez személyesen kell elmenniük a Jókai utca 7-9. szám alá. Ott Kmetyó László áll rendelkezésükre (62-476-677). A számítógéppel- rendelkező vállalkozók feltétlenül egyeztessenek a vámosokkal, milyen programot vásárolnak, s azt hitelesíteniük kell. Naponta 70-100-féle italt kell méricskélni Fotó: Karnok Csaba