Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-12 / 161. szám

HETFO, 2004. JULIUS 12. • A K T U A L I S « Az egyetemisták húsz százaléka nem kapott diplomát Nyelvvel sokkal könnyebb Vizsgára várakozó diákok a Szegedi Tudományegyetemen Fotó: Gyenes Kálmán Folytatás az 1. oldalról Idén a 91 végzős gyógyszerészből csak kettőnek, a 123 orvostanhallgatóból pedig csak nyolcnak nem volt nyelvvizsgája. Lednitzky András, az SZTE Altalános Orvostudományi Kar dékáni hivatalának vezetője ugyanakkor elmondta: mivel a végzős orvosokat csak szeptember közepén avatják fel ünnepélyesen, a nyelvvizsgával nem rendelkezők augusztus végéig még pótolhatják hiányosságukat, és megszerezhetik egy európai nyelvből a C típusú államilag elismert nyelvvizsgát. A jogi karon záróvizsgázott 320 hallgatóból csak tizenegynek nincs nyelvvizsgája. Az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon 1200-an fejezték be tanulmányaikat az idén. Közülük csak 69-en nem kaptak diplomát nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában. Mihály Illésné tanulmányi osztályvezető lapunknak elmondta, hogy bizonyos szakokon (ilyen például a művelődésszervező és pedagógia] csak 2006-tól kell bemutatni a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgát. A tanárképzőn egyébként szaktól függően egy idegen nyelvből kellett alapfokú C típusú vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsgát tenni. A zeneművészeti és mezőgazdasági, valamint a gazdaságtudományi karon idén végzett hallgatók közül csak minden második szerezte meg időben a nyelvvizsgát. A dologhoz hozzátartozik, hogy míg a muzsikusoknak és a mezőgazdászoknak egy alapfokú C, addig a közgazdászoknak két, szakmailag bővített, középfokú C típusú vizsgát kell letenniük, amelyek közül az egyiket kiválthatják egy felsőfokú C típusú vizsgával. Azt mindenhol elmondták lapunknak, hogy a sikeres záróvizsgát tett, de diplomával nem rendelkezők igyekeznek minél hamarabb letenni a megfelelő szintű nyelvvizsgát, hogy helyet találjanak maguknak a munkaerőpiacon. A többség általában már nyár végén, ősz elején bemutatja nyelvvizsgapapírját, ami után pár nappal megkapja oklevelét. Azt is megtudtuk a tanulmányi osztályvezetőktől, hogy folyamatosan növekszik a nyelvvizsgával rendelkezők aránya a felvételiző középiskolások körében. sz. c. sz. A kettős állampolgárságról A Magyarok Világszövetsége összegyűjtötte a szükséges kétszázezer aláírást, melynek alapján ügydöntő népszavazáson nyilváníthatunk véleményt a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról. Az így kialakult helyzetről országgyűlési képviselők véleményét kérdeztük. - Az elmúlt tizenöt évben egyik kormány sem tett túl sokat a határon túli magyarokért - fogalmazott Géczi József Alajos országgyűlési képviselő (MSZP). A honi és a határon túli magyar politikai elit pusztán hangzatos témaként veti föl a kettős állampolgárság kérdését, a gyakorlati megoldásokat nem keresi. A kettős állampolgárság az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt hosszú távon csak a kárpátaljai és a vajdasági, rövid távon esetleg az erdélyi magyarokat érinti. Géczi képviselő támogatja a kettős állampolgárságot, de szerinte a társadalom többsége félti a munkahelyét és a megélhetését. Egyébként Németországban, Szerbia és Montenegróban, Horvátországban és számos más országban is létezik kettős állampolgárság, de Magyarországon a „mindenkori hivatalos politika" a szülőföldön maradást ösztönzi. Az MSZP-s politikus szerint az anyaországiak és a határon túliak a hatvanas évektől kezdve elidegenedtek egymástól, ezért a kölcsönös kapcsolatteremtést, az oda-vissza mozgást kellene szorgalmazni, a letelepedés és a munkavállalás feltételein kell könnyíteni. - A szocialisták a romániai vendégmunkásokkal riogatták az országot, ezért nem valószínű, hogy a választópolgárok többsége támogatná a kettős állampolgárságot - fogalmazott Balogh László országgyűlési képviselő (MDF|. Szegedi kezdeményezés az a törvénymódosítási javaslat, amelyet az MDF frakciója nyújt be, s amely a határon túliak magyar állampolgárságának könynyített megadását tartalmazza. Am eddig még megvitatásra sem engedélyezte ezt a törvénymódosítást az országgyűlési többség. Természetesen a határon túliak csak úgy válnának magyar állampolgárrá, ha a szülőhelyükön maradnak. A népszavazás eredményeként láthatóvá lesz: a választópolgárok vállalják-e nemzetük, a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli integrációját. S. T. E. A város adjon vagy lakói segítsenek? Erdélyi beruházásokat támogatnak Összesen hárommillió forinttal támogat a vásárhelyi önkormányzat két erdélyi beruházást: a kaplonyi új templom megépítését és egy egyházi-ifjúsági központ befejezését. Havránek Ferenc munkáspárti városatya szerint ezekre a célokra nem a települési kasszából kellene költeni, úgy véli, a képviselők és a városlakók saját zsebükből akár többet is áldozhatnának erre a célra. Két kérés érkezett a közelmúltban Tőkés László püspöktől, illetve a Királyhágó-melléki Református Egyházkerülettől a vásárhelyi önkormányzathoz. A helyi testület segítségére két erdélyi beruházáshoz van szükség - derült ki a levelekből; a kaplonyi új templom befejezése, illetve egy egyházi-ifjúsági központ létrehozása érdekében remélnek anyagi támogatást Vásárhelytől. Havránek Ferenc munkáspárti képviselő a kérdés közgyűlési tárgyalásakor elmondta: mindkét céllal egyetért, s úgy véli, az anyaországnak kötelessége támogatni a határon túli magyarokat. Viszont ez szerinte nem a közgyűlés feladata, s nem a város kasszájából kellene erre pénzt fordítani. Felvetette, hogy a képviselő-testület minden tagja saját zsebéből áldozhatna a nemes célokra, vagy létrehozhatnának egy alapítványt, amelynek számlájára a helyi lakosok adakozhatnának, így akár több pénz is összegyűlhetne, mint az előterjesztett 1,5-1,5 millió forint. Grezsa István jobboldali képviselő és Kószó Tőkés László a vásárhelyi református ótcmplomban Fotó: Tésik Attila Péter alpolgármester meglepetésének adott hangot, utóbbi úgy fogalmazott: ez nemzeti ügy, ezért azt hitte, vita nélkül szavazzák majd meg. Lázár fános polgármester pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a Kaplonyból származó Károlyi családot Vásárhelyhez erős szálak fűzik, s az ifjúsági központban majdan helyi diákok is üdülhetnek, s mindez megfelelő indok arra, hogy a város támogassa a beruházásokat. Ugyanakkor hozzátette, Havránek javaslatát megfogadja, s saját zsebéből is áldoz ezekre a célokra. A testület végül az eredeti elképzelést fogadta el, amelynek értelmében Vásárhely mindkét erdélyi építkezést 1,5 millió forinttal segíti. SZ. A. K. Eóvodások PANEK SÁNDOR A hírek szerint ősztől folytatódik az informatikai és az oktatási minisztérium pályázata, amelynek keretéhen a nyáron 269 hátrányos helyzetű óvoda jutott számítógéphez, egyenként 1 milhó forintért. A kakaóbiztos ügyletről azóta kiderült, az óvatos tájékozódás szerint is a normális piaci árnak legalább kétszereséért szerezték be a gépeket és szoftvereket. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy kiderülne, milyen megfontolásból döntöttek a méregdrága beszerzés mellett, de az sem világos, vajon nem esett-e túlzásba, aki kitalálta, hogy az eMagyarország építéséhez klaviatúrát nyomogató óvodásokra lesz szükség. A pályázat célja az volt, hogy az óvodában odaültesse a képernyő elé azokat a 3-6 éveseket is, akiknek családjában nem használnak számitógépet. Aki ezt a célt kitalálta, szociáhsan igen érzékeny lehetett, és bizonyára elkötelezett a számítógépes kommunikációs készségek fejlesztése mellett, de az életkori sajátosságok iránt nem volt ennyire fogékony. Természetesen kulcskérdés, hogy a felnövekvő gyerekek megismerkedjenek a számítógéppel, s ne orákulumnak nézzék, mint szüleik korosztálya, hanem értelmes használati eszköznek. Ebben az életkorban azonban a gyermek még a világ fizikai megtapasztalásánál, a társakkal való együttműködés, a közös játék megismerésénél tart, s az óvónők azt tekintik sikernek, ha hangkifejezőkészsége, gondolkodása fejlődik. Ehhez mit tesz hozzá egy számítógép -Az egérhasználat fejlődését, ami amúgy is könnyűszerrel elsajátítható az iskolában. A virtuális világ és az interaktivitás korai élményét, amellyel kapcsolatban még az iskolai pedagógusok sem biztosak abban, hogy nem gátolja a nyitott, társas személyiség fejlődését. Esetleg némi klikkelési tapasztalatot az interneten, ahol az óvónő nem biztos, hogy meg tudja óvni a rossz hatású tartalmaktól. Az a szülő, aki megörült már annak, hogy óvodás gyereke mennyi z betűt képes írni készülő cikkébe, sejti, hogy ez a tudás még nem a gyerek leendő felhasználói tudásának alapja. Az óvodás egy játék mobiltelefonnal és „kártyafüggetlen" képzeletével szerez annyi tapasztalatot, mintha egy valódi készülék gombjait nyomogatná. Számítógépen felépíthet egy várat színes kockákból, de az elemek valódi egymásra helyezéséről semmi tapasztalatot nem szerez. A gyerek aligha marad le a felhasználói tudásról, ha az általános iskolában, 7-10 évesen találkozik elöször számítógéppel, akkor, amikorra érdeklődése és tapasztalatai is éretté teszik erre. A baj akkor van, ha éppen itt, az általános iskolákban nincs elegendő és a diákok számára hozzáférhető gép. Az a pénz, amit az indokolatlanul drága pályázati gépekre szántak, talán többet ért volna, ha olyan készségelőkészítő óvodai módszerek kidolgozására fordítják, ami hozzásegíti a gyereket, hogy ne klikkelő foglya legyen a számítógépnek, hanem majd gondolkodva is tudja használni. Sebők Szegeden, Kumbor Budapesten áll bíróság elé Reménykedő vállalkozó és rendőr Sebők Ferenc Folytatás az 1. oldalról A nyomozó ügyész többek között azt is bizonyítani akarja hogy 160 millió forintot zsaroltak ki vállalkozóktól. Kumbor Tibor és Bálint Gyula a bíróságtól a vád ejtését szeretné elérni. Sebők Ferenc szintén a Bács-Kiskun megyei börtönben nyilatkozott lapunknak. Többek között azt mondta: a tárgyaláson ki fog derülni, hogy alaptalanul vádolják az egyik legsúlyosabb bűncselekménnyel, a szegedi vidámparkban hét éve nem emberölés kísérlete, hanem súlyos testi sértés történt. Nyolc éve, 1996-ban a Szegedi Kumbor Tibor Vidámpark akkori tulajdonosa, Sebők Ferenc a park területén három húsz év körüli férfit súlyosan megsebesített egy törött üvegkorsóval. A rendőrség a nyomozás befejezése után vádemelési javaslattal továbbította az iratokat az ügyészségnek. Előbb a városi, majd a Csongrád Megyei Főügyészség is súlyos testi sértéssel vádolta az ismert üzletembert, és letartóztatták. A megyei bíróság 1997-ben szabadlábra helyezte, ezután nyomtalanul eltűnt. Izraelbe menekült, éttermet nyitott, tavaly év végi őrizetbe vételéig végig ott élt. Izrael május 17-én adta át a magyar hatóságoknak. Rakparti útszűkület Ma kezdődik a tiszai partfal felújítása Szegeden. Az alsó rakparton az árvízi emlékmű és a Roosevelt téri lépcsőlejáró közötti szakaszon útszűkület nehezíti majd a közlekedést. A munkálatok szeptember végéig tartanak. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) ma kezdi el a tiszai partfal felújítását. A támfalakat, lejáró lépcsőket, burkolatokat, alsó lépcsősorokat két ütemben renoválják. Az első ütem a Belvárost (partfalak, lejáró lépcsők, lépcsősorok|, a második pedig a Belváros alsó rakparti sávját és a Felső Tisza-partot érinti. Hogy elkerüljék a közlekedési káoszt, az Atikövizig szakemberei a polgármesteri hivatallal egyeztetve úgy szervezik a munkálatokat, hogy a rakpartot nem zárják le. Ennek ellenére a következő egy hónapban szakaszos forgalomkorlátozásra kell számítani az árvizi emlékmű és a Roosevelt téri lépcsőlejáró közötti szakaszon. A rakpart felőli oldalon útszűkület nehezíti majd a közlekedést. A munkálatok várhatón hatalmas torlódást okoznak Tisza Lajos körút átépítése miatt amúgy is rendkívül zsúfolt utakon.