Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-09 / 159. szám

PENTEK, 2004. JULIUS 9. «MEGYEI TÜKÖR» A megye 90 patikája közül 72 kapott állami segélyt Gyógyszertárak kilátástalan helyzetben Milliós veszteséget voltak kény­telenek elkönyvelni a patikák a gyógyszerár-befagyasztás miatt. Elseje óta ugyan visszaállt a régi rend, vagyis ismét 15 százalék­kal magasabb áron forgalmaz­hatják a patikaszereket, ám né­hány készítmény még mindig nem kapható. A megyében több patika helyzete is kilátástalan. Az áprilisi gyógyszerár-bcfa­gyasztás legnagyobb vesztesei a gyógyszertárak lettek. Akkor egyik napról a másikra 15 száza­lékkal értékelődött le árukészlet­ük, vagyis amit a régi áron sze­reztek be, azt már csak nyomott áron tudták értékesíteni. Amikor az Alkotmánybíróság a gyógy­szerárak visszaállításáról hozott határozatot, a patikusok abban bíztak, veszteségük egy részét kompenzálhatják, feltöltik kész­leteiket az olcsó készítmények­kel, az árrendezés után pedig több pénzt kapnak érte. Számítá­suk azonban nem jött be. Június végétől ugyanis a gyár­tók - szintén a nyereség remé­nyében - visszatartották a kész­leteket. Sőt: akadt olyan nagyke­reskedő cég, amelyet fel sem le­hetett hívni, mert erre az idő­szakra kikapcsoltatta telefonját, így a patikusok nem hogy tarta­lékolni nem tudtak, de még a la­kossági igényeket sem voltak ké­pesek kielégíteni. A gyógyszerhi­ány egyre nagyobb méreteket öl­tött: a drága készítmények eltűn­tek a piacról. Vérnyomáscsök­kentőkből, diabetes-készítmé­nyekböl, alvadásgátlókból, né­hány vitaminból és antidepresz­szánsokból volt a legnagyobb hi­ány, ezeket szinte sehol nem le­hetett az árrendezés előtti utolsó napokban kapni. Az eltelt egy hétben az ellátási zavarok nagyjából megoldódtak. A patikusok úgy fogalmaznak: kezd helyreállni a rend. Bár mé mindig csökkentett árukészletet kapnak, a hiánycikkek száma azonban már elenyésző. Élet­mentő gyógyszereket és inzulint például már mindenhol lehet kapni. Lacsán Péter, a szegedi Sas patika vezetője úgy fogalma­zott: látszik az igyekezet a nagy­kereskedők részéről, hiszen fo­lyamatosan szállítanak. Szeged legnagyobb patikájának egyébként milliós veszteséget hozott az árbefagyasztás. Hason­lóan nyilatkozott egy kis gyógy­szertár megbízott vezetője is. Vangelné Forgács Judit azt mond­ta: a több mint egymillió forintos hiánynak mindössze az egyhar­madát sikerült „visszahozni" jú­lius elsejével. Az országban jelenleg 7-800 patika került csőd közeli helyzet­ben. Kőhegyi Ferenc, a Csongrád Megyei Gyógyszerészkamara el­ríöke elmondta, az itt működő 90 gyógyszertár közül is több veszteséges. Ezek kis vagy köze­pes méretű patikák. A kamarael­nök hozzátette: jól mutatja a me­gyei helyzetet, hogy tavaly 72 pa­tika kapott az államtól vissza nem térítendő segélyt. Ez azok­nak járt, akik egy meghatározott forgalom alatt tudtak csak telje­síteni. Az itteni gyógyszertárak 80 százaléka tehát már tavaly is el volt lehetctlenedve, e helyzet idén tovább romlott. TÍMÁR KRISZTA Ötfősre bővült Perényiék lámacsaládja Újszülött a lovastanyán Az újszülött lámalány neve: Bodza Fotó: Gyenes Kálmán A Perényitanyán a lovak mel­lett nem csak mangalicák és birkák kaptak helyet az istál­lóban: négy láma is lakik a nádfcdeles épületben. Kedden pedig megérkezett az ötödik jószág. A lámalány neve: Bo­dza, ami érthető, hiszen többi rokonának neve is b-vel kezdő­dik. Bálint, Bogár, Bence és Boglár mellett nevelkedik Bodza, az új­szülött lámalány Petényi László szőregi tanyáján. Az istállóban kapott helyet Bogár, a lámama­ma és Bodza, a lámaborjú. Kedd reggel hétkor született meg a ki­csi, minden simán ment. Peré­nyiék már rutinosak ebben: né­hány évvel ezelőtt két lámát vá­sároltak a budapesti állatkertből, Bálintot és Bogárt, majd Bence meg Boglár már itt született. A tanya tulajdonosa néhány évvel ezelőtt Ausztráliában látta, hogy a lámákat a lovak után kötik, s teherhordóként ballagnak azok után. Amikor hazatért, körbené­zett itthon, s talált eladó lámát. A két fiú, Bálint és Bence azon­ban nehezen fér meg egymás mellett, ezért az egyiktől meg kell válnia a gazdának. A Perényitanyán most lova­golni tanuló gyerekek a lámabé­bi érkezésekor megtanulhatták: a guanakó eredetileg Dél-Peru­tól a Tűzföldig terjedő területen élt, s belőle a lámát az egykori inka birodalom területén, mint­egy 4500 évvel ezelőtt háziasí­tották. A láma vemhességi ideje 10-11 hónap, s cllésenként ál­talában csak egyetlen utód szü­letik. A láma testhossza a 2,25, vállmagassága az 1,3 m-t, test­tömege pedig a 140 kg-ot is el­érheti. Testét vastag, gyapjas szőrzet borítja, melynek színe nagyon sokféle - vörösesbarna, világos-piszkosszürke, fehér, foltos, tarka - lehet. A csikó gyorsan nő, de hasznosításként málhát először csak hároméves kora után kap a hátára, de csak a hím állat. NY. É. Az igazgató szerint a hiperaktív Péternek jót tenne a kisebb közösség A nagymama iskolát keres Golhovics Éva feltálalta a vacsorát Zsoltnak és Péternek Fotó: Miskolczi Róbert Golhovics Éva tanácstalan és kétségbeesett, mert nem tudja, melyik iskolában tanulhat tovább 12 éves unokája szeptembertől. A szegedi nagymama szerint a Kodály Téri Általános Iskolából eltanácsolták Pétert. Tóth Dezső igazgató cáfolta, hogy utcára akarja tenni a hiperaktív fiút. Szerinte a gyermek szempontjából jobb lenne, ha kisebb létszámú osztályban folytatná tanulmá­nyait. A rokkantnyugdíjas Golhovics Éva egymaga neveli három hi­peraktív unokáját. A szegedi nagymama tisztában van azzal, hogy nehezen kezelhető a 17 éves Zsolt, a 16 esztendős Viktor és a 12 éves Péter, de úgy gondolja, se­gítség hiányában elkallódnak és a társadalom peremére szorulnak a gyermekek. Az unokák igen erős, koncentrációt segítő gyógyszert szednek, Péterrel öt éve járnak rendszeresen pszichiáterhez. A nagymama elmesélte, a tan­év végén Tóth Dezső iskolaigaz­gató közölte vele, hogy Péter nem folytathatja a Kodály téri­ben a tanulmányait, mivel maga­tartásával komoly problémák vannak, gyakran feláll és szalad­gál az órán, zavarja társait a ta­nulásban. - A gyógyszer három óráig hat, és valóban, utána mozgé­konyabbá, sőt sok esetben ag­resszívvá válik Péter. Megszű­nik benne minden fék - magya­rázta Golhovics Éva, aki szerint az okozza a legnagyobb problé­mát, hogy mind a három uno­kájának „ragad a keze". El­mondta, a szakemberek sem tudtak segíteni a kleptománián, pedig még hipnotizálással is próbálkoztak. A nagymama sze­rint valószínűleg genetikailag kódolt unokáiban, hogy ellop­nak kisebb-nagyobb tárgyakat. A TANKÖTELES NEM KERÜLHET UTCARA A közoktatási törvény szerint tanköteles gyermeket nem lehet elküldeni, nem lehet kirakni az iskolából - tájékoztatta lapunkat Kardos János. Az önkormányzat oktatási irodájának vezetője hangsúlyozta: csak úgy lehet iskolát váltania a diáknak, ha a befogadó intézmény igazolja, hogy a jövő­ben hozzájuk jár majd a tanuló, illetve ha a tanulási képességeket vizsgáló bizottság speciális iskolát javasol a gyermeknek. Ennek tudja be, hogy Pétert nem veszik fel azokba az intéz­ményekbe, ahol olyan problé­más gyermekekkel foglalkoz­nak, akik a hagyományos köz­oktatásban nem tudnak helyt állni. - Hiába kértem a szegedi, illet­ve a vásárhelyi Kincsesház Álta­lános Iskola, valamint a makói katolikus iskola vezetőjét, vegye fel Pétert, helyhiány miatt eluta­sítottak. Mindenhol elmond­tam, hogy ragad a gyermek keze. Ellopja társaitól a ceruzát, tollat, radírt és még a kerékpárt is, ha úgy adódik. Valószínűleg hibát követtem el, hogy őszinte vol­tam, mert sehol sem akadt hely a diszkalkuliás és diszgráfiás uno­kám számára, aki a negyedik osztályt kettesekkel és hárma­sokkal végezte el - mondta a nagymama. Zsolt a Móra szakmunkáskép­zőben, Viktor pedig az alternatív speciális szakiskolában tanul. Megtudtuk, mind a három gyer­meknek volt már rendőrségi ügye lopás miatt. A nagymama elmondta, javasolták már neki az iskolában, hogy Péter legyen magántanuló. A szakemberek szerint azonban a hiperaktív gyermekeknek közösségben kell élniük ahhoz, hogy később be tudjanak illeszkedni a társada­lomba. A szegedi Sólyom utcai iskolába, ahol speciális képzés folyik, azért nem adja Pétert a gyámja, mert fél attól, hogy ki­csúfolja, fellöki a beteg, mozgá­sukban, illetve értelmükben sé­rült gyermekeket. Golhovics Éva tanácstalan és kétségbeesett, mert nem tudja, hol kezdheti el az ötödik osztályt az unokája. Péter azt mondta, hogy ő legszí­vesebben a Kodály tériben foly­tatná a sulit, mert nagyon sok barátja van az osztályban. - Péter továbbra is a Kodály Téri Általános Iskola tanulója, és nem kerül szeptemberben az utcára - nyilatkozta lapunknak Tóth Dezső. Az iskolaigazgató elmondta: a tanév végén azt ta­nácsolták a nagymamának, hogy keressen a nyáron olyan iskolát, ahol kisebb létszámú osztályban kezdheti el a felső tagozatot Pé­ter, mert félő, hogy a hagyomá­nyos közoktatási rendszerben nem tudja elvégezni az általános iskolát. Többször kértem a gyá­mot - hangsúlyozta -, hogy Péter fejlődése érdekében közösen ta­láljunk megoldást. Tóth azt ha­tározottan cáfolta, hogy ő a 12 éves fiú eltanácsolásával fenye­getőzött. Szerettünk volna Péter osztályfőnökével is beszélni, de az iskolában nem tudták meg­mondani sem a címét, sem a te­lefonszámát. sz. c. sz. Szegeden az Országos Meteorológiai Szolgálat új regionális központja Pontosabb az időjárás-előrejelzés Átadták a felújított szegcdi meteorológiai állomást - a miskolci és a siófoki után. Ez is jelzi: az Országos Meteorológiai Szolgálat fokozatosan építi ki hazai regionális há­lózatát. A tervek szerint hat automatizált központ működik majd az országban. - Nehéz képzett szakembert, meteorológust találni. A regionális központok kialakításá­nak terve már évekkel ezelőtt megszületett, megvalósítása elsősorban a személyi feltéte­lektől függ - hangsúlyozta Nagy József, az Országos Meteorológiai Szolgálat Levegő- és Környezet-megfigyelési Főosztályának veze­tője. - Minden regionális állomáson két fel­sőfokú diplomával rendelkező meteorológust kellene alkalmazni. A regionális központok kiépítése az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat saját beruházása. Az infrastruktúra felújítása állomásonként 4-5 millió forintba kerül. - Nagy az érdeklődés az új szegedi állomás iránt - tudtuk meg Szudár Bélától, a Dél-ma­gyarországi Regionális Központ képviselőjé­től. A korszerűsítéssel pontosabbá válik az időjárás előrejelzése, és a szolgáltatások is bővülnek. A tájékoztató, gyűjtő és adatszol­Szudár Béla a napfénytartamot mérő készüléket ellenőrzi Fotó: Gyenes Kálmán gáltató tevékenység mellett ismeretterjesztő és tudományos kutatómunkát végeznek, elő­adásokat tartanak. Szorosan együttműköd­nek az iskolákkal, egyetemekkel. A szegedi meteorológiai központ Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében már regionális felada­tokat is ellát. S. T. E.

Next

/
Thumbnails
Contents