Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-05 / 130. szám
PÉNTEK, 2004. JÚNIUS 4. -MEGYEI TÜKÖR* 7 Schmitt Pál az első szabad európai parlamenti választásról és az olimpiára való készülődésről A politika és a sport: verseny és küzdelem Sportolóként, diplomataként, sportvezetőként, újabban politikusként közszereplő Schmitt Pál. A Történelem Fő utcája szegedi rendezvényére tartva lapunk szerkesztőségében is látogatást tett Schmitt Pál, akit a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alelnökeként, a Szabad Európa Lista élén álló képviselőjelöltként, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság protokollfőnökeként kérdeztünk politikáról és sportról az élet sójáról. - A vízilabdához hasonlította a sportok közül a politikát, mikor legutóbb lapunknak nyilatkozott. Ezt azzal magyarázta, hogy a politikában a küzdelem sokszor a víz alatt zajlik. Most, hogy egyre aktívabb szerepet vállal a politikában, mi a véleménye a víz alatti küzdelemről 1 - Keményedik a meccs a választás közeledtével. Erre fölkészültem, miközben igyekszem az akcióimat változatlanul a víz felett, tisztán láthatóan és sikerrel végrehajtani, s bízom a bíró, vagyis a választópolgár ítéletében arról, hogy mi a gól és mi nem az. - Emblematikus figurája lett ön a Fidesznek - különösen hogy neve az európai parlamenti választásokon indított pártlista első helyére került. Mi az, amit tud a jobboldal Csongrád megyei, és szegedi helyzetéről1 - Mikor szövetséggé alakultunk, akkor azt mondtuk: több leszünk, mint egy párt. Megváltoztak a viszonyok: jóval több tag van, mint ahány szék, vagyis a székekért, a vezető helyekért meg kell dolgozni. Ez okozott feszültséget helyben. - Mi az, amit ön tud adni, ha a választások eredményeként jelöltből európai parlamenti képviselő leszi - Nem egy-egy uniós képviselő szerepe dönti el, hogy mit kaphat az EU-tól egy régió. Hozzáteszem, a 24 magyar európai parlamenti képviselő együtt tehet valamit az országért. Az Európai Parlamentben nincs ellenzék, vagy kormány, hanem ügyek vannak, erre állnak föl lobbik, vagyis érdekközösségek. Bonyolult mechanizmus alapján, a nemzeti érdekek mellett állnak ki a parlamenterek, s csak az követően vehetnek figyelembe párt preferenciákat. - Mély vízbe ugrik fejest, hiszen az országgyűlésnek nem volt tagja, s az Európai Parlament mechanizmusát sem ismerheti belülről. Most tanul meg úszni 1 - Nyolc év diplomáciai tapasztalat van mögöttem, vezető beosztásban dolgozom 35 éve. Ami hiányzik az EU-struktúra ismeretéből, azt meg a már egy éve kint lévő megfigyelőink segítik átlátni. - Árnyékot vethet-e a választási kampány a leendő képviselö-csoportok munkájára 1 - Színes a politikai paletta, hiszen nálunk nyolc párt indul a választásokon, s az Európai Parlamentben több párt van, mint a magyarban. Most mindenki mozgósít. Többféle olvasata van ennek az első szabad európai választásnak. Komoly a versengés a politikai pártok között: a nagyok nem szeretnének lemaradni, a kicsik meg nem szeretnének kimaradni. Ezért remélem, június 13-án elérhető a 60 százalékos részvételi arány. - Milyenek a pártok esélyei 1 - Magas részvételi arány esetén a kicsik könnyen kimaradhatnak, s előfordulhat, hogy két párt fut be. Alacsony részvételi arány esetén viszont akár öt párt is küldhet képviselőt az Európai Parlamentbe. - Sportvezetőként és politikusként is ismert. Melyik szerep áll közelebb a szívéhez 1 - Negyven éve élek az olimpiai mozgalomban, ebben nagyobb a tapasztalatom, a rálátásom, jobban otthon érzem magam a sportos közegben. Már megjártam a magaslatokat, első alelnöke voltam a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, tizenöt éve vezetem a MOB-ot és három olimpián képviseltem a magyar színeket versenyzőként. Ezen a területen nem érhet meglepetés, s amikor erről kérdeznek, vagy cselekedni kell, azt magabiztosabban teszem. - A kormányzat mennyire támogatta a felkészülést 1 -Az a realitás, hogy a sportnak együtt kell élnie a politikával. Minden kormányzat figyelemmel, érdeklődéssel kísérte és támogatta a MOB-nak mint a legrégebbi civil szervezetnek a tevékenységét, mert pozitív a megítélése, az emberek vágynak az olimpiai sikerekre. Együtt kellett és lehetett működni minden kormánnyal, én már a hetedik miniszterelnököt szolgálom. - A politika legszélsőségesebb megnyilvánulására van esély Athénban, az idei ötkarikás játékokon. 2001. szeptember 11. óta terrorfenyegetettségben élünk. Fennáll annak a veszélye, hogy a görög fővárosban tragédia történjen 1 - Ez a „sötét árnyék" ismerős az olimpiai mozgalomban, hiszen emlékezhetünk bojkottokra és terrorcselekményre, utóbbinak izraeli sportolók estek áldozatul 1972-ben Münchenben. Kevesen tudják, hogy az első ötkarikás bojkottra 1956-ban, Melbourne-ben a magyarországi forradalom okán került sor,- ekkor Svájc, Spanyolország és Hollandia tiltakozott. A terrorizmusról nem lehet kideríteni, hogy mikor és hol csap le. Azt viszont tudjuk, hogy mikor és hol lesz az olimpia, így felkészülhetünk a támadás kivédésére. Az athéni játékok biztonsági költségvetése 650 millió dollárt tesz ki. A megnyitó zavartalanságáért - mint a NOB protokollfőnöke én vagyok az egyik felelős. Azon az eseményen negyvenhárom államfő és százötven miniszterelnök lesz jelen - a hajuk szála sem görbülhet. Összességében optimista vagyok, bízom benne, hogy az olimpia arról szól, amiről kell: a sportról, a kultúráról és a békéről. - Kérem, tippeljen: mennyi érmet, illetve aranyat nyerünk! Akad-e olyan sportoló akinek külön szorít 1 - Hét, vagy nyolc aranyunk és összesen húsz érmünk lesz. Kedvencet nehéz mondani, mert ha egyet megnevezek, másik hét megsértődik. Azt viszont elárulom, hogy a kajak-kenura - egy hölgynek szeretnék gratulálni -, egy csapatsportra, és egykori sportágamra „jelentkeztem be" díjátadásra. Népes lesz a csapatunk, közel 220 fős, köztük olyan kiváló szegediekkel, mint Haller Ákos és Mezei Richárd. - Tehát sportvezetőnek, vagy inkább politikusnak érzi magát? - Jelenleg minden erőmmel az EP-kampányra koncentrálok, arra, hogy minél több emberrel találkozzam és minden körülmények között megőrizzem a méltóságomat. Nem akarok senkit sem megbántani, nincs ellenségképem, a közösségért kívánok tenni. Az olimpia is nagy felelősség, viszont készülök arra is, hogy július l-jétől hetente három napot Brüsszelben kell töltenem, két bizottságba is jelentkeztem. Ebben az évben nem hozhatom hátrányos helyzetbe az ötkarikás játékokat, de idővel valószínűleg előtérbe kerül az európai parlamenti tagságom, az ottani szerepem. Ú. I.-I. P. Az EP-lista befutóhelyén Szent-Iványi István A szabad demokraták a városokért lobbiznak Lengyel lemondott, Póda és Szűcs rendelkezési állományba került Főtisztviselők az elit alakulatban Az Orbán-kormány alatt kinevezett Csongrád megyei főtisztviselők közül jelenleg csak Bosnyákovits Tünde és Kiss Imre dolgozik főtisztviselőként. Póda fenő és Szűcs Gábor rendelkezési állományba került, Lengyel Györgyi pedig lemondott címéről. 2002 márciusában a háromszáz fős főtisztviselői karba öt, a százötven fős főtiszti karba pedig egy személy került be Csongrád megyéből. A kormányzati elit alakulat tagja lett Bosnyákovits Tünde, aki kinevezésekor a szegedi polgármesteri hivatal egészségügyi és tudományos tanácsadója volt. Megtudtuk: Bosnyákovits jelenleg főtisztviselőként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tanácsadója. Kiss Imre 2002-ben az OEP térségi egészségügyi szakmai főkoordinátoraként kapta meg a főtisztviselői címet. Kiss Imre lapunknak elmondta, hogy továbbra is tagja a karnak, és a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár hódmezővásárhelyi kirendeltségét vezeti. Lengyel Györgyi - aki kinevezésekor a szegedi polgármesteri hivatal kancellárja volt - tavaly decemberben lemondott a főtisztviselői címről. Lengyel jelenleg a Fidesz képviselőcsoportja által létrehozott Polgári Magyarországért Alapítvány szervezési igazgatója. Orbán Viktor egykori biztonságpolitikai főtanácsadóját, Póda Jenőt kinevezése után nem sokkal, 2002 októberében rendelkezési állományba helyezték. A Medgyessy-kormány hivatalba lépése után azonnal módosította a rendelkezési állomány időtartamát, amelyet öt évről kettőre csökkentett. Ez idő alatt a hivatalnoki elitbe bekerült, de rendelkezési állományba vett főtisztviselőt vagy főtisztet megilleti a mindenkori illetményalap 13-szorosa, ami jelenleg bruttó 429 ezer forint. Szűcs Gábor a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal főtanácsadója volt 2002-ben, amikor kinevezték főtisztviselőnek. Szűcs tavaly januárban jelezte, hogy nem kíván tovább a hivatalban dolgozni. Március elején átkerült az OEP-hez, majd 2003. április elsejével a Miniszterelnöki Hivatal rendelkezési állományba vette. Vas Mártont a kormányváltás után, 2002 májusában nevezték ki főtisztviselőnek. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal korábbi vezetője 2002 decemberében a hivatalvezetői, 2003 januárjában pedig a főtisztviselői címéről is lemondott. Balogh Zoltán volt szegedi rendőrkapitányt nem értük el telefonon. Balogh - aki a főtiszti kar tagja - korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy ha leszerel a rendőrségtől, akkor távozik a karból is, mert úgy került oda, mint rendőrkapitány. Tavaly márciusban, pályázat útján, mintegy hatvan új főtisztviselőt nevezett ki Medgyessy Péter miniszterelnök, ugyanis a kormányzati elitből kikerült ötvenöt főtisztviselő és egy főtisát. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal 2003. március elsejével kinevezett vezetője, Dubeczné Károlyi Eva ekkor kapott főtisztviselői címet. SZABÓ C. SZILÁRD Az agrárium helyzetéről Mórahalmon A magyar agrár-környezetvédelem és vidékpolitika hiányosságairól volt szó tegnap azon a mórahalmi konferencián, amelyet a Fidesz zöld, falusi és gazda tagozata szervezett. MUNKATÁRSUNKTÓL - Az a legfontosabb, hogy jól kell értelmezni az Európai Unió vidékpohtikáját. Az agrártámogatások nagy részét is erre fordítják. Hazánkban elkeserítő a helyzet mondta Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő tegnap a mórahabni Aranyszöm Rendezvényházban szervezett konferencián. Mind a vidékpolitika, mind a nemzeti vidékfejlesztési terv hiányzik-vélte. A konferencián elhangzott, hogy manapság szinte szitokszónak számít a vidékfejlesztés, sőt létezik olyan kormányzó politikai erő is, mely nyíltan a vidék ellen kampányok A kilátástalan helyzet miatt közel 600 ezer családnak kell feladnia az eddigi megélhetését biztosító mezőgazdasági termelést. - Mi lesz a nagyvárosokkal, ha megjelennek a tönkrement vidéki gazdák tömegei? - tette fel a kérdést az országgyűlési képviselő. Mórahalom polgármestere úgy véli, nincs olyan vidékfejlesztési stratégia, amellyel helyben lehetne tartani a gazdálkodókat, így leépül a vidéki társadalom. Elsősorban a városi tömegközlekedés, a panelrekonstrukció és a környezetvédő beruházások támogatásáért lobbiznak az unióban a szabad demokraták. - Az Európai Parlamentben is azért fogunk dolgozni, amiért itthon: adócsökkentésért, a nagyvárosokban lakók problémáinak megoldásáért, a munkaerő szabad áramlása előtti, jelenlegi korlátok lebontásáért - mondta Szent-Iványi István (képünkön) tegnap Szegeden. Az európai integrációs bizottság elnöke, az SZDSZ európai parlamenti listájának Demszky utáni, második képviselőjelöltje a tegnapi közvélemény-kutatási adatok szerint valószínűleg európai képviselő lesz. Az EU lakosságának túlnyomó többsége, ezen belül Magyarországon a népesség 65 százaléka városokban él; ehhez képest a szabad demokraták kevésnek tartják a nagyvárosokba irányuló uniós támogatásokat. Három területen szeretnének áttörést elérni: részint a modern, olcsó és környezetbarát tömegközlekedés megteremtéséhez kívánnak több pénzt, másrész a városrészek rekonstrukciójához, beleértve a panellakötelepeket, hiszen a magyar városlakók 25 százaléka ezekben él. Ugyancsak több közösségi forrást látnak szükségesnek a városi környezetvédő beruházásokhoz, a csatornázásokhoz, a szennyvíztisztítók építéséhez. Az európai parlamenti képviselőjelölt szavait Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester a következő példával igazolta a tegnapi tájékoztatón: a szegedi villamos pályarekonstrukció kalkulált költsége 3 milliárd forint - ehhez képest az egész ország ugyanennyire számíthat az idei pályázatokon a közösségi forrásokból. Szent-Iványi azt tartaná kívánatosnak, ha a választóknak legalább a fele elmenne szavazni június 13-án, hiszen a demokrácia alapvetően a részvételről szól. A képviselő tegnap délután a szentesiekkel is találkozott a Páterház étteremben. S. E.