Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-05 / 130. szám

PÉNTEK, 2004. JÚNIUS 4. -MEGYEI TÜKÖR* 7 Schmitt Pál az első szabad európai parlamenti választásról és az olimpiára való készülődésről A politika és a sport: verseny és küzdelem Sportolóként, diplomataként, sportvezetőként, újabban poli­tikusként közszereplő Schmitt Pál. A Történelem Fő utcája szegedi rendezvényére tartva la­punk szerkesztőségében is lá­togatást tett Schmitt Pál, akit a Fidesz-Magyar Polgári Szövet­ség alelnökeként, a Szabad Eu­rópa Lista élén álló képviselő­jelöltként, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság protokollfőnökeként kér­deztünk politikáról és sportról ­az élet sójáról. - A vízilabdához hasonlította a sportok közül a politikát, mikor legutóbb lapunknak nyilatko­zott. Ezt azzal magyarázta, hogy a politikában a küzdelem sokszor a víz alatt zajlik. Most, hogy egyre aktívabb szerepet vállal a politikában, mi a véle­ménye a víz alatti küzdelemről 1 - Keményedik a meccs a vá­lasztás közeledtével. Erre fölké­szültem, miközben igyekszem az akcióimat változatlanul a víz fe­lett, tisztán láthatóan és sikerrel végrehajtani, s bízom a bíró, vagyis a választópolgár ítéletében arról, hogy mi a gól és mi nem az. - Emblematikus figurája lett ön a Fidesznek - különösen hogy neve az európai parlamen­ti választásokon indított párt­lista első helyére került. Mi az, amit tud a jobboldal Csongrád megyei, és szegedi helyzetéről1 - Mikor szövetséggé alakul­tunk, akkor azt mondtuk: több leszünk, mint egy párt. Megvál­toztak a viszonyok: jóval több tag van, mint ahány szék, vagyis a székekért, a vezető helyekért meg kell dolgozni. Ez okozott fe­szültséget helyben. - Mi az, amit ön tud adni, ha a választások eredményeként je­löltből európai parlamenti kép­viselő leszi - Nem egy-egy uniós képviselő szerepe dönti el, hogy mit kaphat az EU-tól egy régió. Hozzáte­szem, a 24 magyar európai parla­menti képviselő együtt tehet va­lamit az országért. Az Európai Parlamentben nincs ellenzék, vagy kormány, hanem ügyek vannak, erre állnak föl lobbik, vagyis érdekközösségek. Bonyo­lult mechanizmus alapján, a nemzeti érdekek mellett állnak ki a parlamenterek, s csak az kö­vetően vehetnek figyelembe párt preferenciákat. - Mély vízbe ugrik fejest, hi­szen az országgyűlésnek nem volt tagja, s az Európai Parla­ment mechanizmusát sem is­merheti belülről. Most tanul meg úszni 1 - Nyolc év diplomáciai tapasz­talat van mögöttem, vezető be­osztásban dolgozom 35 éve. Ami hiányzik az EU-struktúra isme­retéből, azt meg a már egy éve kint lévő megfigyelőink segítik átlátni. - Árnyékot vethet-e a válasz­tási kampány a leendő képvise­lö-csoportok munkájára 1 - Színes a politikai paletta, hi­szen nálunk nyolc párt indul a választásokon, s az Európai Par­lamentben több párt van, mint a magyarban. Most mindenki mozgósít. Többféle olvasata van ennek az első szabad európai vá­lasztásnak. Komoly a versengés a politikai pártok között: a nagyok nem szeretnének lemaradni, a kicsik meg nem szeretnének ki­maradni. Ezért remélem, június 13-án elérhető a 60 százalékos részvételi arány. - Milyenek a pártok esélyei 1 - Magas részvételi arány ese­tén a kicsik könnyen kimarad­hatnak, s előfordulhat, hogy két párt fut be. Alacsony részvételi arány esetén viszont akár öt párt is küldhet képviselőt az Európai Parlamentbe. - Sportvezetőként és politi­kusként is ismert. Melyik sze­rep áll közelebb a szívéhez 1 - Negyven éve élek az olimpiai mozgalomban, ebben nagyobb a tapasztalatom, a rálátásom, job­ban otthon érzem magam a spor­tos közegben. Már megjártam a magaslatokat, első alelnöke vol­tam a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottságnak, tizenöt éve vezetem a MOB-ot és három olimpián kép­viseltem a magyar színeket ver­senyzőként. Ezen a területen nem érhet meglepetés, s amikor erről kérdeznek, vagy cselekedni kell, azt magabiztosabban teszem. - A kormányzat mennyire tá­mogatta a felkészülést 1 -Az a realitás, hogy a sportnak együtt kell élnie a politikával. Minden kormányzat figyelem­mel, érdeklődéssel kísérte és tá­mogatta a MOB-nak mint a leg­régebbi civil szervezetnek a tevé­kenységét, mert pozitív a megíté­lése, az emberek vágynak az olimpiai sikerekre. Együtt kellett és lehetett működni minden kor­mánnyal, én már a hetedik mi­niszterelnököt szolgálom. - A politika legszélsőségesebb megnyilvánulására van esély Athénban, az idei ötkarikás já­tékokon. 2001. szeptember 11. óta terrorfenyegetettségben élünk. Fennáll annak a veszé­lye, hogy a görög fővárosban tragédia történjen 1 - Ez a „sötét árnyék" ismerős az olimpiai mozgalomban, hi­szen emlékezhetünk bojkottokra és terrorcselekményre, utóbbi­nak izraeli sportolók estek áldo­zatul 1972-ben Münchenben. Kevesen tudják, hogy az első öt­karikás bojkottra 1956-ban, Melbourne-ben a magyarországi forradalom okán került sor,- ek­kor Svájc, Spanyolország és Hol­landia tiltakozott. A terroriz­musról nem lehet kideríteni, hogy mikor és hol csap le. Azt vi­szont tudjuk, hogy mikor és hol lesz az olimpia, így felkészülhe­tünk a támadás kivédésére. Az athéni játékok biztonsági költ­ségvetése 650 millió dollárt tesz ki. A megnyitó zavartalanságáért - mint a NOB protokollfőnöke ­én vagyok az egyik felelős. Azon az eseményen negyvenhárom ál­lamfő és százötven miniszterel­nök lesz jelen - a hajuk szála sem görbülhet. Összességében optimista vagyok, bízom benne, hogy az olimpia arról szól, ami­ről kell: a sportról, a kultúráról és a békéről. - Kérem, tippeljen: mennyi érmet, illetve aranyat nyerünk! Akad-e olyan sportoló akinek külön szorít 1 - Hét, vagy nyolc aranyunk és összesen húsz érmünk lesz. Ked­vencet nehéz mondani, mert ha egyet megnevezek, másik hét megsértődik. Azt viszont eláru­lom, hogy a kajak-kenura - egy hölgynek szeretnék gratulálni -, egy csapatsportra, és egykori sportágamra „jelentkeztem be" díjátadásra. Népes lesz a csapa­tunk, közel 220 fős, köztük olyan kiváló szegediekkel, mint Haller Ákos és Mezei Richárd. - Tehát sportvezetőnek, vagy inkább politikusnak érzi ma­gát? - Jelenleg minden erőmmel az EP-kampányra koncentrálok, ar­ra, hogy minél több emberrel ta­lálkozzam és minden körülmé­nyek között megőrizzem a mél­tóságomat. Nem akarok senkit sem megbántani, nincs ellenség­képem, a közösségért kívánok tenni. Az olimpia is nagy felelős­ség, viszont készülök arra is, hogy július l-jétől hetente há­rom napot Brüsszelben kell tölte­nem, két bizottságba is jelent­keztem. Ebben az évben nem hozhatom hátrányos helyzetbe az ötkarikás játékokat, de idővel valószínűleg előtérbe kerül az eu­rópai parlamenti tagságom, az ottani szerepem. Ú. I.-I. P. Az EP-lista befutóhelyén Szent-Iványi István A szabad demokraták a városokért lobbiznak Lengyel lemondott, Póda és Szűcs rendelkezési állományba került Főtisztviselők az elit alakulatban Az Orbán-kormány alatt kinevezett Csong­rád megyei főtisztviselők közül jelenleg csak Bosnyákovits Tünde és Kiss Imre dol­gozik főtisztviselőként. Póda fenő és Szűcs Gábor rendelkezési állományba került, Lengyel Györgyi pedig lemondott címéről. 2002 márciusában a háromszáz fős főtisztvi­selői karba öt, a százötven fős főtiszti karba pedig egy személy került be Csongrád megyé­ből. A kormányzati elit alakulat tagja lett Bos­nyákovits Tünde, aki kinevezésekor a szegedi polgármesteri hivatal egészségügyi és tudo­mányos tanácsadója volt. Megtudtuk: Bos­nyákovits jelenleg főtisztviselőként az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tanács­adója. Kiss Imre 2002-ben az OEP térségi egészségügyi szakmai főkoordinátoraként kapta meg a főtisztviselői címet. Kiss Imre la­punknak elmondta, hogy továbbra is tagja a karnak, és a Csongrád Megyei Egészségbizto­sítási Pénztár hódmezővásárhelyi kirendeltsé­gét vezeti. Lengyel Györgyi - aki kinevezése­kor a szegedi polgármesteri hivatal kancellárja volt - tavaly decemberben lemondott a főtiszt­viselői címről. Lengyel jelenleg a Fidesz képvi­selőcsoportja által létrehozott Polgári Magyar­országért Alapítvány szervezési igazgatója. Orbán Viktor egykori biztonságpolitikai fő­tanácsadóját, Póda Jenőt kinevezése után nem sokkal, 2002 októberében rendelkezési állományba helyezték. A Medgyessy-kormány hivatalba lépése után azonnal módosította a rendelkezési ál­lomány időtartamát, amelyet öt évről kettőre csökkentett. Ez idő alatt a hivatalnoki elitbe bekerült, de rendelkezési állományba vett fő­tisztviselőt vagy főtisztet megilleti a minden­kori illetményalap 13-szorosa, ami jelenleg bruttó 429 ezer forint. Szűcs Gábor a hódmezővásárhelyi polgár­mesteri hivatal főtanácsadója volt 2002-ben, amikor kinevezték főtisztviselőnek. Szűcs ta­valy januárban jelezte, hogy nem kíván to­vább a hivatalban dolgozni. Március elején átkerült az OEP-hez, majd 2003. április else­jével a Miniszterelnöki Hivatal rendelkezési állományba vette. Vas Mártont a kormányváltás után, 2002 májusában nevezték ki főtisztviselőnek. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal ko­rábbi vezetője 2002 decemberében a hivatal­vezetői, 2003 januárjában pedig a főtisztvise­lői címéről is lemondott. Balogh Zoltán volt szegedi rendőrkapitányt nem értük el telefonon. Balogh - aki a főtiszti kar tagja - korábban úgy nyilatkozott la­punknak, hogy ha leszerel a rendőrségtől, ak­kor távozik a karból is, mert úgy került oda, mint rendőrkapitány. Tavaly márciusban, pályázat útján, mint­egy hatvan új főtisztviselőt nevezett ki Med­gyessy Péter miniszterelnök, ugyanis a kor­mányzati elitből kikerült ötvenöt főtisztvise­lő és egy főtisát. A Csongrád Megyei Közigaz­gatási Hivatal 2003. március elsejével kine­vezett vezetője, Dubeczné Károlyi Eva ekkor kapott főtisztviselői címet. SZABÓ C. SZILÁRD Az agrárium helyzetéről Mórahalmon A magyar agrár-környezetvédelem és vidékpolitika hiányosságairól volt szó tegnap azon a mórahalmi konferencián, amelyet a Fidesz zöld, falusi és gazda tagozata szervezett. MUNKATÁRSUNKTÓL - Az a legfontosabb, hogy jól kell értelmezni az Európai Unió vidék­pohtikáját. Az agrártámogatások nagy részét is erre fordítják. Ha­zánkban elkeserítő a helyzet ­mondta Nógrádi Zoltán ország­gyűlési képviselő tegnap a móra­habni Aranyszöm Rendezvény­házban szervezett konferencián. Mind a vidékpolitika, mind a nemzeti vidékfejlesztési terv hi­ányzik-vélte. A konferencián elhangzott, hogy manapság szinte szitokszó­nak számít a vidékfejlesztés, sőt létezik olyan kormányzó politikai erő is, mely nyíltan a vidék ellen kampányok A kilátástalan helyzet miatt közel 600 ezer családnak kell feladnia az eddigi megélheté­sét biztosító mezőgazdasági ter­melést. - Mi lesz a nagyvárosok­kal, ha megjelennek a tönkrement vidéki gazdák tömegei? - tette fel a kérdést az országgyűlési képvise­lő. Mórahalom polgármestere úgy véli, nincs olyan vidékfejlesztési stratégia, amellyel helyben lehet­ne tartani a gazdálkodókat, így le­épül a vidéki társadalom. Elsősorban a városi tömegközle­kedés, a panelrekonstrukció és a környezetvédő beruházások tá­mogatásáért lobbiznak az unió­ban a szabad demokraták. - Az Európai Parlamentben is azért fogunk dolgozni, amiért itt­hon: adócsökkentésért, a nagyvá­rosokban lakók problémáinak megoldásáért, a munkaerő szabad áramlása előtti, jelenlegi korlátok lebontásáért - mondta Szent-Ivá­nyi István (képünkön) tegnap Sze­geden. Az európai integrációs bi­zottság elnöke, az SZDSZ európai parlamenti listájának Demszky utáni, második képviselőjelöltje a tegnapi közvélemény-kutatási adatok szerint valószínűleg euró­pai képviselő lesz. Az EU lakosságának túlnyomó többsége, ezen belül Magyaror­szágon a népesség 65 százaléka városokban él; ehhez képest a szabad demokraták kevésnek tartják a nagyvárosokba irányuló uniós támogatásokat. Három te­rületen szeretnének áttörést elér­ni: részint a modern, olcsó és kör­nyezetbarát tömegközlekedés megteremtéséhez kívánnak több pénzt, másrész a városrészek re­konstrukciójához, beleértve a pa­nellakötelepeket, hiszen a magyar városlakók 25 százaléka ezekben él. Ugyancsak több közösségi for­rást látnak szükségesnek a városi környezetvédő beruházásokhoz, a csatornázásokhoz, a szennyvíz­tisztítók építéséhez. Az európai parlamenti képviselőjelölt szavait Nagy Sándor szegedi városfejlesz­tési alpolgármester a következő példával igazolta a tegnapi tájé­koztatón: a szegedi villamos pá­lyarekonstrukció kalkulált költ­sége 3 milliárd forint - ehhez ké­pest az egész ország ugyanennyire számíthat az idei pályázatokon a közösségi forrásokból. Szent-Iványi azt tartaná kívá­natosnak, ha a választóknak leg­alább a fele elmenne szavazni jú­nius 13-án, hiszen a demokrácia alapvetően a részvételről szól. A képviselő tegnap délután a szentesiekkel is találkozott a Pá­terház étteremben. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents