Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-05 / 130. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JÚNIUS 3. •AKTUÁLIS" 3 Lázár János: Nem veszek részt halotti toron! Zászlóalj lesz a dandárból Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester a laktanya kerítése mellett határozott léptekkel tartott sajtótájékoztatójára Fotó: Tésik Attila Folytatás az 1. oldalról A dandárbúcsún résztvevő Hav­ril András altábornagy, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancs­nokának helyettese a vásárhelyi polgármester sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva elmond­ta: a civil szférában nincs egysé­ges kép a magyar haderőreform­ról, így a részinformációk alap­ján szélsőséges vélemények is el­hangozhatnak. Az altábornagy hangsúlyozta: a vásárhelyi dan­dár könnyűlövész-zászlóaljként él tovább, műszaki erőkkel egé­szül ki, igaz a jövőben nem önál­ló katonai szervezetként műkö­dik majd. Ő maga bízik abban, hogy a továbbra is jelentős erő­nek számító vásárhelyi alakulat továbbra is jó viszonyt ápol majd a város vezetésével. Havril And­rás kiemelte: a vásárhelyi zászló­alj minősítése alapján továbbra is a honvédség élmezőnyébe tar­tozik. Hangsúlyozta azt is, a fel­ső katonai vezetés és a laktanya parancsnoka minden kért infor­mációt megadott a város vezeté­se számára, s ez a jövőben is így lesz. Az ünnepi dandárbúcsún ol­vasták fel /uhász Ferenc honvé­Hiába kínáltak óvadékot az arab vádlottak Kumbornál egy vádpont kipipálva Kumbor Tibort egy vádpont alól felmentette, az ügy két arab gyanúsítottjának szabad­lábra-helyezési kérelmét pedig tegnap elutasította a bíróság. Kumbor Tibor volt rendőrtisz­tet és arab társait továbbra is vádolják zsarolással, ebben az ügyben július 12-én kezdődik a tárgyalás. MUNKATÁRSUNKTÓL A Pest Megyei Bíróság - bűncse­lekmény hiányában - hivatali visszaélés vádpontja alól fel­mentette Kumbor Tibor alezre­dest, a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság nyomozó osz­tályának volt vezetőjét. Kum­bort a fentebb említett bűncse­lekmény mellett az évek óta Szegeden élő, arab nemzetiségű dr. H. T.-vel és M. R.-rel, zsaro­lással is megvádolták. A Csong­rád Megyei Főügyészség Ügyészségi Nyomozó Hivatala szerint az egykori sztárrendőr társaival, mint azt már megír­tuk, több tízmillió, egyes infor­mációk szerint több mint száz­millió forintot zsarolt ki egy sze­gedi és egy budapesti vállalkozó­tól. OTMILUOS ÓVADÉK Kumbor Tibor két arab bűn­társa két-, illetve hárommillió forint óvadék ellenében sza­badlábra-helyezési kérelmet terjesztett elő. T. H. tegnap, mondhatni az utolsó pillanat­ban, háromról ötmillió forintra emelte a felajánlott óvadékot, ám a bíróság mindkét vádlott kérelmét elutasította. A két arab férfi és ügyvédjeik, fel­lebbezést jelentettek be a bí­róság döntése ellen. Kum­bor Tibor ügyvédje, Bálint Gyula tegnap kijelen­tette, biz­tos volt a felmentő ítéletben, tudta, hogy védence nem követett el hi­vatali visszaélést. Kumbor Tibort azért vádolták hivatali visszaéléssel, mert egy régi ismerősének, akinek szegedi telephelyéről több mint tízmillió forintnyi készpénzzel ellopták páncélszekrényét, megígérte, megpróbál segíteni. A felmenté­sét töltő rendőrtiszt ezután kü­lönböző információk alapján a balástyai polgárőrség vezetőjétől, a helyi körzeti megbízottól és a Kisteleki Rendőrkapitányság ügyeletesétől adatokat kért, majd „képbe" helyezte a rendőr­séget. Erről tájékoztatta a kiste­leki kapitányság vezetőjét és a fő­kapitányság ügyeletét - ismertet­te az ügy előzményeit Bálint Gyula. A tárgyalásra öt tanút, két ci­vilt és három rendőrt idézett meg a bíróság. A rendőrök azt mond­ták, azért segítettek Kumbornak, mert nem tudták)!), hogy az alez­redes felmentését tölti, erről nem olvastak az újságokban, nem hallották sem a tévék, sem a rádiók hírműsoraiban. - Az ebben az ügyben hozott, tegnap jogerőre emelkedett ítélet persze számunkra kedvező, majd a zsarolás miatt emelt vádban is megpróbáljuk bebizonyítani Kumbor Tibor ártatlanságát. Mindenesetre ez a felmentés esetleg jelentheti azt is, hogy a július 12-én kezdődő másik ügy­ben is lesz keresnivalónk - jelen­tette ki Bálint Gyula. delmi miniszter parancsát, mely szeptember 30-ával megszünteti a dandárt, s jogutódjaként meg­alakítja a Bercsényi Miklós könnyűlövész-zászlóaljat, me­lyet a debreceni Bocskai könnyű­lövészdandár alá rendelt. Az ön­kormányzatok által adományo­zott alegységzászlókat a laktanya múzeumában helyezik el. A tegnapi ünnepségen részt vettek a környék településeinek polgármesterei és a laktanya ko­rábbi parancsnokai is, s felavat­ták a Bercsényi-szobornál elhe­lyezett emléktáblát. KOROM ANDRÁS Stabilitási konferencia Új szegedi folyamat - A délke­let-európai régió európai perspek­tívái címmel hétfőn rendezik meg a megyeszékhelyen a 6. stabilitási konferenciát a városházán, ame­lyet Kovács László külügyminisz­ter nyit majd meg. Az egész napos rendezvényen az úgynevezett sze­gedi folyamat új irányvonalait elemzik majd a résztvevők a nem­zetközi és a kormányzati szerveze­tek, valamint a helyi önkormány­zatok és az eurorégiók szempont­jából. Az előzetes tervek szerint a plenáris ülésen beszédet mond Al­bánia, Bosznia-Hercegovina, Ma­cedónia, valamint Szerbia és Mon­tenegró külügyminisztere is. Kovács László délután 2 órakor már az MSZP elnökeként tart szabadtéri fórumot Hódmezővá­sárhelyen a Kossuth téren, ami után 5 órakor a szegedi Szeg­fű-fesztiválon mond beszédet az Árpád téren. Kovács László este 6 órakor Makón a Hagymaház előtti téren tart fórumot és zárja kampánykörútját a megyében. # A 6. stabilitási konferencia miatt vasárnap este 6 órától hétfő este 6 óráig tilos lesz várakozni a szegedi városháza előtt, a Széchenyi téren a Kiss Ernő és Károlyi utca közötti szakaszon, valamint a Kiss Emő utcában a Széchenyi tér és a Fekete sas utca közötti szakaszon a közút mindkét oldalán. A szabálytalanul várakozó járműveket elszállítják. Trianonra emlékeztek Nyolcvannégy esztendeje, 1920. június 4-én Trianonban írtak alá azt a békeszerződést, melynek következtében Magyarország te­rületének jelentős részét elcsa­tolták. Erre a tragédiára emléke­zett meg koszorúzással tegnap este a szegedi Dóm tér trianoni kapujánál az MDF és a Jobbik Magyarországért Mozgalom. KATONAI EGYSEGEK A dandár olyan nagyobb ka­tonai egység, mely többnyire azonos fegyvernemhez tarto­zó 5-6 zászlóaljból áll. Eze­ket közvetlenül a tábornoki vagy ezredesi rangot viselő dandárparancsnok vezényli. A zászlóalj több századból álló, a dandárnál kisebb szervezeti egység, melyet zászlóaljparancsnok irányít. Aranyhaszon, ciánkár FARKAS CSABA . Talán mégiscsak igaza van a Huntington-elméletnek - sajnos -, Magyarországon az európai környezeti értékrend már-már kezd polgárjogot nyerni, Romániában meg máig egy preeurópai kör­nyezeti értékrend a mérvadó, s e kettő nemigen fér össze. Figye­lem! Más a nép és más az ország (amelynek uralkodó ebtje egé­szen tragikusan sáfárkodott az ölébe hullt történelmi esélyekkel, következésképp állandóan minden pénzre szüksége van - hogy ez a pénz honnét jön, teljesen mindegy, lehet akár keserűmandu­la-, azaz ciánszaga is, csak jöjjön minél gyorsabban), s kiváltképp más a kanadai Rosia Montana Gold Corporation, a verespataki aranybányát megvalósítani igyekvő cég. Egy olyan gazdaság, mely számára a mély szegénységből való fölkapaszkodás a cél, és amely egyébként jócskán fel is pörgött az utóbbi időkben a külföl­di beruházások következtében, nem a környezet védelmére össz­pontosít elsődlegesen. A szindróma hasonló, mint ami a rendszerváltozáskor Szlová­kiával kapcsolatban is fölmerült, Bős-Nagymarossal összefüggés­ben. A szovjet befolyástól való függetlenné válás eszméje Magyar­országon - megfelelően az ország magasabb fejlettségi szintjének - a környezetvédelemmel „kötött szövetséget", a szlovákok pedig a rendszerváltáshoz kapcsolt országteremtés lázában a vizlép­cső-megépítés mellett döntöttek, gazdasági szempontok alapján. Most a romániai befektető cég dönt gazdasági szempontok alap­ján. Egyébként a két ügy csak részben hasonló, mert ha egy folyót egyszer már elkezdtek bevízlépcsőzni (a Duna felső szakászán több vízlépcső is működik, s lenn is ott van a Vaskapu), akkor előbb-utóbb végig be kell vízlépcsőzni - a cianidos technológiát alkalmazó aranybánya viszont egészen rémületes perspektívát nyújt. A lehetséges tragédia megelőzése nemcsak nekünk lenne fontos, de az EU egészének. A kérdés csak a következő: mi van, ha a másik fél egy olyan ország, amely szintén Európa részévé kí­ván válni, s amely ország többek között arra számít, hogy külön­féle, nem lebecsülendő előnyei akkor is elegendőnek bizonyul­nak a fölvételhez egy majdani EU-bővítés esetén, ha a követel­mények közül ennek-annak nem tesz eleget. De talán elgondol­kodtatja a román döntéshozókat az a körülmény: Verespatak mé­lyen benn van az országban, és egy esetleges katasztrófa nagy te­rületen érintené Romániát, kisebb lenne az aranyhaszon, mint a ciánkár. A négy évvel ezelőtti katasztrófa úgy indult, hogy a cián szinte csak egy rövid szamosi szakaszon mérgezett román terüle­tet, aztán mégis megszólaltak Giurgiu szirénái, lenn, az Al-Du­nán. Tudósok és politikusok a verespataki aranybánya tervéről Verespatak beprogramozott katasztrófa lehetőségét rejti? Az erdélyi Verespatakon terve­zett arany- és ezüstbánya ügyében rendezett tanácsko­zást a szegedi Tfechnika Házá­ban a Kárpát-medencei Zöld Fórum Egyesület. Az előadók: tudósok és politikusok egy­aránt fölhívták a figyelmet a bánya megnyitásával járó kör­nyezet* és kultúrarombolás veszélyére. Gyenge minőségű, épp hogy ki­termelésre érdemes aranyat nyernének csak az erdélyi Ve­respatak bányájában, ha a be­fektető megkapja a román kor­mánytól a terv megvalósításá­hoz szükséges engedélyt. A 80-20 százalékban kana­dai-román vegyes tulajdonú cég várhatóan mintegy 2 milli­árd dolláros haszonra tenne szert, a román államnak 50 millió dollár jutna. A bánya megnyitása miatt lebontásra ítélt házak tulajdonosai por­tánként 25 ezer dollárt kapná­nak. Bár a hivatalos jóváhagyás késik, már megkezdték a házak bontását. Mindezt Meskó Attila akadé­mikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese mondta el tegnap délelőtt, az MTESZ-székházban, a Kár­pát-medencei Zöld Fórum Egyesület rendezésében tartott tanácskozáson, amelyet Balogh László, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országgyűlési képviselője nyitott meg. A verespataki bánya megnyi­tásához kilencszáz házat és nyolc templomot kellene le­bontani, kétezer embert kitele­píteni és öt temetőt fölszámol­ni. Elpusztulnának a római ko­ri régészeti leletek, a ciános víz tárolására épített katlanból pe­dig a talajvízbe szivároghat a méreg. Meskó Attila kiemelte, Meskó Attila akadémikus előadásában kifejtette, hogy a verespa­taki beruházás a 2000-es tiszai ciánkatasztrófánál sokkal na­gyobb veszélyt jelentene Fotó: Frank Yvette MEMORANDUM ES HAZMENTES Balogh László bejelentette, hogy a Kárpát-medencei Zöld Fórum Egyesület memorandumban tájé­koztatja az Európai Parlamentet a verespataki cianidos bányanyitás veszélyeiről. A szervezet adako­zást szervez, amelynek bevételé­ből Verespatakon fölújítanak egy olyan házat, amelyet tulajdonosa nem akar eladni. hogy a bányászatban száz éve használt technológia eltúlzott méretű alkalmazása a nagybá­nyai ciánszennyezéshez képest összehasonlíthatatlanul súlyo­sabb következményekkel jár­hat. A tervezett beruházást „beprogramozott katasztrófá­nak" nevezte. Balogh László arról beszélt, hogy a kanadai cég mögött meg­bújó, ismeretlen tulajdonosok nem vonhatók felelősségre egy esetleges katasztrófa után. Gallé László ökológus, egyete­mi tanár, a 400-800 hektáros (pontos adatot még nem közöl­tek) tározóban összegyűlt cianid élőhelyeket fenyegető veszélyéről tartott előadást, kiemelve, hogy idővel elfogy a természet újjászü­letést tápláló ereje is. A fórumon felszólalt még Le­zsák Sándor és Ekes József MDF-es országgyűlési képviselő, Olajos Péter környezetvédelmi szakmérnök és Szabó László sze­gedi MDF-es önkormányzati képviselő, leien voltak a verespa­taki terveket ellenző Alturnus Maior nevű civil szervezet tagjai is. A kanadai befektető Rosia Montana Gold Corporation kép­viselője, ígérete ellenére, nem je­lent meg: a tanácskozás előtti percekben lemondta a részvételt. NY. P.

Next

/
Thumbnails
Contents